Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-06 / 152. szám

3). Anglia és az indiai fejedelmek 19 4 1» J V C 1 U S 6 GERARD DE NERVAL: Két vers Fantázia G. de. Nerval (1808—1855) a né­met korai romantika ihlétje voit. 19 eves korában nekilátott Goethe Faust­jának s olyan, szépen fordította le franciába, hogy az öreg Goethe müve francia változat ónak megvizsgálása titán igy írt a fiátal párisi költőnek: yjtála a maga nagyszerű for duóm­nak, most tudtam csak meg, mit is alkottam!“ G. de Nerval, depressziós elmebaj tüneteivel tengette életét negyvenhárom éves koráig, amiké ris a Rue de la VieiUe Lanterne-utcábcm, rossz kicsi szobája abiakvagám fel­kötötte magát. Van egy dallam, mely édesebb nekem, mint az egész Mozart, Rossini, Weber, öerégi dallam) bn és gyötrelem nekem szóló, titkos bűvöletével. S valahányszor zsongását hallgatom, két századdal fiatalul a lelkem: Louis-Treize koTa . , . lankás domboldalon vonul az alkonyat sárga lepelben. S egy tégla-kasztélyt látok park ölén, az ablak üvegek sora píroslik, repkény, folyondár pillérek kövén, melyeknek lába sánc vizébe mosdik; s egy hölgyet látok ablak mag'sán, régi.rnháju, szőke . . . mintha nemrég, más lét mélyén, láttam volna s talán ismerős volna, mint valami emlék . . . ! * NAQWAMA Most hárem éve halt meg nagymamán — a jó asszony! — és amikor temették, rokon, barát, mind megsiratta vesztét, megsiratták őt szívből, igazán Osak én jártam a házban fel s alá. kwmytelenül- inkább csak meglepődve, és álldogáltam pár lépésre tőle. Sok ezt lelketlen ségnek gondola. De gyorsan mai az égő fájdalom: három év és más lelki bonyodalmak, jók, vagy rosszak — no meg a forradalmak — elmosták az ő emlékét, nagyon. Csak én gondolok rá, én siratom; a® időben emléke egyre mélyebb, mint — melyet egyszer a kéregbe véstek — a név betűi a faderekon! JÉKELY ZOLTÁN fordítása Ki verembe zuhan* Ki verembe zuhant, törött tagokkal csak ül. nem jajgat és nem kér napot, időn túl látja: meddő a jajokkal dobálózni. Hallgat — sőt: mosolyog. S úgy inul el tőle. halkan és röpülve — mint szél úgy suhan, illan el a lét — fü növi be... s apró bogárkák selyme felhözi megtört üvegü szemét... SZTOJKA LÁSZLÓ — Egészséges nyerskoszt és nyersdiéta mint természetes gyógytényező. Dr. Bucsá- nyi Gyula, a természetes élet és gyógymódok érdemes, jól is mert eiőliarcosa a modem gyógyfudomány legújabb törekvéseivel, a természetes táplálkozás és életmód testet és lelket befolyásoló, valósággal átformáló csodálatos gyógy hatásával ismertet meg barnánkét e mérvébe®. E mű basznak tát számiakat kipróbált, rendkívül ízletes és tápláló, a legegyszerűbben elkészíthető re­cept teszi értékessé. Szerző újabban oiy so­kat emlegetett és a szervezetet valósággal megifjitó szőlő, és gyümölcsktrrák kivitelé­nek módjait is ismerteti. Egyformán élve­zetes és értékes fejezetei közül is kimagas­lik a vitaminokat ismertető fejezete. A mü Növik Rudolf és Társa Tudományos "Könyv- kiadó vállal at kiadásában jelent meg ízléses formában. ................................. i Stefan von Hartenstein, az INS voit európai diplomáciai igazgatója irta az MN sajtószol­gálat részére az alábbi cikket: Az Indiában ma létező államok („Indián States") száma, kereken 600. Ezeknek atr. ál­lamoknak a, fejedelmei bizonyos szervezetben, a .Chamber of Indian Princee"-ben tömö­rülnek, mely bizonyos tekintetben hogy úgy mondjuk az Indiai népviselet felső házát al­kotja. Anglia és «z egyes fejedelmek között szövetségi megállapodás áll fönn, mely az egyes államok és az uralkodók „szabadságát" elismeri és megelégszik azzal, hogy Anglia minden uralkodó mellé „tanácsadó“ helytar­tót küld. Ilyen körülmények mellett egyálta­lán nem kell csodálkozni azon. hogy az in­diai fejedelmek a helytartók készséges segít­ségével Nagybritannlát most éppen úgy tá­mogatják, akárcsak a világháborúban és bogy á „Chamber of Indian Princes" egy pH-' tanaiig sem habozott, amikor 1040 március Ki-én, a brit kormányzat iránti feli étien hű­iről, spontán nyilatkozatot tett. Az indiai fejedelmek „szabadsága" főkép­pen abból áll, hogy- a demokráciáért vala­mint, a kis és gyenge nemzetek szabadságáért oly annyira aggódó Anglia valóban szabad kezet ad nekik abban, hogy alattvalóikat a maguk, valamint Anglia hasznára egyaránt eddig még soha nem tapasztalt mértékben kizsákmányolhassák, továbbá hogy megenge­dik nekik, hogy jelenlétükkel és káprázatos gazdagságukkal a londoni idény fényét emel­jék. El sem képzelhető Londonban mulatság egy-egy rúpiáit két kézzel szóró maharadzsa nélkül, akit bizony még a pompához és pa­zarláshoz szokott egyik-másik angol főur is meg ne irigyelne. Az ifjú maharadzsákat a legelőkelőbb angol Colloge-okban nevelik, ahonnan már mint százszázalékos angolbará­tok és felséges brit uralkodójuk hűséges va­zallusai, az indiai alkotmány szabadságié veié­vel térnek vi«sza Indiába hogy alattvalóikat az angol helytartó felügyelete mellett kényük és kedvük szerint fosszák ki. A „demokráciák" főiskoláiban nevelkedett * _ I» fejedelmek csodálatosképpen valamennyien, minden olyan szabadságmozgalom ellensége­ként térnek vissza hazájukba, melyet nemze­tük az idegen uralom elnyom atássi ellen foly­tat És Angfia a szabadság atyja és védelme­zője nagylelkűen elhahnozza őket címekkel és kitüntetésekkel Értelmezze azonban csak egy is közülük a demokrácia és szabadság ta­nait úgy, hogy azokat alkalmazni is ke|l. ak­kor a „tanácsadó" nyomban közbelép és jobb tanácsot ad Egy palotaforradalom kirobban­tásánál mi sem könnyebb és az angol orvos, aki a Cambridge! Alma Mater szabadságta­nai árnyékában nevelkedett fejedelmet gyön- geelméjünek nyilvánítja, nyomban kéznél van, vagy pedig, mint ahogyan úgy tiz éwe| ezelőtt a hai da ra hadi Nizám esetében tör­tént, éles harcra kerül a sor, ami aztán mó­dot ad Angliának arra, hogy bebizonyítsa, milyen atyai Irarátsággal viseltetik a kts né­pek iránt és hogy mennyire szivén viseli sza­badságukat, India statútumának és a fejedelmeknek An giiával kötött szerződéseinek e cikk kereten belül való fejtegetése túl messzire vezetne. Sokkal célravezetőbb és megfelelőbb, ha ki­hatásuk tekintetében vizsgáljuk meg azokat. Ha igaz a közmondás, hogy a madarat tollá­ról, az embert pedig barátjáról lehet leg­jobban megismerni, úgy teljesen elegendő, ha az indiai fejedelmeket mint Anglia hűséges szövetséges társait tekintjük. Egy Patiala ál­lamról és az ott uralkodó tényleges viszo­nyokról irt brosúrában áll, hogy ott „minden KOLOZSVÁR, julius 5. „Foste restante“... Ahogy az ember kim'ondja ezt a két szót, a mült, a békeévek színes forgataga jut eszébe. Kőt sírni szülőket lát maga előtt, regényes tör­ténetek elevenednek meg képzeletében rí vá­laszt rAi szerelmesekről; akik a szigorú tilal­mat kijátszva utat és módot találtak arra, hogy üzenetet válthassanak egymással. Szinte látjuk a piruló leánykákat (ma már talán nagymamák), amint izgatottan körül­nézve beosonnak a. postára a rózsaszínű le­vélke után. Vagy a dobogó szívű ifjút, aki. lázasan honija fel a borítékot, hogy elolvassa azt a levédet, amely egyaránt tartalmazhat boldogságot és keservet. Lehet, hogy azt írja a levélben a szeretett leányzó, hogy megadta § magát a szülők drákói szigorának és arra 6 kéri szerelmeséit kerülje el, tűnjön el a■■ éle- i léből. Néha szökési harret, tartalmazott egy- | pót nélkülöző vagyonelkobzások, a földi-dézs- n» állandó emelése, önkényes adóeljárások, nagyösezegü közvagyonok elsajátítása, zsaro­lás és megvesztegetés napirenden vannak.“ A bikaniri maharadzsa, aki egyébként ez- idöszerint a „Chamber of Indian Princes“ helyettes kancellára és a brit kormányzat iránti hűségnyilatkozat, forészese, és aki ár/, in diai fejedelmek részéről Angliának nyújtan­dó lehető legaktívabb segítséget feltétlenül szükségesnek tartja, teljesen demokratikus alapelvek szerint kormányozza, országát. Bár kinek egyetlen pillantást elég kicsinyke orszá­gának költségvetésébe vetni, hogy erről meg­győződhessék. Civillistára, vagyis a maharad­zsa udvara pompájának és személyes fény­űzéseinek Itöftségeire 1,225.000 rúpia (kb. 1,700.000 pengő) áll rendelkezésre, A maha­radzsa családjában megtartandó hercegi es­küvő céljaira 825.000 rúpia rendkívüli hozzá­járulást biztosít a ci villistához. Ezzel szem­ben az ország közoktatásának költségeire úgy látszik szerény 23.000 rúpia pedig már sok is és egészen bizonyos, hogy a nép érdekeit szol­gáló közmunkákra előirányzott 30.000 rúpia több, mint amennyire szükség van. Míg tehát Btkanir maharadzsája a maga és családja céljaira 2,750.000 rúpiát költ, ad­dig népének, amely tulajdonképpen eizt a pénzt előteremti, csupán alig szerény fél mil­liót juttat. Egyet azonban a fenti számadatok bó] feltétlenül meg lehet állapítani: a hifea- niri maharadzsa minden tekintetben méltó szövetségese Angijának. Haidarabad uralkodójának aki pedig óriá­si magánvagyonnal rendelkezik, évente 1,20.000 rúpiát bocsát rendelkezésére, ezzel szemben a népoktatás céljaira szánt összeg említésre sem érdemes. Ilyenformán egészen természe­tes, hogy Haidarabatban az analfabéták szá­ma meghaladja 9ő százlékot, Kashmirban a költségvetésnek mindössze 10 százaléka szolgálja a közoktatás céljait, a me­zőgazdaság rendelkezésére pedig csupán 5.7 százalék áll. Az adóprés ezzel szemben évrő|- évre erősebben működik. Kashmir dicseked­het egyébként valamennyi állam között a legtöbb munkanélkülivel és azzal, hogy a munkásság — ha megakar élni — kénytelen tél idején elhagyni az országot. A kis I.imdi—ájlani költségvetése 150.000 rú­piát biztosit népnevelési célokra. Tüzetesebb vizsgálat után kiderül, hogy ez az összeg ki­zárólag az ifjú hercegek tanításának és ne­velésének költségeire szolgál. Ezekért az állapotokért Anglia annyival is inkább felelős, mert hiszen az uralkodók a „tanácsadó" helytartó tudomása és beleegye­zése nélkül mit sem tehetnek. Minden esztendőben megtartják az .Indian States People“ (India népei) konferenciát, ahol u,jbó| és újból tanácskoznak a sok millió indus sorsa felől. A Ludhiaja-ban 1939. feb­ruárban megtartott konferencián Pandit Ja- vaha T.a| Nehru kijelentette, hogy India ha­ladásának legnagyobb akadályát a fejedelmi államok képezik, melyek nem jelentenek egye bet, mint „önkényuralmat, korrupciót és meg ,a|áz/tatást". Nehru ez alkalommal különös nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a maharad­zsák az angol-indiai kormányzat politikai ősz tályának kezében tehetetlen bábuknál nem egyebek akik mindenkor úgy táncolnak, aho gyan a kormányzat a drótokat rángatja. India fejedelmeinek túlnyomó résize csak azért támogatja Nagybritanniát imperialista harcában hogy alattvalóit az angolokkal együtt továbbra is sripolyozhassa. „Önkényuralom, korrupció és megalázta­tás", ez a három szó Anglia jelszava abban a „demokratikus harcban" amelyet nemcsupán India, hanem az egész világ ellen folytat ilyen levél, amelynél egy lekenycrezett vagy szépszóval megnyert szolga vagy szolgálólány segédkezett. De ki tudná mindazt elsorolni, hagy mennyi szív dobbanás, mcrmyi sóhaj ta- }utdi a „poste restamte“ levelekhez. Mennyi vallomást tartalmazott az „Il'latos ibolya“, mennyi szerelmes panaszt a ,Sárga rózsa“ és mennyi vágyat az „Örökké tiéd“ jeligéjű le­vél. . „Paste reslamte“... Vájjon mi lett belőle? Él-e még ez a levelezési „műfaj“, vagy el­tűnt ez is, mint a múlt oly sok kedves, meg­ható kis szokása? Az égő Európa egyik kis zugában, Kolozsvárott mi maradt meg a régi „poşte restante“-bájt, vannak-e még emberek akik igy leveleznek, kék azok és miért vá­lasztják ezt a módját a hirváHtásnakf Biztos, hogy a jelennek vannak sürketóbb kérdései is. de egy piiUznatm aaónmagis magád ihatunk és visszanézhetünk a múltba, onnan, pedig 9 jelenbe, a med „poste restante“ levelekre. Az élet bizony sokat változott azóta. Az üvegházi virágként őrzött lányok kikerültek az éheibe. A szülők, a kőszívű szidok egyre ritkábbak, már nem igen szobiak bele gyer­mekeik életébe, hiszen mere az első komolyabb szereli m jelentkezik valamelyik életében, már saját lábukon állanak a fiatalok. Józanabbak lettek a fiatalok is, megismerik és önmaguk választják meg élettársukat. Minden táron tudnak már küzdeni és harcolni s ha ellenke­zésre találnak, megküldenek vele „poste res­tante“ nélkül is. Etíünt életükből az a va­rázs, ami körüUengi az elmúlt időket : a no- mernél ka. A legforgalmasabb délelőtti órákban fi­gyeltük meg a kolozsvári „poste res­tante“ osztályt. Szép számmal jönnek az em­berek. Körül sem néznek, biztos lépteikkel mennek a tisztviselőnőhöz és átveszik a leve­let. A legtöbb levél egyszerű kék színéi céges boríték: üzleti levél. Valamennyi tartalma így forma.. Átutazók részére küldik, oéyanbk- nak. akiknek nincsen állandó lakásuk. Nyu­godt kezekkel bontják fél a levelet, átolvas­sák és zsebregyürik. Ilyen a legtöbb „peste restante“ levél. Itt Mába keresnek romanti­kát, Ezekben csak áruról, rendelésről és — üzletről Csík szó. Van egy másik csoport is, aki leveleit ide kéri. Többnyire munkásemberek, akik estig dolgoznak. Napközben nem tartózkodnak ott­hon, esténként ballagnak ci a postára, hogy átvegyék leveleiket. Ilyenek ma a „poste restante“ osztály le­velei. Kék, fehér és sárga borítékokban. Jel­ige "helyett pontos réév van rajtuk és szerelmes titkok helyett üzleti üzeneteket tartalmaznak. — Ez lett hát a jeligés „poste restante“ 1 évelőkből — gondoljuk némi csalódással, A rcmantikának erre a kis zugára rám/omia bé­lyegét a rohanó jeden. Milyen változás, Hág»/ nem szabad rájuk jeligét Írni, csak pontos címet tartalmazó levelet kézbesít a postának ez az osztálya is. Tizenhat éven aluliaknak sem szabad őzen az osztályon keresztül leve­lezni. Góhajtva nézzük a közömbös, szemte­len arccal járó-kelő embereket... Hirtelen nyűik az ajtó, majd ismét vissza, csukódik. Valaki eltévesztette a szobát — gondoljuk, de azért titkon várunk valamit. Valami csodát, hogy mégis... mégis van még szerelem., a „poste restante“ öreg fiókjaiban. Valami jelt várunk arról, hogy van még ro­mantika. Az ajtó ismét hinyihik... Egy férfi jön be rajta és mögötte feltűnik egy kipirult lány­arc. Odamegy a tisztviselőnőhöz, levél iránt érdeklődik. Vájjon ö is üzleti levelet vár su­gárzó fvalaHságúval? Nem, Ennyit nem változhat a világ.,. Még egy pillanatot töltünk el feszült Vára- hozásba», aztán megkönnyebbülten lélektiink fel... A csoda megtörtént. A reszkető kis kéz úgy szorítja a levelet, mintha sosem. akarná többé, eleresztem. A lány kisiet az ajtód » a folyosó egyik csendes kis zugában lázas sietséggel tépi fel a borítékot. A papír szi­szegő Itépését szinte túl dobbanja szive. Ami­ken a levelet átvette, elsáppadt, most üiMßlf kipirul, ahogy olvassa, aprókat, ggörkgjéii lélegzik és egyre jobban, egyre pirosabban lángol rtz arm. Itt van a Csoda. Ez szerelmes levét vbţţ,' Csák azt lehet igy átvenni és igy olvas#. Voii még romantika! Hiába télt el amtyi*iét A vér nem- válik vízzé... F. JAGAMAS Lttí­M. Kir. Ferenc József Tudom in yegetem Gazdasági Hivatala Kolozsvár, 1651/941. gb. sz. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY A m. kir. Ferenc Jóasef-Tudoarváxyegye- tem gazdasági hivatala 1941 július hő 1-tSl —1941 december hó 31-ig terjedő időben szükséges ásványolaj, motalkó és forrasztó- benzin 1651/941 gh. szám alatt nvrl elmos versenytárgyalást hirdet. Az írásbeli ajánlatok a gazdasági hivatal­hoz címezve 1941 julius hó 23-án d. e. 11 óráig személyesen, vagy posta utján adha­tók be. A beérkezett ajánlatok 1941 juHus hó 23-án déli 12 órakor fognak felbontatni. A szállítási feltéteteket tartalmazó nyom­tatvány és ajánlati űrlapok a gazdasági hi­vatalban (Kolozsvár, Mikó-u. 3. az.) a hiva­talos órák alatt díj talanul kaphatóik. A jelem versenytárgyalássá:! kapcsolatos mindennemű fel világosit, ássál készségről szoégál a gazdasági hivatta) (KohwBvár, Mifcé-u. 3. sz*) miirtten hétköznap d. e, 9.tő! 1 óráig. Kolozsvár, 1941. julius 3-án. M. kir. Feranc József-Tudomá&j*8gj«ta» Gazdasági Hivatala KxAcmmr ok nélküli önkényes bebörtönzések, jogi aja­——■ ■— ■■ : >--v "'ll ......... ........>■' „Poste re“ — a halhatatlan műfaj...“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents