Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-30 / 172. szám
19 4 1, J JÜ £ 1 U S 3G> MCeZMTX HzSMßk Keletgalicia egy ezredév viharában Kassán és Szatmárnémetiben is elrendelték a „szombat-zsinór" leszerelését 1Vem egyszer voltak mái a múltban magyar uralom alatt a honvédség által most megszállt területek A Szovjet elleni uj harcvonal mentén ismét időszerűvé vált problémák sorában fontos helyet foglal el Keletgalicia kérdése is. Magyar szempontból fokozott jelentőséget kell tulaij- (kmitonunik neki, mert közvetlenül szomszédos hazánkkal és a Kárpátok gerincéről elindult honvéd gyorscsapatok KeletgaUciában törték meg a vörös hadsereg velük szemben álló szárnyának ellenállását, leszorítva a szárnyat a podoliai síkságra. A nemzetek hódítási vágyának ütközőpontjában A régi Halics és Lodoméria területe több mint ezer év óta ütköző pontja volt a vele szomszédos nemzetek hódítást vágyának és a magyarság is már a honfoglalás előtt megismerte, amikor Árpád hadai rajta keresztül vonultak a vereckei szoros felé. A középkorban hosszú időn át orosz befolyás alatt állott, de az árpádházi magyar királyok is több iz- sen foglalták él átmenetileg. Az orosz uralmat a tatárjárás szakította meg 1241-ben. A tatárdulást litván uralom! váltotta fel, majd a terület dinasztikus összeházasodás révén a lengyelekké lett. Közben 1370-től 1386-ig Nagy Lajos magyar és lengyel király jogiam alatt — Lengyélomzágból kihasítva — újból közvelewül hazánknak volt kiegészítő része, de amikor a ma- gyar-lengyel persaonál-unió 16 évi fennállás után 1386-ban felbomlott, a különvált Lengyelország magával rántotta Hallosat és Lo- domériát is, amelyek Lengyelország melléktartományai maradtak egészen az 1972. évi első felosztásig. E tartományok túlnyomórészt rutén lakossága a lengyel uralom hosszú évszázadai alatt állandóén forrongott, de mivel a rutén paraszt a lengyel, vagy legalább is lengyellé asszimilálódott nagybirtokossal került szembe, elégedetlensége eleinte túlnyomó- részben szociális természetű volt és mint ilyenkor általában történni szokott, a nemzetiségi öntudat kifejlődését is elsősorban a gazdasági elnyomatás segítette elő. Eredménytelenül kérték az ország- gyűlések Keletgalicia visszacsatolását Mária Terézia helyett József trónörökös, a későbbi II. József császár a magifar királyság nevében emelt igényt Halida birtokára, a középkori magyar uralom jogcímén, de mégis Ausztriához csatolta az uj szerzeményt és csupán a még Zsigmondi királyunk állal 1412-ben Wladislaw lengyel királynak 27.000 garasért zálogba adott szepesi városok Jzerül- tek vissza Magyarországhoz. Maga Mária Terézia csak hosszas vonakodás után hagyta jóvá a Lengyelország első felosztására vonatkozó orosz-porosz-osztrák szerződést és a. három uralkodóház bűnhődő™'t sejtető baljóslatú szavak kíséretében irta azt. alá. A magyar tör. vényhozás istyételten; sürgette a középkorban Magyarországhoz tartozott részek visszacsatolását. igy az 1791, 1825—27, 1839—10 és 1843—44. évi országgyűlésen, de eredménytelenül. A lengyel uralom terjeszkedése A lengyelek és a rutének harca az ősz rák császárságon belül is folytatódott még mindig inkább szociális mint nemzeti színezettel elsősorban a változatlanul megmaradt egyenlőtlen, feirtokmegoszlás következtében, meat a föld négyötöde KeletgaUciában is a lengyelek tulajdona volt. Az 1846-iki rutén parasztiáza- dást csak nagy harcok árán tudták leverni a lengyel birtokosok segítségére siető osztrák csapatok. A lengyelek a tartományi önkormányzat révén egész Galíciára kiterjesztették uralmukat, meggátolva a rutén népelem nern- aeíá és szociális felemelkedését. A rutének ezzel szemben Galícia kettéosztásáért, küzdöttek, hogy Keletgaliciából Lemberg székhellyel külön tartomány legyein, a lengyelek pedig érjék be a nyugat^ résszel és Krakkóba tegyék át anintak székhelyét. Az osztrák kormányhatalom átmenetileg ia ruténekkel szövetkezett a lengyelekkel szemben és már úgy látszott, hogy vége az osztatlan Galieiánalk, almikor az 1867-os kiegyezés után id. Andrássy Gyula gróf akkori külügyminiszter sietett a szorongatott lengyelek segítségére, megakadályozva Galicia kettéosztását. Ettől kezdve a lengyelek fokozatosan téri hódították a nekik teljesen kiszolgáltatott Kr- letgaliciában és mig az 1880. évi népszámlálás szerint még csak 28.1 százalékát tették itt a lakosságnak, arányuk 1910-ig 39.7 szállókra emelkedett. Igaz, hogy ebben nagy része volt a népesség jóval több mint 10 százaié- ® kára rugó zsidóságnak is, «mely jiddis-német | amyanyelve ellenére 1910-ig mind kizárólag: | .»abban. lengyel társalgási nyelvűnek vallotta £ magát. (Érdekes, hegy 1920-tól kezdve a fel- | támadt Lengyelországban viszont egyre felesebb zsidó vallotta magát lengyel anyanyelvűnek.) A pánukrán törekvések melegágya Keletgalieia azomben igy is Melegágya maradt a pán-vkrám törekvéseknek, amelyek a cári orosz birodalom egységét is veszélyeztették. Ezért nagy orosz propagandával igyekeztek a keletgalieiai rutén pártok, közé éket verni, de sikertelenül. Az 1918 őszi összeomláskor Keletgalieiában átmenetileg az ukránok ragadták magukhoz a hatalmat és a lembergá ukrán nemzeti tanács a bukovinai rutének kiküldötteivel együtt követelte, hogy Keletgalieia és Észak- bukovina aş Oroszbirodábmtól elszakadt ukrán államhoz csatlakozhassák. Ukrajna azonban a központi hatalmak csapatainak kivonulása után a bofeevikiek hatalmába és igy ismét Moszkvai uralom alá került, Bukovinát pedig a román csapatok szállták meg, igy a keletgalieiai ukránok kizárólag a maguk erejére voltaik, utalva, a ■ niiászületett Tj/mauelAnirtál többet, törődtek a németek min den ukrán törekvéssel, amely a németek kezében már az elmúlt 20 év alatt, is, mind a lengyelek, műid ®tz oroszok ellen nagyon hatékony fegyvernek bizonyult. Csak az 1039 augusztusi német-szovjet paktum adott átmenetileg más irányt ennek a kettős játszmának és a lengyelek veresége nyomán újra fellángolt ukrán Mozgalmaknak a vörös hadsereg szeptembervégi bevonulása~ vetett végett. Már 1939 október 22-ikén — alig egy hónappal a vörös megszállás után — bolseviki terror alatt megtartották az úgynevezett általános nemzetgyűlési választásokat. Kun gat-Ukrajna „nemzetgyűlése“ Lembergbm ült össze és kimondta az ukrán szovjetállam hoz való csatlakozást. miáltal fonn'aüag is beolvadt a Tanácsköztársaságok szövetségébe. Ez a .,Nyugat-Ukrajna“ magában, fagjlalte. Lengyelország ösz- szes Szovjet érdektérbe került ukránlakta területeit, tehát Stawislau és Tamopol vajda- ságokon kívül a lemb^rgi vajdaság keleti részét, továbbá a volhitnigi vajdaságot és a po- léziai vajdaság déli felét. Adatait ezért csak megközelítő pontossággal lehetett kiszámifcwá. mert a német-szovjet, érdekhatár .még városokat is kettészelt, minit például a monarchia hadai által 1914—15-iki harcokban oly legendás hősiességgel védett Przemislt, Palettát, viszont' ©Ivátaeztotta az ukrán és fehérorosz területek között, — amit azonban csak nagy vonásokban vázoltak az, uj térképek. Beszédes adatok ,,Nyugat-Ukrajnáról“ Az egész •,Nyugat-Ukrajna“ teijülete kb. 90,000 négyzetkilométer volt az 1931. évi utolsó lengyel népszámlálás szerint mintegy 7 és félmillió tokossal és csatlakozásával a Szovjet-Unio Ukrán tagállamának területe 445 ezer négyzetkilométerről 535 ezerre nőtt, lélekszámú pedig — az utolsó évtizedek ter- mésztetes szaporodását Nyugatukra;inában félmillióra téve — 31 miniéről 39 millióra emelkedett, aamhez 1940 őszén, a Romániából flór szaggal, szemben. A lengyel hadat azonban igy is csak több mint félesztendős váltakozó sikerű küzdelem után tudták teljesein letörni ai keletgailiciai szabadságharcok ellenállását. Önkormányzat — papíron Az akikor virágkorukat élő eateaite-hatal- Töak csak azzal a kikötéssel járultak hozzá KelátgalirMnak Lengyelországba való bekebelezéséhez, ha Lengyelország annak széleskörű, önkormányzatot ad. Lengyel részről erre nézve ünnepélyes Ígéretet is tettek és az 1922 szeptember 26-iki törvény a keletgali- ciai Lnwow (Ijemberg), Stamslawow (Sta- nislau) és Tamopol vajdaságoknak bizonyos szükkeretü önkormányzatot biztosított is, de ezt a törvényt a lengyelek 'soha nem hajtották végre, az entente hatalmak és a „Nemzetek Szövetsége“ pedig éppen olyan kevéssé törődött, azzal• hogy Keletgalieia jogaihoz jusson, mint ahogyan nemi szorgalmazta a cseheknél sem a kárpátaljai magyar-rutén területnek Mkötött ön&ormánvzat megvalósitás át. szakitotd Éssakbukovina és Besszarábia ukrán többségű 3 megyéje jóméit. (Besszarábia többi 6 — román többségű — megyéjéből és az addig az ukrán tagállam pereiébe tartozó moldvai tanácsköztársaságból a Szovjetunió külön Moldován tagállamát alakították meg.) Maga a Szovjet érdékor óbe került Kelet- galicia területe mintegy 50 ezer négyzetkilométer volt, az 1931. évi lengyel népszámlálás szerint több mint 5 millió lakossal. Ebből lengyel részről 39.8 százalékot mutattak ki lengyel anyanyelvűnek, összesen 52.2 százalékot pedig ukránnak, illetve ruténnek. (A lengyel anyanyelvű statisztika ugyanis 1931-ben külön vette száriba a rutén anyanyelvűiket az ukránokétól, hogy legalábbi viszonylagos lengyel többség látszatát keltse a délkeleti vajdaságokban is. (Sőt a zsidók is megoszlottak jiddis ó? héber anyanyelvűek között, de e kettő együttesen sem tett ki többet, mint a lakosság 7.2 százalékai. Vallási alapon aeon- ban a. lakosság 59.6 százaléka tartozott az ukrán nemzeti jellegű görög katolikus egyházhoz (a görögkeletiek száma. itt. elenyésző). 10.5 százalékuk volt izraelita és csak 29.1 százalék római katolikusnak tekinthető — kevés kivétellel — törzsökös lengyelnek. Keletgalieia 5 millió lakosából tehát ~ vallási alapon számítva — mintegy 1 millió ukrán, másfél millió lertgyel és félmillió zsidó. A 3 keleftgaüciai vajdaság közül a német- szovjet érdekhatárral kettészakadt lembeggi vajdaságból a Szovjetnek jutott részen mintegy 2 millió ember élt. Ebből lengyel anyanyelvű 900 ezer (45%), ukrán és rutén szintén körülbelül ugyanennyi, de római katolikus csak 650 ezer (32.5%), mig görögkatolikus 1.080.000 (54.%), aiz izraelitáké pedig 260 ezer (13%). Ezt a vajdaságot most a német csapatok foglalták el a vörös hadseregtől és bevonulásuk után az ukrán propaganda szólalt meg a lembergi rádióban. Elmarad a szélrelylteresxHuri P©f ő $■ - ® 1 ® Ic «I n n e p s$ é ej SZÉKELY KERESZTUF jul- 29. A „Keleti XJjság“ elsőnek irta meg, hogy az idei Petőfi cm lók ünnepséget Székely ke reszturo n rendezik meg. Az ünnepség megkezdését a székelyke- reszturi Kaszinó lelkes vezetősége vállalta — élén Szakát« Miklós elnökkel — s nagy odaadással tette meg a szükséges előkészületeket. Az utóbbi napokban olyan hírek terjedtek el a kis székelyföldi városban, hogy az ünnepélyt későbbi időpontra, halasztják. Érdeklődtünk illetékeséinél az ügyben s megtudtuk, hogy az emlékünnepséget valóban nyugodtaJţb, csen desebb időkre halasztják. Mindössze egyetlen virágcsokrot helyeznek a, Gyárfás-kurva falán elhelyezett márványtáblára, amely azt hirdeti, hogy a hallhatatlan költő ebben a házban töltötte utolsó éjszakáját. Szeptemberben tartja alakuló közgyűlését n kolozsvári Közjóléti Szövetkezet Kolozsvár, jal. 29. A Közjóléti Szövetkezet megalakulásának előkészületi munkálatai gyors iramban haladnak előre. A szövetkezet alapszabályterve- zete már megjelent a hivatalos lapban. Szeptemberben már meg is tartja alakuló közgyűlését a Közjóléti szövetkezet. Ezzel egyidejűleg az Erdélyi Szociális Szervezet kolozsvári irodája felszámol, mert ennek ügykörét a szövetkezet veszi át. A Közjóléti Szövetkezet megalakulásáig a Nép- és Családvédelmi Alap vette át a Szociális Szervezet ügykörét. A hivatalos átvétel hétfőn történt meg. Erre az alkalomra Kolozsvárra érkezett báró Diószeghy Erzsébet, országos szociális felügyelő is, akinek vezetésével megtörtént a Szociális Szervezet átvétele. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Kassa, július 29. Még a cseh megszállás idején Kassa város körül a városi képviselő- testületben helyetfoglaló zsidó pártok kívánságára e!helyezték a zsidók szimbolikus szombat-zsinórját, amelynek a zsidótörvények szerint az a jelentősége, hogy a szombat-zsinóron belüJ a hithü zsidók szombaton is eltávozhatnak hazulról, nyitva tarthatják üzleteiket és pénzt fogadhatnak el vevőiktől Pohi Sándor dr. polgármester elrendelte, hogy ezt a szombat-zsinórt rögtön távolítsák el, A szombat-zsinór megszüntetése folytán sok kassai zsidó ezentúl szombaton is zárva tartja üzletét és nem foglalkozik pénzkezeléssel. Pohl Sándor dr. polgármester erélyes intézkedésére eltűnik a csehszlovák idők gbettó- jeliegü maradványa. amely a város keresztény lakosságát sértette és a mai idők szellemeitek nem felel meg. Szatmárnémetiben bonyodalmat okozott a szombat-zsinór, mert az orthodox hitközség beadvánnyal fordult a városihoz és kérte a szombat-zsinór intézményének helyreállítását. Szatmárnémetiben már a román uralom idején megszüntették a szombat-zsinórt, de a zsidóság éppen most elérkezettnek látta az időt, hogy ismét rendszeresítsék, hivatkozva beadványukban ..a magyar állam által közismert előzékenységre, amellyel a^ egyházakkal szemben viseltetik." Csóka László dr. polgár- mester elutasította * zsidók kérelmét és a hitközség most a polgármester határozatát megfellebbezte. (Magy. Tud.) Hosszú kényszerszünet után ismét maqyar évkönyvei adott ki a áési főgimnázium Bizonyos meghatottsággal olvassuk a ded 11. Rákóczi György állami főgimnázium hatalmas> dokwmentumszerü évkönyvét. Huszonkét esztendő után a 44 esztendővel ezelőtt alapított gim/názivmnak ismét magyar évkönyve jelenhetett, meg. Történelmi hangulat árad Húsz Ödön igazgató „Huszonkét év előtt és után“ című írásából: — Huszonkét évig száműzve voltunk a gimnáziumból, csaknem fél emberöltőn keresztül a magyar ifjúság szétszóródva kereshette csak a tanulási lehetőségeit. Hogy mennyire magyar a vidék, azt mutatja a beiratkozások első létszáma: 274 tanulóval indulhatott az a gimnázium, amelyet „szűkségtelemiek“ jelentettek ki, 1920-ban a románok„. * Megtudjuk a gondosan összeállított ’évkönyvből, hogy a 274 tamilét, az elemeit évben 14 tanár tanította, az intézetet meglátogató tankerületi főigazgatók pádig a főgimnázium működése feletti megelégedésüket fejezték ki. A főgimnázium Czakó Zsigmond önképzőköre, valamint Bocskai) István cserkészcsapata hasznos és lelkes ifjúsági munkát fejtett ki. A tanulóotthon 41 diákot részesített ellátásban az elmúlt évben.. A diákok áltálában kisbirtokos, kisiparot. kiskereskedő és tisztviselő családokból kerültek ki. A tanulók 84 százaléka magyar volt s csak 12 százaléka román. (A főgimnáziumnak megalapítása első éveiben átlag 18—20 százalék román tanulója volt.) A tanárikor javarészét régóta ismeri és becsüli az ■ erdélyi társadalom!, sok régi professzor van köztük, akik a kisebbségi években is keményen helyt állottak. így Húsz Ödön igazgató is, aki utolsó vezetője volt az 1920- ban betiltott dési magvar gimnáziumnak. * A megye közönsége nagy szeretettel, melegen fogadta a dési II. Rákóczi György főgimnázium hosszú kényszerszünet után kiadott első évkönyvét. — Zsebmetszés egy pélcüzletben, Bapuea Irén solyomkői születésű 57 éves napszámos- nőt zsebmetszésen érték az egyik kolozsvári péküzletben A rendőrség átadta az ügyészségnél I ÁRLESZtfliLITÁS! Teleki? Pál gróf: \ €$<&£:cl«hsácfS föld rársfasi ©Sapfai. I I " ;;askos kötet eqvjbekötve 732 oldal, 38 P, helyett 14.- r. Kapható: minERl7fl Rt.kőmjv- osztdhjdn, mdfyds feirdhj-tdr. A „nemzetgyűlés" határozata
