Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-12 / 157. szám

✓-JÜL­kulákok szám Hogyan „számolfa fel" a Szovjef a Volgavidék, Ukrajna és Kaukázus iegmunkabiróbh parasztjait? Irta: Paul Kobrbacli cfr. zó®» SenM sem jelentkezett, Erre tijabíb tömeges letartóztatás következett. Már össze is álátotfcak egy északra irányítandó szálldt- máayt. Óeszegyűjtfífcték ezomban mégegyszer a parasztokat s felszólították őket, hogy „aki a kokhoz ellen vem, lépjen elő". Minthogy azonban sedfeisam. mert jelentkezni, sürgönyt küldtek Moszkvába: „Az egész falu egyhan- gvan belépett a Kolchosba“. Á régi Oroszországban a különösen súlyos bűnösöket: gyilkosokat, gyujtogatókat a szi­bériai bányákba száműzték s ott kényszer­munkát végeztettek velük. A kényszermunká­ra Ítélt embereket „etapp-utakon“ szállítot­ták Szibériába. Bár nagyon szigorú elbánás­ban részesítették őket, a börtönökben mégis valami ennyire emberséges életük volt, elegen­dő élelmet és meleg ruhákat is kapták. A deportálást mindig rendes bírói eljárás és a védekezés engedélyezése előzte meg. Máskép történik azonban mindez Sttovjet- Oroszországban. Arról, hogy miként deportál­tak és deportálnak napjainkban is a „szovjet­paradicsomban“, ízelítőt kaphatunk, ha hite­les tanukat hallgatunk meg. Ilyen tanú az orosz Andrei Russinov, a ,,Nagy csalódás" című könyv szerzője is, Russinovot, mint a szentpétervári egyetem diákját, büntetésből topográfiai rajzolónak küldték ki az európai Oroszország északi részébe, ahol akkor szervezték meg a faki­termelést. Ahogyan Russinow elbeszéli, hogy miként hajtották végre ezt a „terv“-et, alkal­matlan, de teljes hatáskörrel felruházott pártemberek, valóban groteszk képet kapunk az orosz állapotokról. A Szovjet irtó hadjá­ratot indított a régi szakemberek ellen s azzal vádolták őket, hogy ők az okozói a Szovjet gazdasági sikertelenségének. A GPU ma az elektrotechnikusok, holnap a textil- munkások, holnapután a gépészek, vegyészek földművesek stb., tehát mindig bizonyos szakmabeliek összessége ellen indított vadá­szatot. Ezek mindegyike rövidesen a moszkvai és szentpétervári GPU-börtönök vendéglátó falai közé került. Egyrészüket a GPU azon­nal a „hold“-ba küldte, ami a szovjetzsargon szerint a halált jelenti. Egyeseknek nagyobb szerencséjük volt, mert büntetőtáborba kerül­tek s ott foglalkozási ágak szerint felosztva, testi fenyítések mellett munkába küldték őket. Hogyan képezték ki a vörös szakem­bereket A „hold"-ba küldött szakemberek helyébe a vörös spécik“, azaz specialisták kerültek. Ha szaktudásukat nézték volna, legfeljebb elő- munkások lehettek volna. Röviddel azelőtt még imi-olvasni sem tudtak, de mert „prole­tárok“ voltak, felkerültek a munkás fakultás- 1 ba, ahol egy év alatt tölcsérrel töltötték fe- 1 jükbe a magas iskola programját. Azután j egyetemre Íratták be őket, ahol megfélerrili- tett professzorok a büntetőtábortól val félel­mükben vizsga nélkül átengedték őket. „így készült él a vörös szakember“ — irja köny­vében Russinof, saját bőrén szerzett tapasz­talatai alapján. ' Sztálin patkányai Russinow elment egyszer a Moszkvától dél­re 150 kilométerre fekvő, Leninről elnevezett szovjet „koichoz“-ba, hogy meglátogassa egyik, ott alkalmazott barátját. Barátját ie- hangoltan és elkeseredve találta. Az utak mentén mértföld hosszúságban gazzal benőtt búzaföldeket látott, a traktorok nem értek két vasat, a lovakat, amelyekkel még szánt­hattak válna, már rég levágták és megették. Russinownak elmondott a barátja egy anek­dotát, hogy a kolchoz-gazdálkodá-s reményi»- lenségét világítsa meg: Sztálin szekrényében igen elszaporodtak már a patkányok. Már nem tudta hogyan irtsa, ki őket és így Kali- ninhez fordult tanácsért. „Furcsa ember vagy te Sztálin — mondta Kalinin a vörös dik- ] íátora&k, — hiszen a dolog roppant egyszerű. 1 írd csak fel az ajtóra „Sztálin kolchoz“ és a patkányok fate menten elpusztul, a többiek pedig hanyat-homlok elmenekülnek.“ Az ellátást a leghiányosabban íesiette ie a kolchoz-alkalmazott. Ha viszont külföldiek látogatják meg a kolr-zhort, gazdagon terített asztalhoz tessékelik őket, bemutatnak nekik egy dolgozó traktort, parasztokat és paraszt, nőket vezetnek elő, akik hangos szavakkal di­csérik a szovjet-rendszert Beszédes jelenet egy szovjet állomáson Az iró feljegyzett egy jelenetet az egyik vasúti állomáson, ahol GPU tisztviselők pa­rancsnoksága alatt egy egész sereg, vastag prémekbe burkolózott vörös katona álldogált. A síneken vasutj kocsik hosszai sora veszte­gelt, szuronytszegzett vörös katonák őrizeté­ben. Az egyik kocsiból könyörgő férfihang hallatszott: „Adjatok valami tűzifát, kö­nyörüljetek rajtunk", Az egyik vörös katona nagyot ütött puslsatussal a vagon ajtajára: „Hallgassatok!" Pillanat múlva gyermeksirás törte meg a csendet. Ismét jöttek a vörös ka­tonák és megdömgették a kocsi faiiát. A áras elhalkult, mintha valaki kezével befogta volna a síró gyermek száját. Változik a színhely. Napokon, heteken ke­resztül gördülnek a maa'havagouok. Az Ar- changelszkbe vezető vonal fel ászaikig- zsúfol­va volt vagonokkal. Mindem sân, miniden állo­más eldugult már. Hosszú ideig titok volt. hogy mit rejtenek ezek a vonatok, mert ha valaki közeledett, a vörös katonáik azonnal le­lő véssél fenyegették. Mindenhol kihallatszott azonban a vagonokból a gyenraeksirás, jajga­tás, elfojtott könyörgés. Kidákokat szállítot­tak ezek a vonatok családjaikkal együtt, a „kollektivizmus ellenségeit“, a Volgavidélz. Ukrajna, Kaukázus legmunkabiróbb paraszt­jait Százezrivel száműzték őket távol észak, ra Aki a kolchoz ellen van, lépjen elő Csak akkor, amikor a szállítmány kétheti u!hízás után megérkezett északra, engedték meg a benmjtítevőkniok. hogy kijöhessenek a szabad levegőre. S éltkor ezek a szürke ár- ryékléiiyek, akik egykor emberek voltak, el­beszélték történetükét. A faluban megjelen­tek a GPU-osztagok s a falu szovjetjének irá­nyításával letartóztatták a módosabb parasz­tokat családjaikkal és papjukkal együtt. Mi- vitán a rajtuk lévő ruhán kívül mindent él. vettek tőlük, bezárták őket a legközelebbi GPU-börtönbe. Gazdasáaaikat szétrombolták, berendezéseiket rrtegsemisitet.ték, az állatokat a városba hajtották, a házakat pedig átadták a falu-szovjetnek. Ezt nevezték el a „kulákok Kkvidálá-sának“, A parasztokat ezután felszó­lították, hogy lépjenek be önként a kolclio­KolozSvár, Julius 11. Kolozsvártól alig 9— 10 kilométernyire, hegyek közé beékelve fek­szik egy ma már szinromán falu, Hosszu- maoskás. Komán lakosainak, neve mutatja, hogy a falu valaha magyar volt, hiszen a leg­több családnév ma is Kiss, Deák, Fejér, per­sze ma-már nem igy Íródnak ezek a nevek, hanem a román ábécé szabályainak megfele­lően s a neveik viselői pedig végleg el is fe­ledték, hogy elődjeik magyarok voltak... A falut már 10 éves korom óta ismerem. Itt jártunk el gyalogosan Kidé felé ß amikor elhaladtunk a hegyoldalba épített, roskadozó kúria előtt, édesapám mindig figyelmeztetett a titokzatos ház előtt: — Nézd meg jól fiam ezt a házat, A Bartha Miklós kúriája volt., . . Az a felírás pedig la­tinul van a homlokzatán. Azt Jelenti: Imád­kozzál és dolgozzál. A deport ált kulákok alkották az ember­anyagot az északi fakitermeléshez. Hónapo­kon keresztül tartott az uít a túlzsúfolt vas­úti kocsikban, rémes fagy közepette. Minden kocsiban egy kis vas kályha állt — a nedves fa azonban sehogysem■ akart égni. Kétszáz gramm fekete kenyér és egy-két. veder viz táplálék jutott minden vagonra. Azokat, akik vA közben tífuszban meghaltak, vagy meg­fagytak, egyszerűen kihajították a hóba. Végre ászaikon megkezdődött a mumika: a befagyott folyóból M kellett emelni az oda úsztatott szál fáikat. Fejsze, feszitőrudak, keztyük hiányoztak, — az embereknek csu­pasz kézzel kellett dolgozmók reggel hattól késő éjszakáig. Ujjaik rendre lefagytak, kör­meik lehullottak, ruházatuk hő fedett cafattá mállott. Arcuk beesett, hajukról vastag jég­csapok hullottak alá. Égy esetben tiz ember is megragadott egy hatalmas szál fát és meg­kísérelte, hogy hátára emelje. A fa azonban túl nehéz, igy állva maradtak. A vörös fel­ügyelő szitkoaodásiba kezdett. Végre az em­bereknek mégis csak sikerült felvinni a hegy­re a terhet. Az egyik szerencsétlen azonban odaföun össze esett. Csakhamar egy másik, azután egy harmadik követte. A hatalmas fa nyomta agyon őket. A halottak megüvegese­dett szemei fájdalmasan tekintenek a messze­ségbe. Vaj jóm. milyen képek elevenedtek fel telkeikben 1 Asszonyaik, gyeinmlekeáíb, a Volga, Ukrajna képe a kertekkel, szteppekkel, ahol nincs ilyen hideg, nincs jég és nincsenek a folyó medrébe befagyott fák... így festi lie egy hiteles tanú Sztálin „szov- jetparadicsomáuaik“ egyik részletót. A házat csakugyan megnéztem mindig e jól emlékszem, hogy Bartha Miklós nevét mindenki ismerte az arra elhaladó magyar falusiak közül. Tudták róla, hogy újságíró volt, a még ma is létező kolozsvári „Ellen­zék" alapitó szerkesztője. Sőt nagyapám még azt is elmesélte nem is egyszer, hogy milyen harcos ember volt Bartha Miklós... Osztrák katonatisztek támadtak rá a szerkesztőség­ben karddal, de „pennájával mind legyőzte s mind megsebesítette őket“ — mondta, Dehát mindez nagyon régen volt s nem Is tartozik annyira ide, mint ami ezután követ­kezik. .. A napokban dr. Daróczy Miklós ügyvédi irodájában megjelent Bártfay Balázs szat­márnémeti lakos, egykori hosszumacskási földbirtokos és elő adta, hogy vissza szeretné igényelni a törvénybiztositotta jogánál fogva A KELETI ÚJSÁG APRÓHIRDETÉSKIT a rniRERUfl könstfüzlefben (mátyás kiráty tér és Eg^eíenMiíca sarok) is feladhatja. jEladni, vagy rds trolni akar ? A keleti üjság apró hirdetése biztos si­kert hoz. Al férfim n zott at keresf  liánt keres ? hirdessen a keleti (Jóságban s azon­nal munkához jut. Lakást leers*? ? A legjobbat a keleti Újságban hír delik. Százan jelentkez­nek a keietf Újság egyetlen apióhirae- tés éré. Pontosan fizető lakát a keleti Ó ság apróhirdetésével kaphat. Á Keíefi Újság apt ©hirdetés© mindég sikerrel jár! ] Hogyan került romin kézre Barth® Miklós egykori kúriája? A bossäeumacslmsi románná I>»rV5nne¥ füseilélt meg fSérifay Saücáas 130 lsoi«Sas Ibírloliát 1 9 4 1. J V € 1 U S 12 Qrwmo* ©frei aiénlfík m Togal-t rfieiimatikus és köszvénjjes fájdalmak ellen, idegfdjdalmakndl. fejfájásnál, tag- s izületi fájdalmaknál, valamint meg­hűléses betegségek ellen, Tegyen még ma eg\f kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGfík-t. Teljesen ártalmatlan, minden gyógyszertárban. P. 1.60, hosszumacskási birtokát, amelyet 1920-ban a diszteieu román agrárreform kihúzott Iába alól. Birtoka 130 hold külsőségből és 8 na- nagyobb belsőségből állott. Az egykori ma­gyar földbirtokos ma szegénység! bizonyít­vánnyal perel, , . Jogorvoslást keres 120 hosz- szumacskási román uj „föjdesurral" szemben, akik százezer pengő értékű vagyonát körül­belül 260,000 ezer lejért, tehát alig 9 ezer pen­gőért szerezték meg. Bártfay Balázs végigküzdötte a, világhá­borút s amikor hazajött falujába, alig néhány hónap múlva, megjelent nála Kapusa** VasiJle. Hosszú-macskás román bírája s felszólította, hogy a román agrártörvény nevében hala­déktalanul hagyja el birtokát, mert az a hosz- szúrnacskási románokat illeti meg, Bártfay természetesen nem engedelmeskedett a ,,pa~ rancsnak“ s ez éppen elég volt arra, hogy behurcolják a kolozsvári Fellegvárba, mint lázadót s ott félévig sínylődött. Am mikor kiszabadult a Fellegvárt börtön- bőd. újból elment falujába, hogy learassa, a sajátmaga vetette termést. A felbőszült fa­lusi románok azonban kiűzték a faluból és Bártfay Balázs a bécsi döntés utánig nem Is tért többé vissza soha őseitől örökölt birto­kára. A birtok természetesen ma már szét van darabolva s az uj tulajdonosok alig is is­mertek rá az egykor daliás fiatai magyar föl­desurna. .. Bártfay Balázzsal egyidőben s ugyancsak dr. Daróczy Miklós ügyvédi irodájában je­lentkezett egy másik visszaigénylő, Bártfay elvált felesége, ma Szász Károlyné, született Demeter Amália. Demeter Amália akkor adott túl potom áron a birtokon, amikor lát­ta, hogy a férjével mi történt. Midea dr. ko­lozsvári ügyvéd apósa biztatta fel rá, hogy adja el neki a birtokot amennyiért kéri, mert az állam úgy is elveszi s akkor még rosszab­bul jár. .. Bártfay elvált felesége igy aztán csakugyan engedett a fenyegetéseknek ée 120 hold külsőségét és 16 hold belsőségét, me­lyen Bartha Miklós egykori kúriája áll, po- tománon eladta, A belsőséget a román állam vásárolta meg, az állam átadta a falunak 3 ma Bartha Miklós kúriája állami iskolai célt szolgál. Mivel román állami iskola volt, a jog­utód természetesen a magyar állam. Még csak annyit, hogy Bartha Miklós a kúriát és a hozzátartozó csaknem 300 hold földbirtokot a kilencszázas évek elején vásá­rolta meg Bártfay Balázs édesapja és apósa Bartha Miklóstól és feleségétől, született Klein Rózától. Viruló, szép mintagazdaság folyt rajta évtizedeken keresztül, mint sok más magyar birtokon. Régi formájában soha nem lehet már s nem is akarják az egykori örökösök sem visszaállítani, de mivel nem ebül szerzett jószág volt, nem tudnak bele­nyugodni abba, hogy ebek harmincadjára ke­rült. Ezért indították meg most a vissza­igénylési port a kolozsvári királyi törvényszé­ken, mely minden valószínűség szerint lehe­tőséget ad arra, hogy Bártfay Balázs Ó3 De­meter Amália megtalálja a maga igazát, ................................... ............................................. - ---------­MmmrnomK CAPITOD-mozgó: Nehéz apának lenni. Sze­le czky, Pager, Mály. Műsor előtt Magyar és Ufa híradók. Előadások kezdete hétköz­nap: 5 órakor, szombat és vasárnap 3 óra­kor kezdődnek, EDISON-mozgó: Holnap hősei (Dodge City) 3000 m-es filmalkotás. Fősz.: Errol Flynn, Olivia rF ^-villand és Ann Sheridan. EGYETEM-mozgő: Mazurka Fősz.: Pola Negri. Előadások kezdete hétköznapokon: 5, 7 és 9 órakor, szombat, vasár- és ünnep­napokon 3, 5, 7 és 9 órakor. Műsoron kí­vül a legújabb világhiradók, RIO-mozgó: Tóparti látomás. Fősz.: Jávor Pál, Simor Erzsi, Toinay Klári, Makláry Zoltán. Műsor előtt: Legújabb híradók. ROYAL-mozgó: BuVárhajók Nyugatra! Ma­gyar- és Luce-hiradólc Előadások kezdete: negyed 4, negyed 6, negyed 8 és fél 10 óra­kor. URANIA-mozgó: Kedélyes szálloda. Fősz,: André Préjean, René Lefevre. Előadások kezdete hétköznapokon: 5, 7 és 9 órakor, szombat, vasár- és ünnepnapokon: 3, 8, 7 és 9 órakor. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents