Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-20 / 164. szám

MCgzb&m ÍS'rs’jfa

t 9 4 1* J V £ M V S 20

.EMBERED A HAVASOM«

Film-forgafóUőnyvet írt Nyíró József — Karácsonyi meglepetésnek szánják a székelység nagy iráj'ának filmjét, amely nem műteremben, hanem a székely havasok rengetegeiben készül

„A legtisztább magyar fajta sorsábanlaz egész magyarságot akarjuk ábrázolni"

Kolozsvár, július 19. 1949 napfényes szeptemberében, amikor a magyar honvédség csapatai végeláthatatlan sorokban vonultak be Erdély felszabadult földjére a sors Kadics- falmára vetett egy fiatal tüzértisztet. A tüzér polgári foglalkozása szerint filmrendező volt. Szabad idejében járta a hegyeket, szóba ereszkedett a pásztorokkal és a fadönitő székelyekkel. Magába szivta Erdély legmiagyarabb részének csodálatos világát s megszületett benne az elhatározás, hogy igazi, hamisítatlan erdélyi filmet fog teremteni.

így történt aztán, hogy a fiatal tüzér bekopogtatott Nyirö József kolozsvári lakására s előadta tervét: filmet akar készíteni a székely ség életéről s a forgatókönyvet, Nyirö Józsefnek, a székelység nagy Írójának valamelyik elbeszéléséből akarja elkészíteni. A fiatal rendező olyan lelkesen és meggyőző erővel beszélt, hogrv Nyirö József elfogadta az ajánlatot

Rövid film helyett — nagy film

Most ez a fiatal rendező, Szőcs István, itt ül velem szemben Nyíró József lakásán és mesél arról, hogyan jutottak addig, hogy végre megindulhatnak az első hamisítatlan, igazi erdélyi fihn felvételei.

— Eleinte rövid filmre gondoltunk. El is késziiettüvJc egy kis karácsonyi legenda forgatókönyvét. Bingerth János, a Hunnia filmgyár vezérigazgatójai olovasta a forgatókönyvet. El volt ragadtatva és kijelentette, hogy ebből a témából föltétlenül nagy filmet kell csinálni. így lett aztán az eredetileg 10 percesnek szánt filmből két teljes órát betöltő játékfilm. Újból nekiláttunk a munkának. Nyirö Józseffel kettesben hónapokon át dolgoztunk a forgatókönyvön. A „Havasok könyvé“-bői, a „Kópjafák“-ból és a „Jézus- faragó ember“-bői válogattuk össze a legszebb novellákat és azoknak anyagát használtuk fel.

A munka tulajdonképpen egyáltalán nem volt nehéz. Mint- szakember mondhatom, hogy minden Nyirő-novella valóságos, kész forgatókönyv. A képek és emberek, a fák, a vihar s az egész természet olyan hallatlan élességgel bontakozik fei ezekben az Írásokban, hogy tulajdonképpen nem kellett mást tennünk, mint a film nyelvére lefordítani az egészet és végül abroncsbafogni az anyagot.

«— Sztárunk nínesesn. A férfi főszereplő

Görbe János, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja lesz. Görbe János három évvel ezelőtt szakadt el a földtől s úgy hiszem mindenki másnál jobban megérti szerepét. Rajta kívül Borovzsky Oszkár, Bihary József, Tompa Pufi, Gárday Lajos kaptak nagy szerepet. Női szereplője egyetlen egy vau a filmnek,

— Ki játsza ezt a szerepet ?

— Ne haragudjék, de ezt az egyet nem árulhatom el. Nagy meglepetésnek szánjuk. Hónapokon át kutattam női főszereplő után. Végigjártam az összes pesti színházakat, színi, iskolákat, bejártam az egész országot, amíg végül megtaláltam azt, akire illett ez a szerep.

Égy esztendőt szántak a felvételre

— Mikor kezdődnek a felvételiek?

— Tulajdonképpen már meg is kezdődtek, A csiksomlyói búcsún készítettük az első képeket, az „expedíció“ pedig a jövő héten inelul Kmászna környékére.

— Mennyi időt, szántak a felvételekre?

— Közel egy szlendőt. A csiksomlyói bu- ssuval kezdjük s első hó lohu'l áfával ér véget a munka. Ez a szokatlanul hosszú idő azért szükséges, meri mi mindig a valóságot akarjuk fényke nézni. Kivárjuk a vihari és a napsütést. A havat nem műteremben állítjuk elő néhány kiló sóval, hmem a havasokban várjuk a hóhullást. A több száz főnyi statisztéria beállítása és mozgatása is sok időt vesz igénybe. Hiszen ezek az emberek soha életükben még nem játzo’tak filmen, sőt nagyrészük valószínűleg még fáimat sem látott. Meggyőződésem, hogy éppen ezért lesznek igazak

és természetesek. A mütertni felvételeket, november táján akarjuk megcsinálni s szeretném a filmet karácsonyi meglepetésként bemutatni a magyar közönségnek.

— Sok nehézséggel kell majd megküzde- niink, tudom, de vállai!juk a nehézségeket. Ez a film, ami e pillanatban még csak bölcsőjében fekszik, mert hiszen a tulajdonképpeni felvételek még esuk a jövő héten kezdődnek meg, minden újszerűségével együtt kisérlet- számba megy. Az uj, eredeti utakon járó erdélyi filmgyártás elindulása akar lenni s erre jobbat és szebbet, mint egy Nyirö filmet rém is találhattunk volna.

Itt közbeszól Nyirö József:

— A filmről Írhatsz amit tetszik, de azt semmiképpen se feledd megemlíteni, hogy mindenekelőtt báró Wlassits Gyulának, a magyar filmművészet egyik kiváló irányitó jónak. és a Hunnia filmgyár vezetőségének, elsősorban! Bingerth János vezérigazgató urnák tartozom különös hálával, hogy a film mtgvadi- sitását megértő és hozzáértő magatartásukkal lehetővé tették.

Ismét Szőcs István veszi át a szót:

— A film címe: Emberek a havason" f szeretném, ha ez a film fordulópontot jelentene a magyar filmgyártásban.

Szőcs István ma indult el a film gyártási személyzetével a Székelyföldre, hogy ellesse a szél zúgását, a napfényt, amint visszaesil- lan a fűszálakon, a verejték a favágó székeiV homlokán. Ősi székely énekeket daloló magyarok kerülnek a felvevő gép lencséje elé, kemény, sxálfadereku legények, barázdált arcú, reliézszavu férfiak és tiszta, komoly leányok.

Itt ül előttem Szőcs István és arcán ki«,

Két kép a ke!©ti hadszíntérről

„Újszerű és szokatlan filmet akarunk teremteni"

— Megtudhatnék valamit a film. meséjéből? — teszem fel a kérdést.

— Erre tulajdonképpen nem is olyan köny- nyü válaszolni. Ha három mondatban el- kellene mondanom a film meséjét, aligha tudnék valamit mondani. Itt nincsen meg a filmeknél megszokott egyszerű, sámán gördülő történet. Egy havasi emberpár életében a székely havasok, emberek, füvek, fák, virágok, természeti erők, hősi, érintetlen világát átírjuk vászonra vetíteni. Mindamellett ez a film nem székely ,.egzotikumok“ felvoml mására törekszik. A legtisztább magyar fajta sorsában az egész magyarságot akarjuk ábrázolni, keserű és mégis hősi sorsával. Ez a film Ciiak úgy lesz'jó, ha egyaránt megértik Berlinben, Rio de Janeiroban és Tokiólvn. Emberi, őszinte, kendőzetlen igazságot akarunk.

— Nem tagadom, újszerű és szokatlan filmet akarunk teremteni. Erre pedig alkalmasabb témát, mint Nyirőnél, sehol sem találhatunk. A valóságot akarjuk adni s ez mindig kemény és kegyetlen, de Nyirőnél elveszti súlyos anyagszeriiségét ős legendává - .!«/.*osul. Ilyen szándékkal indulunk neki a felvételeknek.

— Ez a film tehát elüt minden eddigi magyar filmtől.

.— Úgy van. Nem magyaros, hanem magyar filmet akarunk. Az oroszok és franciák néhány kísérletére gondolok. Minél kevesebb színészt és minél több valóságot akarunk. A Nyirő-film menekül a műteremtől. A havasok, a zuzmószakállas fenyők, az állatok, legalább olyan fontos szereplők lesznek, mint az ember. A lehetőség szerint mfliél kevesebb színészt játszatunk. Szereplőiül nagyrészét ett a havason válogatjuk ki. Ezek nem játszani, hanem élni fognak. A filmfelvevő gép előtt is tovább élik életüket, döntik a fákat, birkóznak a viharral s harcolnak a mostoha földdel.

NÉMET PÁNGÉLOSKOOSIE EG-Y MEGHÓDÍTOTT OROSZ VÁROS ELŐTT

Kikei szerződtettek eddig?

— A főszerepeket azonban mégiscsak színészekkel kell játszani. Kiket szerződtettek eddig?

NÉMET GYALOGSÁGI ÁLLÁS A KELETI HADSZÍNTÉREN

számára pótolhatatlan veszteség ha — különösen a naqj n^ár melegben — munkakedve ellankad, izmai elemiednek és kimerültsége meggátolja munkájának el- véazésében.

Ha karizmainkat, Fe!ünl?et, nyakunkat, homlokunkat a hűsítő, frissítő

DIANA

sósborszesszel

kenegetiük. vereítékező testünk lehűl, petyhüdt izmain i megteszülnek, vérkeringésünk felélénkül, munkabírásunk megduplázódik.

Egészségét féltő ember sohasem megy munkába Diana-sósborszesz nélküi.

JELENLEGI ÁRAK:

bujkáló mosollyal beszél arról, hogyan lesik majd az erdei tisztáson az őzeket. Ez a fiatalember nem filmes, aki „bomba sikert“ és ,.soha nem látott szenzációt“ akar, hanem művész,

megszállott, akit megihletett egy nagy iró.

Odébb Nyirö József ül cigarettafüstbe burkoltan s hallgatja amint a fiatal rendező beszél. Néha közbeszól, rávilágít egy képre, egy-egy jelenetre. A forgatókönyv fölé hajolnak s eltűnik számukra a világ; már ett élnek valahol fenn a havasok szélzugatta fenyői között.

így születik a Nyárő-filn:.

NAGY ELEK

Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács kedvezményes díjszabást sürget az erdélyi darabáru-forgalomban

Kolozsvár, julius 19. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács legutóbbi ülésén újólag részié tesen foglalkozott az erdélyrészi darabáru- forgalom megoldástsürgető kérdéseivel. A Tanács elhatározta, hogy ismételten felterjesztéssel fordul az Államvasutak igazgatóságához s a darabáru díjszabás eddigi !J. osztályának alkalmazása helyett a !>. árszabás- osztály alkalmazásának szükségességére mutat rá. A Tanács javasolja továbbá, hogy a távolságokkal arányosan csökkenő kedvezményes szállítási tarifa alkalmazásának kéz leii határát 350 kilométerben rendelje el a Mi17, továbbá, hogy az 500 kilométeren tehui, tehát nagyobb távolcra szóló áruszállítások esetében a degressziv tarifa minimális. emelkedési mértékét alkalmazzák. Ezeket aintéz kedéseket kiegészitőleg a Tanács egy márik beadványában az Erdélybe irányuló szénszállítmányokra kéri a kedvezményes díjszabás alkamazását, mert a szén-szá b niányok az erdélyrészi iparvállalatoknak minimális energia-ellátását biztosítják és igy az erdélyi Iparfejlesztési program szempontjából fontos, hogy a lehető legnagyobb kedvezményi» a ré* szegüljön. Ugyancsak díjszabási kedvezmény, alkalmazását sürgeti a Tanács a székelyföldi ia-áruszállitmámiokra is. A javasolt intézkedések mielőbbi eredményes megvalósítása érdekében a Tanács javaslatait felterjesztés formájában megküldte a szakminisztériumoknak, továbbá a miniszterelnökségnek is.

— Nagyarányú iskolaépítkezést kezd » kormány Kárpátalján. Ungvárról jelenti a MTI: Kárpátalján a magyar kormány 300 ezer pengős költséggel még #u nyáron nagyarányú iskolaépítkezést kezd. 22 községben részben uj iskolát építenek, részben pedig befejezik a megkezdett építkezéseket