Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-03 / 176. szám

194U AtGUSZTUS 3. Kolozsvár főispánja és polgármestere kormányhoz fordult az önálló kolozsvári rádió felállításáért Am Erdélyi Párt is emlékiratban kérte a rádióállomás mielőbbi felállítását Kolozsvár, aag. 2, A „Keleti Újság“ au­gusztus elsejei szánjában Nyirő József fő- szerkesztő felemelte szavát a rádiótársaság­nak azzal a tervével szemben, hogy az eret deti elgondolás elejtésével, rádióleadó he­lyett, csupán egy és egynegyed kilowattom közvetitő állomást kapjon Kolozsvár. Nyirő József cikkének, amelyben oly meg­győző erővel támasztotta alá a rádióleadó felállításának szükségességét, széleskörű visszhangja támadt nemcsak a közvélemény­ben, hanem a sajtóban is. A cikk hatása alatt Kolozsvár város polgár-mestere. Ke- ledy Tibor dr. megbeszélést folytatott In. czédy.Joksman Ödön dr. főispánnal és en­nek eredményeként a polgármester szomba­ton délben felterjesztést tett Varga József dr. ipar. és kereskedelmi miniszternek. A felterjesztésheez .csatolta Nyirő József cik­két és kérte: hasson oda, hogy Kolozsvár az eredeti terveknek megfelelően ne közve- titőállomást, hanem rádióleadőt kapjon. A miniszterhez intézett felterjesztés igy hangzik: „Nagyméltóságu Miniszter Úri Nyirő Józsefnek, a Keleti Újság 1941 au­gusztus 1-iki számában „Nem közvetítőt, rá. dióleadót kér Kolozsvár“ cim alatt megje­lent cikkéből értesültem arról, hogy az ere­deti elgondolástól eltérően Kolozsvár városa nem leadót. hanem csak rádióállomást kap. A cikknek csatolása mellett,, amihez a ma. gam részéről teljes mértékben hozzájárulok, a következőket van szerencsém előterjesz­teni­Erdély múltja, történelme az ország éle- tűben elfoglalt politikai, gazdasági, szellemi és kulturális szerepe, földrajzi helyzete meg­követeli, hogy külön önálló rádióállomása legyen. Már az erdélyi részek visszacsatolása utam felmerült az a gondolat, hogy Erdély Ko­lozsvár székhellyel rádióleadóállomáshoz jusson. Jelenleg működik is egy kishatósu- garu közvetitő. amely azonban távolról sem elégíti ki Erdély igényeit. Tudomásom van arról, hogy a közeljövő­ben a rádiótársaság Kolozsváron egy és egy. negyed Wattos közvetitőállomást szándék, szik felállítani. Ez a terv kellemetlen meg­lepetés számunkra s nagy mellőzést lát ben- ne Erdély közönsége. Az arra hivatottak megfeledkeznek arról, hogy nemcsak ennek az országrésznek kulturális és gazdasági igé­nyei, hanem az ország bel- és külpolitikai szempontjai is szükségessé teszik, hogy Er­dély fővárosában egy állandó rádióállomást rendezzenek be. Azok a szempontok, amelyek a kassai le­adóállomás felállítására vezettek, Erdély­ben sokkal fokozottabb mértékben fennálla- nak, különösen amikor Kolozsvárt kultur- központtá kívánják tenni, A város, amikor ragaszkodik a leadóállo. más felállításához, az idegen uralom alól felszabadult erdélyi magyarságnak szellemi, gazdasági, művelődési és politikai felvilágo­sítását, irányítását és vezetését egy külön és állandó erdélyi rádióműsor keretében véli legideálisabban megoldhatónak. Úgy érzem, hogy az erdélyi kultúrának a kolozsvári rádiáleadóállomás utján való ter­jesztése az egész magyarság érdeke és hoz­zájárul ahhoz, hogy Erdély kulturális kin­csei az egész magyarságnak értékei közé kerüljenek ás közkinccsé váljanak. Mindezek figyelembevétele után mély tisz­telettel vagyok bátor Nagyméltóságod elé azt az előterjesztést tenni, hogy az erdélyi magyarság szellemi, politikai és gazdasági irányításának egyöntetű, egységes vezetésé­nek elgondolása céljából Kolozsvárt egy nagykapacitású külön rádióleadóállomás fel­állítását elrendelni méltóztassék. Abban a reményben, hogy a kolozsvári rádióleadóállomás hathatós szolgálatára lesz az erdélyi magyarság nemzeti és gazdasági megerősödésének, az egész nemzet kulturális haladásának s ezáltal r.z egységes Magyar- ország ügyének, vagyok bátor szerény javas­latomat Nagyméltóságod magas figyelmébe ajánlani." Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán és Ke- g ledy Tibor dr. polgármester egyébként min. f denben azonosították magukat Nyirő József | cikkének fejtegetéseivel. A ..Keleti Újság;“ f munkatársa előtt mind a tóispán, mind polgármester nyomatékosan hangsúlyozta. hogy Kolozsvárnak messzemenő érdekei fü. ződnek ahhoz, hogy mihamarabb rádióleadó állomása legyen. Ezzel a felfogással egyéb­ként egyetért minden erdélyi magyar, akik átérzik, milyen jelentősége van Erdély po­litikai, kulturális, gazdasági és társadalmi életében az önálló -rádióállomás felállításá­nak. Nyirő József cikkének hatása alatt az Erdélyi Párt központi és tagozati irodája is lépéseket tett, hogy a rádióállomás ügye minél hamarabb kedvező megoldáshoz .]üs­sön. A párttagozat vezetősége emlékiratot intézett a hatóságok vezetőihez és kérte: kövessenek el mindent, hogy Erdély magyar­ságának immár egységes kívánsága: a ko. lozsvári rádióleadóállomás felállítása, minél előbb megvalósuljon. A párt központja pe­dig a parlamenti csoport utján tesz lépése­ket illetékes minisztériumokban, hogy Ko­lozsvár ne közvetitő állomást, hanem önálló műsort sugározó rádióleadőt kapjon. Kolozsvár lakossága, de egész Erdély ma- gyár népe feszült várakozással tekint a rá. diólsadó kérdésének további fejleményei elé s reméli, hogy az illetékes tényezők az álta­lános óhaj elől nem is zárkóznak el és a ko­lozsvári rádióleadó rövidesen megkezdi mű­ködését Erdély kulturális életének és politi­kai érdekeinek szolgálatában -.. (V) A magyar földpadkának kisgazdapolitikának kell lennie — mondotta Banffy földművelésügyi miniszter Egymüliérd pengő fedezetet biztosit a mezőgazdaságfejíesztési törvényjavaslat a tervek keresztülvitelére Budapest, augusztus 2. (MTI) Bánffy Dá­niel báró földművelésügyi miniszter fogadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát és előtte a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozóan a következő nyilatkozatot tette* A Kormányzó Ur őfőméltósága bölcs veze­tése alatt örvendetesen kiszélesült határok kötött nemzetünk lélekben újjászületett, hata­lomban gyarapodott és önfeláldozó lelkese­déssel végzi az országépités nagy munkáját. A megújhodásnak ebben a korszakában erőforrásainkat fokozottan ki kell használ­nunk és ez áll különösen a mezőgazdaságra. A földben és emberben nagy kihasználatlan értékek rejlenek. Ezeket érvényre kell jut­tatni ismeretek adásával, tanáccsal, kedvez­ményekkel és jutalmakkal, de amikor szüksé­ges, közvetlen beavatkozással is. Az ország szántóterületének közel három­negyedrésze, állatállományának négyötöd ré­sze kisgazdák kezén van. Ennek az arány­nak, a kormány földbirtokpolitikája követ- E kéziében is, tovább kell emelkednie a jövőben. A magyar földművelésügyi politikának te­hát jellegzetesen kisgazdapolitikának kell lennie. A magyarság megerősítése érdiekében 1 A jelenlegi háborús viszonyok között az értékesítés könnyű, de már most fel kell ké­szülnünk arra, hogy mennyiségileg és minő­ségileg is azt termeljük, amit a piac keres. Átvesszük a termelés bizonyos mértékű irá­nyítását. Ez kötelességünk is, mert a föld. müvelésügy hivatalos vezetőinek kell ismer­niük a legjobban a piac szükségletem - Azt, aki a föld termőképességét lényegesen emeli, közgazdasági szempontból előnyösebb növényt termel, illetőleg állatot tenyészt, vagy társulással, szövetkezéssel az erők egye­sítését szolgálja: adó és más kedvezmények,- ben, jutalmakban részesítjük; ezzel szemben nem tűrjük, hogy egyetlen gazda is akadjon az országban, aki a gazdálkodást elhanyagol­ja. a földet okszerűen nem műveli. A javas­lat ebben a tekintetben a közvetlen beavat­kozást is lehetővé teszi A tétlen munkáskéz anyagi kár és erkölcsi veszedelem a nem­zetre nézve. Nemcsak jobb gazdálkodással, hanem a mezőgazdasági iparok fejlesztésével is szapo­rítanunk kell a munkaalkalmat, Az ilyen ipari vállalatokat, különösen ha azok társu­láson, szövetkezésen alapulnak, támogatjuk, kedvezményekben részesítjük. Ha a megfe­EGYETEM Mozgó Megértés Megértés fl közönség egyre fokozódó érdeklődésére való tekintettel egy nappal meghosszabbítottuk a című fiim előadásait. Tehát utolsó napok: y márnán és hé fűn!? •* az amerikai filmgyártás példátlan sikerű remekműve. Ha van« «i*i mégrem sál­ija, siesten meqnéini vasárnap, hétfőn :\ e mellett előnyben kell részesítenünk, a népes ţ csalánokat és a munkásságot támogatnunk l kell korszerű szociálpolitikával. Ezeken az aiapeivoken épül fel a mező­gazdáságot fejlesztő törvényjavaslat, amely a több és jobbtermclést, a kisgazdaságok szín­vonalának emeléséi, a kisgazdalarsadalom ha­ladását, a család megerősödését és a munkás­ság felemeli,édesének előmozdítását szolgálja Egy milliárd pengő pénzügyi fedezetet bizto­sit a törvényjavaslat, amely mint nagysza­bású keret-törvény, kiterjed majd országún« egész mezőgazdasági életére. A mezőgazda-ág I haladásához nagyobb és több tudás keli. Az ismeretek terjesztését, a szakoktatás nagy­horderejű kiépítését akarjuk elérni é> ezzel kapcsolatban a tudományos kutatások és an­nak gyakorlati alkalmazását korszerű színvonalon továbbfejlesztjük. Minden gaz­dához, minden gazdaságig el kell jutnia az ismereteknek. Megvalósítjuk a községi minta- gazdaságok és kísérleti birtokok intézményét, A mintagazdaságokat haladó szellemű kis és törpebirtokosok köriben jelöljük ki, a kísér­let!. birtokok pedig magasabb képzettségű gazdik vezetése alatt működnek. A földmű­velők az egész országban közvetlen példákból láthatják majd az eredményes termelés köve­tésre alkalmas módját. lelő értékesítés érdekében kívánatos, elrendel­hetjük a termelők kényszertársulásál, az adós-vételek hivatalos ellenőrzését. A terme­lés hasznából elsősorban a gazdának kell ré­szesednie. A földművelésügyi közigazgatást el ke.l vinnünk a községig, hogy egyetlen intézkedés se maradjon sehol megfelelő végrehajtás nél­kül. A törvényi avaslat ezt is megvalósítja, mégpedig az állami tisztviselők létszámának szaporítása nélküli. Községi ispánok latjait majd el a földművelésügyi igazgatás alsóbb- foku teendőit, mint szerződéses alkalmazot­tak Ez a törvényjavaslat nem valami bü­rokratikus jogszabáljmlkotás, hanem valóban a magyar mezőgazdaság uj életének kifej­lesztését jelenti egy nagy nemzeti ügy és országos érdek rendszeres szolgálatát. * Peiu és Eeg s««ífor fitwnoles' Ütök lf©5s LIMA, augusztus 2. (DNB.) Julius 31-én 22 órakor megkötötték a fegyver­szüneti egyezményt Peru és Ekuador között. (MTI.) 7 dtdstóí vakulásia pem a kasza, hogy ui termésből legyen kenyere a magyarnak" fl veritékes, kimerítő munkában elcsigd. zott szervezet újjászületik, ha a valódi SÓSBORSZESZ frissíti fel és erősiti meg. ff ki a homlo át, a ta* k jdt, a kara t és a lábait bedörzsöli önnek a cicdilrdos szernek néhány csep ijév I, játszva végzi nehéz munkáját és utána ü d i 15 álomra hajtja a faiét. fl valódi Díflnfl sósborszesz mindenütt kapható! JELENLEGI ÁRAK • próba eredeti || közép nagy pala c k 70 f. II 1.20 P. 1 8.50 P. 6.40 P, lileféle alá esnelc a ianügfi Eaalóságolilioz tnSézeli beadválnyolc Budapest, aug, 2, (MTI.) A Budapsstt Közlöny szombaton megjelenő száma közli a pénzügyminiszter rendeletét amelynek értei­mében az iskola (ideértve a fő-, közép-, kö­zépfokú-, népi- és szakiskolát is) és egye­temre való felvétel iránt továbbá a tanulók, hallgatók által tanulmányi ügyben iskolai, egyetemi hatósághoz vagy m, klr, vallás- és közoktatásügyi miniszterhez benyújtott bead­ványok vagy a beadványt helyettesítő jegyző­könyv 50 fillér illeték alá esik, , Á Délamerikába vándorolt erdélyi magyarok odakünn meg* szerzik a magyar ál lampojgársáciot Kolozsvár, aug. 2, Amikor a románok st összeomlás után Erdélybe bevonultak, a faj- magyar lakosság ezrével vándorolt ki ősi föleiéről. Voltak, akik kijutottak Északame- rikába, de akkor már megkezdődött az lTníó védekező politikája a bevándorlás ellen és a magyar kivándorlásnak így uj utakat kellett törnie. A legtöbb erdélyi magyar Délameriká- ba vándorolt ki. A kivándorolt magyarok ro­mán útlevéllel érkeztek és mint románokat tartották őket nyilván. Most( hogy vissza­tért a Felvidék, Kárpátalja, Keietmagyaror- szág és Erdély, a kiüldözött magyarok moz­galmat Indítottak, hogy elvethessék cseh, va-v román útleveleiket és újra. tüntethesse­nek magyarságukkal. Bobrlk magyar királyi követ megértette a mozgalom jelentőségét és kedvezményes vtsszahonositáet nyújtott a visszacsatolt magyarok részére A felhívásban elmondja, hogy mindazok, akik idegen útlevéllel vándoroltak ki és ma­gukat a magyar nemzet tagjának vallják,-ad­ják be a visszahonosítási kérelmüket szemé­lyi okmányaikkal együtt. A jelentkezés határ­ideje december 31, a magyarok nem várnak addig, hanem a buenos airesi, santiago de chilei és a montevideoi m. kir. követségen máris tömegesen jelentkeztek A legtöbben már meg is kapták a. magyar útlevelüket. • magyar állampolgárságukat igazoló okirato­kat és boldogan váltak meg a román írások­tól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents