Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-17 / 187. szám
Kmxnllrsjza Kolozsvár tejelláfásánaic kérdéséhez Irta : Böhm Dezső m. krr. fővegyés* 1941, AUGUSZTUS 17 Tiapunk mult vasárnapi számában foglalkoztunk azokkal a javaslatokkal, (mélyeket az EMGE, a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szövetkezeti Központ szakértői Kolozsvár korszerű tejellátásának megszervezésére előterjesztettek. Mindhárom szakértő arra az eredményre jutott, hogy Kolozsvár tejellátását csak egy nagy szabóm szövetkezeti tejüzem, biztosíthat ja, ennek megállapításához azonban a szükséges előfeltételeket városi tejszabályrendelet életbeléptetésével keü megteremteni. Lényegében azo- tww felfogást vall az alábbi tamul- mámy seeűcértő Írója is. A tanulmányban javasolt szövetkezeti megoldással kapcsolatban meg heti állapítanunk, hogy ae OMTK szerepét Erdély területén a ,Szövetség“ Szö- rratkezeti Központ látja el, az erre vonatkozó kormányrendelet értelmében Kolozsvár jelenlegi kedvezőtlen tejellátásá- nak megjavításai tárgyaló eddigi véJeményak agytól-egyig megegyeztek abban, hogy kielégítő tejfoi'galosn & zavartalan tejellóltás érdekében vámosi SBabáJyregMMet mielőbbi életbeléptetése volna az első lépés. A helybéli tej forgalmat irányító szabályren- läeletnek megalkotása nem könnyű, mert a város különleges viszonyainak figyelembevétele csak az érvényben lévő komárnyrenidetletekhez igazodhat. Tekintetbe kiéli venni azt is, hogy a szabályrendelet csak akkor léphet hatályba, ha azt a m. kir. földmivokVügyi mámiszté- rium már jóváhagyta. Viszont figyel«rmwriél- to, hogy az anyaország több törvényhatósági és megyei vámosában jóváhagyott szmbályren- áfiré, ma sinks, de a fogyasztótóteöns^ széles rétegeinek he jellátása aneflnä is zavartalan. Ezzel nem kívánóim azt mondani, hogy szabályrendeletre nincs szükség, csak azt, hogy nem ennek megalkotása az első lépés kielégítő tejellátás felé. A szükséges tej- és tejtermék-ellátás érőikében haladékt&lanul meg kell tenni mindazt, ami az érvényes rendelkezések alapján máris megvalósítható. Egészséges tejforgalom általában három tényezőt® függ: 1) termeléstől, 2) a termelt tej összegyűjtésétől, kezelésétől és továbbítását ól a fogyasztóhoz, 3) kielégítő ellenőrzéstől. A tej összegyűjtése szakszerű kezdése, feldolgozása, és értékisitése elsősorban a tejüzemek feladata. Kisvárosokat és községeket pusztán, őstermelők is ©Hathatnak, de nagyobb városok lakosságának tejjel, valamint tejtermékekkel való ellátása csakis egy vagy több tejüzem utján valósítható meg. Nagy előnye az üzemnek, hogy az oda beszállított, valamint az értékesítésre kerülő tej és terméked könnyen ellenőrizhetők. Már pedig az 1S95: XLVI. t. c. és az ezzel kapcsolatos rendeletiek stopján Kolozsvárott hamarosan hatásos ellenőrzés fog megindulni, miután a m. kir. földművelésügyi miniszter ur julius hó 27-ikén 185.930/1941.—XI. 1. F. M. sz. alatt kelt rendeletével városunkban m. kir. me. zőgazdasági vegykisérleti állomás létesítését rendelte él. A rendelet megjelenésével egyidejűleg hatályba is lépett s mivel a helybeli m. kir. vegykisérleti állomás a tej forgalom kellő ellenőrzéséhez és az ezzel kapcsolatos vizsgálatokhoz minden szükségessel: kellő számú és gyakorlott szaktiszt.viselőkkel, valamint teljes felszereléssel már is rendelkezik, azért a tejforgalom ellenőrzése biztosítva van. Az állomás feladatköréhez azoríwn nemesük az ellenőrzés tartozik, hanem a tej és tejtermékek minőségi színvonalának emelése, hibák megálla pitása. azok megelőzésére irányuló vizsgálatok megejtése, uj eljárások kutatása, szaktanácsadás a termelőknek, feldolgozónak és a városi közönség részéről hozzáfordulóknak egyaránt. Kiveszi részét az állomás a termelés fellendítéséből is, azonban ebben a tekintetben a m. kir. gazdasági felügyelőségek, m, kir. állatorvosok, továbbá a közigazgatási hatóságok fognak legtöbbet tenni. Kolozsvár lakosságának kifogástalan tejellátásához elsősorban egy nagy teljesítményű városi tejellátó üzem létesítése szükséges, mert ilyen vállalat városunkban nincs. A meglévő kisebb vállalatokkal (gyűjtőkkel, elárusi- ‘ókkal) szemben óvatosain várakozó álláspont «'.vji-iW— ICidnoz DEÁK mérnök, mátyás ktr.-t. 7. Telelőn: 27-00. m kell helyezkednünk, mert ezeknek léke és további fejlődése attól függ, hogy beilleszt, hetők-e a nemrégen megjelent 159,000/1941. F. M. számú rendelet határozmányaivál meg. szabott keretbe. Ezen rendelet nemcsak Erdély, hanem még ae anyaország területén is számottevő változásokkal kapcsolatos s azért városkánk jelenlegi tejforgahna a rendelet vég. főhajtása folyamán föltétlenül mélyreható átalakuláson fog keresztülesni. Nem sok jó vár a rendelet határozniányai alapján a tejesko- íákra, a kelló' jogalap nélkül működő tej- gyiij tőkre és áJtermelőkre, akik vidékről hordják he értékesítésre készleteiket. A rendelet ugyanis a házalásszerü tejgyüjtésnek, a tejeskofák és batyuzók semmiképpen sem ellenőrizhető tevékenységének véget vetett. Hogy a zavartalan és kielégítő tej ellátáshoz feltétlenül szükséges városi tejelMtóüzem szövetkezeti alapon létesül-e, vagy magántőke, esetleg társascég kezdeményezéséből, az a város és közönsége szempontjából lényegtelen kérdés. A legideálisabb lenne, ha a Kolozsvárott felállítandó üzem szövetkezeti alapon létesülne a vidék egyidejű bevonásával. Ebben az esetben városunk tejellátásáról például Kolozsvár és Vidéke Tejszövetkezet néven önálló szövetkezeti hálózat gondoskodna- A tejszövetkezet az OMTK kebelében, de a kellő önáHÓ6ág biztosítása céljából független szövetkezetként alakulna meg. A helybeli központ városi üzemének építésével egyidejűleg a vidék számbavehető községeiben tejgyüjtö és fölöző állomásokat létesítene. A vidéki üzemek biztosítanák azután a nagy üzemnek s ezen keresztül Kolozsvár közönségének tejszükségletét. "Városnak megfelelő tejaUátásának kérdése az elmondottak szerint máris megoldható — tehát, szabályrendelet nélkül is — helybeli nagyüzem létesítésével és a vidék megszervezése utján. A vidéki üzemeik, mégpedig az említett iparok, továbbá tnrógyártó-ipar felelős vezetésére jogosító tanfolyamokat kell tartani, illetve ha ilyen tanfolyamok már tartattak volna, még továbbiakat keH létesíteni. Az újonnan létesülő tejipari üzemek megvalfentfaa, a&nimáW a ÖSrzeiíleg üMAbm m. kir. gazdasági felügyelőségnek, a m. kir. tiszti orvosnak és a m. kir. vegyildsérleti álüomámak jut. jelentős szerep. Mivel a vegykisérleti állomás a tej és termékeinek mmtavétwlozéséf. saját és a hatóságok által beküldött mintáknak a vizsgálatát és véleményezését is végzi, aeért a szóbanforgé intézmény ielentőséze nyilvánvaló. Néhány szót még e. várható változásokkal kapcsolatban. Nagyobb városi tejeMtó üzemek nemcsak tej ellátásra hivatottak, hanem a tej egyrészé- nek feldolgozására és a tejtermékek mindenkori legcélszerűbb értékesítésére is. Az üzemnek tehát nemcsak tejjel, hanem kifogástalan tejtermékekkel: vajjal, túróval, tejföllel stb. is el kell látnia a város lakosságát. Számítani kell azonban már most ae u. n. dekonjunktúrára is, éppen ezért az üzemet úgy kell megteremteni, hogy alkalomadtán módjában legyen állami minősítő jeggyel ellátott export-vajat is készítenie. Az. üzemi keretében továbbá elsőrendű juhturő (székely túró) is elöállitható. Ennek a terméknek jelentősége kézenfekvő: egyike a legkedveltebb tejtermékeknek nyá- ron-féle-n egyaránt, 'másfelől a juhtenyésztés érdekében kívánatos, hogy a juhtejet, illetve a juhtejből készített gomolyákat könnyen ér- tékeáten: lehessen. A városi tejeMtónak és a vele kapcsolatos vidéki üzemeiknek a létesítése " természetesen sok érdeket érint. A termelők javát szövetkezeti alap feltétlenül biztosítja. A foeryasztókat viszont csak nagyteljesítményű, korszerűen felszerelt üzem elégítheti ki. Természetesem a tej és termékeinek gyűjtésével s értékesítésével jelenleg foglalkozó iparosoknak és kereskedőknek az eljövendő viszonyokhoz kell illeszkedniük. Ez nem lesz könnyű. Azonban az érdekeltek jól teszik, ha már most számolnak a helyzet és a jelenlegi körülmények lényeges megváltozásával, illetve azzal a kérdéssel, hogy miként kapcsolódhatnak bele a jövő tejforgaiimába. Felette kívánatos, hogy az érdekeltek megbarátkozva az nj helyzettel és a * szövetkezeti eszmével, ne gátolják az áfalaku- t Mst, hanem meglévő szaktudásukkal és anya- íj giakkal is az uj üzem létesítését, segítsék elő. I Ez nem annyira, a városi tejellátó érdekében kívánatos, hanem elsősorban a szőbanforgó tejkereskedők érdekében azért, mert a 159.000/1941. F. M. sz. r. végrehajtása és a közeljövőben meginduló ellenőrzés teljesen megváltoztatják a helybeli tejforgalom mai képét. NWEkTöZöTT Rátz Kálmán : A pánszlávizmus története — Alhena«um>I(iadínc — Égé« könyvtárt lehetne megtölteni a szlávokra vonatkozó müvekkel. Hatalmas irodalma van a keleti szlávok történetének, igen tekintélyes számú szerző és mü foglalkozik a nyugati szlávok őstörténetével, a délszlávok sem panaszkodhatnak. Egészen különös, hogy a pánszlávizmus kérdésével az egész világirodalomban alig foglalkoztak, s ha akad is néhány olyan munka, amelyik ezt a problémát megvilágítja, min. deniknek megvan az a hiányossága, hogy csak részleteket dolgoz fel és nem adja ennek a fogalomnak teljes történetét. Az a legérdekesebb, hogy maguknak a szláv népeknek irodalma is adós a pánszlávizmus teljes keresztmetszetével és a pánszlávizmus történetét német tudós irta meg. A Fischei „Der Panslawismus bis zum Weltkrieg“ c. 1919-ben megjelent munkája igen alapos és mélyenszántó összefoglal ás. azon- ban épp abban van a legnagyobb fogyatékossága, hogy a pánszlávizmusnak a világháború alatti szerepére nem tért ki. A mi szempontunkból az is nagy szépséghibája Fischel könyvének, hogy a szerző — érthetetlenül és sajnálatosképpen — kimondottan magyarellenes szempontokat hangsúlyoz ki müvében. Rátz Kálmán a tudományos irodalomban régen érzett hiányt pótol nagyterjedelmü tanulmányával. Mindenekelőtt az a legnagyobb érdeme, hogy módszeresen jár el a kérdés tanulmányozásában és feladata megoldásában. A kezdet kezdetéig ás le: a szláv népek őstörténetének ismertetésével keresi azokat, a körüKrhatatlan, meghatározhatatlan elemeket, amelyekből a XIX. század végére és a XX. század elejére egy hatalmas szellemi áramlat sűrűsödött s részben eszmei, részben politikai eszközökkel harcolt a Monarchia és Németország nagyhatalmi helyzete dien. Történelmi tény, hogy a sri&v népek sohasem alkottak egységes nemzetet ée egység« áBamot Törtäneknänkbeo és művelő désükben sincsenek közös vonások. Azonban az is bizonyos, hogy voltak legendáik a közös eredetről és az összetartozás tudatát is ápolgatták. A szláv összetartás, vagy inkább atyafiság tudata legelőször a renaissance és a humanizmus korában jelent, kezett egész sereg nyelvészeti tanulmányban. De a politikai iz is ekkor jelentkezik a szláv közösségi tudatban. A raguzai iskola költői fejtik ki szép virágos nyelven azt a gondolatot, hogy a szlávok az egész földet körülveszik és minden más népet megelőznek rangban. Ez a nemzetek fölötti szláv tudat aztán igen határozott programmal je. lentkezik a pánszlálvizmus legelső apostolának tekinthető Kriscsanics Jurij horvát származású jezsuitának — legnagyobb valószínűség szerint — 1659-ben irt dolgozata, „Oroszország politikája“, amelyet Moszkvában személyesen adott át Alexej cárnak. A lényege ennek a munkának a következő: „Te nem csupán a saját birodalmadat, hanem valamennyi szláv fajt felvilágosíthatod s uralkodhatsz felettük... — irta Kriscsanics. — Egyedül Reád tekint fel. óh dicsőséges császár, az egész szláv nemzet; gondoskodj róluk, mint atya a szétszórt gyermekeiről és gyújtsd őket össze!“ Kriscsanics a szétszórt család összegyütjésének érzelmes gondolata mellé gyakorlati tanácsot is adott a cárnak. Arra buzdította, hogy verje le a törököt és a németet. Ez a gondolat — korok és helyzetek szerint némi módosulással — azóta is folyton egyik éltető eleme az oroszok európai politikájának. Mindez azonban egyelőre még ködös ábránd. A XVIII, százada maga a romantikus racionális irányzatával szellemi területen meghozza a nemzeti öntudat érzését, politikában pedig kialakítja a modern nemzete, két. S ekkor a szlávok kívülről kapják meg a pánszláv gondoláit dinamikus lökését a német Schlözel és Herder szláv vonatkozású 3 tuHúnáraattriMa. ők nünflrUrnríV vm » 8 Keresünk megvételre szeszlepárolóűst készítésére alkalmas vöröst 2nyő deszkát. Ajánlatok gróf Schönborn-Bucheim Uradalma fnankács'Fodhering címre küldendők szlávokat a szláv hivatástudat önérzetével. Innen számíthatjuk a pánszlávizmus aktív tevékenységét. A szláv hivatástudat, két otthont talált magának Európában. Nyugaton a csehek, keleten az oroszok fejlesztik, tere- bélyesitik a minden szláv népek egyesítésének tervét. Szellemi egység mellett politi. kai egységre is törekednek. Természetes, hogy ezek az elgondolások szétszórtan, egymástól függetlenül, néha egymásnak ellentmondóan jelentkeznek, az az egy azonban bizonyos, hogy a sok apró szellemi és politikai ér végül következetesen befut az orosz nagyhatalmi ábrándok tengerébe. A századforduló táján mák Oroszország a pánszláv álmok és tervek legfontosabb melegáigya. Innen indulnak ki és ide futnak vissza a pánszlávizmus szálai. A Monarchia legtevékenyebb szlávjai, a ,.hü csehek“ hi- vebbek Oroszországhoz, mint saját hazájukhoz. Azt, amit ők a pánszlávizmus szolgálataiban tettek, a világtörténelem leg csúnyább és legeszetlenebb árulása. Moszkva keze mindenhová elért a Monarchiában és az 1870-es években, a balkán-háboru idején alakult ki a pánszlávizmus politikai koncepciója teljes terjedelmében. A balkáni szlávok felszabadulása a pánszláv gondolat legfényesebb győzelme volt a szlálv népek megítélésében. Besszarábia román kézre került s ez volt az a pont, ahol az orosz politika megkezdette a Német, ország bekerítésére irányuló politikáját. A világháború bekeritési politikának pillanatnyi győzelmét eredményezte, viszont épp az Oroszország belső életében végbe, ment változások okozták a pánszlávizmus teljes bukását. A nyugati és délszláv népek az európai demokráciák felé tájékozódtak, az orosz lélek pedig elmerült a bolsevizmus ingoványában. Rátz Kálmán könyve rendkívül alapos és lelkiismeretes tanulmányok után ismer, teti részleteiben a pánszláv gondolat utjá-1 keletkezésétől bukásáig. A szláv népek őstörténetének néhány oldalnyi ismertetés« után a vaskos könyv minden sora izgalma, san érdekes olvasmánnyá válik. Adat, felfogás, anyagcsoportositás tekintetében Ráta Kálmán a legközvetlenebb és a legkönnyeb. ben érthető formát választja s amig a tu. dományos érték szempontjából semmi engedményt nem tesz, minden igyekezetéve elősegíti olvasójának azt az igyekezetét, hogy a hatalmas anyagot könnyen meg ismerhesse. A könyvnek különös értéke az, hogy i magyar vonatkozásokat lelkiismeretesen és bőségesen tárgyalja. A pánszlávizmus há boros és háború utáni megnyilatkozásait ii gondosan összegyűjtötte s detektív regénynél lenyügözőbb és izgalmasabb fejezetek ben irta meg. A csehek árulása, Massaryl és Benes gálád aknamunkája, a világ, háború alatt alakított cseh légiók szörnyű szerepe bámulatos egységbe szövődik Ráts Kálmán megvilágításában. Ezek a részét mély nyomot hagynak az olvasó lelkében. S ma, a bolsevizmus ellen vivott nagy európai háború napjaiban ez az időszerű könyv az élmény erejével hat. Tudományos értéke és előadásmódjának közvetlensége a legnagyobb elismerésre és sikerre ér demesitik. Nagyon szükséges volna, hogy Rátz Kálmánnak az egész világirodalom, ban egyedülálló és házagot pótló munkájál világnyelvekre is lefordítsák. A magyai üggyel világszerte elterjesztett babonái szétoszlatására ez a könyv is igen alkalmas nak mutatkozik. — fz— 35 perc rnarosvdsdrhefy 40 perc Ragvjvdrad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL. A Magyar Légiforgalmi r. t. MALEÜT légijáratai vasárnap is közlekednah. 3óelőre gondoskodjék v h elsfoglaldsrő' Mátyás Itírály-íér SF sz< Telefon: 35—96
