Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-20 / 189. szám
S sc er ú a 1941. augusztus 20 Ára 16 fillér *?. on3Z.VOOYüLS3 Yö*«YTA]\X /.. épv i je 1 dhás hő :.wt dra-5 ^3™ ÜUDARS3T PARLAMENT EXTERN ETönZEMSI ARAK- 1 HÓRA 2.70, NE- I GYED «VRE 8, FEI, EVRE 16, EGESZ I EVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKAREK. S PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 72146. ! HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. 189. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRŐ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. SZ. TELEFON: 16-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA SORSMUTATÓ SZENT TÖBB t 1 Irtat H yirő József Közel negyedszázadig tartó nehéz, gyöt- relmes, máir-már kilátástalannak látszó kisebbségi sors után végre mi is megérhettük, hogy a honalapító nagy király. Szent István napját boldogan, szabadon, ismét függetlenül, hazatérésünk drága mámorában, a magyar nemzet és faji egység je. gyében ünnepelhetjük. Ami olyan hosszú időn át csak elérhetetlennek látszó álmunk volt, végre teljesült. Ma mi is résztvehe- tünk a Szent Jobb körmenetében. büszkén és kitáruló lélekkel ámulhatunk el azon a pompás és fényességes szertartáson, aroely- lyel a magyar nemzet háláját és hódolatait mutatja be a világ egyik legcsodálatosabb uralkodójának, akinek hazáját és ezeresz- tendó's fennmaradását köszönheti. A mai Szent-István-nap a hazatérés jegyében zajlik le. Ez adja meg történelmi keretét. Erdély és a Délvidék megváltott, újra felszabadult, boldog magyar népe csókolja meg az áldott Jobbot, kiáltja örömét háláját a világba és tesz hitet és bizonyosságot, a tartósan soha el nem nyomható magyar igazság mellett. Egy teljes heti előkészület előzte meg ezt a mai napot. A nemzet külső és belső előkószaiei*, hogy méltó legyen a nagy idők jelentősegéhez és méltó formában nyilatkoz athassa ki magát a nemzet féltett, nagy titka: a szentistváni gondolat nagysága és soha meg nem szűnő hatása. Szentistváni gondolat! Mikor először hallottuk a ránk szakadt szörnyű sors csapásaitól elkábultan, a vég- iomlás, saját pusztulásunk felé sscdelegve, igen sokszor reményvesztetten; — meglepetten, szinte idegenül kérdeztük: — Mi az a „szentistváni gondolat“?... Az egyigaz felelet mindjárt felrémlett bennünk, de az olyan álomszerűén szép és hatalmas volt, a széttépett, megalázott Magyarország pedig olyan kicsiny az őt körülvevő és fenyegető erők, hatalmak feltornyosulása mellett, hogy nem mertünk hinni benne és csak úgy vártuk a szentistváni gondolat érvényesülését, mint a hihetetlennek és valószínűtlennek látszó csodát, amelyre azon. ban még gondolnunk sem szabadott, s még az érte való imádság is tiltva volt. Az állandóan ránk nehezedő külpolitikai helyzet kényszere miatt nem hogy megvalósítani, még megfogalmazni is tiltva volt, hogy mi is a „szentistváni gondolat“. Kiki tehát a maga lelke, hit«, vágya, tudása elképzelése szerint töltötte meg a szót fogalommal. Az itt-ott hallott magyarázatok nem lehettek teljesek, nem elégítettek ki bennünket, a megvalósulás pedig késett, és huszonkét esztendőn keresztül az évről, évre megismétlődő Szent István.napok több fájdalmat keltettek bennünk, mint reménységet, mert anélkül múltak el fölöttünk, hogy a csoda megtörtént volna velünk. Tamások voltunk és ezt nem szabad terhűnkre imi, hiszen egy megdönthetetlennek látszó világrendszer halálraítéltjei voltunk. Akkor nem is sejtettük, amit ma bizonyossággal tudunk, hogy a szentistváni gondolat, élő valóság, az a megakadályozhatatlanul ás feltartóztathatatlanul, működni soha meg nem szűnő magyart és honát minden körülmények kö- zött megtartó és megmentő történelmi gondolat ás erő, amelynek örök forrását első szent királyunk államalkotó és az évezredekbe előrelátó bölcsessége nyitotta meg nemzete számára. A szentistváni gondolat a nemzet ás az élet, utjának felismerése, örökkön uj és igaz, mint az evangéliumok, vagy maga a kereszténység, melynek szel- leméből indult ki. mindig emberi és emberiségi érték, melyet a világ tehát sohasem nélkülözhet «s csak magának az életnek megszűnésével érhet véget. Ebbő] az is következik, hogy a szentistváni gondolat a nemzet legnagyobb biztonsága is, aminek bizonyítéka mindaz, ami ezzel a testvérte- len, ellenségektől körülvett., folyton vérét hullató és áldozatot hozó, sokszor végpusz- | / tulásra szánt magyar nemzettel ezer esztendőn keresztül történt és történik ma is. A szentistváni gondolat lényegéhez tartozik. hogy minden fölött érvényesüljön is, amihez a magyar nemzet történelme folyamán Isten és ember előtt elvitathatatlan jogát megszerezte. Ha ezen a téren a szentistváni gondolat teljessége ma még nem is következett be, Bizonyosak vagyunk abban, hogy a ma az ország színe előtt megjelenő nagy királyunk jobbja kiterjed minden magyarra és minden ma. gyár jogára, amíg az magyar marad. Az pedig a mi dolgunk és kötelességünk, hogy erre a nagy nemzetmegtartó feltételre vigyázzunk és azt saját, életünkkel és csele- kedeteinkkel biztosítsuk. Minden egyéb csak idő kérdése. Azok, akik hiányos történelmi szemlélettel rendelkeznek és csak az események külső és folyton változó effektusaiból és hatásaiból próbálnak a nemzet, vagy nemzetok sorsára következtetni, akik nem látják, hogy a világ sorsát mindi { a mögöttünk álló belső erők befolyásolják az nj világfejlődés irányában; azok talán ma nem mernek teljes biztonsággal haladni a Szent Jobb körmenetében. Arra gondol, nak és — kell is erre gondoltok. — hogy ez a fér séges magyar ünnepünk a talán tetőfokán tomboló világkataklizma kellősközepébe esett. Remegve gondolnak a végre, a háború eshetőségeire, aggódva kutatják a szemben álló hatalmak ős nők mérkőzésének esélyeit, azoknak az összes nemzetekre. tehát ránk is kiható következményeit és ha nyíltan nem is mondják, ett A közelkeleti válság körvonalai kibontakoztak, a tényállás tisztán kihámozható az események egymásutánjából. A perzsa földön tartózkodó német állampolgárok miatt Iráinhoz intézett közös angolszovjet jegyzék csak ürügy arra, hogy a válságot és a viszályt kirobbantsa és a szovjetcsapatok északról, az angolok délről meg. rohanják a perzsa földet. Az olasz lapok a Londonból Washingtonba érkezett tudósítások alapján azt jelentik, hogy — közli a Magyar Távirati Iroda — Anglia felkészült az Irán elleni támadásra. A támadás valószínűségére abból követkéz, tetnek, hogy az anogl és a szovjet kormányok újabb fenyegető jegyzéket intézitek az iratai kormányhoz az állítólagos német fenyegetés miatt. A Popolo di Roma az iráni helyzetről igy ir: Az angolokat úgy látszik a németek ukrajnai előnyomulása készteti cselekvésre. Ez az előnyomulás ugyanis veszélyezteti a Kaukázust is. Az angolok nyilvánvaló célja, hogy összeköttetést teremtsenek India, a kö- zelkeleti harctér és a Szovjet között. A Perzsa-öbölben az angolok kikötőt akarnak kivibrál a kérdés az ajkukon: — Vájjon nem korai még nekünk tedeumozni? Az ilyen, egyébként jóindulatú magyarok önmaguknak adhatnak választ, ha el. vonatkoznak a fegyverek csatájától és azokat a belső, világszemléleti erőket nézik, azokat a rendszereket, amelyek a világ népeinek eljövendő életformáját fogják eldönteni. A fegyveres mérkőzésen felül az a rendszer fog diadalmaskodni előbb- utóbb, amely a legszilárdabb erkölcsi alapon a jog és igazság érvényesítésével az életfejlődés természetes irányának, a jövő követelményeinek a leginkább megfelel, A szembenálló két rendszert, pedig ismerjük. Tudjuk, hiszen évtizedeken át láttuk és saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy hová juttatták a nemzeteket és az egész világot a „demokráciák“ és szemünk előtt, fejlődött naggyá az élet és a népek boldogulásának uj életformája, amely méltó helyét készül elfoglalni a történelemben. A nemzetek az uj világrendbe a maguk nemzeti és belső értékessége szernt illesz. kednek be. Az önálló államaikat is képessége és tényezői elhatározó fontosságnak maradnak a jövőben is. Amelyik nemzetből hiányzik ez a képesség, azon nem segít sem töTuegnagysága, sem természeti, vagy gazdasági adottságai, sem a világpolitika konjunkturális helyzetében való ideiglenes előretörése és ideig-óráig való érvényesülése. Ennek a tételnek igazságát éppen napjaink bizonyították he. A magyar nemzetnek, mint ezer éven keresztül, ma is a szentistváni gondolat és elképzelés nyújt teljes biztonságot jövendőjére vonatkozómmmmmmmmmmarn bs építeni a pótlás számára. A Szovjet ugyanis a Japán ellenőrzése alatt álló Vladivosztok- ban ezt a pótlékot, nem képes behajózni. Irán visszavonulási területre is alkalmas a Szovjet számára, ha a németek a bolsevistákat átkergetik a Kaukázuson. A zürichi Die Tat berlini levelezője az alábbiakat jelentette lapjának a Teheránban átadott közös brit-szovjet, demars berlini hatásáról: A teheráni kormány előtt tett legutóbbi angol-szovjet lépéshez a berlini külügyminisztériumban egyelőre nem fűznek meg. jegyzést. Megelégednek annak megismétlésével, hogy az iráni kormány megőrzi az országot semlegessége és területi épsége ellen irányuló minden törekvéssel szemben. Berlini semleges megfigyelők úgy vélik, bogy a legutóbbi teheráni angol lépésnek sokkal na. gyobb a jelentősége, mint eleinte gondolták. A németek is elismerik, hogy a l.elyzet veszedelmesen kiéleződött, Törökország magatartása még nem tisztázódott, Nehéz pontosan megítélni a helyzetet addig, amíg illetékes helyről nem adnak részleges fefonlágo- satást. lag. Ez adja meg az állam szilárdságát rá megdönthetetlenségét a háború akármilyen kimenetelétől függetlenül. Diplomáciai cso- portulások, ellenséges irányú szövetségek támadhatnak, pillanatnyi sikereket talán el is érhetnek, de e hatalmas belső tényező, vei, az élet valóságos alapjain nyugvó rá annak követelményeit, a fejlődés egészséges és szociális menetét követő nemzeti élettel és értékekkel, szemben végzetessé sohasem válhatnak és egy ilyen nemzet életét és fennmaradását meg nem dönthetik. Ennek a gondolatnak és valóságnak bizo- nyossájgával kell tehát néznünk és megítélnünk a világeseményeket rá ezek dóm- borítják ki a legélesebben, mindenki számára megsrthetöen a szentistváni gondolat nagyságát, amelynek dicsőségét és nagyságát ünnepli ma hálás sziwel az újra feltámadott magyar nemzet. Az önmagunkra találásnak ez ünnepi pil. lan at á ban azonban fel kell ismernünk azokat a kötelességeinket is, amelyeknek elvégzése a nemzet érdekében a szentistváni gondolat további érvényesülésének kizárólagos rá elengedhetetlen feltétele. A keresztény-nemzeti alapon felépülő és a nemzet legigénytlenebb és névtelenebb gyermekére is kiterjedő kötelező mély érkötési, szellemi rá munkaértékesség, az örök magyar öntudat magaslatán álló áldozatkészség az uj idők követelményeinek felismerésében és megtételében az az erőnk és biz. tositékunk, amelyen sem diplomáciai fondorlatok, sem ellenséges irányú gazdasági elképzelések, sem világháborúk akármilyen kimenetele nem győzedelmeskedhetik a nemzet kárára. így tesszük a magunk nagyságán és ér. tékességén át újra naggyá rá halhatatlanná) nemzetünket és ennek az elhatározásnak öntudatával járulunk a Szent Jobb elé, hogy áldását vegyük annak a nagy Királyunknak, kinek hazát, életet? rá jövendőt köszönhet a magyar nemzet. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint az Iránra gyakorolt angol-szovjetorosz nyomás célja nyilvánvaló, de nyilvánvalóan erősödik az ellenállás is. Irán most egészen más helyzetben van, mint a világháború idején, mert meg vannak az eszközei arra, hogy megvédelmezze semlegességét. Iránban teljesen tisztában vannak a fenyegető veszedelemmel és minden eshetőségre felkészültek. Az iratai helyzet fejlődését azzal egészít, hetjük ki, hogy egyes amerikai hírforrások szerint a Szovjet már csapatokat vont össze Irán határán, Irán kormánya pedig elrendelte a részleges mozgósítást... * A Roosevelt—Churchill találkozón elhatározott moszkvai „háromhatalmi tanácskozás" az egész világ diplomáciai életének érdeklődését vonta magára. Különösen a tengelyhatalmak fővárosában fordítanak nagy figyelmet a moszkvai találkozóra. A japán lapok már közelebbi értesüléseket is közölnek arról, hogy kik vesznek részt a Kreml alatt épített SztaknVeszleségeink feliilnő csekélyek! — jeleni« a magyar honvécíve*úr(íar Álig másfélezer ember veszteséget szenvedett a magyar honvédség aug. 10-ig Újabb nagy sikereket jelentenek a keleti hadszínterekről Irán elrendelte a részleges mozgósítást Szovjet csapatokat vontak össze az iráni határon — Iránnak számolnia kell az angol-szovjet m e g roh a n ás saI Szia Ián, EJen9 ’Wallace és C$anţykâjsek ▼esz resau* a moszkvai találkozón
