Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-09 / 154. szám

Mk&m 1 9 4 U J t Ci V S 9 VILÁGGAZDASÁG I- AMERIKAI MÓDRA... Roosevelt és Cordell Hull legutóbbi beszé­deikben iámét gazdaságpolitikával foglalkoz­tak s kijelentették, bogy a röviddel azelőtt hangoztatott angol háborús célt — „Európa ujjáremdeaését“ — az északamerikni hadicél­nak — a „szabad világkereskedelem vissza- állitásá“-nak kell betetőznie. A Fehér Házból jövő szózatok alkalmasok arra, hogy ámulatba ejtsék a. világot, mert a londonj és novyorki államférfiak teljes eez_ ménynélkil'iségét valóban nem lehetett volna jobban kimutatni, miinl ebhez az eszméhez való vissznitérésisel. Hiszen ez az eszme má.r a világháborút megelőző íl" éta eltűnőben van, eltekintve attól, hogy az elmúlt negyedévszá- zadban a világtörténelem egyik legnagyobb átalakulása ment végbe s elsősorban alttól, hogy a világháború utáu Anglia, és az Egye­sült Államok kezében volt a világ egész ha­talma, miig Németország és szövetségesei ájul­tam hevertek a. földön. így ennek a két hata­lomnak valóban módjában állott volna, hogy helyreállítsa, a szabad világkereskedelmet. Mi történt azonban a valóságban? Kik vol­tak azok. akik lerombolták a szabad világke­reskedelem pilléreit — a szabad embetr-for- gabiwt, a szabad áruforgalmat és az arany szabad forgalmát? Az Egyesült Államok vol- íak az elsők, akik a bevándorlók elé gátakat építettek. Az addig szabadjára engedett era- beráramMs bedugult s azt tűzzel-vassal meg­akadályozták. Ebhez járult a korábbi árufor­galom egyre szigorúbb megkötése, ami annál is szerencsétlenebb lépés volt, mert az Egye­sült Államok föld- és ,embert«,rtalékuk ered­ményeként, egyre nagyobb mennyiségű nyers­anyagot, élelmiszert és készárut küldtek a vi­lágháborútól kimerült, öreg és kifáradt Eu­rópába. Ráadásul a kimerült Európának meg kellett fizetnie Amerikának hadiadósságiait, kamatos kamatjaival együtt. A szövetségesek hatalmas hadiadóságokat esináltiak az Egyesült Államokban azzal a szá­mítással, hogy azokat a „le boehe payera tonte“ (a német mindent meg fog fizetni) jelszóhoz híven majd Németországra ruházza át jóvátétel alakjában. Tgv hát nemhogy az USA gazdasági reformjai mutatkoztak volna, hanem a.z Egyesült Államok küldték el szak­értőiket Németországba, hogy a helyszínén tanulmányozzák, mennyit lehet még a néme­tektől kisajtolná? A dolgok fejlődése azonban nyíltam az esztelen jóvátételek ellen emelte föl tiltakozó szavát. Amerika nem tehette meg, hogy egyrészt elzárkózzék a bevándorlók és a behozatali elől, ugyanakkor a másik oldalon a megnagyobbodott kivitelért és jóvátételek­ért felemelt fizetéseket követeljen Európától. Mi volt tellát ennek az Amerika által Eu- - répára erőszakolt észté! enségnek a hatása ? Európa,, különösen azonban Németország és Középeurópa prés alatt álltak és éltek s tel­jesen eladósodtak Amerikával szemben. Igaz, hogy Amerika adott kölcsönöket, de azok után — mint igazi uzsorás — 7—10 százalé­kos kamatot szedett s így igazán nem. lehet „szabad kereskedelmet' helyreállítani“, csak az adósokat lassan kiszipolyozni. Amikor azon­ban ezt Ameri ka észrevette, nem adott mér több kölcsönt, csak rövidle járatú, bármikor felmondható hiteleket nyújtott, amelyekkel is­mét csak hurkot vetett adósai nyaka köré. Az ebből eredő nagy szerencsétlenség 1931-ben a valóságban is megmutatkozott. Amerika úgy viselkedett, mint egy pairvenii, — essiszc.latla.il, hangos ésr tolakodó volt. Ü.i, világhelyzete fejébe szállt és fölépítette hatal­mas börze-dómját, amely egyébként 1029-ben ugyancsak hatalmas robajjal összeomlott. A Wall .street, megingatta akkor az egész világgazdaságot is és a szabid világkereske­delem utolsó maradványait megsemmisítette. Amikor Amerika magatartása következmé­nyeként elkezdődött a világválság és Amerika gazdasági politikája következtében Középeu­rópa gazdasági rendszere' is összeomlott s újabb nehéz válságok mutatkoztak az egész világgá,zdaiságlwin, még mindig volt néhány ember Európában, aki azt hitte, hogy az ész­hez szóló szózatokkal még összg lehet ragasz­tani a világkereskedelem széthullott darabkáit. Amerika ostorcsapása azonban éppen ezeket érte, amikor ez az. 1933-as világgazdasági kon_ fereai cián szuverén módon leértékelte a dol­lárt és ugyancsak szuverén módon megtagad­ta. hogy újból lekösse magát a paritás-kér­désben. Ezzel azonban már eleve elvetette a kilátást a világgazdaság és kereskedelem újjá­építése elől, mert,minden szabad á u és pénz kereskedelemnek szilárd valutaparitások az alapjai. Azóta minden országnak be kellett érnie azzal, hogy a világkereskedelem helyre­állításának sikertelensége Amerikán múlott és minden egyes államnak önsegélyre kellett berendezkednie, ha azt akarta, hogy gazdasá gilag ne menjen tönkre. Németország azóta váltotta, valóm deviza-gazdaságát és nemzett gazdasági függetlenségét, amelyre Amerika kény szeritette. Amerika számára azonban még sokkal me­lyebbre ható következményekkel jár az a helyzet, amelybe a világháború után kerül* egészen váratlanul. Azáltal, hogy Európát rá- kény szeri tette a fizetésre, de ugyanekkor nem engedte, bőgj' Európa és a világ többj részei ezeket a fizetéseket miás alakban is, például áruban teljesíthessék. — csak egyféle fizetési teljesítést létesített. így, különösen az utóbbi1 években, egyre erősebb mértékben indult meg az aranyforgalotn Amerika felé s ott rövi­desen a föld aranykészletének háromnegyed része halniozódatt fel. Ez a valóban grotesezk helyzet, külső képe, ugyanakkor beszédes jel. képe az egész világgazdaság groteszk helyze­tének is, amelynek égjük főokozója Amerika. És ez a világgazdaság, ha Amerika egyszer mégis csak komolyan kezébe venné a világ­gazdaság ügyét és szétszórná a világba fel­halmozott araiivát, — úgy járna, mint az sin­NÉMET ÁG-YUÜTEG­goi hajó Pireusz kikötőjében, amely német bombatámadás következtében levegőbe repülve súlyosan megrongálta a kikötőberendezéseket s amelyből hirtelen bankjegyeső hullott, mert n. hajó összekötözött bankjegyesoniókat rej­tett „biztonságiban belsejében. Ma az egész világ sorsa tele van jelképek­kel. .Telek tűnnek*fel és csodák történnek. Ezegbez tartozik az. iss, hogy az. Egye­sült Államok ma hadianyagot szállítana,!; Angliának „a szabad világkereskedelem né­vében“. hogy elzárják Oroszország elől a gé­pek kivitelét és Japán elől a vas és olajszál- li Leány okát. ismét csak „a szabad világkeres­kedelem jegyében“. A regi ttpusu világgaz­daság összeomlásához az Egyesült Államok vezették el a világ népeit. A. U. n mun kai eg yeie m megszegőim BUDAPEST, julius 8. A kormány rendeletet adott kj a munkafegyelem biztosításáról. A rendelet szerint azo~ kát a férfiakat, akiket az elvállalt munka elvégzésének indokolatlan meg tagadása, szándékosan hanyag teljesí­tése a honvédelmi niiinkakötplpzeUsé- gen alapuló felhívással vagy kirende­léssel szemben tanúsított engedetlen­ség, közérdekű és halaszthatatlan munka vállalásának ok nélkül való megtagadása, megrögzött inunkakerü- lés. vagy általában a dolgos élettől való vonakodás miatt rendőrhatósági őrizet alá helyeznek (internálnak), az erre a célra létesített nuinkatáborokba kell katonai vezetés alatt munkára szorítani. (MTI.) a * —• • Júniusban 60(Kor?na anyagot eredményezett a meggyorsított ócskvas*?»yüHés J fitis 15-ilif'n és 17-i If én Nagyváradon lest „vrtsnap(( Kolozsvár, julius 8. A fokozott ütembon megindult ócskavas és fémhulladék gyűjtés júniusban közel ötezer tonna anyagot ered­ményezett. Ez az eredmény elsősorban an­nak tudható be, hogy a Fémgyüjtő a na­gyobb szükségletre való tekintettel az egész ország területén átszervezte és meggyorsí­totta a gyűjtést. Kora tavasz óta kétezer­négyszázhuszonöt községben tartott vas­napot a rémgyüjtő. Júliusban főleg a városokban folyik a gyűjtés és csak a mezőgazdasági munkák befejezése után kerül sor a, falvakra. Er­dély területén is eredményes, a gyűjtési munka. Legközelebb Nagyváradon rendezik meg a vasnapokat julius 15-ikén és 17-ikén­Lorántffy Zsuzsanna hamvait a sáros­pataki református templomba szállítják Miskolc, julius 8. A tiszánin.neni református egyházkerület' elnöki tanácsa Miskolcon ülést. 1 tartott. Farkasfalvi Farkas Géza, egyházke rületi elnök' elnöki megnyitójában megérnié kezeit Ravasz László húszéves püspöki juhi pumáról, majd köszöntötte a gyengélkedése miatt távollevő Farkas István püspököt. Nagy érdeklődés mellett tárgyalta a tanács ülés Lorántffy Zsuzsanna fejcdelemasszony hamvainak áthelyezését Az Egyetemet és Fő­iskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete ugyanis beadványt intézett az egyetemes konventhez, kérve, hogy Lorántffy Zsuzsanna koporsóját tegyék hozzáférhetővé, A kérdés­sel kapcsolatban Zsíros József sárospataki teológiai igazgató jelentést tett Ravasz Lász­ló püspöknek, a konvent elnökének, megem­lítve, hogy a fejedelemasszony hamvai egy mo MOZGO Julius 9, 10, 11, 12 és 13-án! Közkívánatra! Kolozsváron utoljára! 7 óparti látomás Zsigray Julianna modern filmregénye. Főszerepekben: JÁVOR PÁL, SIMOR ERZSI, TOLNÁY KLÁRI, PA IN A Y GÁBOR, MAKLÁRY ZOLTÁN- Rendezte: Kalmár László. Zene: Fénye? Szabolcs. Műsor előtt: Leg­újabb híradók. — Julius 14—18-ig átalakítások miatt szünet lesz! kriptában nyugosznak Percnyi Borbála, Te- ré.nyi Gábor és felesége Országh Hona. Peré- nyi Péter, ifj. Rákóczy György. Lorántffy Mihály és felesége Kamará« Borbála. TI Rá­kóczi Zsigmond és felesége Lorántffy Mária református ősök hamvaival. A kripta egyes jeleit ma már csak szakemberek tudták meg­találni és ezért be kellene vonni a mozgalom­ba a Műemlékek Országos Bizottságának -egyik kiküldöttjét is. Különben a kripta fel­nyitásához és a hamvai, elszállításához a ró­mai katolikus egyházi főhatóság engedélye szükséges. Az elnöki tanács elhatározta, hogy feliratban fordul az egyetemes konventhez. javasolva, hogy a református ősök hamvait szállítsák át a sárospataki református tem­plomba és az ehhez szükséges engedélyt a konvent. szerezze meg a katolikus egyházi fő­hatóságtól. — Gazdasági szakiskola és tejipari tanfo­lyam nyílik meg a székely fővárosban. Tudó­sítónk jelenti; Marosvásárhelyen gazdasági szakiskolát és tejipari szakiskolai tanfolya­mot létesítenek. A város ingyen telket bocsá­tott az intézmény céljaira és az építkezésekre két és félmillió pengőt fordítanak, A faipari tanfolyam már szeptemberben megkezdődik. a keleti hadszíntéren 822 A színész f zetése Budapest, julius 8, A Szülészeti Ka­mara megállapította a színészek „létminimu­mát", azaz a színművészeknek adható legki­sebb fizetéseket. A Kamara megállapítása alapján a fővárosi szülészek havi létminünu- mos fizetése 193 pengő, a segédszülészeké és karénekeseké 168 pengő, a kartáncosoké 150 pengő, a gyakorlatom tagoké 132, a súgóké és ügyelőké 102, a zenekari tagoké 210 pengő. Az egyszeri legkisebb fellépti díj színészek­nél 0.60, segéd színészeknél és kőrist álénál 6, állandó statisztáknál 2.40, zenekari tagok ré­szére 9.60 pengő. A vidéki társulatok tagjai havonta legföl- |ebb 43 előadáson tartoznak résztvenni A vi­déki színészek létminimumai a társulat nagy­ságától függően 144, 156. 180 és 207 pengő, » titkárok, dramaturgok, díszlettervezők, ének­és táncmesterek, ügyelők, súgók és statiszta- vezetők létminimuma 120, 132, 150, 162 pengő, a karvezetők és elsőrendű zenészek létmini­muma 120, 156 és 168 pengő, a segéd színésze­ké karénekeseké és a néma személyzet, tag­jaié 120, 133 és 150 pengő, a gyakorlátosoké havi 120 pengő. Az uj feltételek alapján a tag betegségének első két hónapjára teljes, további egy hónap­jára pedig fél járandóságot igényelhet. Amennyiben a sziniévad megkezdése után az igazgató a színház helyárait emeli, annak arányában százalékszerüen a tagok szerző­déssel megállapított járandóságai is automa­tikusan állandóan emelkednek. Kolozsvár, taj. sz. kir, város polgármester*. Sz.: 126428/1941, Tárgy: Tégla elárverezése a Szervtgyörgy- hegy alatt, Kolozsvár thj, ez. kir. város polgármesteri hivatalának III. háztartási ügyosztálya, folyó hó 10-én d. e. 10 órakor a város szentgyörgy- hegyalatti birtokán elárverez kb. 1 vagoneyi törmeléktéglát. Kolozsvár, 1941. julius 5. A polgármester megbízásából: Dr. Segesvári s. k, tanácsnok. A kiadvány hiteléül; Kolozsvár, 1941 VII. 8. Kovácsné, kiadó *98*1 ÜÜZS-SfOfQRQK CAPITOL-mozgó: A kék hold völgye. Fősz,; Ronald Colman. Yane WYATT, Műsor előtt híradók. Előadások szombat és vasárnap 3 órakor, hétköznap 5 órakor kezdődnek. EDlSON-mozgó: Knuny, Fősz.; Agai Irén, Jávor, Páger, Kabos, Rajnai. EQYETEM-mozgó: Mi lesz veled Andy Hear- dy. Fősz.; Mickey Rooney, Lewis Stone, Fay Holden, Cecilia Parker. Előadások kez dete hétköznapokon; 5, 7 és 9 órakor. Szombat, vasár- és ünnepnapokon 3, 5, 7 és 9 órakor, RIO-mozgó: Tóparti látomás. Föez.: Jávor Pál, Simor Erzsi, Tolnay Klári, Makláry Zoltán, Műsor előtt; Legújabb híradók, ROYAL-mozgó: Titkok kastélya. Főszerep­lők: George Sanders, Margaret Lindsay, Vincent Price, Dick Forah, Nan Grey. Ma­gyar- és Luce-hiradók! Kezdete; 144, >46. Vi8 és Vi 10 órakor. URANIA-mozgó: Vágyak. Fősz.: Danielle Darrieux, Charles Vanei. Előadások kezde­te hétköznapokon: 5, 7 és 9 órakor szom­bat, vasár- és ünnepnapokon: 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents