Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-02 / 175. szám
1941. AUGUSZTUS 2, **1 Két kis határátlépő egymás kezét fogva tért haza Romániából KOLOZSVÁR, augusztus 1. Nézzék meg szeretettel ezt a két drága gyermeket. Nézzék meg és véssék szivökbe. mert hősök ők, az erdélyi magyar sors hősei... Nevük: Gardó Csilla és Noémi. Csilla hatéves. Noémi pedig három. Csilla szőke, haja égő vörös, a szeme zöld. Noémi. Noémicske pedig barna, haja és szeme fekete s most roppant nagy komolysággal itt ül a térdemen és mesél, mesél... Csilla nagykomolyan j hallgatja s csak időnként javít kicsi húga előadásán, hogy nem is úgy volt. hanem igy... Az ember el sem hinné, hogy igaz. amit mondanak, ha nem volna előtte az aradi magyar királyi követség által kiállított ,.Hazatérési igazolvány"... Mert ezek a gyerekek a még haza nem tért Erdélyből. Déváról most érkeztek haza aggódó szüleikhez, Gardo Kálmán dr. Deák Ferenc utca 39 szám alatt lakó jj ügyvédhez és feleségéhez. A feleki to- « mán határig nagyanyjuk hozta őket. s innen a két angyalian szép gyerek. Isten vezérlésével egyedül indult neki a nagy útnak, mivel nagyanyjukat már nem engedték át a határon... De beszéljen előbb az édesapa, aki annyi aggódó könnyet hullajtott a kis „határátlépőkért"... _ Úgy történt — kezdi Gardó Kálmán dr. —, hogy a bécsi döntés után feleségemmel átjöttünk Magyarországra, Kolozsvárra. /I gyermekeket nem mertük áthozni, hiszen még mi sem tudtuk, hogy mire jövünk?... Hála istennek, sikerült uj életet teremteni. A gyerekek azon ban nagyon hiányoztak a lakásból. Aztán megindult a levelezés. Természetesen diplomáciai utón számíthattam csak arra, hogy a gyerekeket haza hozhassam. Átmenni nem tudtam s igy kértem az aradi magyar követség engedélyét, hogy anyósom elhozhassa őket a feleki határig, ahol aztán nekem kellett volna jelentkeznem érettük. Mikor minden rendben volt. engedélyt kéitem a magyar katonai hatóságoktól, hogy a határon jelentkezhessem a gyerekeimén. Készséggel megadták. A napot az engedélyen nem töltöttük ki, mert arról anyósomnak kellett volna értesítenie, hogy mikor ér a román határra. Türelmetlenül vártuk a napot, mivel tudtuk, hogy ut- nakindult a gyerekekkel. És a minap estefelé, amikor mái majdnem kétségbeesve beszélgettünk feleségemmel Csilla és Noémi sorsáról, csak betoppan egymást kézenfogva a két gyerek... Porosán, kis batyuval a kezükben. Azt hittük, hogy álmodunk, hogy csoda történt, mint ahogy valóban az is történt, köszönjük a jó Istennek, hiszen csupán O vigyázott rájuk... Na, Csilla, mond el szépen, hogy jöttetek haza. hiszen te vagy a nagyobb, szól a ..nagyobbik" gyerekhez: — Én mondom el, én mondom el — hangoskodik Noémi, én vagyok a nagyobb!... Ebből aztán egy kis vita támad s csak azzal ér véget, hogy a hatéves Csilla beleegyezik a hároméves Noémi „nagyobbkoruságába". — Az úgy volt. hogy nagymamát nem engedték velünk jönni. Akkor nagy jj mama megcsókolt minket sírva s egy jj katonabácsi azt mondta, hogy mind j menjünk addig, amíg másik katonabácsi- I kát találunk. Mi mentünk is s mind ä néztünk hátra és egyszer csak nem lát- 1 tűk már többé nagymamát. Akkor visz- jj sza akartunk térni, de már megláttuk a Jj másik katonabácsikat, ahogy ott járkál- 5 tak puskával és egyik eljött élőnkbe és elvette a kezünkből a papirost (Hazaié- ,< rési igazolvány) és elolvasta és megfog- '} ta a kezünket és... Csilla már nem állhatja meg szónélkül jj S leinti a kicsi Noémit: — Ne mind azt mond, hogy és, és, és... De mondom! Mért nem mondtad el te!... És most már talpra áll Noémi, mert eddig a térdemen ült. — ...és akkor a katonabácsi hozott, hozott minket egy házig. Aztán vissza- $ adta a papirosunkat s azt mondta, hogy j fogjuk meg jól egymás kezét és csak menjünk mind lefelé a hegyen, az ut szélén és ha jön valaki velünk szembe, 1 akkor mutassuk meg neki is a papirost és akkor az haza fog minket vinni édesanyánkhoz és édesapánkhoz... És — hogy Noémi szavával éljünk. — úgy is történt. Csilla és Noémi, a magyar határon innen, leindult kézenfogva a Félek-tetön. Kezükben kicsi batyu. Nagyanyjuk bízta rájuk s ők a batyu csomagoló-papirját szépen haza is hozták. Hogy mi volt a batyuban? Senkise tudja... — Kibontották s elvették — mondja egyszerre a két kisgyerek. — Hol vették el? — kérdi az édesapjuk. — Mondjátok meg már egyszer tisztán, értelmesen, hol vették el? — Ott, ott messze, de nem magyarul beszéltek még... — mondják fontoskodva. A két kis vándort az alsó vámhlaznál vette pártfogásába egy járó-kelő s az hozta be őket a belvároson keresztül, a Deák Ferenc-utcai szülői otthonig. — Mondj még valamit. Noémi! — biztatom. — Jó. Aztán eljösz holnap is? — El. — Aztán játszunk. Csillával az udva- ron sok homokot gyűjtöttünk össze s p aztán sütök belőle neked ,,palacsintát". | Jó?... És Csillának nem adunk belőle. *- Cl fi *** •J Sf- Hm *6 $ ? a 2' Hi'f & a. * m: Csak te eszed meg mind. Jól — És nagyanyó?... — fordulókba szülők felé. — Ó is boldog. Már tudja, hogy a gyerekek Isten jóvoltából itthon vannak... BÍRÓ JANOS Bárdossy miniszterelnöktől az Erdélyi Párt küldöttséggel kér intézkedést a felekezeti iskolák és a szórványok ügyében Koíotavár, aug. 1. Az Erdélyi Párt elnöksége a napokba» a visszacsatolt területek magyarságát közelről Mint», fontos kérdésekben szándékozik felkeresni Bárdossy László miniszterelnököt és Hóman Bálint vallás, és közoktatásügyi minisztert, hogv személyes előterjesztés alakjában is nyoma, fékosan kérje a felekezeti magyar iskolák ügyében, továbbá a szórványok kérdésében a kormány megnyugtató intézkedését. Az Erdélyi Párt vezetősége a miniszterelnöknél, az iparügyi miniszternél ée az igaz- ságügyminisatemál egyidejűleg sürgetni fogja a munkaügyi felügyelőségek felállítását és komoly hatáskörét biztositó kormány- rendelet mielőbbi kibocsátását is. amire nézve a kormány ismételten Ígéretet lett. C^LV^TCki flz idei évad legmélyebb hatású és legCv iLlCrl diadalmasabb sikerű film-újdonsága: Megértés UTOLSÓ NAPOK: SZOÍRBflT és VASÁRRA Pl LJ fl legszebb magyar film, a legragyoílCtíVi góbb művészi együttes: MADf IIIC^ &JECB Főszereplők : TURflY IDA, RÁDAY, rlHK\IU9S SrlCdSC habos, gózoh, berky laüi Hogyan bolsevizálták Litvániát 1940-ben? Erre a kérdésre ad megrázd szavakban választ egy litvániai hazatérd as ,JSwiópa Sonderdienst“ huáitudtsiiijánaik. Egész Litvánia birtokosainak, tisztjeinek és a műveltebb réteghez tallózók lelkét sötét félelem szállta meg, amikor a szovjet csapatok bevonulása és egy bolsevista litván kormány alakítása l>f nézett ténnyé vált a múlt év júniusában. A bolsevizmust épp eléggé megismerte a litván nép aljhoz, hogy ne engedje magát hamis illúzióktól etkábittatni. iMás volt azonban a litván k'sgazda magatartása, ki kétkedve i gyen, de mégis bizonyos kiváncsi;ággal fogadta a vörös csapatokat. K magatartáshoz nagyban hozzájárult az a körülmény hogy e parasztok a megváltozott lielyzíttői vemé, lék földbirtokaiknak megnövekedését és az adók csökkentését. Valójában csak a litván kommunisták igen kis csoportja és a zsírók k,Kíséritek a változásért. Hogy a mezőgazdasági munkások és kisgazdák tömegeit inog. jer,jók a vörösök ennek a sürüli lakott es ura éppen gazdag mezőgazdasági államnak, minden 30 hektárnál nagyobb földbirtokot fölosztottak. E birtokok -zárna igen kicsi volt ás terjedelmük szintén jelentéktelen, hisz az 1920—24. évi litván földreform a nagy földbirtokokat már felosztotta és csak .100 hektárnál Kisebb birtokokat hagyott meg. Az uj földreform tehát csak igen kevés embernek vált javára. Á eta~ ládáéhoz igy nemsokára az elkeseredés is csatlakozott, A vörösek ugyanis az egész országot államtulajdonnak jelentették ki. A parasztok megdolgozták ugyan földjeiket, azonban azt tőlük senki sem örökölhette és egyáltalán nem rendelkezhettek már vele. Egyre jobbam lábra kapott az az irány, amely a parasztot birtokának feladására kéayszeri- tette, míg őt magát be akarta illeszteni a kcfllekt ív gazdaságba. A litván parasztok valóban nem láttak már semmi különbséget a népbiztosok által vezetett kollektiv gazdaság és a világháború előtti natabnas lengyel mágnás birtokok között, S a műit emléke még igen élénken ott élt az öreg litvánok lelkében Az elkeseredés másik főoka az volt, Logy a bolsevista hivatalnoksereg és a vörös katonaság mindent felvásárolt az üzletekben. Rövid idő múlva már a legszükségesebb cikkek sem voltak beszerczhetöíi. Az országot elözönlő bolsevista kistisztviselők és hozzátartozóiknak hiányos ruha zata, különösen az alsó fehérnemű teljes hiánya, valamint ezeknek mélységes bámulata, mikor Litvániában órát, zsebkést, fehérneműt, öltönyöket stb. vásárolhattak. Mindez nagvban hozzájárult ahhoz, hogy a bolsevista rend tekintélyét a legegyszerűbb embernél is végleg aláássa. Az egyszerű Jit- váa hamar belátta, hogy kultnra tekintetéJfűvwms ben magasan a Szovjetunió tisztviselője felett áll. A litván személyiségek ellen nemsokára megindított terror hall ama az egyszerűbb embereket is rövidesen utolérte s az üldözés a végsőkig meggyülöltette a rendszert az ország népe előtt. A börtönök gyorsan megteltek és az ottani bánásmód és a foglyok kínzásának hire belevésődött az emberek léikébe. Sovány elégtétel volt a litván népnek, amikor látta, hogy a gazdag zsidók tulajdonait is lefoglalják. Örömük azonban esak rövid ideig tartott., mert épp a zsidók kerültek he nemsokára a vezető gazdasági pozíciókba és állami szolgálatba. Autóikat, lakásaikat, villáikat megtartották és élet- berendezésükön sem kellett változtatniok. A litvánokat azonban az a hir rázta meg. mely arról szólt, hogy a litvánok egy részét Szibériába telepítik át. Az erre vonatkozó intézkedéseket nagy titokban tették meg, a száműzetés hire mégis futótűzként terjedt el a nép között. A bolsevista körökben ugyanis számoltak a szovjet hadsereg németországi előretörésével és igy a határvidéket itt is épp úgy meg akarták tisztítani az ellenforradalmi elemektől, mint azt azelőtt a finn, orosz, meg a régi észt, lett és lengyel határok mentén már végrehajtottak. A litván nép igy joggal érezte veszélyeztetve létét és várva-várta, mikor pirkad már egyszer a felszabadulás hajnala. S a szabadság napja végre mo6t nekik m felvirradt -.. \ házilparbok nem beli iparjogosil vány Kolozsvár, aug. 1. Az Erdélyreszi Gazdasági Tanács részletesen foglalkozott a Székelyföld és az erdélyi szórványvidékek háziiparának iparűgyi kérdéseivel. Miután köztudomású, hogy sem a székely vidékek,. sem az erdélyi szórványvidékok lakosai, akik háziipari tevékenységet folytatnak, ipar.jogo- sitvánnyal nem rendelkeznek, a Tanács szükségesnek találta, hogy az i par jogosítvány szempontjából az erdélyi háziipar művelőinek helyzetét megvilágítsa. Az Erdélyreszi Gazdasági Tanács megálla- pitotta. hogy a magyar iparjog egyik alap- elve szerint abban az esetben, ha valaki saját maga részére végez rendszeres ipari tevékenységet, mint ahogyan ez az erdélyi ön- ellátásos háziipari tevékenység esetében évszázadok óta történik, ez a tevékenység nem minősíthető iparűzésnek, mert a házi iparos tevékenységéből hiányzik az iparűzés megállapításának legfőbb ismérve, a keresetsze- riiség. Miután a székely háziiparosok, továbbá az erdélyi szórvány vidékek lakói a maguk szükségletének ellátása céljából dolgoznak, ezt az ipari tevékenységet semmiféle megszorítás nem illetheti. A Tanács elvi jelentőségű megállapítása teljes mértékben vonatkozik a székelyeknél szokásos, társas-módon végzett, gyakran ipari vonatkozású munkára, a „kalákára“ is. Az Erdély részi Gazdasági Tanács megállapítása szerint, mintán a fentebb közölt elvek a magyar iparjog alapvető tételei, ezeknek a fenti szellemben szükségelt elbírálására, vagy éppen alkalmazására semmiféle külön intézkedésre szükség nincsen. Főispán« értekezlet a bolozsvári ▼ármeQYeKázán Kolozsvár, aug. 1. A IX. hadtest körletébe eső vármegyék főispánjai pénteken délután 5 órakor a vármegyeháza tanácstermében Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán, mint országmozgósitási kormánybiztos elnökletével értekezletet tartottak. Az értekezleten részletesen megtárgyalták az 1941— 42. évi búza. és lisztfosgalom. szabályozásáról szóló miniszteri rendelet végrehajtásával kapcsolatos teendőket. Az értekezlet este fél 8 órakor ért véget. ÉRTESÍTÉS A tartalékos tisztek és tisztjelöltek részére folyó évi augusztus hó 5-én 15 órakor a Magyar Színház-bán 1 óra tartamú vetített képes előadás lesz. Az előadás tárgya: A belga és francia erődök elfoglalásának részletei. Fogarassy Béla vk. alezredes munkája. Felkérem a tartalékos tiszt és tisztjelölteket, hogy az előadáson minél nagyobb számban jelenjenek meg. Idő pontosan betartandó. Előadás ingyenes. Az igazolványaikat a megjelenők hoseák magukkal. Hadtest tüzérségi parancsnok
