Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-02 / 175. szám
Músmrx Sirsjta 1941. aiGU Z1VS 2. Mai tündérmese arról hogy a székely ember mindem megállja helyéi... Bereezky László csodálatos pályafutása Mikházátéf a fosangolesi olimpiászon keresztül — újra a Székelyföldig Budapest, ang. 1. Â székely ember a világ minden szögletében megállja, a helyét. A mostoha és mégis olyan édes hasisi fold. a .sanyarú sors nevelő ilyen élelmessé és talpraesetté a székelyt. A mulatságos történeteiken, az úgynevezett „góbéságokon“ tol, még sok mindem más is példázza, azt a hallatlan derűlátást és törhetetlen nrankakedvet, amivel a székely szembeszáll a világgal és hol mosolyogva, hol fogát csikorgatva, de kiharcolja, boldogulását. Ezt példázza az alábbi történet is, amit az tesz igazán érdekessé, hogy az első szótól az utolsóig — megtörtént. Román érettségi elől — Budapestre A történet hőse Bereczky László. Sorsa, úgy indul, mint a legtöbb magyar fiatalemberré, akit a tranoni sors idegen világba kényszeri- tett. Mint aféle székely embernek- nehezen forgott a nyelve az idegen szavakra. Főleg a romámra. Szegény Bereczky Laci egészen beleizzadt, amig elmyekergett a maga hamisítatlan székely hangsúlyozásával egy-egy román mondatot. 1024-et írtak s Angelescu miniszter szigorú rendelőt,e alapján javában buktatták az érettségin a magyar fiukat,. Be- neczhy Laci is tisztában volt azzal, hogy ő soha román nyelven érettségit nem tesz. Fel is ült a vonatra és meg sem állt egészen Budapestig. Egy kis intermezzo Itt kezdődnek azonban az igazi neh?végek. Pénze nem volt. Nem ismert senkit. Nagy nehezen ima gántanit ásókból kuporgatott össze annyit, hogy beiratkozhatott a műegyetemen az építészetre. F,zek voltak a magyar ifjúság legsötétebb évei. Diplomás orvosok és ügyvédek seperték az utcát, és pusztított a B-lista. Bereczky László azonban keményen koplalt s végezte a féléveket egymásután. Közben hazajött nyaralni s nyombem ittfogták katonának. ügy látszik Ferdinánk király hadseregének éppen székely fiukra volt szüksége. Hősünk azonban más véleményen volt s éppen csak addig szolgált, amig meg nem szökhetett. dalrendezS volt. Tgy ment ez néhány napig s máris nehéz dollárok feküdték meg a zsebét. A pénz önbizalmat ad. Nyomban szikratáviratot adott fel egyik newyorki barátjának, hogy alkudjon ki egy használt gépkocsit. Amint megérkezett a kikötőbe miár ott várta a barátja az mtóvál és igy történt, hogy Bereczky László saját gépkocsiján vonult be a kor lation lehetőségek hazájába Fel az olimpiászra! Amerikában aztán hamar kioktatta egy jóravaló öreg amerikai »agyar, hogy ha valamire aÜMtrja íliwül, ügy KeréiMja begyem a átkára, 6 maga pedig legyen a „nagy európai művész“. Ekkortájt készült Amerika a losaugelesi oörapiászra. Ők is autóra pattantak s kilenc napos szakadatlan autózás után megérkeztek a Csendes Óceán partjára.. Bereczky László, a „nagy európai művész“ befutott Los Angelesbe A titkár és a ceruza szorgalmasan dolgozott. Bereczky lerajzolt minden' valamirevaló nagyságot s rajzai hét világlapban jelenitek meg. Volt ezek között olyan is. amely egyikét perces vülámkarikaturáért 20 dollárt fizetett. Mire végétért az olimpia», Bereczky László tényleg hires ember tett. Amerika első hírlapi rajzolói között kezdték emlegetni a nevét Most már aztán pénz is volt bőven. Mister Bereczku titkára társaságában végigbolyongta Északamerika minden nevezetességét. Volt a Grand Kanyonban, a Tosemíte Parkban, Yellowstónéban, eljutott még Alaszkába is. Kirándulgatott kínai hajókon a Csendes Óceán szigeteire, végül is azonban sok bolyongás után mégis csak eljutott oda, hogy vissza- krvánkozott szülőföldjére. Haza Magyarországra Megváltotta tehát a hajójegyét, most azonban már nem fedélközön utazott, hanem első osztályon s útközben nem kellett négert raj. zolnia, Legfeljebb arra vállalkozott nagy kegyesen, persze nehéz dollárokért, hogy papírra vesse valamelyik amerikai dollárherceg- nő arcvonásait. Hazaérve az öreg kontinensre, végigbolyongta annak minden zugát. Még a, Pápa Öszcmts égéhez is bejuthatott volna, de amint feketébe öltözve a Vatikánban baktatott, betévedt a sixtim kápolnába s ott úgy belefeledkezett a szépségeikbe, hogy mire eszébe jutott igazi célja, már dél is régen elmúlt. A sok világcsavargás után azonban egyszer mégis csak hazakerült, ha nem is Székelyországba, de Budapestre. Bezzeg most már volt becsülete. Nem kellett hónapszámra kenlate’* A gazdag ,,amerikai“ magyart mindenütt meg ^ becsülték. Bereczky László most is látta, hogy-mmw—mammmmmmmmmmimmmmmemmMBm»- < mit kétl csbuBni. Rögtön tisztában volt, azzal- hogy a piktorából felkophatik az ember ál-la Amerikai méretű plakátrajzoló üzemet alaoi- tott s a pénz megint ömlött hozzá Aztán nagyot fordult a világ- A gyűlölet bilincsei lehullottak s a legendás magyar honvédek megindultak felszabadító útjukra. Eljött az a nap is, amikor Bereczku László szülőföldje is szabaddá tett. Bereczky László, aki eddig a. saját sorsát igazgatta, elhatározta, hogy bőséges kereskedelmi tapasztalatait népe javára fordítja. Bekerült az Erdéh/résn Fatermelők Szövetségének elnökségébe s azóta megfeszített munkával igyekszik azon, hogy megkönnyítse a székely ség életét. Eddig tart a tündérmese. Bereczky László megmutatta, hogy a székely ember kemény munkával- rét lenest nem- ismerő szívvel mindig és mindenütt megállhatja a helyét. NAGY ELEK A nyugdijak rendezése, az utánpótlás biztosítása, a telekkönyvi nyomda kérdése szél házvásárlás terve foglalkoztatja a kolozsvári ügyvédi kamarát és a Hősünk rájön, hogy ceruzája aranyat ér Visszatérve Budapestre tovább koplalt ée tanult. Elszegődött napilapokhoz rajzolónak e a honoráriumokból annyira fűtötte, hogy câta már kétszer is ehetett naponta. Fölcsapott atlétának és siversenyzőnek s egyre- másra nyerte a dijakat. Mint hires sportember elkerült, nyugati országokba ,is e< nagy sportversenyekre, a versenyek szünetében szorgalmasam rajzolta a sportnagyságokat. Közben még újságírónak is felcsapott s tudósította a magyar lapokat. Később már annyira jutott, hogy egy-egy rajzát megvették a nagy berlini, párizsi és londoni lapok, amelyek már csengő arannyal fizették meg. ...és átvág az Óceánon Bereczky László lassanként rájött, hogy a ceruzája aranyat ér és a székely ember maga- bizásával nekivágott a nagyvilágnak. Valahol, Franciaországban rajzolgatta. szorgalmasan a sportnagyságokat, amikor kedve szottyant arra, hogy meglátogassa Amerikát. Az USA ebben az időben még a korlátlan lehetőségek hazája volt s Bereczky László elhatározta, hogy szerencsét próbál. Éppen csak annyi pénze volt, hogy megválthatta a hajójegyet Cherbourgtól Newyorkig, A kikötőből még küldött egy levelezőlapot haza Mikházára. hogy legalább tudják, merre vau s akárcsak a mesebeli szegénylegény, nekivágott a tengernek. A különbség esrak az volt, hogy neki még hamubasiilt pogácsája sem volt. Mi tagadás, kissé aprónak érezte magát zsebében egy árva dollárral és 300 p-r ft sok gazdag amerikai és angol között. De nem szont,yolódott el. Felkereste a h. jó pénztárosát s meglobbentette előtte az egyik százast. A kiesi, veres izraelite azonban gúnyos mosollyal válaszolt a százpangősre s ezzel próbálta illusztrálni előtte, hogy ezt a papirosdarabot semmire sem használhatja. Elkeseredésébe!I elővette a vázlatkönyvét. Kikeresett magának egy bánatos négert, aki a barcelonai gitár-akadémiáról tért haza floridai farmjára s hiába volt pénze, mégis csak harmadosztályon utazhatott. Sok plajbósz elfogyott a csokoládészinü gentleman arcképén, de megérte, meat a modell öt dollárt adott képmásáért s büszkén mutogatva jobbra-balra, hogy ő mégis csak ember s méghozzá m-ilyen szép ábrázta!tál. kpvetkező áldozat egy spanyol bikaviaKolozsvár, augusztus 1. Az újonnan megalakult kolozsvári ügyvédi kamarára súlyos, feleló'Sségteljes feladat, vár: az ügyvédi kar erkölcsi és gazdasági szinvonalának felemelése arra a magaslatra, amelyet a magyar jogszolgáltatás érdeke megkövetel, a múltból visszamaradt- anyagi és egyéb természetű kérdések végleges rendezése, a nyugdijkérdés megoldása. az utánpótlás biztosítása s mmdezekesi túlmenően és mindenekelőtt: szerves, munkáé beilleszkedés a szem tist várni államkeretek közé. E feladatok megoldásának módjáról megkérdeztük dr. Silay István kolozsvári ügyvédet, a kamara most megválasztott éLnökét, akinek felvilágosításairól az alábbiakban számolunk be olvasóinknak. — Az erdélyi ügyvédek között két nemzedék sorsával kell törődnünk. Az egyik nemzedék aiz idősebbeké, akik még a világháború előtt szerezték meg ügyvédi képesítésüket és abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy már a békebeli időkben is tárgyalhattak a magyar bíróságok előtt. A másik, a fiatalok nemzedéke, már a román nyelven hallgatott egyetemi előadások után jutott, ügyvédi oklevélhez. — A magyar joghallgatóknak már az egyetemein is nehezebb volt ai helyzetük, az ügyvédjelölti gyakorlat során is sok nehézségeket kellett elgörditeniök előrehaladásuk írtjából és ezért sokkal jobb felkészültségire kellett szert tenniük, ha becsületesen meg akarták állani a helyüket. — Egyébként, is az ügyvédi kar magyar tagja a huszonkét évi megszállás alatt minden téren háttérbe szőrűitek. Magyar ügyvéd számottevő vállalattól alig kapott megbízást, mivel a vállalati vezetők arra az indokolt, vagy indokolatlan meggyőződésre jutottak, hogy a ,,többségi“ ügyvéd hatásosabban, vagy eredményesebben tudja érdekeiket képviselni. Nem kel! mondanunk, hogy állami, vagy köz- intézmény részéről jövő megbízásban magyar ügyvéd csak ritkaságszámba menő esetben részesült, minthogy a kiválasztásnál nem a tudás, hanem személyi összeköttetés és egyéb szempontok voltak az irányadók. Sok nagy- todásu és képességű magyar kartársunk őrlődött fel és kallódott el a robottnunkában, nélkülözésekben, küzdve az idegen nyelvvei, idegen saokásckkal és idegem szeHetmonel. Uj feladatok — Most, hogy a kolozsvári ügyvédi kamara megalakult, két feladatkör jelentkezik a kamara vezetősége előtt. Az egyik erkölcsi, a másik anyagi, gazdasági természetti, de mindkettő szoros összefüggésben áll egymással. — Húsz év alatt a magyar ügyvédi kar anyagi helyzete annyira teremtet,t, hogy csodálnunk keil, miképpen tudták kartársaink az erkölcsi színvonalat mégis megtartani. — Az elmúlt év elején a, kolozsvári kamarának, amelyhez akkor csak a koJozsmegyei ügyvédek tartoztak, több mint négyszáz tagja volt. Ma a kamuira hatásköre nemcsak Kolozs megyére, hanem a kolozsvári tábla egész területére kiterjed, a kamara jelenlegi tagjainak száma pedig meghaladja a kétszázat. Ez a pusztán számbeli csökkenés hárcan körülménynek tulajdonítható. — Mindenekelőtt figyelembe kell vennünk, hogy román ügyvédek jó része a tavalyi fő- hatalomváltozással egyidejűleg eltávozott addigi munkahelyéről. Csökkentette a létszámot az 1939 :IV. törvénycikk intézkedéseinek megfelelő alkalmazása is. A harmadik, igen figyelemreméltó körülmény azonban a fiatal magyar ügyvédek elmaradásának tulajdonítható. — Tapasztalnunk kellett ugyanis, hogy a magyar ügyvédek és ügyvédjelöltek száma is megfogyatkozott. Főleg a fiatalabb ügyvéd- nemzedékekből számosán jutottak arra az elhatározásra, hogy eredeti hivatásukat közpályán. való elhelyezkedéssel cserélik fel. Ennek az állapotnak a következményeit máris érezzük, főleg abbén a tekintetben, hogy az ügyvédj előtt,ek száma igen megcsa.ppfmt, s fiz irodák úgyszólván nem tudnak jelöltekhez hozzájutni. — Noha a kolozsvári egyetem jogi karán serényen folyik a munka és uj jogászmemze- dék indul majd az éleknek, nem tudhatjuk előre, hogy az egyetemi padokból kikerülő ifjak közül hányán választják majd aiz ügyvéd’ hivatást és hányán keresik fel inkább a közpályákat. Az egyetem egymagában még nem képes az ügyvédi utánpótlást biztosítani, ha ez a kiváltás nem jelent olyan biztos megélhetési alapot, hogy elég vonzóerőt gyakoroljon if jóinkra. Egyelőre azonban a tapasztalat aizt igazolja, hogy a fiatalabb nemzed előnyben részesíti a közpályát az ügyvédi foglalkozásnál. A7. erdélyi ügyvédek nyugdija — Égetően sürgős feladatként jelentkezik az újonnan megalakult erdélyi ügyvédi kamarák munkatervében a rokkant- és nyugdíjra szoruló kartársak, továbbá az özvegyek és árvák nyugdijhelyzetének végleges rendezése. Az erdélyi ügyvédek hosszú időn keresztül tagjai voltak a Bukarestben székelő ügyvédi nyugdíj intézetnek és igen jelentékeny összegre rág az általuk befizetett nyugdij- jaruléíc is. Ennek az Összegnek a visszaigény lesére csak a magyar és a román kormányok között majdan meginduló államközi tárgyalások során kerülhet sor. — Bár jelenleg nincs fedezet arra, hogy az erdélyi ügyvédek, illetve hátraimaradottaik nyugdijat igényelhessenek, a magyar Országos ügyvédi Gyám és Nyugdíjintézet műiden előzetes kérelem nélkül, önként felajánlatta támogatását, a rászorulóknak segélyt nyújtott é> az esedékes nyugdijak folyósítását is megkezdte. A kolozsvári kamara most foglalkozik v. nyugdíj járulékok megállapít ásónak kérdésével, hogy ezáltal az Országos Nyugdíjintézet önkéntes támogatását kiitézményesitihesse. A telekkönyvi nyomda ügye-— Rendezni óhajtja a kamara a kolozsvári telekkönyvi nyomda kérdését Is. Ezt a korszerűen felszerelt nyomdát, amelynek értékét többmillió lejre becsülték, az ügyvédek áltál befizetett dijakból állították fel és fejlesztették naggyá. A romám megszállás idején a nyomda felett a felügyeletet, az ügyvédi kamara gyakorolta, annak jeléül, hogy a nyomda tulajdonjogát az ügyvédi kartól a román hatóságok nem vitatták el. — A tavalyi főhatalomváltozás alkalmával a városból kivonuló román hatóságok elszállították a nyomda felszerelésének mintegy féle részét, azzal biz indokolással, hogy a kolozsvári telekkönyvi nyomda nemcsak a kolozsvári. hanem az összes erdély; ügyvédiek tulajdonát képezi, beleértve azokat is, akik az újonnan megvont országhatárokon kívül maradtak. — A kolozsvári telekkönyvi nyomda ma már berendezése jelentékeny részét elveszítette, de még mindig tekintélyes értéket képvisel. Nemrégiben olyan hírek hallatszottak, hogy * nyomdát más városba kívánnák áttelepítem. Az ügyvédi kamara azonban továbbra is fenntartja. tulajdonjogi igényét az üzemre vonatkozólag. A kamara elnöksége azt a felfogást osztja, hogy a kolozsvári kamara kifejezett üzleti vállalkozással nem foglalkozhatok s igy a telekkönyvi nyomda üzemben tartása nem célja a kamarának. A nyomda eladása révén azonban megnifilna a lehetőség arra, hogy egy kamarai székház megszerzéséhez komoly, számottevő alapot teremtsenek meg. A tagdíjak kérdése — A kolozsvári kamarához tartozó ügyvédek számottevő része hosszab-rövidebb ideje nem teljesítette tagdíjfizetési kötelezettségét és az elmaradt tagdijak viszonylagosáéi tekintélyes összegre rúgnák, A kamara uj vezetőségének az a felfogása, hogy ezek a múltbeli tagdijhátrálékok olyan tartozást képeznek, amelyek megfizetésére a kamarához tartozó, vagy tartozott ügyvédek minden körülmények között kötelesek, tekintet nélkül arra, hogy jelenleg tagjai-e a kamarának, vagy sbn. A hátralékok behajtására a kamara vezetősége közelebbről megteszi a szükséges intézkedéseket. — Az uj kamarai tagdijak megállapítása már az uj vezetőség feladata. Ennek az előkészülete; folyamatban vannak. — A kamara anyagi helyzetének rendezése annál sürgetőbb, mivel gondoskodni kell megfelelő kamarai irodahelyiségekről is. A múltban a kolozsvári ügyvédi kamara az igazságügyi palotának két, e célra, rendelkezésre bocsátott teamében nyert elhelyezést. A magyar igazságügyi rendtartás ezt az állapotot nem tartja kívánatosnak és igy a kamara számára másutt, egyelőre bérelt helyiségben kell megfelelő otthont biztosítani. Ha ezeket a sürgős felad a leirat megoldottuk, hozzákezdhetünk a szakmai Önképeit § időszerű munkájának megszervezéséhez it — ü- fejezte be felvilágosításait dr. Silay István kamarai dékán. 1 RÖSZLER GYŐZŐ DR ***2& STUDIUM Könyv ESBOliT Bpest, IU. Kecskeméti-u. 8 FELUILrtSOSITáSOKKflb KÉSZSÉGGELSZOLGÁL!
