Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-27 / 194. szám
S m e T €f a 1941. augusztus 27 jtra 12 fillér EHSFTZETftSI ARAK: 1 HÓBA 2.70, NE- I GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVBE 1«, EGÉSZ I ÉVRE 32 RENGŐ. — POSTATAKARÉK. ' PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 72148. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 194. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRŐ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAL-O. 7. SZ. TELEFON: 16-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA SARADZSOGIU HIVATALOSAN KÖZÖLTE: TÖRÖKORSZÁG SEMLEGES MARÁD! Teheránt bombázták az angol repülők — Á brit csapatok megszállták a déliráni kőolajvidéket — Irán megrohanása után Afganisztán letiprása következik Török csapatok szállták Meg a török-szovjet határt A Szovjet is résztvesz m második londoni értekezleten Dnyepropetrovszk hídfőjét bevették a német páncélosok Az angol és szovjet. „baj“-táraaE látszólag a legnagyobb egyetértésben kezdték meg támadó hadműveleteiket Irán ellen. Mindkét részről régi álmok, régi vágyak valósultak meg ezzel a lépéssel: Anglia és Oroszország te sok-sok évtized óta kereste a lehetőségeket arra. hogy a Kaukázust. Indiával összekötő perzsa földön megvesse a lábát. A pillanat — szerintük — elérkezett, ha nem te úgy. ahogyan azt London és Moszkva kitervezte a múltban. Mindketten maguknak szerették volna Iránt. A mult eseményei tanúsítják. hogy ha ezekből a vágyakból sikerült is valamit megvalósítani, hatalmi szempontból annak az évtizedben nem sok gyakorlati hasznát, látták És most, amikor Anglia végre megérte azt, hogy fegyveres erővel teheti lábát a perzsa földre, felidézzük a múltat, s lepergetjük annak történetét, hogy az angol font milyen csalárd utakon verekedte ki első nagyfontosságu térfoglalását Perzsiában. Vissza kell lapoznunk a múltba vagy négyöt évtizeddel, amikor az utolsó Szaszanida: Nasr-ed-Din sah ült Perzsia trónján. Mintha az ezeregyéjszaka valamelyik fejezete tá- •rulna fel: az elpuhulf uralkodó csak a költők fecsegéseiben és az odaliszkok nyájaskodásaiban kereste és találta meg élete cél- ját és értelmét. Maga az ország minden vonatkozásban elárulta, hogy tnnya és dőzsölő gazda jószága. A hajdani hatalmas perzsa birodalom belső és külpolitikai vetélkedések malomkövei között őrlődött. Belső életében nem volt semmivel különb, mint Törökország. Egyik Európa, a másik Ázsia beteg embere. Belülről tartományokra darabolva, kiszolgáltatva az éhes és korrupt közigazgatásnak, megfosztva a civilizáció minden áldásától, annyira elgyengült, hogy Oroszország és Anglia befolyása szabadon érvényesült. Oroszország minden igyekezetével azon volt, hogy Anglia befolyását- mentői távolabbra szorítsa a Kaukázustól. Anglia pedig a délre törő orosz befolyásnak akart gátat vetni. 1907-ben a vetélytársak beszüntették a civakodást és Perzsiában megvonták az érdekövezetek határát. Észak- perzsiát Oroszország kapta meg, a déli részeket Anglia. A két, érdekzónát a középső * semleges övezet határolta el. Amig az angol-orosz vetélkedés tartott. a diplomáciai küzdelem árnyékában az élet írni kezdte azt a nagyvonalú kalandregényt, amelynek egyik fejezeteként as an- gol Titkos Szolgálat a perzsa olajmezők fő- részvényese lett. Ezerkilencszázban történt, hogy d’Arcy Knox William kanadai származású mérnök Teheránba érkezett. Gazdag volt és független s ráadásul nagyszabású álmokat, melengetett degez pénztárcája alatt. Vagyonát a kanadai aranymezőkön szerezte. Perzsiái csavargásai alatt, megtudta, hogy Perzsia déli területein — kőolaj van. Tudta, hogy a kőolaj pénzt-, hatalmat- és dicsőséget jelent. Szorgalmasan kidolgozott, kész tervekkel érkezett. Teheránba. Nasr-ed-Din sah, a buja kényelemben elpuhult uralkodó állandó pénzzaavarban volt. Szívesen fogadta hát a dúsgazdag és vállalkozó kedvű idegent., aki merész terveiben Perzsia jövendő gazdagságának körvonalait vázolta fel. 1901 május 28-án a sah kiváltságlevelet adott. d'Arcy- nak. Szövege ez volt: „Tekintettel arra a különösen barátságos viszonyra, amely a kanadai kormányt Perzsiához köti, D'Arcy William Knox mérnök, jogosultjai, utódai, barátai és örökösei teljes felhatalmazást és korlátlan szabadságot nyernek, hogy 66 évig Perzsia földjét, tetszésük szerint átvizsgál- liassék és mélyfúrásokat végezhessenek s minden földalatti termék, amelyet, az ő közvetítésükkel ott találni fognak, törvényes és megtámadhata.t fon tulajdonuk lesz." A pátens szövege jogilag meglehetősen rugalmas volt.. És természetesen igen alkalmas volt arra. hogy mások is felfigyeljenek a „D'Arcy mérnök, jogosultjai, utódai, barátai és örökösei“ kikötésben rejlő nagy lehetőségekre. D'Arcy maga csak annyi hasznát látta a kincseket érő pergamenetek, hogy a kanadai homokból kiásott aranyat- majdnem az ntolsó morzsáig visszaadta a perzsa földnek. A mélyfúrások minden pénzét. elvitték s későn jött rá, hogy a Perzsaöböltől északra megtalálta az áhított kőolajmezőket.. D'Arcy esztendőkön keresztül hiába kilincselt Londonban, hogy pénzt szerezzen. A City páncélszekrényei nem nyíltak meg előtte. Albion egy centet sem volt hajlandó áldozni. Megváltozott a helyzet, amikor 1907- ben a mai déliráni olajmezők titkát sikerült leleplezni. Csakhogy ekkor már nem a londoni City kezdett érdeklődni D'Arcy iránt, hanem — az angol admiralitás és a Titkos Szolgálat: a brit kőolajpolitika két irányító tényezője. Fisher tengernagy és Winston Churchill ösztönzésére megkísérelték, hogy a kanadai kalandorral üzleti kapcsolatot teremtsenek. Csakhogy D'Arcy öregen, betegen és megszállott lólekkel már lemondott Perzsia felemelésének tervéről s elhatározta, hogy meglévő vagyonát a perzsák és kínaiak megtérítésére fogja feláldozni. Tervéről csak legbizalmasabb bivei előtt nyilatkozott. Hajóra ült. hogy Alexandrián át Kanadába menjen s otthon dolgozza ki a nagy terv rész létéit, Az alexandriai kikötőben a hajóra egy igen rokonszenves*igen derék és szerfölött szentéletü lelkész szállt fel. Gyorsan megismerkedtek s az öreg álmodozó szive minden melegével rokonszenvébe fogadta a lelkes fiatal papot. Előtte is felfedte nagyvonalú terveit s közölte, hogy a perzsa sabtól kapott pátenst szívesen átengedi a fiatal angol papnak, ha Angliában előkészíti Kína megtérítésének ügyét. A fiatal lelkész áhita- tosan vette át a kincseket érő okiratot. Az egyik délfranciaországi kikötőben az utitár- sak elváltak. S néhány nappal később az angol Trtkos Szolgálat hivatalában Reilly Sidney, az Intelligence Service legravaszabb ügynöke letette az asztalra a nagy ütőkártyát. D'Arcy eltűnt, az ismeretlenségben. S két évvel később, 1909 áprilisában megalakult az Angol-Perzsa Olajtársaság. A részvény- paket 56 százalékát az angol admiralitás és a Titkos Szolgáltat adta. Franciaország a részvények 23 százalékát kapta meg. így került, angol kézre a perzsa olajmezö. Csalárdsággal, hazugsággal és pénzzel. így szerezte meg azt a nagy ütőkártyát, amely Amerikával szemben mindig megfelelő súlyt és hatalmat adott Most a brit fegyverek vonultak fel erre a sokat vitatott területre. Az ürügyet London és Moszkva, a két. régi. elkeseredett vetélytárs eszelte ki. Nemcsak a közös ellenségtől való félelem késztette a brit-saovjet szövetséget, erre a lépésre. Egymás körmére te vigyázni akarnak a Közelkelet bősé>gszarajának sorsában. Az újjászületett. Irán pedig ebben a csúnya és erkölcstelen harapófogóban elkeseredetten védekezik. S természetes, hogy a Közelkelet két másik fontos hatalmát: Törökországot és Afganisztánt is figyelmezteti a brit-szovjet megrohanás révén teremtett helyzet következményeire. Irán. Törökőr- szag és Afganisztán között ma is fennáH a saadabadi szerződés s annak záradéka, amely szerint ha a szerződő államok valamelyikét megtámadják, akkor a másik két állam kölcsönös, jóindulatú semlegességet tanúsít. A Men do Arabo hírszolgálati iroda közlése szerint Teherán már kérte a török és az afgán kormányt a saadabadi egyezmény záradékának alkalmazására. Anglia ö«, a Szovjet hét hadosztállyal kezdte meg a támadást Irán ellen STOCKHOLM, augusztus 26. (Nemei Távirati Iroda)A Stockholms Tidningen londoni tudósítójának jelentése szerint a török rádió azt jelentette, hogy a Tebriz ellen nyomuló szovjet hadak ereje 6—7 hadosztály- az angol hadaké 4—5 hadosztály és több repülő kötelék. Ugyané forrás szerint Wawell tábornok már Iránban van. Hivatalos szovjet jelentés szerint — közli a Reuter iroda — a szovjet csapatok már 40 kilométer mélységbe«» nyomultak előre iráni területen. Mint a szovjet rádió jelenti, a bolsevista támadás Tebris város ellen irányul. Min4 a Reuter iroda jelenti, Simlá- ban hivatalosan bejelentették, hogy brit csapatok augusztus 25-én hajnalban három helyen bevonultak Iránba. Aha dánban angol csapatok szálltak partra, más csapatok elfoglalták Ben- dersháírour helységet, ugyanakkor az Irán rreki határán fekvő Kaukininből is brit és indiai csapatok nyomultak előre. (MTI.) Tuniszba érkezett jelentés szerint 3 angol hadoszlop indított támadást Irán ellen. Az angol hadvezetésnek az a célja, hogy ékalakban észak felé törve találkozzék az Azerbajdzsánból elő- nyomulő szovjet hadakkal. A brit középső hadoszlopok Hanakinből törnek előre Kasr-Sirinenen keresztül az iráni határ felé. A déli angol haderő hadműveleti területét a Perzsa-öbölig igyekszik kitér jeszteni a Maidani-Naftua és a Khorramsahr közötti olajvezeték birtokbavétele céljából. Az Iránban folyó hadműveletekről kiadott első hivatalos angol jelentésben — mint a Reuter iroda Simlából jelenti s közük, hogy a nafiisahi kő- olajberendezéseket és Kasri-Sirin vá roskát komoly ellenállás nélkül megszállották. Angol ejtőernyős csapatok megtették aj, Anglo Iranian Oil Com pany szolgálatában álló angol tisztviselők biztonságához szükséges védelmi intézkedéseket. (MTI.) Az angol esapatok — a Reuter iroda jelentése szerint — Tránba való bevonulásukkor Abadanban ellenállásra találtak. A Reuter iroda közleménye hozzáfűzi, hogy a bevonuló angol csapatok mindenhol ellenállásra bukkantak. A Reuter irodának e közleménye szerint az a szándék, hogy az angol csapatok Irán egyik részét- a szovjet csapatok pedig az ország másik részét szálljak meg. (MTI ) A Mondo Arabo hírszolgálati iroda jelentése szerint a szovjetcsapatok mindenütt erős ellenállással találkoznak A stockholmi Dagens Ny he tern Istanbul! jelentése szerint az iráni hadműveleteket Achmet Éten irányítja. A fővezér Törökországban végezte ka»o nai iskoláit. (MTI)
