Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-06 / 152. szám
19 4 1. J li C 1 II & © A kolozsvári IX. honvédhadtest területén kihirdették a rögtönbiráskodást Kotélállali Italállal, va«y agyonlővéssel bün- felilc az egyes bűncselekmények leneseit KOLOZSVÁR, Julius 5. Nemes szentgyörgyvári Stirling László altábornagy, illetékes parancsnok és Bajzát Béla dr. örnagy-hadbiró, a hadtestparancsnok ügyésze aláírásával szombaton parancs jelent meg a rögtönitélö bíráskodás életbeléptetéséről. A parades igy hangzik: Az 1912. évi XXXIII, t. c. be iktatott katonai bűnvádi perrendtartás XXVI. fejezetében foglalt rendelkezések értelmében — am. kir. minisztériumnak 1941. évi június hó 30-án kelt 4870—1941. M. E. számú rögtönbiráskodást kiterjesztő rendelete alapján — a katonai büntetőbíráskodás körében a m. kir. kolozsvári IX. honvédhadtest egész területére kiterjedően a rögtönbiráskodás kihirdetését az alábbi bűncselekményekre rendelem el: 1. A felségsértés, hűtlenség, lázadás büntette, ideértve a felségsértés és lázadás elkövetésére létrejött, szövetséget és azok elkövetésére való felhívást, is. ,2. A lőfegyver, robbantószer, robbanóanyag (bomba, kézigránát, pokolgép, stb.) használatával elkövetett gyilkosság és szándékos emberölés bűntettére, továbbá az ilyen gyilkosság elkövetésére irányzott, szövetségre. 3- A közegészség elleni bűntettre (BTK 315. §.) 4. A gyújtogatás bűntettére. 5. A vizáradás okozásának bűntettére. 6. Vaspályákon, távírdákon (távbeszélőn), vagy hajókon, merve légi járómüveken, úgyszintén a villamosenergia fejlesztésére, vezetésére és elosztására szolgáló berendezéseken (tartozékaikon) elkövetett közveszélyti cselekmények bűntettére (BTK 434—436, 444. §. 1939: t. c. 208, 209. §. 1931: XVI. t. c. 61. §.). 7. A hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XL. t. c. rendelkezéseibe ütköző „hatóságok, illetve hatósági közegek ellen, felfegyverkezve elkövetett erőszak bün- tet,té“.re. 8. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921, évi III. t. c. 1. §-ának első bekezdésében a 2. §-ban meghatározott bűntettre. 9. A robbantószer és robbanóanyag előállításával, tartásával és használatával elkö. vetett bűncselekményekről szóló 1924. évi XV. t. c. 1. paragrafusának harmadik bekezdésében meghatározott bűntettre. 10. A honvédelemről szóló 1939. §. II. T. C. 203. paragrafusának első bekezdésében meghatározott, a munka folytonosságának megnehezítése és meghiúsítása által elkövetett bűntettre, oly értelemben, hogy e bűntett kezdeményezői és vezetői esnek rögtön- bíráskodás alá (203. §. 3. bekezdés), ha azonban a bűntettet a munka szándékosan hibás, yagy hiányos végzésével, vagy pedig rongálással követik el, a rögtönbiráskodás a kezdeményezőkön kívül a tettesekre és részesekre is kiterjed. 11. A honvédelemről szóló 1939: II. t. c. 204. paragrafusának első és második bekezdésében meghatározott,, a honvédelem érdekét veszélyeztető rongálás bün ettére. 12. A honvédelemről, szóló 1939: II. t. c. 205. paragrafusának második bekezdésében. meghatározott, katonai vezetővel szemben elkövetett engedetlenség és tettleges bántalmazás bűntettére s végül 13. A légvédelmi készültséggel kapcsolatos elsötétítés, úgyszintén a légi riadó ideje alaţt elkövetett gyilkosság, szándékos emberölés, súlyos testisértés, továbbá lopás és rablás bűntettére és pedig ezeknek a bűncselekményeknek a kísértésére, valamint, úgy a tettesekre, mint. a részesekre (Btk. 69. §.) is. Felhívom a katonai - büntetőbíráskodás alá tartozó egyéneket, hogy ily bűntettek elkövetésétől mindenki óvakodjék. Egyben figyelmeztetek minden ilyen egyént hogy aki a kihirdetés után ilyen bűntettet követ el, rögtönitélö eljárás alá kerül ér halállal bűnhődik. Kötéllel végrehajtandó halálbüntetés szabandó ki, ha a cselekményre a törvényben amúgy is kötéllel végrehajtandó halálbüntetés van megállapítva, vagy ha a cselekmény közönséges bűncselekmény, minden más esetben a büntetés agyonlövéssel végrehajtandó halál. Rögtönitélö eljárásban a halálbüntetés, kisértés, részesség és sikertelen 'elbujtás (Ktbtk. 35. §.) esetében is alkalmazható. Székely „tancnc-sorozéson“ a morosvásáihelyi állami tanoneotthonban Tcbb m!nf négyszóz magyar Icnoncot helyezett ei eddig az intézmény. — A szerve ny-magyarság gyermeké nek mermsníése Marosvásárhely,, julius 5. A marosvásár- helyi. állami tanoneotthonban, a gondnoki szobában vagyunk. Éppen „tanone-sorozás-t“ tart az otthon gondnokát Csiszár Lajos építész. Egymásután jelentkeznek a fiatal magyar fiuk. Ipari pályákon kívánnak elhelyezkedni, Mindenütt egyforma a helyzet, sok a .gyermek otthon. Ilidig a'román világban a fiuk nem tudtak elhelyezkedni, mert a román állami tanoncefthonban inkább a havasi románok gyermekeiből igyekeztek nadrág«* mesterembert faragni. A ..kisebbségi“ Magyar Iparos Tnnu’ó Otthon. — m»iy a meg-:állás alatt ugyancsak kiváló szolgálatot. - tett ,-n ptagvarságnak - viszont nem rendeítsezptt a kellő anyagi eszközökkel. hogv vabáme.ipiyi magvar ehátandót oltalmába vágyén. A román ••»kóla-rendszer — amelyről enţjer. -a napokban emlékezett meg a ..Kdei: Újság'1 —, sehogy-em kedvezett a kisebbségi ipari -utánpótlásnak. A románok eél,ja az volt, hogy kiszorítsák az iparból is a magyarságot. Megértünk .olyan időt, amikor nem is volt szabad . magyar fiút szegődtetni. Ellenben kötelezték, n .magyar iparo-ságot, hogy nvak'ó n'lkiil vegyen fel román gyermekeket, akik aztán .sieilek mesterük ellen törni \ ége- hossza. u(.ni..„volt az ..irredenta“ feljelentéseknek.,! In jh mester egyetlen rossz szót -szólt ; az inasának, a román fia nyomban szaladt a r< nil î> -■'arc és fcljdcnietle gazdáját. .1 ] legenyhébb vád az volt, hogy .szidta „Aoyy- j minániáí“. és a királyt... IVhiiíiiáHvélni a ,,tanonc-sorozás“-rói S Most-» 'helyzet az. iparos' tanone elhelyezés < körül, sokban és előnyösen megváltozott. Az 5 ujjásarjadó magyar élet az iparos tanone- ‘ utánképzést is egyik iő programjaként iktat- | ta mnnkatervébe. Jelentkeznek a gyermekek is nagy tömegekben. — Ma fiam — kérdi atyailag a gondnok, a székely fővárosban közismert „Lajos bácsi“, — mi szeretnél lenni? — Géplakatos, — vágja ki büszkén a választ az inas-jelölt Általában megfigyelhető, hogy n jelentkezők kilencven százaléka mind géplakatos kíván lenni, Megihlette a gyermek világot a géptechnika százada. Látják a repülőgépeket, a hadseregek motorizált egységeit, a rengeteg gépjármüvet. Ezenkívül a mai játékszerek is mind a géplechuika jegyében készülnek. A fogékony gyermeklélék akt hiszi, hogy ebben a szakmában a legjobb az. elhelyezkedés. Meg tudjuk azonban, hogy nem egészen így ál! a dolog. A technikai szakmában tulzsrifolt- ~ág van. Éppen ezért a jelentkező fiukat más pályára utasítják. Egy ióvágásu, jól meartc rntett 16 éves inas-jelölt cseppet sem busul, amikor azt ajánlják neki, hogy legyen mészáros. Kissé elgondolkozik, majd amikor habozik, az eljáró Csiszár gondnok magyarázni kezdi: — Mézzé! fiam körül a városban. Sok mészárosnak mind palotája van A fiú elgondolkozik, mosoly húzódik meg a szája szegletén, majd kivágja az ellenérvet: — Igen ám, de azt hallottam, hogy a mészárosokra a jövőben nem jó világ jár majd... — Miért? — teszem fel a kérdést, mint csendes szemlélője a, tanone-sorozásnak. — Azért — hangzik a válasz —, mert igen nagy adóval .sújtják , meg őket... Megnyugtatjuk a fiút. ne féljen s mamit, kibírja a hús az adót is. Mire belenyugvólng jelenti ki: A „LOTTA SAVÁRD" NEVŰ FINN NŐI SZERVEZET TAGJAI - szovjet-finn cL lenségeskedések kitörése után, azonnal munkába álltak-.. — Na jó, hát mészáros leszek... j Igen ám, de ennek is ‘meg van s maga I rendje. Először is be kell szerezni a -zr.ksé- ges iratokat, a paptól bizonyítványt, hogy jó erkölcsű fiú. Amikor az iratok készen vannak, jön az állami ta.'ioneotthon szerepe a fin elhelyezésénél. JTn szegénysoron és sokgyermekes .család fia, ingyen jeggyel küldik ei, ha nem, meg kell fizetnie az útiköltséget. Nyilvántartást vezetnek, amelyből kitűnik, hogy az anyaországban hány iparos mester igénylő jelentkezik. Jelen esetben megkeresik a névjegyzékben a mészárosokat és megállapítják, hogy például Makón szükség var, mészáros székely tanone-gyerekre. A gyermekit aztán „tisztába teszik“ jó gunyát kap, majd útnak indítják az anyaországbeli mesterekhez. Hasznos pályatanácsadás A következő gyermekről niegáidi.rátják, ■hogy kéményseprő mesternek a I lealeras Ez is mellesleg mondva, géplakatos kívánt lenni. A harmadik jé> lesz pékinasnak, kitanulja majd a finom kiflik daga*ztasának mesterségét. A negyedik asztalos-masunk megy, az »födik szíjgyártó lesz é- igv tovább Közben természetesen a. szülőkkel is és magukkal az érdekeltekkel alaposan mégtamilmányozzák a kérdést. Elsősorban a fiú testalkata jön számításba az illető mesterség megválasztásánál, majd pedig az a körülmény, hogy hozzávető. legesen • mi’yen mesterség elsajátításához van kedve. Valóséi gos kis pályatanácsadás folyik le délmp:< rként 10-tőt lé. óráig a gondnoki irodában, ahonnan már számos jő irányban -haladó ianőne indult il az élet előre ki nem .számítható utjain, hogy egykoron mu:t tapasztalatokban gazdag polgár férjen vissza szülővárosába, vagy falujába. Az egész Széke!’, földről itt összpontosítják a gyermekeket és innen küldik szerte a megnagyobbodni': országba, . . Csiszár Lajos gondnok nyilatkozata Megkérdezzük Csiszár Lajos épi'éizi, az a.íami tanoncottbon gon mókát az edjig vég zctí munka eredményei p-lől — - Több, mint négyszázra tehető azoknak az ifjaknak a száma, akiket 1010. szeptember óta már elkelnez.tünlc. Pontosan zbO gyermeket helyeziür>]; ex a, anyaországbeli mestereknél, a többit pedig ErdéJrben. Ezek a nyér- mekel: Marnstorda-ineguőből és a Székelyföld többi vármegyéiből relrntálődlak -1 :■ itt el- nelyrzrft. gyermek k a- Otthonban laknak és 3 étkeznek. < — A hozzánk beérkezett i-dentésokböl meg- I . állapíthatjuk., hogy a székely qucn.y k-r AT i százalékban bíráltak. Becsületesek, munka- | bírók és engedelmesek. A gyermekid: ót s:d- jj zalcka a honvágy és a szüleik iránt' aggoaa- 1 lom miatt, visszatért, Egv-két. százalékra tehető azok száma, akik hiánvos nevelésük kö velkeztében nem ngv viselkedtek, ahogvan a tisztesség megkövetelte volna — A gyermekek az alföldi mestereknél kitűnő elbánásban részesülnek. Az A1 földön különben nyomát sem talál luk az Erdélyben a céhek korából fennmaradi elzárkózásnak. Bizonyitéka ennek az is. hogy például a gyermekek a mester asztalánál étkeznek Számos árva gyermeket mestere örökbe fogadott. — Leginkább büszkék vagyunk a győri vagongyárban elhelyezett 11 székely gyermekre, a pécsi Zsolnák féle majolika gyár székely tánoneaira és a szintén Pécset;, tanuló orgonakészitő tanoncokra. Ezeknél a gyermekeknél a székely eze: mester ügyessége is nagy mellékben nyilvánul meg. Jelenleg el tudunk még helyezni gyermeki Vet a mészáros, kéményseprő, asztalos, ács, kmnW. kőfaragó. szíjgyártó szakmákban, a több' szakmák már túlzsúfoltak. Vezérlő célunk az, hogy mennél több önti ■> iparost neveljünk és ne szaporítsuk a gyári munkás proletárok számát. Budapest székes-fő’, á rostól éppen most kértünk száz ingyenes he',vet azon ta- noucaink számára, akik olyan iparágukat kívánnak elsajátítani, amelyeket itt, Evdélybep , nem tanulhatnak meg. Különlegesen erdélyi viszonylatot értve, sok cukrászt, vendéglőöt kívánunk nevelni, akik aztán székely vármegyéink fürdőtelepiéin' működnének'. — Má<ik fontos kérdés: a mezősé,ji szórvány magyarság gyermekiind, ipari oktatása', illetve elhelyezése. Ezek a gyermekek. akik római katolikus, református és unitárius vallásnak, már csuk törvz besiétik a maefyar nyelvet. Ruházatuk sem magyar, csupán vallásuk mutatja, hogy kediődásnak induló ma- eiyar gyermekek. K evük: Csíki, tlynrké, Egyed., Katona, Danes, mind jelzi, hogy ■magyarok, de a mezőseji- környezet átalakító hatással volt rájuk. Ezeket a gyermekiket most borskor helyett cipőbe és tisztességes ruhába kell öltöztessük, hogy elhelyezhessük őket igazi magyar videl.cn. Ez egyik fő fel adatunk. Ennek költségeié» kérnn n. magya1 Iársadalum áldozatkészségét vé Mindent összevetve, megállapíthatjuk, bőgj . a maró-vásárhelyi állami tanoneotthonban, csak úgy, mint a mellette levő Magyar Iparos Tanuló Otthonban — melynek érdemes -.-ad* noka Kakucs György — valóban olyan munka folyik, amely a legtGjesebb figyelőmre méltó, mert nemzetfenntartó, nonzctmegiartó ereje van. (*•/ Dé-d kir. Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, 24S -1911. tkv. szám. IDÉZŐ VÉGZÉS A dési kir. Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság Panelh Mózes és Janeth József dési illetve nagyilondai lakósok kérése alapján tárgyalási határnapul 1941. évi juliuS hó 25 napjának d. e. 8 óráját a kir. járasbiröságnák 42 .sz szobájába kitűzi és az 1934. évi április 7-iki adósságrendezési törvény .27. szakasza értelmében kérelmezőknek hitelezőit megidézi. Dés, IC’íl május hó 17. napja Dr. Haraszthy Károly s. k. kir. jbiró. A kiadány hiteléül: Dán János sk. kiadó. » A balesetek szaporodása. Közismert lény, hogy a forgalmi eszközök gépesítése magi- után vonja a forgalom megnövekedését. nemcsak a városokban, hanem az országutakon is. Természetes, hogy ez a forgalom, növekedés egyúttal gyakori belesetek okozója is. A balesetből származó károk csökkentésére szolgál a balesetbiztosítás, amely ugv önállóan, mint az életbiztosítások ki- egészitéseképpen is köthető. Mindenkinek szüksége van balesetbiztosításra, amely mind halálesetre, mind állandó rokkantságra, sőt balesetből származó munkaképtelenség esetén napi kártérítésre is- szólhat és igy esetleges keresetképtelcnség idején megvédi az illetőt vagy családját a nélkülözésektől. A dij olcsó és az Első Magyar Általános Biztositó Társaság helybeli főügynöksége, illetve képviselete készséggel ad bővebb felvilágosítást. Budapesti központ; IV., Vigadó tér 1
