Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-12 / 157. szám

19 4 1. JULIUS 12 — A római olasz királyi opera vendégjá­téka Zágrábban. A római „Teatro Reale dell Opera.“ (olasz királyi opera) teljes személy­zete az olasz fővárosból Zágrábba utazott néhány napos vendégszereplésre. Előadásra kerül Verdi két operája: az „Aida“ és a „Traviata“, úgyszintén Puccini , ■Pillangó­kisasszony“ eimü operája is. — MUNKASBALESETEK A BÁNYA­VIDÉKEN. Tudósítónk jelenti: Nagybányán három munkásbaleset történt. Takács János 51 éves mnnkás robbantólyukat furt, köz­ben szilánkok pattantak az arcába és meg. sértették szemét. Beutalták az OTI kór­házba. — Erevan Kozma 45 éves segédvá­járt egy robbantás alkalmával a szétrepült kődarabok orrcsontján és bal karjának al- aórészén megsebesítették. Kórházi ápolás alatt áll. — Somkereki Péter 32 éves veres- vizi bányász a bányaüzem motoros vonatá­nak szerkocsijából kiesett és jobblábán sú­lyosan megsérült. Többhónapi kórházi ápo­lásra szorul. ^ _ óvónői kinevezések Nagybányán. Nagy­bányai tudósitónk jelenti: A közoktatásügyi miniszter az óvónői kinevezések során Puchs Vilmosnál, Grabán Máriát, Daubnerné Ká­dár Rózát, Lengyelné Kupás Irént és Balázs Jolánt Nagybányára óvónőkké nevezte ki. — Két napközi otthont állítanak fel Nagy. bányán. Nagybányai tudósítónk jelenti: A Nép és Családvédelmi Alap két napközi ott­hont állít fel Nagybányán tizezer pengő költségvetéssel. A napközi otthonokat a bá­nyatelepülések környékén Verosvizen és Kcrcszthegycn állítják fel és amennyiben a költségek meghaladnák az erre a célra elő­irányzott. tiezer pengőt, az összeget a nagy­bányai és környéki üzemek hozzájárulásával egészítenék ki. Az erre vonatkozó munká­kat már meg is kezdte terpesdi Markoviig Istvánná a belügyminisztérium Nagybányá- 1 ra kinevezett, képességeiről és lankadatlan szorgalmáról közismert szociális gondozónő. — Nagy robbanás volt egy walesi saénbár­nyában. Londonból jelentik: Walesben egy szénbányában robbanás történt. 15 ember éle­tét vesztette. (MTI.) — MEGHALT JAKAB DÉNES, VOLT BÁNY AKAPITÁNY. Nagybányai tudósí­tónk jelenti: Jakab Dénes ny. min. tanácsos, bányakapitány, aki a román megszállás alatt az utolsó magyar bányakapitány volt, 75 éves korában Nagybányán elhunyt. Az egész vá­ros részvéite kisére utolsó útjára. — örvendetesen gyarapodik Nagyvárad la­kossága. Nagyváradról jelentik: Nagyvárad város természetes szaporulata az uralomvál­tozás óta örvendetesen megnövekedett. Jú­niusban az élveszületések száma 246 volt, a halva születetteké 118. Eszerint a természe­tes szaporulat 128 a május havi 30-cal szem­ben. A román uraom alatt a szaporodás ál­landó visszaesést mutatott. — Hat embert agyonsulytott egy szerbiai labdarugómérkőzésen a villám. Zürichből je­lentik: Borzalmas szerencsétlenség történt a szerbiai Leskovac város futball pályáján. Nagy vihar keletkezett, a villám belecsapott a nézőtérbe. Hat ember meghalt, többen sú­lyos égési sebeket szereztek. — Megáldották-e a szovje+orosz hadizász­lókat a moszkvai székesegyházban? Az olasz sajtó élesen kikel az angol hírverés ellen, amely szerint a moszkvai ortodox székes­egyházban nagy könyörgő istentisztelet volt és azon a metropolita. ünnepélyesen megái, dotta a barcbaindulc ezredek zászlóit. Az angol propaganda azt lűszi, hogy a világon senkise tudja: Oroszországban nincs semmi­féle ortodox székesegyház, mert valamennyi templomot. átalakították előadóteremmé, vagy mozgószinházzá, a papokat pedig bör­tönbe vetették, vagy agyonlőtték. — Nagyváradon fejenként 1 kilogram a lisztadag. A Magyar Tudósitó jelenti: Nagy­váradon a fontos élelmiszercikkek házi el­lenőrzésével kapcsolatban a lakosság tájékoz­tatására a közélelmezési hivatal közölte, hogy augusztus 1-ig fejenként 1 kilogram lisztet szabad visszatartani, vagyis bejelen­tett családtagonként egy-egy kilogramot. Ez természetesen csak a főzőlisztre vonatkozik. A közélelmezési hivatal ai tengeri és buza őrleményeit, csak ott veszi igénybe, almi a megengedettnél nagyobb mennyiséget talál. A nagyváradi lakosság körében méltányos­nak és teljesíthetőnek ítélték meg a ható­ság közlését. Oi ©▼©S tervet «îolgo* Its a város a kolozsvári nyomornegyedek eltüntetésére Kolozsvár, julius 11. A világháború utáni években Kolozsvár egyes részein kifejlődtek a nyomortelepek. A város romián vezetősége semmit sem tett ezeknek eltakarítására, sőt hallgatólagosan tudomásul vette, hogy a nyo­mortelepek terjeszkednek: engedély nélkül egymásután épülnek az apró vityillók, kalyi­bák, amelyek mindenre alkalmasak voltak, esak éppen emberi lakásra nem. Kolozsvár város törvényhatósági bizottsá­ga. Keiedy Tibor dr. polgármester javaslatá­ra kimondotta, hogy ezeket a nyomortelepe­ket, amelyek közegészségügyi, közrendészeti és erkölcsi okokból emberi lakásokra nem alkalmasak, le kell bontani. A nyomortelo pék lebontására az 1937. VI. t. c, 19. sza­kasz« ad lehetőséget. Kolozsváron négy hatalmas nyomortelep kerül lebontásra: a Pata utca környékén, a Fellegvár: hegyoldalon, az Agyagdornb kör­nyékén és a Kétvizközt. A város vezetősége helyszíni szemlét tar­tott ezeken a nyomortanyákon és megállapí­totta, hogy körülbelül háromszáz lakóház nem felel meg a követelményeknek. Ezeknek lebontásai elkerülhetetlen. A Pata utca környékén a Munkás, Szán­tó, Györgyfalvi, Nyúl, Varjú és Csipke ut­cákban összesen 97 házat találtak olyan ál­lapotban. amelyek a lakóházak kívánalmai, nak legkevésbé sem felelnek meg. Ezekben a házakban összesen 170 család lakik: 68 magyar, 72 cigány. 16 zsidó, 22 román éc 1 német. A Fellegvárt hegyoldalon, a Lépcső utcá­ban, valamint az oldalsikátorokban 55 házai, ítéltek halálra. Ezeket. 141 család lakja: 98 magyar, 14 cigány, 13 román, 15 zsidó és 1 német Az Agyagdomb környékén, a Heltai. Tor- dai, Lovag, Hangász, Vajda, Kovács, Ács, Cimbalom, Rigó és Agyagdomb utcákban * összesen 52 ház kerül lebontásra. Itt 130 család lakik: 65 magyar, 43 cigány. 15 zsi­dó, 5 román és 2 német. A Kétvizközt pedig a Dalos, Fűzfa, Sütő, Kisgereblye és Nagygereblye utcákban 85 ház lebontását rendelték el. Ezeket a háza­kat összesen 85 család lakja: 67 magyar, 8 cigány, 7 román és 3 zsidó­A város vezetősége a törvényhatósági bi­zottságtól kapott felhatalmazás alapján eb­ben az évben 50.000 pengőt, a következő években pedig 100.000 pengőt fordít a nyo- «tortelepek eltakarítására, illetve nj, egész­séges lakóházak építésére. A terv ugyanis az, hogy a város vezetősége lakáshoz juttat­ja az arra érdemes polgárokat. Erre a célra a Kajántó patak torkolatánál, valamint a Hősök terén levő városi telkeken egészséges lakónázakat építtet a város vezetősége. A város vezetősége a lebontásra kerülő ingatlant megvásárolja, ha a tulajdonos nem hajlandó telkét áruba bocsájtani, úgy a kisajátítás eszközéhez folyamodik. Ha a lebontott ház telkét tulajdonosa át­engedi a városnak, az újonnan építendő vá­rosi ház tulajdonjogát a fél javára Írják, csupán a telek, illetve a házérték különbö zetét kell megtéríteni .méltányos részletek­ben. A különbözeiét nemcsak részletekben lehet megtéríteni, hanem munkaszolgáltatás­sal xs és így lehetőség nyílik arra, hogy egészen szegény magyar családok emberi hajlékhoz jussanak. A város vezetőségének az aiz elgondolása, hogy 5—6 éven belül eltünteti a kifogásolt •házakat és helyükbe utat nyit uj, egészsé­ges városrész kifejlődésének. Ez a munka már meg is indult. A város műszaki osztá­lya a város különböző, részein már több ki­fogásolt házat bontatott le. Parafáitok a magyar-sziovák kiadatási egvezm-nyt Budapest, julius 11. Julius 9-én Trénesén- replieen a magyar kormány bizottság vezető, je Merlin Ervin miniszteri osztályfőnök és a szlovák kormánybizottság vezetője dr. Polniczky Gyula miniszteri tanácsos paua- fálták a magyar—szlovák kiadatási és bűn­ügyi jogsegély egyezményt. A kormánydele­gációk egyúttal kidolgozták a tolonckérdés szabályozásáról szóló egyezménytervezetet is. (MTI) Szíria gazdasági képe (MN.) Anginának Szíria—Libámon ellem in­tézett rajtaütésszerű támadása a figyelmet, a francia mamdatárius terület gazdasági erejére tereli. Vájjon Anglia a stratégiai és propa- giamdisztikus szempontokon kívül gazdasági, szempontokat is szem előtt tartott-e elhatáro­zásában? Van-e Szíriának egyáltalában vala­milyen gazdasági jelentősege ? Szíria gazdasági élete sohasem volt fejlett. Külkereskedelmi kapcsolatai éppen ezért ér- tékszerüleg nem sokat nyomtak a latban, a lakosság számára azonban mégis mindig élet­kérdést jelentették. Az ország élelmiszerellá­tásában nagy mértékben függ a behozataltól. Ezt a körülményt Anglia, melynek régi terve Szíria megszervezése, Sziria-Libanonnak a külföldtől való elzárásával már a francia fegyverletétel óta tervszerűen ki is használja, hogy ezzel a franciák sziriai pozícióját gyen­gítse. A mezőgazdaság termelőképességének fo­kozáséi'« a.z utóbbi években a franciák nagy gondot fordítottak ugyan — főképpen, a ga­bona és gyapot termőterülete növekedett —, azonban széles területek még mindig kihasz- nálhatatlanok. Megfelelő öntözési lehetőségek teremtésével Szíria nemcsak önmagát, láthat, ná el, hanem kivitelre is termelliefaie. A gabo­natermelés mellett egyes ipari növények, úgy­mint dohány, szezám és kender- termelése a bizonyos jelentőséghez jutott. Hasonlóképpen fejlődésnek indult a gyümölcstermelés is. Az ipar, a kezdet kezdetén még alig jutott tűi. Néhány konzervgyáron kívül a sziriai ipart csupán az utolsó évtizedben felállított textil ipari üzemek képviselik. Ilyen körülmények között az ország minden tekintetben ai kül­földre szorul. Külkereskedelmi kapcsolatok tekintetében 1938-ig az anyaország foglalta el az első he­lyet, mig Anglia helyét el nem foglalta. A békeidőben a második helyeit Németország biz­tosítottal magának és a sziriai gyapjúért, gya­potért, faolajért selyemgubóért, belekért, bő­rökért és árpáért vasárut, festéket, gépeikéit, textíliákat és gépkocsikat szállított. Ez. a ke­reskedelmi forgalom azonban Szíria külkeres, kedelmi mérlegét sohasem tette aktívvá. A hiányt a francia hivatalnokok számára az J. anyaországból átutalt fizetések és a tekintő lyes idegenforgalomból, legfőképpen azonban a tránzito áruforgalomból befolyó jövedelmek 'pótolták. Értéke- kikötőivel.''vasütah-wl. autóutj-anval ‘ és repülőtéréivel Szíria a közelkelet közleke­dési rendszerében kimagasló helyet foglal el. Amj Agliára mindig csábiíólag hatott, éppen ez a gazdaságilag és stratégiailag egyaránt fontos kalesbeilyzet- volt. És ezenkívül a modern gépkultuna folyé­kony aranya, az olaj: a mosznli olajvezeték egyik ági Szírián keresztül húzódik. Al&épzilc a nyolcosztályos népisluoláL tanerőit A Magyar Tudósító jelenti: A vallás és közoktatásügyi miniszter most teszi közzé a nyolcosztályos népiskolákról szóló tantervet. A tanterv és a veié kapcsolatos utasítás öt kötetben jelenik meg és a* első kötetet a mi­nisztérium már megküldötíe az egyes vidéki központoknak Az dső kötet az általános óra- és tanter­vet. ismerteti, a második kötet pedig az álta­lános fcantervben megszabott művelő lesi anyagnak falusi (tanyai) és városi viszony- latu egytanitós és osztott népiskolai részlete­zését foglalja magában, állandó tekintettel a leánynevelés sajátságos szempontjaira. Az uj iskolaévben már az uj tanterv és utasítás szerint kezdik meg a népiskolákban a Taní­tást. Az uj tanterv és utasítás szükségessé teszi, hogy az elemi iskola V.—VIII. osztályaiban működő tanítókat megfelelően átképezzék, il­letve részükre a megfelelő irányítást meg­adják. Ezért a vallás és közoktatásügyi mi­niszter a felsőbb osztályokban működő tan­erők részére az ország különböző városaiban tanfolyamot rendez. Székesfehérváron mező­gazdasági irányú tanfolyamot, Győrben és Szegeden pedig ipari és kereskedelmi irányú tanfolyamot tartanak, amelyre az egyes vár­megyékből megfelelő számú tanítót és tanító­nőt rendeltek ki. A körzeti iskolafelügyelők egyhetes tanfolyamon ismertetik az uj nép­iskolai tantervet és utasítást, különösen abból a szempontból, miképpen kell azt a gyakor­lati életbe átültetni. Jg áru és jó Hilrdetés- alapja a jó üzietmenetnea ! Az eísőVéfités ideje A magánlakások és egyéb épületek, valamint járómüvek elsötétítését szombaton, julius 12-én 20 óra 40 pere­kor kell végrehajtani. Az elsötétítés jnlius 13-án hajnali 3 óra 55 percig tart. HÁZASSÁGKÖTÉS RÁDIÓ UTJÁN. A berlini Német Rádió Házában julius 1-én 12 menyasszony várta a fronton küz­dő katonákkal való esketését a rádió wt- ján. Ez alkalommal ünnepelte a német „bajtársi szolgálat“ 500-ih rádióközvetité­sét, amely szolgálat 1940 óta működik és naponta reggel 5 és 6 óra között kerül kisugárzásra különböző német rádióállomá­sokon. A német hadsereg minden egységénél rádióállomások vannak felszerelve, ame­lyek a ,bajtársi szolgálat“ közléseit a ka­tonák részére átveszik. Legtöbb esetben gyermekek születésének az értesítését közlik, amely eddig 87.000 cselben történt. De más üzenetek közvetítésével is foglalkozik ez a szolgálat, különösen felhívásokkal azokhoz a katonákhoz, akik hosszabb iáéig nem adtak életjelt magukról. FELHÍVÁS A CSÉPI.ÖGÉPTULAJ- DONOSOKHOZ. Kolozsvár, julius 9. Minden cséplőgéptulaj- (íonos a meghajtó erőre való tekintet nélkül, tollát mint a traktor, gőzkazán, mind az ál­lati erővel meghajtott járgányos meghajtású cséplőgép tulajdonosa nyilvántartásba vétel végett az alább; napokon és időpontban kö­teles a Kolozsvár- város és járási katonai pa­rancsnokságnál Kolozsvár Mussolini u, 1. (Vármegye) II. emelet 88 ajtó jelentkezni. A? üzemanyagot a jelentkezés alapján oszt­ják ki s ezért senki el ne mulassza a jelent­kezést • A jelentkezés ideje: 1. A Kolozsváron lakók: 1941. julius 11-én pénteken d e. 9 órakor. 2. A Gyaluban, Magyarlónán, Szászfonesen. Magyarkapuson, Magyarkiskapuson, Kolozs- tótfaluban, Egerbegyem, Gesztrágyon és Sza_ mosfalván lakóik 1941. julius 12-én szomba­ton d e. 9 órakor. 3 Az Apahidán. Kolozskarán. Kolozskor- pádon, Kölozsom, Szamoeszentmiklóson, Dez- mérem. Alsó- Felső- és Nemeszsukon, Bonchi- dán , Válaszúton, Kötél én den, Bárén és Visán lakók 1941. julius 14-én, hétfőn d. e. 9 óra­kor, 4. A Kisbácson. Szueságon, Ná.dnspapfal- vám, Ksjántón, Bodonkuton, Nádaskoródon. Magyar-macskáson, Dicsőn, Szentmártonmacs- káson, Gyulatelkén. Kisbácson, Marokházán, Mezőszaván, Ombuztelkén, Magyarpalatkán, Magyarja1 tón és Vajdakamaráson lakók 1941. julius 15-én kedden d. e. 9 óralcor — SZÁZ ÉVES A NÉMET MOZ­DONY. A napokban múlt száz éve annak, hogy Borsing berlini gyáros az első német vasúti mozdonyt eWcészitette. Ez a moz­dony az éppen akkor, Berlin és Anhalt kö­zött üzembehelyezett pályán megtartott versenyen 11 angol gyártmányú mozdony előtt mini abszolút győztes vitte el a pál­mát. Miután Maffei müncheni gyáros is ugyancsak 1841-ben gyártotta első moz­donyát, joggal lehet 1841-et a némát moz­dony születési évének nevezni. Ezek az eU ső gépek 10 lóerővel dolgoztak. Hogy mi­lyen óriási az a fejlődési folyamat, ame­lyen a mozdonygyártás ezalatt a száz év alatt keresztül ment, leginkább kitűnik ab­ból a körülményből, hogy a mai modem gyorsvonéti mozdony átlagos teljesítménye kétezer lőerő. Ez a haladás német vállalko­zók, német feltalálók és német munkások fáradhatatlam, szívós munkájának az ered­ménye. A mozdonygyártás 1897-ben ért el fordulópontjához, amikor Schmidt Vilmos kasseli . mérnök találmánya nyomóm az első tulhevitésü mozdony elkészült, hogy nem-sokkal azután nemcsak Németország­ban, de az egész világon elinduljon dütdal- utjára. Európa legnagyobb mozdonygyára, a kasseli Henschel és Tsa gyár egyébként a napokban készítette el 25.000-ík moz- donyát. Ennek a 25.000 mozdonynak több, mint a felét szállították külföldre, elsősor­ban a délamerikai, államokba és Délafri- kába. I

Next

/
Thumbnails
Contents