Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-06 / 152. szám
1 fi 4 1. .# ţ/ £ ! (< S 6 Milyen erős a keleti ellenség? A német baJvezelőség pontosan Indiai az orosz hadsereg létszámát Berlin, juliu« 5. (,,Európa Scnuierdimgt“ ). ' A Szovjetunió a külvilágtól váló szagom elzárkózása áltat évek hosszú sora óta vastag függöny mögé rejtette el a* országa, belsejében lejátszódó eseményeket.. Ezt. a, függönyt azonnal nnegkettözte, mihelyt katonai dolgokról volt szó. Vezető orosz katonai személyiségek csak nagyritkán nyilatkoztak nyilvános fórumok előtt és maga a. szovjet hadsereg évente megrendezett május elsejei nagy parádéja is a szemlélőnek csupán külsőségeket nyújtott. .4 szovjet hadsereg a nyilvánosság nagy nézőterében először a spanyol háborúban jelentkezett, de itt is csak korlátozottak lehettek a megfigyelések a szovjet légiha dörejének. ember- és hadianyagának nagyságára nézve. A szovjet hadsereg először a finn-orosz háborúban került, az általános megítélés kereszttüzébe, amikor is bebizonyosodott, hogy csak nagy tömegei miatt nem volt abban a helyzetben, hogy egy számbelileg kisebb, d< szivósabb és katonailag képzettebb védelemmel szemben gyors döntést vívhasson ki. A szovjet légi haderőre nézve is számos kiegészítő támponttal és adattal szolgált a finn-orosz háború. A nő1 rét véderő a szovjet hadsereggél először a lengyel háború végén, a német-orosz érdekhatár megvonása alkalmával került közvetlen érintkezésbe. Akkor a német vezetőség és a legutolsó német katona is egyaránt benyomásokat szerezhetett a demarkációs vonalon álló orosz katonákról. A Vwrosüov-fél« véderőtörvény Közben egyre gyakrabban leheteti hajlana a Szovjet hadsereg kebelében végrehajtott reformokról. amelyeknek értek™ szerzője a parasztimból marsall« előléptetett Timosenko hadügyminiszter volt. Ezeket ai reformokat úgy tüntették fel, hogy azok a finn háborúban szerzett tapasztalatok folytán váltak szükségessé. Kétségtelen, hogy ezeknek a tapasztalatoknak is részük volt. az újítások bevezetésében, de azok tulajlonképpeni rugóját sokkal régebbi időpontban kell keresnünk. Vissza kell néznünk Vorosilov idejébe, aki 1925-től állott a szovjet hadügyek élén. Alatta kezdődött el a rongyos ruhám tölténytáskát viselő barikád-ka tóm a tulajdonképpeni katonává való kifejlődése. Később már felhagytak Lenin tanával is, amely a lakosságot is fel- fegmtrezte, megszüntették a miliciaszerü úgy nevezett territoriális rendszert is és visszatértek a régi káderrendszerre. Ezzel megtörtént a döntés az álló hadsereg javára, amely szervezésileg csatlakozott már a had seregfel- cpités általában szokásos vázához. A Vorosilov által 1939-ban megteremtett uj véderőtörvény bevezette az általános védkötelezettséget, amely felfüggesztette a „kézimunkások“ ki- zárólago'h fegyveres szolgálatát, miközben minden egyes szovjet-polgárt egyformán hadkötelessé tett. Egyidejűleg a behívása korhatárt egy évvel 19 évre csökkentették. A szárazföldi hadsereg altisztjeinek szolgálati idejét mcghossz'í'bbitották 3 évre, míg a tartalékosokét 10 évről 50 évig tolták ki. A tartalékosokat két csoportba osztották be, az első csoportba a tén.ylegeseket sorozták be, a. másodikba a hadkötelezettségtől fel mentetteket, calam int a: orvosilag és technikailag kiképzett vöket is. Ar. altisztek szolgálati idejének meghosszabbítását Vorosilov atzzal indokolta meg, hogy „az alsóbb parancsnoki rendnek döntő szerepel kell játszania". A szovjet hadsereg öt marsall ja 1940 májusában Vorosilovot az újonnan felállított „honvédelmi komité“ elnökévé tették meg és helyébe az addigi kiewi körzet főparancsnokát Timosenkot nevezeték ki. Vorosilov azonban egy' másik komi tónak is elnöke lett. amely az újonnan bevezetett tábornoki és tengernagyi rangok elnyeréséért pályázókat vizsgálta felül. Az enrópai katonai rangok bevezetése tehát nem automatikusan történi, hanem csak a szükségesnek mutatkozó átcsoportosítás céljait szolgálta. Ma. a szovjet hadseregnek öt marcalija van már: Timosenko, Vorosilov, Budjonny és Saposnikow. Három reform A radikális, mondhatni mindent fejtetőre állító újításokból csak három reformnak volt, korszakalkotó jelentősége a szovjet hadsereg belső struktúrájára nézve: a politikai népbiztosok eltávolít ásónak, a katonai tisztelgés bevezetésének és a panasz jog revíziójának. Ezáltal biztosították a katonai parancsnokok egységes parancsnokán; hatalmát és elérhetővé vált a szovjet hadsereg fegyelmének fokozása is, A szovjet hadsereg felosztása ma ugyanolyan, mint a többi európai hadseregeké. A gyalogsági divízióban három puskás ezred van, amelyek mindegyike 14 különböző egységből átt. Vorosilov szerint különös gondot forditoHak a tüzérség és a gépesítés további kiképzésére és fejlesztésére is. 1934 óta — Vorosilov szerint — 191 százalékkal emelték a harcikocsik számát. Ez a szám bár benyomást gyakorolhat, az olvasóra., mégsem árul el semmit a baircikocJ.k tulajdonképpeni szalmáról. A lovasságnak különös figyelmet szeleteltek, tekintettel az ország nagykiterjedésü sik területeire, valamint közlekedési problémáira. A szovjet hadsereg légi- flottájára vonatkozó .számadataiktól el kell tekintenünk, mert ezeket biz adatokat a szovjet propagamda meglehetősen, befolyásolta és igy azok felülvizsgálatra .szorulnak. Bár a. kívülálló szemlélő bizmytatetn becslésekre vám utalpa, az újonnan közzétett dokumentumok megmutatják, hogy milyen pontos adatok állanak a. német Katonai vezetés rendelkezésére. Kttifel főmarsall jelentése A német hadseregfőparancsnokságaiak a német birodalmi kormányhoz intézett jelentése részletesen beszámolt a szovjet haderő felvonulásának egyes fázisairól a -keleti határ közelében, bebizonyítva a felvonulás támadó jellegét. Keitel főmarsai 1 junius 11-iki igen fontos jelentése már pontosan megjelöli a szovjet haderők nagyságát, és hollétét az egész küZöTT Dr„ Fali Endre: Jugoszlávia összeomlása Dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga üv. igazgatója eddigi, joggal feltünéstkeltő könyvei sikerét egy uj mü megírásával tetézte. Bőséges alkalma volt tanulmányozni a szomszédos trianoni államalkotások történetét, összetételét, viszonyait és igy módja volt arra, hogy ne csak tudományos alapos, sággal, az okok és okozatok szerves össze, függésének pragmatikus megáliaiptásával, hanem kritikai szemléletével is előre lássa az elhibázott alapokon épült államalkotások összeomlásának törvényszerűségét „Jugoszlávia összeomlása" cimü most megjelent könyve éppen ezért hézagpótló, mert ebben megirta Jugoszlávia népeinek történetét, uralkodó eszméi kialakulásának mikéntjét, miértjét-, egyéniségű, hagyományi-, valló, si-, műveltségi hasonlatosságait és elleptétek, Rendkívül érdekes és szemléltető ok. mányozás alapján ismertette Jugoszlávia népei külön-külön fejlődésének eseményláai- colatát. Felfedezte a népek állammáválásá. nak küzdelmeit, vergődéseit, bomlásának indokait és végül drámai erőved adta elő a mondvacsinált mozaikállam végleges összeomlását. Nagyon érdekes és tanulságos Jugoszlávia bel. és külpolitikai, gazdasági művelődési története Fali szellemtörténeti előadásában. Meggondolkoztató végül, amikor szembeállítja azt a jóbánásmedot, amelyben Magyarország részesítette, azt a kulturális, vallási szabadságot és gazdasági fejlődést, amelyet csak a magyar uralom alatt élve. zett, azzal a kegyetlen bánásmóddal, ahogy Jugoszlávia az ő zsarnoki uralma alá került népeket ki akarta vetkőztetni nemzeti jellegükből, jogaikból, gazdasági és művelődési lehetőségeikből. A müvet, amelyet három térkép illusztrált, elsősorban az egész szokatlan tárgyilagosság és adatszerüség jellemzi. Falinak minden megállapítása adatokkal és dokumentumokkal bizonyítható. Másodszor külön dicséretet érdemel, hogy a jugoszláv kérdésnek meggyőző erővel adja lélektani, pszichológiai összefüggését és a végfcifejlés logikai természetességét. Ritka értéke e műnek az is, hogy az a közvetlen könnyed világos és szép elbeszélő stilus, mely oly sözel hozza az olvasóhoz ezt a bonyolult, és nehéz kérdést, hogy megismerése élvezetes olvasmányként hat. Külön kiemeljük a könyv két fejezetét. Az egyik, amelyben évszázadra visszamenő | visszapillantással bizonyítja, hogy a szer- | bek mindig túlzott imperialisták voltak, | amiért is örökös nyugtalanságban tartották az egész Balkánt, hogy ez a nyugtalanság robbantotta ki a világháborút, tette lehetetlenné a Jugoszláviában élő népek és nemzetek életét és vezetett arra a katasztrófára ez évben, amelyet, e szellem szenvedélyes és j meggondolatlan képviselői idéztek elő a ké- , részélető puccskormány katasztrofális kirobbanásával. A másik az a fejezet, amelyben a szerző szembeállítja egymással az il- ] lyrizmust Nagyszerbia fantasztikus eszméjével. A horvátok legöntudatosabb vezetői ugyanis sohasem gondoltak a Szerbiával való egyesülésre, hanem csak a horvát és rokonfaju népek egyesülésére, miután Napoleon rövid időre megteremtette az illyr államot. Ezzel szemben a szerbek, mig török elnyomás alá nem kerültek, :mperialisz- tikus szellemben fegyverrel akarták uralmuk alá hajtani az összes délszláv népeket, s bosnyáíkokaí és horvá+okat is és a török iga alól való fölszabadulás után ez az ál. lám izgatta felelős és felelőtlen szerb sovi- nisztáikat. E könyv pótolhatatlan annak, eki e kérdés egész komplexumát alaposan és minden részletében meg akarja ismerni. A KÜLÜGYI SZEMLE JÚLIUSI KÖTETE Impozáns kötetben most hagyta- el »• sajtót a Magyar Külügyi Társaság dr. Drucker György szerkesztésében megjelenő folyóiratának, a Külügyi Szemlének júliusi száma. E kötet is az időszerű külpolitikai eseményeknek valóságos lexikonja. Az első tanulmány „Élettér és szentistvánr gondolat“ ei- men, ennek a ma annyira időszerű kérdésnek érdekes bemutatása .dr. Sipos Sándor miniszteri titkár tollából. Dr. Eöttevényi Olivér a Külügyi Társaság ügyvezető elnöke „Magyarország mint a dunai monarchia súlypontja“ elmen Horváth Jenő most megjelent Szavójai Jenő' pompás életrajzát ismerteti. A bukovinai székelyek és moldovai csángók ha'zatclepitéséről dr. Kürthy Sándor ügyvéd ir, rcig Svájc je leül égi helyzetét összefoglaló cikkben a Genfben tartózkodó dr. Vaska Gyula mutatja be. Dr. Váli Ferenc egyetemi m. tanár „A bagdadi vasút“ eimü tanulmányában Irak, Szíria és a szomszédos államok problémáiról értekezik. Dr. Polzovics Iván egyetemi -m. tanár, a szintén rendkívül időszerű földközi tengeri kijáratok nemzetközi jogi helyzetét méltatja. „Amerika a háború küszöbén“ eimii Chicagóból keltezett cikkében Donién Miklós azt a-folyamatot vázolja, amely Amerikában ma már a háború küszöbéig érkezett. Dr. br. Villáni Lajos egyetemi tanár „A mediterrán olasz gazdaság fénykora“ cimü szintén időszerű gazdaságtörténeti tanulmánya fejezi be a Külügyi Szemle júliusi száma tanulmányainak sorát. A rovatok ezal- kalommal is gazdagok és változatosak. Dr. Pongráez Kálmán az utolsó hetek valameny. nyi külpolitikai eseményéről, Gál István a fontosabb külföldi vonatkozású kultúrpolitikai eseményekről részletesen számolnak be, A Ealuhelyi Ferenc egyetemi tanár vezetése alatt álló Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet ezalkalómmal is gazdag kisebbségi vonatkozású rovatot bocsát közre. Változatos és szakszerű a világgazdaság időszerű kérdéseiről szóló beszámoló is. EDISON MOZCaO (Tel. 3160) Rákos vj Viktor vigjátéka Ulmen az // EAÍMV Székelt? István rendezésében. fi legjobb magjjar szereplőkkel ÁGAY ÍRÉI 1, JÁVOR, PÁGER, KÁBOS. JÓ SZEREPLŐK! JÓ RENDEZÉS! NAGY SIKLÓI Vzov.jetv/toió területén. Ebben a foüí-os okira’-, ban erre vonatkozólag ez áll: „Az összes 170 puskás divízióból, 33 fa fél lovas divízióból és 46 'gépesített és páncélos brigádból a nyugati határszéli területen tartózkodik: 118 puskás divizia, 20 lovas divízió, 40 gépesített és páncélos brigád, míg Oroszország többi európai részén csak 27 puskás divízió, 5 és fél lovas divízió, egy gépesített és páncélos brigád, Távol-Keleten pedig 25 puskás, 8 lovas divízió, 5 gépesített és páncélos brigád." Ilyen erősnek tudta a néniét véderő az orosz hadsereget, amikor elindult ellene. A németek, mint eddigi hadjárataikban, ezúttal sem kicsinyeitek le és becsültök alá ellenfelüket, ha . nem hadba indultak azzal az önbizalommal, hegy páratlan vezetésük, kiképzésük és fegyvereik kiválósága itt is minden biztonsággal kezeskednek a biztos győzelem kivivásáréi. A. U. „A nagy sorsfordiAÍat" Huszonkét kisebbségi sorsban eltol lőtt esztendő története végre lezárult a múlt év őszen bekövetkezett bécsi döntés jóvoltából. Bekövetkezett a nagy sorsfordulat, amelyet sohase, szűnt meg áhítozni s amelyért csak csendes imáiban fohászkodhatott Erdély sok megpróbáltatáson átment magyarsága. A. bécsi döntés napja, majd a dicső magyar honvédség bevonulása örökké' pirosbetüs ünnep- ■ napunk marad. A kisebbségi sorsban eltöltött évek történetével már sok hivatott toll fog lalkozott a hazatérés óta. Cikkek és könyvek jelentek meg, előadások hangzottak el arról, hogy miként bán lak a szégyenletes békeparancsoktól erre a területre szabadított idegen hatalom urai a jobb sorsra érdemes magyarsággal. Huszonkét esztendő keserveit, bár eleget sóhanem lehel beszélni róluk, már rendre felsorakoztattuk, vajmi kevés szó esett azon bah arról az örömről, amely a nagy sorsfordulói következtében hazatért területek lakosságát érte. Az általános, mindenen felülemelkedő, nagy örömből ki-ki egyénien is kivette részét s feltételezhető, hogy mindenkinek van valami személyes, bensőséges élménye abból, az időből, amikor a rádió hullámai szétsugározták a bécsi Belvedere-palotában elhangzott döntést és azokból a feledhetetlen napokból, amikor országgyara pitó Kormányzó Urunk daliás honvédéi bevonultak az ősi földre, az erdélyi bércek közé. A „Keleti Újság“ elhatározta, hogy hasábjain emléket állít annak a történelmi fordulatnak. Teret engen mindazoknak, akik úgy érzik, hogy az cmiitett időből származó nagy és egyéni élményüket sorokba tini jók önteni, akik úgy gondoljál-., hogy a lap széles nyilvánosságán keresztül érdemes valami könnyes, vagy derűvel átszőtt, maradandó pillanatai megörökíteni. Biztosra vesszük, hogy olvasóinkhoz intézett felhívásunk megmozgatja egész Erdély magyarságát. Tudjuk, sokan keresnek fel majd irá- .saikkal, hiszen mindenki átélte közülünk a hazatérés nagy csodáját. A közönségnek azonban már előzetesen önbirálatot kell tartania élményei fölött s a nagy napokból csokis arra érdemes epizódot lehet sorokba önteni■ Bensőséges, érdekes, szívvel meg irt, színvonalas Írásokat várunk! A „Keleti Újság" vasárnapi számaiban sorraejti a legsikerültebb vi leszoknak a beküldő nevével való kői lését. A hozzánk juttatott kéziratok másfél gépelt, vagy kézzel irt oldalnál nagyobb terjedelműek nem lehet nek. A szerkesztőség fenntartja a jogot magának arra, hogy a beérkező késiratokat, megrostálhassa s csal: a valóban arra érdemes Írásokat közölje■ Kéziratok megőrzésére már csak a várható Írások' nagy tömegére való tekintettel sem vállalkozhatunk. Kérjük az v'j idők krónikásait- hogy a keziratolcat magába foglaló borítékon az írások kezelésének érdekében tüntessék fel „A nagy sorsfordulat“ szavakat. Szólaljon meg tehát a közönség! Nagy érdeklődéssel várjuk, hagy az erdélyi magyarság a hazatérés verőfényes napjaiból mit tárt érdemes nek az utókor számára megörökíteni
