Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-20 / 164. szám

MBtaasiSuiaea Hatalmas változáson ment át a kolozsvári partfürdő At uj vezetőség mór eddig is a mtilt sok hibáját tette jóvá — Ui szülőberendezést szeleinek fel jövőre és a nagymedence alját is kibetonozzák Kolozsvár, jufius 19. Napfény, viz, levegő... I Három egyszerű szó. ami a nyár miniden via- I •ázsát, minden örömét megtestesíti. Mindem l 'mber arra áhítozik, hogy ezekből a javakból minden nyárom kivegye részét s ha mindebben •esze voit, méltán elmondhatja, hogy jót nya­ralt és uj erőtartalékot gyűjtött a következő íyárig. Mert valóban tökéletes, mtótérhetet.len írzés a szövet és vászonWodáfcból miegszabBi- iult testeket kitárná a miemnyb® kvarclámpa jótékony síugarainak, űditő kortyokat inni az OTomdms levegőből s aiztán megpihenni, eirim- íatózni a váz hűsítő fodrai között. Sok ember hatalmas áMozatokat hoz. egész ívem. át buporgatott félretett pénzét fekteti sbha, hogy családjával együtt vasútjegyet páüilsan és elutazzék vaflabova — nyaralni! A Mai, korlátozásokkal teli világban azonban, urnáikor meg kell nézni minden kiadott füléit, ígyre többen fedezik fel, hogy a megfelelő nyaralás biztosítása érdiekéiben nem feltétté­lül szükséges elutazni. Hiszen napfény, viz is levegő — hogy ne meonjünk messzebb — kielégitően, sőt bőven van a kolozsvári stran­don, vagy ha úgy tetszik, a városi patrtfür- lőn is. Csak meg Ml nézni egy-egy forgalmasabb napon a strandot, hány ember adja át magát itt az önfeledt pihenésnek, hány ember kapcso­lódik ki a mindennapok gondjaiból, milyen áriáéi tömeg „nyaral“ a nagy medencében és környékén, hányán napoznak a zölicleíő pá­zsiton elhelyezett padnkon s mennyire Misül- nek az árnyas fákkal szegélyezett utak men­tén! Bizony, itthon is lehet nyanalni. éppen alyan jól, mint máshol s ráadásul sokkal gaz­daságosabban. Ez volt a helyzet... A városi partfürdő előző évbeli „rekordo­kat“ meghaladó látogatottsága nemi a véletlen tníív®. Mindenki szívesebbéin jár ide, mint ez dStS években, hiszen a hanyagságot 3 rendre mié törekvés, a felelőtlen közömbösséget r, Hindern apró részletre kiterjedő gondoskodás váltotta fel. Élénken emlékezetünkben élnek még a strand román uralom alatti vezetői- lek hibái. Furcsa világ járta errefelé. A dü- ledező kabinokban vígan lopkodták a vendé­gek pénztárcáit és holmijait. zsírtól csöpögő papírok tarkították az utakat, lépten-nyomon szalámi- és sajthéj-esendéletckbe, üres kon­zervdobozokba botlott az ember lába. A zenét szolgáltató, végelgyengülésben levő berendezés recsegő hangszórója özánviz előtti slágere­ket“ (főleg román nótákat) nydoergeít, amiket Noé is csak egy mcggoradjolialblan pillanatában rítt fel bárkajába. A nagy medence vizát nem szűrték, a gyermekek pedig államdóam a sizbe- fulladás veszélyével kacérkodtak. ha a part- tiirdőn átszelő folyó sekélynek látszó, de ren­dezetlen, iszapos medrébe bemerészkedtek. A szern sem birt itt megpihenni, a vezetőség előszeretettel mázoltatta be az .épületeket és egyéb rekvizitwnokat kék és sárga színekre, hogy a jobb sorsra érdemes kolozsvári ma­gyarok még itt se feledkezhessenek m'eg ,, A agyra mán iá ról“. Ilyen volt strand még tavaly is. Azóta nagyot fordul! a történelem kereke. S bár sokak szemében talán furcsának hat ez a megállapiit ás. az időközben minden térem bekövetkezett nagy és előnyös változtóst, ki-ki i strandon is tapasztalhatja. ... és ilye« változás következeit be! Ha valamelyik kolozsvári polgár Rip van W inkle módjára átaludt« volna a román ura­lom'. néhány utolsó évét s most, hogy újra fel­ébredt, fel akarná magáit frissíteni a strand vizében, álmélkodva dörzsölné szemeit a vál­tozás láttára. Hová lettek a kék és sárga szinek: Égő piros és hab fehér szín uralkodik mindenütt, ami a pázsit és a fák lombozat ál­nak zöld színével minden magyar szemnek jóleső trikolort varázsol elő. Kicserélték a ro­zoga zeoieberendezéet is, de az uj és kellemes zenét szolgáltató gépezet sem „perpetuum mobile“> mert cgy-cgy órai muzsikát mindig egy órás szünet követ, hogy azok se fuhnnod- óinak meg a strandról, akik a csendet kere­sik. Most tisztán látszanak, hogy merre Kanya­rodnak az utak, immár sehol sem tornyosul­nák szemétkupacok. Több alkalmazott állan­dóan azzal foglalatoskodik, hogy az uzsonázá- sokból visszamaradó hulladékokat, elszedje és eltüntesse. Kedvükre fürdőzhstnek a vendé­gek. A kabinokba csak az lephet be, aki iga­zolja magát, otthagyott értékei biztonságban vannak. A nagy medence vizét márts szűrik, de jövőre még tökéletesebb lesz a szürőberen­drizés. Az uj szrerőheremdezés felszerelésével egyidejűleg kibetonozzák majd a medence al­ját is. addig is azonhatn asnig erre soir kerül, a városi főorvosi hivatal irányítása alapján, klórmésszel naponként gondosan fertőtlenítik a vizet. Kísérletet tettek már olyan irányban is, hogy a. mgymiedemeét vízvezetéki vízzel töltsék meg, ez az eljárás azonban, attól elte­kintve hogy lassú, nem vezethet célra, mert a viz nem sokáig tudta megőrizni tökéletes tisztaságét. Az uj szűrőberendezés mindezeken a bajokon segíteni fog. A következő stramd- ávadnai még jobbam korszerűsítik, még inkább az igényekhez hangolják a paa-tfürdőt. Persze mindehhez a pénzen kívül -— amit az illeté­kesek. abban a tudatban, hogy a közönség ér­dekeit szolgálják szívesein, fektetnek be, — idő is kell, hiszen „Rómát som építették fel hat nap alatt“. Az újságíró, aki hivatásánál fogva ha,1 ro­mosabb a benyomások lerögzitésére, mint a többi ..civil“, örömmel szögezheti le újólag azt a nagy változást, ami a strandon máris bekövetkezett. Kört jártunk n stramdon, ami­kor a, karbahozásá munkálatok megkezdődtek s újabb tiapasztaiataink nyomán megállapít­hatjuk, hogy Bárány László mérnöknek, a strand igazgatójának és munkatársainak fá­radozása, nem volt hiábavaló, sikerült a stran­dot úgy neudbehozni. hogy még a kényes igé­nyű vendégek dicséretét is kiérdemelte. Mások az ilyen jól végzett munka után már pihennének, a strand vezetősége azonban már most azoknak, a terveknek a kidolgozásán fá­radozik, amelyeket jövőre akarnák megvaló­sítani, Említettük már, hogy nj szűrőberen­dezést vásárolnak & szereltetnek fel, de ezen-, kívül szó van külön-külön vagy, női és férfi közös öltözők építéséről is, mert egy forgal­masabb nap a jelenleg meglevő rengeteg ka­bin sem bizonyul elegendőnek. Jövőre még az ideinél is szebb és jobb strand várja, majd a partfürdőzés .-okezer főnyi táborát. Ezért bátorkodtunk riportunk elején leszö­gezni, hogy itthon is jól lehet nyaralni. Ezzel az őszinte megállapítással nem akarunk ma­gánügyeikbe beleavatkozni, hiszen — a trand látogatottságából ítélve — erre már úgyis rájött mindenki... Mit mond a az állatok biztonsági ösztönétől ? A varjú jó! ismeri a puskát — Miért menekül hegynek a nyúl? Volt idő — alapjában véve nemis na­gyon régen — amikor az ember még nem tartott igényt az egész földkerekségre. Akkoriban a magányos szigeteken és a la­katlan tengerpartokon bőven éltek még még olyan állatok, amelyek a félelmet hír­ből sem ismerték. Úgy viselkedtek, mintha, veszedelem vagy ellenség nem is létezne- Honnan tudjuk ezt? A felelet egyszerű: ezek a boldog tudatlanságban élő lények még máig sem haltak ki teljesen. Hozzájuk- tertoznak például azok a tengeri gyikok, Amelyekre Beebe a hires természetbúvár buk­kant a Galapagos-szigetekon. >,Ha közöttük jártaim, — ir.ia 1 számoló­jában — alig akartak utamból kitérni . . . ha leültem, akár meg is simogathattam őket . . . Amint hármasával-négyeséwe!! ott süt­kéreztek a napon, egymásután foghattam őket hálómba, anélkül, hogy menekülni pró­báltak volna. Az egyetlen érzelem, amit tár­saik sorsa kiváltott belőlük, csupán a kí­váncsiság volt“.. Ezeknek az állatoknak ügylátszik fogai műk sem volt arról, hogy veszély is loselkod hetne rájuk. Mindenesetre megvan az oka, hogy miért hagyhatták ki a veszedelmet számításaikból: egyetlen más állat sem va­dászik rájuk, nincsen értékes bundájuk, feltűnő tollazatuk sem, az ember tehát nem törődik vplük. Más, hasonló 'gyanútlan ál latfaj már' régen áldozatául esett volna az ember rabló ösztönének. . Ez l'tt például a Mauritius-sziget „fogas“- galambjainak sorsa. A repülni nem tudó ga- lambfaj a ,szigeten először part,rászálló mat­rózokat teljes huzalommal fogadta. A ga­lambok nem hogy nem menekültek előlük, hanem leplezetlen kíváncsisággal eléjük sé­táltak. Néhány évtized múlva természetesen már csak hírük maradt lenn. Ugyanez a végzet jutott osztályrészül az úgynevezett Steller-féle „tengeri tehenek"- nek is, amelyek a 17. században még óriási tömegekben legelték a tengeri sást. Keletszl- béria partvidékein. Ezek az állatok évszá­zadokon keresztül nem ismertek ellenséget és hosszú béke alatt annyira elvesztették biztonsági ösztönüket, hogy már a legrosz- szaBb tapasztalatból sem tudtak okulni. Ez a „szelídség“ tehát egész más természetű, mint a nagyvárosok parkjaiban élő mókusok és feketerigók óvatossággal párosult bizal­matlansága. Ha az állatok az emberrel kö­zelebbi ismeretségbe kerültek, nagyon jól tudják, hogy mit kell tartani felőlük. Mindezek, az esetek tehát kivételek. Az állatok nagy részénél a veszélyöszfön jól kifejlődött. Hogy ösztönről van szó, az bi­zonyítja. a legjobban, hogy az állagok nem vaktában, nemis megfontolt módon, hanem bizonyos, testalkatuknak, nagyságuknak és életfeltételeiknek megfelelő módon próbál, nak gondoskodni biztonságukról. Érdekes példákat találunk erre Hediger professzor egyik írásában. Az ujpomerániai Blsmarck- féhzigeten a professzor egy ház falánál egy alkalommal egész sereg kényelmesen sütké­rező gyíkra bukkant. Közeledésére a csapat azonnal szétrebbent; egyik része felfelé me­nekült és a gerendák között keresett mene­déket, másik része pedig a földön próbált clrejtőzködni a füesomók és lombok alatt. A közelebbi vizsgálat kiderítette, hogy a gyi­kok két különböző fajtához tartoznak és mindegyik a saját természetének megfelelő módon menekült. A felfelé menekülő gyikok lábain tapadókorongok voltak, a másik faj­nál ez hiányzott. Közönséges mezei nyulainknak az « szo­kása. hogy dombos vidéken szívesen mene. külnek hegynek felfelé, hasonlóképen anató­miailag magyarázható: hátsó lábai a mell­sőknél jóval hosszabbak. Az üldöző agárral szemben, amely sik területen biztosan utói érné, igy biztos előnyre tesz szert. Nagyon különböző az egyes állatfajoknál az a távolság is, ameddig a vélt ellenséget közelükbe engedik. Igen érdekes ebből a szem­pontból a trópusi tengerpartok mangrove-er­dőiben tanyázó rákok viselkedése- Ezek az üregekben tanyázó nagy rákok jó időben való­sággal nyüszögnek a földön. Amint valami 15 méterre megközelti őket, mintegy vezényszóra hirtelen eltűnnek üregeikben. így előáll az a rendkívül különös helyzet, hogy akárhol tűnjék is fel az ember az erdőben, mintegy 30 méter átmérőjű kör középpontjában ta- látja magát, amelyen helül egy rákot sem lát. amig a kör kerületén kívül megszámlál­hatatlan mennyiségben nyugodtan üldögél­nek az érdekes állatok. Magasabhrendü állatoknál ezt az úgyne­vezett biztonsági távolságot az állatok ta­pasztalatai is erősen befolyásolják. Minden vadász tudja, hogy a varjú a puskával cser késző vadászt nagyon jól meg tudja külön­böztetni hz ártatlan járókelőtől és az utób­biakat sokkal közelebb engedi magához. A különben oly bizalmatlan afrikai nagyvad­ról is azt jelentik a természetbúvárok, hogy védett területeken sokkal megközelithetőb- bek, mint ott, ahol vadászatukat nem tiltia a törvény. Egyes állatok menekülési módszere ezzel szemben különösképen teljesen éss-zei'ütlen nek látszik Sok esetben az üldözött álla­tokat menekülési ösztönük veszedelembe kergeti. A pingvinekről mindenki tudja, hogy kitűnő úszók, a szárazföldön viszo-nt annál. esetlenebből és gyánioltalanabbul- mo­zognak. Ennek ellenére az egyik pingvin/»,r üldözői elől nem a vízbe menekül, amint az ésszerű lenne, hanem éppen a szárazföld belseje felé igyekszik. Természetesen igv .játszva elfoghatja bárki a könnyelmű álla­tokat. Lehetséges, hogy a pingvineket más ellenségek• szoktatták-rá .erre a menekülési- módra, aomlyckkel szemben a szárazföld biztosabb védelmet nyújt. Az Uj-Guineu bozótos erdőiben élő „nagylábu tyuk“, ha- sonlóképen az ostoba állatok közé tartozik. Ha felriasztják, nem az avar és az ágak alatt keres menedéket, bár erre pompás al­kalma lenne, hanem felágaskodik. mintha minél jobb célpontot akarna nyújtani «'va­dásznak De nem kell ilyen messzire mennünk, min­den kéri* páros vagy autós tapasztalta már. 1941. J U £ l V S ZÚ GYÄRJ 3fl : C fl R m E n CIPŐGYÁR, riflGYtffÍRflö hogy közönséges házityukjainknak tásttOK több belátása. Az ut szélén békésen csipe­gető majorság a közeledő gépkocsi elől nem az árokba menekül, hanem hangos kotkodá- csolással éppen az ut másik oldalára igyek­szik és igy természetesen sokesetben éppen a. kerekek alá vett magát. A legújabb kuta­tások szerint, a tyuk „érthetetlen“ viselkedé­sének magyarázata', bogy az ellenséget Iehe. tőleg szem előtt, akarja tartani. Minthogy hátrafelé köztudomásúlag nem lát. ferde« vagy keresztben kénytelen az utón átfutni. Hasonló esetek különben nemcsak az „os­toba“ tyúkkal, hanem a szárnyasoknál ma- gasabbrendii állatokkal is megtörténnek. Számos vadászleirás 'számol be például ar­ról, hogy az afrikai autóutakon a zebrák vagy antilopok egész nyájai rohannak hosszú ideig az autó előtt, sőt nem egyszer utána, amig el nem hagyták, hogy egyszerre csak hirtelenül megálljának és szinte öngyilkos- sági szándékból szembeforduljanak vele. A magyarázat a tyuk példája, után most már nagyon egyszerű. A vezérállat és nyomában az egész nyáj először lábaiban bízva. mene­külésre fogja a dolgot, majd amikor már azt gondolt», hogy eleget, futott ahhos, hogy egérutat nyerjen, megfordul 09 szemügyw veszi a helyzetet. Az antilop azonban mérte okosabb a tyúknál. Ezt a módszert csak síi­dig követi, amig tapasztalatokat nem gyűj­tött. Amikor a korszerű közlekedéshez hoz­zászokik, menekülése ' is lényegesen célsze­rűbbé válik, ... ........~w—O—I ——— \r egységes satţfi áirrencSsxer A mezőgazdasági termények és termékek árának általános rendelkezésére hatalma* ár- kormánybiztosi rendelet jelent meg, amely egységbe foglalva a« árakat megteremti az állandó árviszonyokat, A rendelet kielégíti a mezőgazdaság jogos igényeit, de figyetemmel van a fogyasztók ér­dekeire is. Az uj árak a legutóbb életbelépte- tett gabonaárakhoz igazodnak * azokkal együtt az egész gazdasági és tartamára érvé­nyesek. E rendezés már figyelemmel volt a forgalomba hozatal szempontjaira is, méltá­nyos haszonkulcsot állapítva meg. A 116 szakaszból álló rendelet az ország te­rületét négy, illetve öt csoportra osztja azért, hogy az ármegállapi tásnál figyelembe lehes­sen venni « vidékenként változó termelési és szállítási viszonyokat. Az ötödik csoport a fő­várost, valamint a budapestkörnyéki városo­kat és községeket foglalja magába, Az uj árak már éle+be léptek és szabályoz­zák úgy a sertés, mint a borjú, marha és bir­kahús árakat. Megállapítást nyert a hentes­áruk legmagasabb fogyasztói ára is és ren­dezték a tej, vaj és sajtfélék árát. Gondosko­dik a rendelet a növényi termékek egész so­rának árszabályozásáról is. s az erre vonat­kozó pontos adatok a hivatalos lap csütörtöki julius hó 17-iki számában jelent meg. '' — - g— **-——*—— II ■■« I »I — — MÁRAMAROS MEGYÉBEN TÖMÉ GESEN TÉRNEK VISSZA A GÖRÖG KA TOLIKUS VALLÁSRA A ROMÁNOK ÉS A RUTÉNEK. A Magyar Tudósitő jelenti Máramarosszigetről: A már amarosm egyebeit románok és rutének ezrével térnek vissza a görög katolikus vallásra. Sok községben mir egyetlen hívője sem maradt a görögkeleti vallásnak és a görögkeleti papok visszatértek Romániába. A visszatért hívek arra kérték a román, illetve rutén görög katolikus egyhá- zakat, hogy vegyék használatba a hívők nélkül maradt görögkeleti templomokat, Se több keime» mór meg is történt-

Next

/
Thumbnails
Contents