Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-30 / 172. szám
Szovjet női zászlóaljak a XX. század két vilâqhâboruiâbau AX04OÎ3B BEE OQIOpBÍ (PBraKnO 6S KQfrotiifa fetsnáH, óp ássa»? és egészséges erkölcsi érzékkel megáldott, embernek sohasem jutott eszébe követelni, hogy a nők is ragadjanak fegyvert és vegyenek részt a háború borzalmaiban, Ha a történetem folyaméin1 a* egri nők mégis az öldöklés fegyvereihez nyaltak, akkor csak azt tették, am; a vég») éietvasze delem pillanatában miniden embernek, fért' nek és nőnek egyaránt isteni és emberi kői" 1 essége saját magával számiban. Ha a nagy nemzeti élethal á [küzdelmek legendái néhány böslelkii nő regényes történetét is megéneWik. ezek mindig csak kivételeik maradtak és senkiben sem ötlött fel a gondolat, hogy néhány szórványos példára hivatkozva, az asszonyokat és lányokat is csatasorba szólítsa. Abhoz, hogy efféle gondolat állami programmá lehessen. valóba® olyan kulturális forradalomnak kellett jönnie, amely az emberiség minden évezredes erkölcsi értékét sárba, taposta. ,4 hivatásos női katonaság gondolata az újkori Európában csakis a marxizmus romboló eszméitől megkótyagosodott aggban Merülhetett fel. Már az első világháborúban is Az erkölcsi elajásodásnak ez a példája 1917 nyarán ejtette először döbbenetbe a világot, amikor Zlozow lövés zári; óiból nagyobb számban kerültek német fogságba a vörös hadsereg női katonái. Azoknak a híreknek, hogy Kerenszki, Oroszország nj ura, női zászlóaljakat állíttatott fel. eddig senki sem akart hitelt adni. F.zek a női katonák azonban a régi orosz birodalom bukását és hadseregének szét züllését nem tudták feltartóztatni. Sőt Ek lettek a bolsevista forradalom úttörői és ezzel a végső összeomlás siettetői. A polgár- háborúk, amelyek az óriási országot 1919- től 1921-ig az Ural mindkét oldalán végigszántották, a szovjet női katonaság virágkora volt. A vörös hadsereg sóraiban ebben az időben állítólag több mint, 100 ezer nő szolgált és a Kornilov vezetése alatt álló ,.fehérek“ ellen magából Szentpétervárból 20 ezer nő vonult fel. ,,Rózsával a kézben nem lehet forradalmat csinálni“ — jelentette ki akkoriban egy lelkes elvtársnő. A töréskárokban és * legénység köreiben, ed egészségügyi szolgálatban és az utánpótlási szervezetekben, mindenütt ott- lehetett őket találni; szolgáltak a lovasságnál, voltak géppuskás lövészet és pá®céíkocsávezetők, sőt kerültek ki közülük ess pa t parancsnokok is. Hatvanba rmon nyerték el a >,Vörös zászló“ kitüntetését és ezek közül negyvenen, leitek halálukat, a csatatéren, Egyesek, mint például Platiknovka, aki a 19 vörös ezred lövészárkait lóháton járta be, mnndfcimtt lelkesítve és harcra tüzelve, amíg sebesültem nem esett le a. nyeregből, legendás hírnevet is szerzett magának. A „vörös Tamara“ és hadserege A polgárháborúk elmúltával sokfiúg ne y látszott, mintha, a Szovjetköztársaság is eredeti, természetes területeire, úgymint a betegápolásra, légoltalmi szolgálatra stb. korlátozná a nők háborús szolgálatát. Körülbelül egy évtizeddel ezelőtt, azonban isimét fordult a kocka. A szovjetsajtóban ismét felharsant a propaganda, amely tényleges katonai szolgálatra hívta fel a női elvtársikat is, A ..Munkáévá és Parasztod“ cimü folyóirat például ezeket írja • . ,,-4 vörös hadseregben való szolgálat minden | polgárnak kötelességé, a férfiaknak és nők- | vek egyaránt Minthogy a nők a testi fejlő- I désben gyorsabban haladnak, indítványozzuk, I hogy a nőket 17-—18 éves korukban hívják be I katonai szolgálatra. A nők számára külön la- 5 borokat kell felállítani és szolgálati idejüket legcélszerűbb lenne egy évbon megállapítani. Ezenkívül lehetővé kell tenni a nőknek, hogy minden katonaiskolában helyet kapjanak. Országunk véderejét ily módon még jobbam, erősíthetjük és igy adhatjuk meg a méltó feleletet a fasiszta provokációra.“ A moszkvai hadügyminisztérium valóban külön hadosztályt állított fel a mumkásnők katonai kiképzésére. Élére tábornoki rangban Tamara Sukin, a „vörös Tamara“ néven közismert agitátomő került, aki a polgárháború idején mint egykori vegyészeti haHgatóuő gázbombáival lényeges szerepet játszott Tif- lisz gyors bevételében. Az ő irányítása alá került többek között az O>-inoiachim-szervezet i&> amely a katonai szellem ápolására hét m. i met HIRDESSEN ,V KELETI ÚJSÁGBAN Mert ezt a lapot ’ ORSZÁG ÉGÉS/ VEVŐKÉPES KO- ZÖNSÉGE olvass.^ való kemény munkában egy biztos segítségre számíthatunk s ez a vaWdi DIANA SÓS BORSZESZ évtizedek óta kipróbált áldásos, üdítő és munkaképességet fokozó hatása. A valódi DIANA SÓSBORSZESZ mindenütt kapható! JELENLEGI ÁRAK t próbanalack | eredeti palack | közép palack nagy palack DIAIBA SOSBORSZESZ ro fillér t.»o P. 3.50 P. 6 -IO P. mWäß Ißrfi tagom fcmtl Särowwiilßo régi tagot fogott össze, Tamara az osztályöntodatos munkások felMÓgeinwk katonai szolgálatra való kiképzését. fűzte ki az Ossioviaohim célján!. Azóta az orosz proletárnők százezrei szerezték meg a Voro silov-l öv őszek jelvényét, nem sokkal kevesebben pedig a „géppuskás- lövés?-oklevélet“. De mint ejtőernyős, repülö- gépvezetö is sok nő nyert kiképzésű sőt az egyik közülük, Tamara Kasarinova, parancsnoki minőségben egy egész repülőszázad élére került. Ezzel párhuzamosam nagy muraka folyt a »ől gyalogsági zászlóaljak megszerve» zése terén is. Majdnem mind» orosz képes újság hozta fényképüket, aminf a kinai hafár mpnti Charborovezkban rendezet sorokban. külön egyenruhában v&műnak az akkori távol- keleti parancsnok, a legendás „Blücher“ marsall előtt. Nehézséget, mint. annakidején a „Framee Milifaire“, az ismert francia katonai folyóirat gúnyosan megjegyezte, csak .a parancsnokok kérdése okozott. Amig férfiak voltak a zászlóuljparancsnokok, napirenden voltai a féltékenységi jelenetek. Végül is nun maradt hátra más megoldás, a parancsnokságokat is nőkre kelleit ruházni és egy knlttn tisztiisko'án sebtében bevezették a nők tiszt’ _ kiképzését is, .. .a második világháborúban A szovjetpéldát megbízható tudó,.tások szerint a spanyolországi és l '*ai v-jeös had. seregek is követésreméltónak tartották, A német véderőfőpa.ranesnókság 'Jéi.Hlése szerint most a német katonák is megismerkeriek a szovjet női zászlóaljakkal. .1 Ijt-pingrád, irányába tartó előnyomulás'sotáii,. eqy lát. városit ábar egy egész, női zászlóalj ke nil* fogsdyh-.t, Elz az első találkozás mindene»Are nem ad kedvező megítélésre, alkalmat a szovjetamazoKolozsvár, julius 29. A világosító megszokott mozdulattal lerántja a fogantyút, s a színpadot vakító fehér fény önti el. Éh-issen gyalult padló, vadonatúj, csillogó színpadi-berendezés, oldalt néhány szék és rögtönzött léposő emelvény. Ilyen » kolozsvári Nemzeti tízinház színpada iu első próba előtt. Huszonkét esztendeje óta nem dolgoztak ezen a színpadon a magyar színészek. Hamlet nagy monológjánál tört meg az a ragyogó iv, ami Kótsi Patkó Jánostól indult el s ami most u.jra tovább emelkedik, liirde*ve a kolozsvári Nemzeti Színház művészi munkavállalását. Bár a kolozsvári Nemzeti Színház égj üt- tese már hetekkel ezelőtt megkezdte a pró báit, csak most kerülhetett, sor arra, hegy a Nemzeti Színház színpadán tartsák meg a próbákat. A javítási munkálatok eddig ugyanis lehetetlenné tették a színpad hasz nála*át.. Hétfőn délután aztán vételért a munka s hétfőn, juü'uc 29-én errie már a nagyszínpadon tartották mag az „Edák" > sok katonai erényeit illetőleg. A vörös női zászlóaljak aligha fognak kedvezőbb hatást gyakorolni az orosz—európai háború végső kimenetelére, mint 24 évvel ezelőtt, Kerenszki- tőt éietrehávoP elődeik. (MN.) emlékpróbáját. — Kezdünk — szólt ki a kiskapun Ör- vössy Géza az ügyelő. Még egy szippantás a cigarettából s a szint szék vidám terefere és aevetgélés köz ben tódultak be a színpadra. Talán eszük be sem jutott, hogy belépésük a Nemzeti Színház színpadának deszkáira — határjelző tett volt. A magyar színészet immár újból valósággal birtokába vette a színpadot. A vasfüggöny előtt Kenessey Péter, a rendező helyezkedik el Kőműves Nagy Lajossal, a dramaturggal és dr. Faluhelyi 'Veronikával!, a segédrendezővel. Néhány pillanat és megérkezik Táray Ferenc igazgató. Ő vezeti az esti próbát. — Első felvonás ... függöny ... szin ... Megkezdődik a próba, felhangzónak a fájdalmasan szépséges magyar tragédia súlyos mondatai. Remekmű, minden mondata ma is é! és igaz. Ezért, remekmű. Szegény, korán elhunyt Harsámvi Kálmán, ha me érhette volna, hogy a kflossvári Nemzeti Színházban próbálják a drámáját! Mind több és több színész gyülekezik a színpad két oldalán. Olyanok is itt varrnak, .’.leiknek nincs szerepük a darabban. Tanulni jöttek. Igazuk is van. Táray Ferenc ugyanis nemcsak nagy színész, hanem egyúttal kiváló rendező is. Nem szól bele a színész .munkájába. Kivárja a jelenet végét s csak akkor magyaráz. Nincs egyetlen hangos szava sem. Mindig nyugodt és csöndes marad, de füle tévedhetetlen. Minden hamis hangot meghall s kijavítja. Olyan egyszerűen és közvetlenül csinálja mindezt s annyira nyilvánvalóan igaza van, hogy mindenki feszültem figyel. Ez nem a fölöttesnek, az igazgatónak szól. hanem a mesternek. Megismételtet egy jelenetet. — Ne igy csináld. Azt akarom, hogy amikor belépsz s mielőtt egyetlen szót szolnál, már mindenki tudja, hogy meg vagy döbbenve. Táray feláll s kilép a két dászletfal közül, ami az ajtót jelképezi. Megtörténik a csoda. Ott áll Táray Ferenc világos szürke ruhában, fehér betétes cipőjében és mégsem öt, a rendezőt látjuk, hanem egy megdöbbent hun vezért. Ennyi aztán elég is. A színész máris érti a dolgát s a jelenet simán, zökkenő nélkül lepereg. Táray valósággal együtt él, szenved és örül minden szereplővel. Hófehér haján visz- szaesillan a reflektor fénye s 5 feszült arccal figyeli a jelenetet. A színpadon épen drámaian súlyos párjelenet folyik Attila (Tóth Elek) és Elláik (Kamarás Gyula) között. A jelenet igazán remekül megy. A két kiváló színészt magával ragadja a játék s szemmel, láthatóan mindent elfelejtenek. A játék hevében maga Táray is feláll s már ott van a két színész mellett. Mint valami karmester, úgy dirigálja őket. Nem szól egy szót sem, de valósággal a leikéit viszi bele a jelenetbe. Amint vége a jelenetnek elmagyarázza, hogyan képzeli a dolgot. Közben illusztrálja is az elgondolását, egy-egy gesztussal, hangsúllyal, kis mozdulattal. Mint valami építész, mondatról mondatra épiti fel a jelenetet. Ismét élőiről kéz. dik a jelenetet, most már a Táray elképzelése szerint dolgozik a két kiváló színész s valóban igy sokkal őszintébb, emberibb a jelenet Ilyen fárad hatatlanul dolgozik Táray, a rendező. Tíz óra, amire véget ér az első felvonás próbája. — Holnap a másodikkal kezdünk. A viszontlátásra, — adja ki az utasítást Táray s a színészek, halálosan fáradtan, de boldogan a jól végzett munka tudatában, elhagyják a színpadot. így készül, kemény munkával és nagy lelkesedéssel az őszi bemutatóra a kolozsvári Nemzeti Színház együttese. ín. e ) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK TÁRAY RENDRE Balról jobbra; Tóth Elek, Táray Ferenc, Kamarás Gyula és Ke. neeeey Péter rendező. (Foíofilm íelv-j Nagy lelkesedéssel készül az „Ellák” őszi bemutatójára a kolozsvári Nemzeti Színház együttese Lezajlott az első próba a kolozsvári Nemzeti Színház színpadán. Hogyan rendez Táray igazgató ?
