Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-20 / 164. szám
19 4 1. J U £ l U S 2€ k mtegyar írod a lomtörtén eftnok két rwgy névtelenje van: egy középkori szerzetes és sarokk korszabbedá szellemes assizony. Az ígyik Anonymus, „legeli esőbb Béla Királynak“ névtelen jegyzője, a másik gróf P. E.- oé, akihez a székely Mikos Kelemen, a leg- erdélyihb erdélyi iró Törökországi Leveleit intézte. E két érdekes névtelen kilétének kérdése Magyarországon szdrate egyidős, mert An any must először 1791-ben adták Id, ae I. József halálát követte nemzeti felbuzdulás napjaiban, Mikes Kelemen Törökországi Leveleinek kinyomását engedélyező cenzori végzés pedig Budán 1792 július 10-én kelt. Ano- nymusról eddig a legtiizetesebb kutatások dacára még az ibolyántúli sugarak segítségévei is csak annyit tudtak megáMapitaaii, hogy neve kétségtelenül P. betűvel kezdődött. Mikes Kelemen „Gróf P. E.-né“_jenek kezdőbetűi ismereténél száznegyvenhat év leforgása alatt nem jutottak túl irodalomtörténészeink. Most, imádott Székelyföldünknek a román rabigából való szerencsés hazatérte alkalmából, amikor minden magyar szív Erdélyért hévül, elérkezettnek látom idejét, annak, hogy közreadjam, kutatásaim eredményeit, amelyeket a. rejtélyes ismeretlenség homályába burkolt „Gróf P. E.-né“ kilétének felderítése körül folytattam, akihez a Márvány-tenger partján, Rodostóban. Mikes Kelemen Törökországi Leveleit intézte. Hosszú éjszakákon, amikor megfakult Írások felett tűnődve, megkíséreltem a száznegyvenmyolc éves talány megfejtését, egy fényes csillag mutatott nekem utat: Zágon csillaga. Ez a bűvös fényűi asiliag volt Erdély nagy útjelzője a román rabság huszonkét éves keserves horszakábatn fe ennek a csillagnak meleg és éltető' fénye lesz mindenkor a z erdélyi magyar irodalom- iák irányt mutató őrtüze. Amikor irodai om tört énésze ink kutatni kezdték a rejtélyes P. E. grófnénak kilétét, tűvé tették az összes számba jöhető családfákat, nemzedékrendeket és hosszai eredménytelen kutatás után, arra az álláspontra jutottak, hogy Mikes korában a magyar és erdélyi főúri világnak nem volt. ily kezdő- betűs nevű hölgytagja. Ennek megállapítása után mindjobban megerősödött az a nézet a magyar irodalomtörténetben, hogy P. E. grófnő nem létező személy és a levelek, amelyeket Mikes hozzá intézett, nem is missilis levelek. Ezt a véleményt napjainkban a legkifejezőbben Szerb Antal, a kiváló irodán lomtörténész fejezd ki, amikor sok tekintetben úttörő Irodalomtörténetében így ir a nagy ismeretlenről: „Az áiomkastély fősze. replője egy asszonyi alak: P. E. grófné Konstantinápolyban él és Mikes édes nénje. A képzeletbeli grófnő, akinek Mikes egy életen át hűségesen Írja el nem küldött leveleit, ezekből a levelekből meglehetősen éles kontúrokkal áll előttünk: a précieux század igaz leánya, csodálatos beszélgető, leveleit Mikes mindegyre ki akarja adatni az álombéli irodalmi városban, amelynek polgára. Érti a finom tréfát, a rejtett, maliciát, szereti a pletykát, a bókot, a szójátékot, a szellem könnyedségét és sorssal dacoló játékos iróniáját,“, P. E. grófné — Szerb szerint — több mint Múzsa, ő maga az uj irodalom géniusza. 1 * — Valóban Szerb e sorokban mesteri rajzát adja P. E. grófné lelki keresztmetszetének és fűzzük mindjárt egyben hozzá a „grand siede“ francia előkelő nő alakjának, amilyent e kor erdélyi magyar világa nagyjában még hírből is alig ismer, mert magyar alakban még csak Becs és Esterháza, a „magyar Versailles“ fényességeinek közepette lelhető fel, de akinek lelkileg nem magyar keresztmetszetétől e korszak erdélyi magyar hölgyei még messze állanak, mert az erdélyi magyar élet ekkor még telítve van súlyos problémákkal, amelyeken csak a nyugati végeken ragyogó magyar főúri világ dámái tudták tultenm magukat a franciáskodó Becs és az Esterházyak odavarázsolta újszerű világban. Irodalomtörténészeink egyik másik alapvető tévedése P. E. grófné kilétének felderítése körül az volt, hegy szószerint vették Mikes „Édes néném“ alakban alkalmazta levélbeli megszólítását és ezért a levélíró közeli rokonát keresték eleinte az ismeretlenben ; már pedig aki tisztában van az erdélyi lélek akkor még fokozottabb alakban élő bensőségteljes melegével és járatos a régi erdélyi beszédmodor titkaiban, jól tudja, hogy ez a megszólítás korántsem jelent feltétlenül rokonságot, hanem jelenthet ben- íőségteljes lelki kapcsolatot két egymást megértő lélek között is. A nén émasszony és hugomasszony megszólítást mai is alkalmazzák még nem rokonokkal szemben. A harmadik megadott iránymutatóra: P. E. grófné Konstantinápolyi tartózkodására a legkevésbbé figyeltek fel irodalomtörténészeink, pedig ez egyik legfontosabb nyitja a titoknak, amely tulajdon képen négy komponensből tevődik össze: P- E. grófné hamisíthatatlan francia szellemiségéből, nem rokoni mivoltából, Konstantinápolyi tartózkodásából és nevének a leveleskönyv élén jelzett kezdőbetűiből. Ki volt tehát Mikes Kelemen immár közel két évszázada ködbe burkolt levelezőtársa? Mikes Törökországi Leveleit volt apród- társának, a francia huszárság soraiban ezredesi rangot nyert „Báró“ Tóth Andrásnak hitveséhez: nemes Pesselier Mária Emeszti- nehez intézte. Talán még hajadon volt, aurakor közvetítette Mikesnek franciaországi öt évi tartózkodása alatt a francia műveltség elemeit. Eleinte minden bizonnyal Mikes mint missilis leveleket küldötte el neki írásait Rodostóból Konstantmápoíyba, később azonban barátja szellemes hitvesének elhunyta vagy a török fővárosból való elköltözése miatt, mint levélalaku emlékiratokat folytatta az elküldött levelek másodlatos leveleskönyvét innen azok számos anakriz- musa és hálás kegyelete jeléül szerepeltette a levelekben továbbra is nemes alakját. Megállapításaimat a-z alábbiakban óhajtom indokolni: Senki sem állott a keserves bujdosás elején Mikeshez lelkileg közelebb mint volt apiódtársa a nyitrai származású Tóth András- aki később — ma- már nehezen felderíthető körülmények között — Franciaországban — talán a régi nemesi családoknak akkortájt kijáró — bárói címmel feldíszítve, lép elénk. 2 Nyitrai Tóth András 1717 -ig megosztotta a számkivetés keserveit II. Rákóczi Ferenc oldalán többi bujdosó társával. 1717-től 1720-ig mint a török és a francia kormány megbízottja szerepel fontos külügyi jellegű diplomáciai kiküidetér sekben a közel keleten és ugyanakkor magyar szive sugalatára- hallgatva, mint ösz- szeköttető működik a magyar bujdosók ügyében a két baráti nagyhatalom között.' 1720-ban Berchényi László grófnak, Franciaország későbbi marsall jának oldalán végleg Franciaországba költözik, ahol tevékeny részt vesz a magyar mintája szervezett francia huszárezredek felállításában és azok sorsaiban végig verekedik Európa- véráztatta csataterein a Bourbonok liliomos fehér zászlai alatt. Sándor István az érdemtelenül elfelejtett magyar bibliográfus és lexikográfus őrizte meg számukra még a XVIII, század végén azt a becses adatot, hogy Tóth András 1730.-ban Konstantinápolyban nősült. 3 Ekkor vette el tehát nemes Pesselier Mária Ernesztinet, aki hihetőleg anyai ágon magyar származású volt. Magyar származására vall az a körülmény, hogy Sándor István 1791-ben, Győrött tud e házasságról, valamint az, hogy az esküvőt nem Franciaországban, hanem Konstant ná- polyban kötötték, ahová nagy volt az elégedetlen magyarok kimenetele, a- XVTTT. század első felében. 1733.-ban azonban már Franciaországban találjuk Tóth Andrást és hitvesét, Chamignyben, Le Ferté sous Jou- arre mellett. Ott 1733. augusztus 17.-én látja im-eg először a napvilágot másodszülött gyermekük: Ferenc. Ez a későbbi világhírű Francois Baron de Tott. a Dardanellák meg. erősitője, a Suez-cs-atorna eszméjének geni- á-lis felkaroiója, kora legolvasottabb keleti vonatkozású Emlékiratainak szerzője és ami P. E. grófné kilétének felderítése szempontjából szinte döntő fontosságú: Mikes Törökországi Leveleinek megmentője és ha- zavezérlőjc. Világhírű Emlékiratainak főforrását Mikes Leveleskönyvére emlékeztető hal kötete* Leveleskönyve alkotta, amelyet báró Tóth Ferenc életrajzának megírásánál még felhasználhattam, mert akkor még Apponyi Sándor gróf hires lcngyeli gyűjteményének volt féltve őrzött kincse. A kommunizmus idején a nagyérdemű magyar four Andrássy úti otthonából ismeretlen tettesek éltüla-jdonitották és ma sajnos ismeretlen helyen lappang. Pesselier Mária Ernesz- tine családjáról a franciaországi forrásoknak megközelíthetetlensége miatt eddig csak keveset tudunk. Ferene fia ránk maradt 2 Hammer: Geschichte des Osmanieohen Reiches. IV. K. 435. és VIII. K. 435. I ' Sándorlstán. Sokféle. Győr 1791. születési okmányában a f«uncia királyi nd- varhölgyeinek kijáró címzéssel említik.4 Talán rokonságban állott Pesselier Károly Istvánnal (1712—1763), aki neves színműíró volt XV. Lajos korában. Tényleg grófné volt-e egy feltételezhető első házassága alapján, avagy magyarnak vöt származása révén — ta-lán soha sem lesz felderíthető. Napjaink áldatlan harcai legjobban bizonyítják: mint tűnnek el a harcok forgatagában emberek és emlékek egyaránt, de ne feledjük azt sem, hogy Mikes a maga korának nagy humoristája is volt.5 Lehet, hogy mivel 6 tudta a leginkább, mily kevés jogcíme volt a nemes nyitrai Tóth családnak a „bárói“ titulushoz6 7 * — a magai tréfacsináló kedvében címezte Tóth András barátja hitvesét: ,ygrófné“-nak az 1730-as évek elején, amikor még derűs világszemlélettel fogott leveleskönyve megírásába!. El kell azonban dönteni azt a kérdést is, hogy miért intézte Mikes Törökországi Leveleit barátja és volt apródtársa. hitveséhez: nemes Tóth Andrásné Pesselier Mária Er- nesztine asszonyhoz. Valószínűnek tartom, hogy ezideig fel nem derített lelki kapocs fűzte e hölgyhöz, sőt azt sem tartom kizártnak, hogy Tóth Andrással egyidőben versengett a kezéért. Ez volna kettőjük között a legérthetőbb lelki és érzelmi kapcsolat, amelyet az „Édes néném“ megszólítás esetleg elkendőzni akarhat. Viszont az is valószínűnek látszik, hogy leveleskönyvét azért intézte hozzá, mert férje volt Franciaországban és Konstantinápolyban az egyetlen magyar, aki szerencsés családi összeköttetései következtében — Anna leányát Vergeenes Károly Gravier gróf, konstantinápolyi francia követ (1755—68) vezette oltárhoz — a bujdosók ügyének állandó felkaroiója volt Franciaországban és Konstantinápolyban. A bujdosók életestjét ez a magyar- francia frigykötés aranyozta be, melynek minden boldogsága eleinte ott ragyogott a közeli török fővárosban és amelynek állandó < hírvivője maga Tóth András, a kiérdemesült : vitéz ezredes volt, aki fiának tanuságtétele I szerint7 * a legszorosabb érintkezést tartotta fenn a rodostói bujdosókkal és 1757- I szeptember 9,-ikén közöttük érte utói a ■ halál, Rendkívül jellemző Tóth Andrásnak lelki kapcsolatára bujdosó társaival, hogy elbunytának fájdalma megnémitotta jó Csákv Imre grófot, aki csakhamar követte a sírba barátját: hajdanvaló apródtársát. Mikes Törökországi Leveleinek megmen- tó'jéttl és hazahozójául a magyar irodalom- történet szinte egyhangúan báró Tóth Andrásné Pesselier Mari* Era esz tine fiát: báró Tóth Ferencet jelöli meg. Toldy, Beöthy, Pintér ezt a nézetet vallja, amelyet először Thaly Kálmán hangoztatott. Báró Tóth Ferencről 1916.-ban Írott életrajzban elfogadtam, sőt újabb szempontokkal alátámasztottam ezt R> nézetet, azzal a módosi- tással,® hogy a leveleskönyvet, közvetlenül hazatérte előtt a Svájcban adta át Batthyány Tódor grófnak, akinek közbenjárására kapott Becsben a fiatal I. Ferenetől hazatérési engedélyt.9 Mikes leveleskönyvének megmentése és hazajuttatása is utal a nyitrai Tóth családnak és Mikesnek olyan lelki kapcsolatára, amely túlmegy a baráti érzés azon fokán, amely az emigránsok második nemzedékét jellemezni szokta. Az a körülmény, hogy Kultsár István csak 1794-ben adta ki a Törökországi Leveleket, amelyek kinyomatását már 1792.-ben engedélyezte a cenzura, annak a bizonyítéka, hogy tényleg Tóth Ferenc báró volt a leveleskönyv megmentője, aki azonban a király kegyelmi tányéré való tekintettel halála utáni időre halasztotta a, Törökországi Levelek kiadását. Kultsár a leveleskönyvhöz irt előszavában hivatkozik Tóth Ferene báróra, aki a Szombathelyhez közeli Tarcsa fürdőn hunyt el 1793. szept. 24,-ikén. Rá kell azonban mutatnom arra az érde4 Palóczi Edgár, Báró Tóth Ferenc, a Dardanellák megerősitője (1733—1793.) Budapest 1916. A Vörös Félhold támogatására alakult országos bizottság kiadása. 302 1. 5. Abafy Lajos, Mikes, a humorista. 6. Báró Forster Gyula, gróf Berchényi Lászl^ Franciaország marsallja, Budapest, 1925. 130 1. 7. Tha]y Kálmán: Rákóczi emlékek Törökországban, Budapest, 1893. 75—76. és Francois Baron de Tott Memoires sur les Turce et les Tartares Maestricht. 1785. II. k. 1. fejezet, 8 Pálóczi i. m. 192. 1. s. Palócai i. m. 193. | Vá«áro!gimlc a B uo«s Szövetség fagjaim«-! Korrekt csikós dívnl- öltönyt GAUDER-tói VII. Erzsébet-körut 4. I. em. Tel. 130-854 kce szellemi kapcsolatra is, amely Mikes levelei és báró Tóth Ferenc-nek „A törökökről és a tatárokról“ Írott hires müve között fennáH. Lényegében Tóth báró ugyanazt tette mint Mikos leveleskönyvük keleti anyagát illetően: mind a ketten a török világ szimpompás rajzait hagyták ránk. A két mü valósággal kiegészíti egymást. Ha majd a világbéke eljövendő napjaiban végre magyar nyelvre fogják fordítani Francois Baron de Tott: „Ménoires sur les Turc et les Tartares“ cimü munkáját, leghelyesebb lesz azokat Mikes Törökországi Leveleivel együtt kiadni, mert felette valószínűnek tartom, hogy Tóth báró Emlékiratai Mikes Törökországi Leveleinek hatása alatt születtek meg és ezért utal Tóth báró Emlékiratai II. kötetének első fejezetében arra, hogy atyja II. Rákóczi Ferenc rodostói bujdosó-telepéhez tartozott és onnan indult 1717-ben francia szolgálatba, és ezért említi ott atyja halálát bujdosótársai köréber és Csáky Imre gróf elhalálozásának vele kapcsolatos körülményeit is. Közvetlenül Erdély egy részének és vele Zágonnak hazakerülte előtt vettem Esterházy Károly András grófnak, Tóth Ferenc báró egyik kései magyar leszármazottjának azt az érdemes közlését, hogy Franciaor szagban a Rambaud bárói család levéltárában még becses konstantinápolyi levél anyag vár tudományos feltárásra. Erről eddig Magyarországon senkinek sem volt tudomása. Elpusztult-e avagy a jó szerencse megőrizte a mostani szörnyű viharban, egyenlőre ismeretlen. Tóth Ferenc bárónak felesége Rambaud Mária volt. Lehetséges, hogy e levelek révén még újabb bizonyítékok is fognak napvilágot látni arra vonatkozólag, hogy Mikee Törökországi Leveleit minden kétséget ki. záróan barátjának hitveséhez irt, aki tehát korántsem volt Mikes képzeletbeli nőalakja, hanem II. Rákóczi Ferene egyik leghűségesebb és legvitézebb katonájának hitvese, aki életében őrangyala volt a kurucok rodostói bujdosó-telepének. Mikesnek hozzs intézett leveleskönyve a rodostói bujdosó- telep örök háláját jelképezi nemes emléke iránt ... • D £ 2? BALTHAZAR KAPITÁNY a kiváló német repülő, a vaskereszt tölgyfa le juhokkal díszített lovagkeresztjének tulajdonosa, aki több. mint 40 győzelmet aratott, a La Manche csatorna felett vívott lérrih»vcok egyikéhen hősi halált halt Bezárlak a KtoloxSTár! rPuális „Krislály“«fürdőt KOLOZSVÁR, julius 19. A város elsőfokr iparhatósága a rendőrséggel, valamint a tisztiorvosi hivatallal egyetértőleg szombaton délelőtt hezáratta a Timár-utcai rituális „Kristály“ fürdőt. Az intézkedés közegészségügyi, köztisztasági és közbiztonsági okokra való hivatkozással történt. ISSEKUTZ: GYÓGYSZEREK ÉS GYÓGYÍTÁS. II. bőv. kiad. 2 kötél 1252 lap, vásaonkötésben, finom papíron megjelent. Ára. 36 P. Le.pagenál Ke lozsvár. Kérje orvosi jegyzékeinket és előnyös száHitáei fdfóteieink közlésiéit 1 Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet 166, 1. Kil» 1»se Bti^ázSe MUltes Keüemen törökországi leveieil? IrVaS Pálóczi Edgár
