Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-24 / 192. szám

1941. /VLGIjZZTZJs 24 Mjsxjs ti Mfsjzo. Született huszonegy­eves korúb ... KOÎOZSVÂR, augusztus 33. Vannak tör. ténetek, melyekre az ember azt szokta mon­dani: az élet irta... Egy ilyen „élet-irtaigaz, megtörtént dal. got mondunk el az alábbiakban, hiteles ada­tok alapján: j Az elmúlt napokban, az egyik kolozsvári közhivatalban megjelent Mesztek László szoba, festő és a hivatal főnökét kereste. Eléje ve­zették. Arra kérte a főnököt, hallgassa meg az ö „történetkéjét“ és legyen segítségére ha tud. Életbevágóan fontos dologról van szó. — Beszéljen csak nyugodtam — biztatta a hivatal főnöke. Mondjon el mindent s ha tudok, segítségére leszek. — Azzal kell kezdenem — szálait meg Mesetek Ijászló szobafestő, — hogy a felesé­gem 1926-ban, a város végén, az egyik elha­gyott telek tyukketreoében egy kisfiát talált... Testéről cafatokban lógtak a rongyok s rop­pantul el volt csigázva a szegény kisgyerek. Hát. te, hogyan kerültél ide, kisfiam? — kér­dezte tőle a feleségem. A gyermek, olyan 5—6 éve# lehetett s nem tudta megmondani., hogyan került a tyúkketrecbe. Hogy hívnak? — kér- dezte tovább a feleségem. Nem: tudom• — fe­lelte a gyerek. — Nem tudod?... Nem, csak azt tudom, hogy Sanyinak szántottak, ahol laktam. — Hát hol laktál?... Azt se tudta... Feleségem hazahozta, felneveltük, mesterséget adtunk a kezébe, mi is Sanyinak hívtuk., de mőst már Sándor lőtt belőle s ahogyan látom — folytatta Mesztek László, — itt az ideje, hogy bevonuljon katonának. Ennyi volna, a többi már az urak dolga, a törvényre tartozik. A közhivatal főnöke pedig a szobafestő be­leegyezésével azonnal összehívta a „tanácsot“. Még két.hárorrt hivcetalnoktársát kérette szo­bájába s megkezdődött a tanácskozás. Ki kel­lett deríteni, hogy kik voltak a gyerek szülei, hogy mikor és hol született, de pontos dátum szerint. Hiszen éppen katonáskodásról volna szó s itt nőm lehet csak úgy, akárhogyan el- intézni a dolgokat. De Mesztek László nem tudott többet mondani az egykori kis „senki fiáról“, csak amién nyit már mondott. Leg- fonnebb még azt tudja állítani, hogy a „gye­rek“ kitömő erkölcsű, jámagaviseletii, szor­galmas, nem iszik, nem dohányzik s inkább örökösen szomorú, mint vig... A hivatal főnöke másnapra magához ren­delte n nevclőaiát újból, de akkor már a ta­lált gyerekkel együtt. — j(te volnánk, — állított be a hivatalba Meszlek László — és elhoztam a parancs sze­rint Savi/it- is, Sándort... Néhány kérdés után uj tanácskozás kezdő­dött. Mindenek előtt aziránt vallatták Sándort, hogy nem ismert-e valakit, aki hozzátartoz­va?.., Ha már szüleit nem ismerte, nem hal­lott-* arról, hogy testvére élne valahol?... —- Nem hallottam senkiről, aki hozzám tar­tozna — mondta a legény. — Csupán egyszer mondta nekem egy öregasszony, de már nem tudom hol és mikor, hogy él valahol egy test­vérem, akinek Lőrinc a ff eve.., —• A keresztneve vagy vezetékneve? — sza­kítottak félbe, —■Az' már nem■ tudom. De az öregasszony még azt is elmondta, hogy ö tudja, ki volt az anyám... Valami Paulinát mondott... Ez mar valami. Nyomnak pedig éppen elég szép. Ezen el lehet indulni. Elindultak hát, hogy azt a bizonyos öregasszonyt, keressek elő a föld alól is. — Kolozsváron lakik — egészítette ki í. vallomást Sándor — csak azt nem tudom, hogy hol?... De akii nyomottak utána, csodák-csodá ja, megtalálták! És az az öregasszony elmondot­ta, hogy a Sándor édesanyja csakugyan Pau­lina volt, a vezetékneve pedig S-bctiivel kez­dődött, de a többi belükre, amiből a neve volt, arra már nem emlékszik. 35 perc marosvásdrhely 40 perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL. Á Magyar Léaiforgalmi r. t. HALÉRT légijdratai vasárnap is közlekednek. Oóelőre gondoskodjék helyfoglalásról Mátyás I* irály »ér Is Telefon: 35—96 — Meg aztán, meg is hall azóta — mondta az öregasszony. — Amikor én ismertem, csak „úgy volt“ még Sándorral. Még magával Hor­dozta, mag sem szülte volt még s astm csak elbujdosott... Tehát az anya kétségkívül Paulina volt s a vezetékneve „S“ betűvel kezdődött. Aztán meg hallott Sándor egy bizonyos Lőrincrdl, akit testvérének mondott ac öregasszony, csak azt nem tudta róla, hogy a Lőimc név a ke­resztneve voft-e vagy pedig a vezetékneve. A tanácskozás eredménye végül is az lett, hogy Sándort, hivatalosan is Lőrinc Sándornak ke­resztelték a közhivatalban s most már csak azt nem tudták, mikor születhetett?... De ezen is segitettek. A városi orvosi hiva­talhoz küldték át a fúrtál legényt., hogy orvos állapítsa meg születése évét. Fagy legalább azt. hogy körülbelül mikor születhetett. Egy óra múlva kész volt a hivatalos vizsgákat is, amely megállapította a következőket: — Lőrinc Sándor körülbelül most 20 éves lehet, lóhát vagy 1921-ben, vagy 1920-ban szü­lethetett,.. Lőrinc Sándor most már szobái:tszerüen je­lentkezett a katonai hatóságokról. Kérte, hogy vegyék fél a honvédség kötelékébe. Az ezred- orvos megvizsgálta, vállára veregetett s be­diktálta neve után: „Alkalmas!“ Hát Istenem; hiszen magyar így lett ti „senki fiából" magyar honvéd. Tehát a haza fia, a magyar haza fia és vé­delmezője. Sorsát az élet irta. Hidegen és fekete tin­tával, de végül mégis vigasztalónak mind- annyiunk számára. Ró. Ki !ehet-e Japánt éhezfetni? (MN.) Bármely országról és bármely Vi­lágnézetről levckczzák is az Egye^Ht-Álfeu mok Kortr.árcya eszközökben nem nagyon rá. logatos és swivósabban minden európai mér­téket megcsufoló propagandába diánál aval el­hitetni, hogy az Amerika függetlenségét ve­szélyezteti, Észak.Amerika népe valójában csak egy országban lát, ellenséget, Japánban. Ha az Egyesült-Állairniofc területileg és nc- pességüeg egyaránt hatalmas tömbjét a tér­képen ös'/.chasonlil juk a hozzá viszonyítva oly jelenték tele nmek tűnő ázsiai szigetors/ág- gal, az első pillanatra érthetetlennek látszik az a respektus. amely az amerikai embert Japánnal szemben eltölti. Az amerikai nép természetes politikai ösztöne a-zoavbnta nem csal. Évente bét millió gyermek! Százötven éven keresztül, mintegy 17*20- tól 1870-ig Japán lakossága ugyanazon a 28—20 milliós szinten maradt, és a kii'sn világtól elfordult szemmel traaga választotta elz.áii'ózotíságábiiji csak magáinak élt. 1870 körül azonban hirtelen bekövetkezett az az ugrásszerű fejlődés, amely Japán lakosságát a mai közel 75 millióra emelte és az o-r-zágot n-épe példátlan szorgalmával, határtalan igénytelenségével, egyben pedig a kultúra és civilizáció iránti nem közönséges fogékony, s ágával a távolkelet első nagyhatalmává tette. Ha. ács anyaországhoz. Koreát, Fonmo- zát és a Sachalin szigeteket stb. is hozzászá­mítjuk, a japán nép száma 101 millióra ugrik fel, egy 100 milliós nép pedig már magában véve is igen tekintélyes politikai hatalom. A japán nép igazi politikai súlyát azonban mégis az adja meg. hogy Japánban évenkint 2 millió gyermek születik és ez a szám Japán lakosságának évi egy millióval való gyarapo. danát jelenti. A 31 ezreléket kitevő' japán születési arányszóimmal sen» Európa, som Amerika nem versenyezhet. A japán életerő Htka Honnan meríti Japán ezt a korunkban máshol mindenütt ismeretlen életerőtÎ A rejtély magyarázatát két tényező adja meg: a család, a faj, a vér, a nép és az ősök tisz­teletére épitett shingto-vallás és nem utolsó sorban az a t,ém , hogy Japán az utolsó 35 év során ugrásszerűen fejlődő iparosodása ellenére alapjában véve megőrizte agrárjelle­gét. Javán lakosságának köziéi 50 százaléka ma is a mezőgazdaságban találja meg meg­élhetési forrását. Bár a hadiipari termelés fokozása az utóbbi években jelentős tömege, két vont el a földtől, a japán gondolkodás lényegében megtartotta azokat az egészséges tulajdonságokat, amelyek a föld népének gondolkodásmódját jellemzik. Az angol-amerikai propaganda mint Euró­pát. Japánt is élvégblokáddal fenyegeti. Egy oly kis területre összezsúfolt hatalmas nép élelmezése természetesen súlyos probléma. Ám ezt a problémát, nem szríbad európai szemmel vizsgálat alá venni. Atic példa pl Közép-Európa népei fehérjeszükségletük 50 százalékát állati termékekből fedezik, a ja­pán fehérjeszükséglet 70 százalékát növényi fehérje szolgáltatja, a halra 27 százalék esik, a tojás csupán 2; a hús pedig 1 százalékkal részesedik. Azt a szerepet, amelyet az euró. pai étkezésben a hús. Japánban a hal tölti be. Japánban az egy emberre eső évi átlagos halfogyasztás 50 kilót tesz ki. Kevesen tud­ják, hogy a másfélmillió japán halász majd­nem annyi halat fog, mint a világ valameny. nyi más országának halászai együttvéve. A japán ciclniisz.erszá.lJitás alapja azonban 'mégis a növényi táplálék, elsősorban a rizs. Két millió fél hektáros kisgazda Ebben rejlik a japán élelmi szerszá 11 kás Iccnágvobb erőssége. Az a nagy veszteséig, mely a föld terményeinek állati fehérjévé való átváltoztatásával együtt jár, Japánban teljesen elesik. Ezenkívül a japán paraszt páratlan szorgalmával földjének termékeny­ségét hihetetlen fokra emelte. A jól meg­művelt japán föld évente gyakran háromszor is hoz termést. 4.5 mezőgazdasági ..üzemé­vel“, melyek közül 2 millió a fél hektárt sem éri el és csak 225.000 haladja mesr a három hektárt, Japán a kisbirtok harája. A japán mezőgazdaság magas színvonalának ez az egyik titka, A japán kormány ezenkívül tízéves terve keretében hallatlan erőfeszítéseket tesz a japán mezőgazdasági termelés fokozására. Ezek a törekvések, melyek főleg a rizs-, rozs- és burgonyatermelés fokozását szorgai mázzák, előreláthatólag nem is maradnak eredményt elének. Irányított termelés, ellenőrzött fogyasztás Minden eshetőségre számítva, ezenkívül a japán kormány már rég bevezette a fogyasz­tás irányítását és ellenőrzését, végül pedig a külföldi eredetű készletek tárolását is. A behozatal megkönnyítése céljából egyes fon­tos élelmiszerekre mandzsukéi viszonylatban a behozatali vámokat augusztus hetediki ha­tállyal megszüntette. Az indokínai Saigon megszállásával Japán újabb magyfontossÓgu rázsbeszerzési forrásra tett szert, a thaiföldi bankokkal kötött meg­állapodása értelmében pedig hitelre is váró­iSe&iámfia atomot l A HOLDHOZ Szerelmem, mindenem — Vájjon elmondják-« hold, te égd isten! búmat, bánatomat: Amint látod: hozzád. Mivel ádáz sorsom rendes szavam nincsen sokszor meglátogat. Csak nézek, bámulok Nem járt még »la Had, ezüst tengeredbe — ily elesett ember — Sem növény, sem ál iát Ölelj meg, borulj rám, nem imádhat szebheo, lepj e| tengereddel. Csak szemem sugarat Szivem mámoru |tan, küidöm hozzád messze _ sugárszámyon repdes — Vájjon eljutnak-e. Nem köti földi szem, a te küszöbödre? esők beléd szerelmes, S hogyha ezüst mézed tág szememre pereg — Semmivé válnak a véghetetlen egek! ... r BOTÂR BÉLA rolhat rizst. Ilyenformán belföldi termelésé­nek kiégéséitósére saját hatalmi övezetében olyan erőforrásokat sikerült magának bizto-' sifaui, amelyektől semmiféle blokád sem zár­hatja el. Japánt tehát nem lehet kiéheztetni. Ha pedig élőim nemlátható események vagy ter­mészeti csapások minden eddigi erőfeszítést és tervet bukásra kárhoztatnak. Japánnak akkor is meg lenne a biztosítéka, amelyre minden körülmények között számíthatná: a japán nép hihetetlen igénytelensége. Thaiföld városai Aki a világ szépségeit, csodáit végig­nézte és Bankokba utazik, még mindig talál valami uj, felejthetetlen élményt. Ez Thaiföld, a régebbi Sziám fővárosa Lakosainak száma majdnem 700.000. Házainak nagyrésze cölöpépitmény, A város közepén kanyarog a Mcnam, amelynek neve magyarul: ,.v iz e k any­ja". Fő közlekedési ut, egyben piactér is ez a folyam. Hátán csónakra épitett házikókban rengeteg ember éli mozgal­mas életét. Bankoktól felfelé, ahol a Menam t.ó- szerüen kiszélesedik, hasonló fekvésű várost találunk. A folyó partján feküdt a hajdani hátsóindiai királyság egykori fővárosa, az ősi Ajuthia. 1766-ban, nyolcszázéves fennállása után a birmánok szétrombolták. Sţâz és száz templom, arany, ezüst és réz buddhaszobrok pusztultak akkor el. Teljesen úszó városnak épült ki az ut Ajuthia. 40.000 lakosa van. Thaiföld legfontosabb kereskedelmi piaca. Hat­száz kolostora, amelyeket kötelekkel erősítenek egymáshoz, vagy a viz fene­kén horgonnyal rögzítenek le egymás­mellé, szinten csónakokon vagy cölöpö­kön épült. Ajuthianak nincs villamos viz lágitáss, csatornázása, vagy a mi fogal­mainknak megfelelő közlekedési útháló­zata. A Mcnam gondoskodik mindarról, amit Európában modern technikai eszkö­zökkel kell megvalósít amink. Gondosko­dik friss vízről s hátán szállítja a min­dennapi élethez nélkülözhetetlen dolgo­kat. Á szennylevezetés problémája is egyszerű megoldást talál az úszó város­ban. A szemetet egyszerűen a folyóba hajigálják. Mindamellett a fehérnemű- tisztítással sem csinálnak problémát. A ház falát nyaldosó hullámokban mosnak A húst, gyümölcsöt és főzeléket a szárazföldről szerzik be. Ha azonban a háziasszony valami változatosságot akar belevinni az étlapba, egyszerűen ki­akasztja a horgot az ablakba. Rövidesen zsíros hal fickándozik rajta. Természete­sen rögtön a főzőedénybe kerül. jóllehet az európaiaknak nélkülözhe­tetlen komfort teljesen ismeretlen, Aiu- thiában mégis boldog és megelégedett nép lakik, tlszó házaiban éppen olyan jól érzi magát, mint mi a szárazföldön. Áradástói nem kell tartaniok, mert a víztükör emelkedésével a város is pár méterrel magasabbra kerül. A folyóból, lelszátló nedvesség ellenére Ajuthiában nem magasabb a halálozási arányszám „ mint Thaiföld többi városaiban- iven­ként ezer és ezer idegen látogatja meg ezt az érdekes helyet, ahol minden vi zen épült. Az a közismert közmondás, hogy ..víznek nincs gerendája“, ebben az ős­ben szinte teljesen elveszti érvénye - erét. Különben nem tudna egyik ha: másik mellett felsorakozni és egész rosnegyedeket alkotni. A lakók szán; mindenesetre nagyon kellemetlen len., ha a Menam egy szép napon kiszáradé. Erre z-zenban aligha kerül sor. A vár minden ellenséges meglepetéstől bizto sitva érzi magát, mert veszély esetén minden kapcsolatot meg tud szakítani a - száraz! öld del. Innen származik á neve is. Ajuthia. amely tulajdonképpen ..legyőz­het eflent' jelent.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents