Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-19 / 163. szám
194 1. JULIUS 19 A knlfn$zmiii2szter válasza Bó-man Bálint kultuszminiszter válaszolt az élhangzott felszólalásokra. Hangoztatta, hogy a Ház előtt fekvő javaslat tulajdonképpen szerves folytatása korábbi javasla. toknak. A közoktatásügyi igazgatásról hozott korábbi törvény megteremtette a tanügyi másodfokú hatóságokat és a mostani felhatalmazással egy ujj szervezet alakul ki a közoktatásügyi igazgatás terén, öt év tapasztalatai megmutatták, hogy a másodfokú hatóságok beváltak. A minisztérium feladata mondta igen helyesen Kozma Miklós, az elvi irányítás, a felügyelet és az ellenőrzés, de n«m részletigazgatás. Ha ez a múltban nem mindig igy történt, elsősorban azért volt, mert hiányoztak az összefoglaló hatóságok. Kozma Miklós elismerésében annak jelét látja, hogy törekését megértette a Felsőház. Az aggodalmakat illetően, kijelenti, hogy mint a múltban, a jövőben is a hitfelekezeti oktatást az állami oktatás mellett elismeri és ennél fogva nz iskolafenntartó egyházak jogait korlátozni nem kívánja. A miniszter helyesléssel fogadott beszéde után a törvényjavaslatot végszerkezetében elfogadta a Felsőhöz. Vita nélkül fogadták el az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre, és az ügyvédi. önkormányzatra vonatkozó törvényja- Mslatnt, Ezzel kapcsolatban a Felsőház elutasította a zsidó ügyvédek térfoglalásának korlátozása tárgyában a képviselőház által elfogadott és átküldött határozati javaslatot. A házassági törvény a felsőházi előtt. A Felsőház áttért ezután a házassági törA I vény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Kiss Ernő felolvasta a.z együttes bizottság jelentését és a bizottság által elfogadott uj 9. szakasz szövegét. Vitéz Meskó Zoltán szólalt fel elsőnek a törvényjavaslathoz. Szerinte a javaslat egy régen fájó és a magyarságot vérségileg veszélyeztető helyzetet óhajt megszüntetni és mint ilyent a legmelegebben kell minden magyar embernek üdvözölnie, mert alkalmas arra, hogy egy áldatlan állapotot kiküszöböljön, a magyar nemzetet fajilag megmenthesse, ügy érzi, hogy az egyesített bizottság uj 9. szakaszát a Felsőhöz nagy többsége nem teheti magáévá. Fontos nemzeti és fajvédelmi okok tekintetbe vételével alkották ezt a törvényjavaslatot. Megítélése szerint a Felsőháznak nem Miel célja egy kivétélezésekkel teli törvényt hozni. Úgy látja, hogy az együttes bizottság a kérdést bizonyos tekintetben még most is inkább felekezeti, mint faji kérdésnek tekinti. Igen szomorú, hogy. amikor, a világ és vele a magyarság, legkomolyabb élet- halál harccal küzdelmet folytat in bolsevizmus ellen, akkor a zsidó kérdés immár harmadszor kerül a magyar parlament elé. Amikor először került ide, akkor kellett volna félvema- gyarázháhntlanul megoldani ezt a'kérdést. Kívánatos. hogy a. házasság kérdését végleg megoldják. A javaslatot elfogadj«.. Ím raercegpTiinrsfiss* li©*»:«©«®© Ezután Serédy Jusztinján bíboros herceg- prímás emelkedett szólásra Beszéde elején kijelentette, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben itt a nyilvánosság előtt megállapítja, hogy ez a súlyos törvényjavaslat, amely közvetve az ország lakosságának több, mint kétharmadát kitevő katolikusok szentségi házasságára vonatkozóan is akadályokat kivan felállítani azzal, hogy valóságos erőszakot gyakorol a katolikus törvényhozók és katolikus házasulok lelkiismeretén, úgy készült, hogy megalkotásába az indokolás szerint orvos szakértők ugyan bevonattak, de nem vonattak be egyházjogászok, illetve ezek bevonásáról az indokolásban nem történik említés, sőt maga az ország prímása, aki nálunk az egész magyar katolicizmust törvényszerűen képviseli, szintén nem nyert módot arra, hogy idevonatkozó észrevételeit és módosító javaslatait idejekorán megtehesse. A törvényjavaslat szorosan vett tárgyalására kitérve, ünnepélyesen kijelenti, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban a püspöki kar nevében kifejti a katolikus álláspontot, ha pedig a törvényjavaslat miatt ellentétbe kerül az egyház és az állam ezt az ellentétet nem az egyház idézi elő. A törvényjavaslat három házassági akadályt állít fel: fertőző gümökor, fertőző nemibaj és a zsidó származás akadályát. Ezek az akadályok ugyan közvetlen csupán a polgári házasságra vonatkoznak, közvetve azonban magának az egyházi szentségi házasságnak a lelkész közreműködésével való megkötését is lehetetlenné teszik. Az egyház soha sem ismerheti el, hogy az államnak a szentségi házasságok megkötésére vonatkozólag akárcsak közvetve U hft:- ^ tnlnemU intézkedési vagy tilalmazó jogi, van- na. Az előttünk fekvő törvényjavaslat u; ys.n- akkor, amikor a zsidók ellen hadakozik hűségesen ragaszkodik a zsidó szellemhez, viert legalább közvetve, a polgári házasságot Kívánja alátámasztani A püspöki kar » Vi fn~ likus hívekkel együtt következetes :</. igazsághoz, amikor szembe helyezkedik ezzel a törvényjavaslattal, mert a törvényjavaslat beleütközik a házasság szentségébe. « egyház kizárólagos hatáskörébe ut'^s isteni törvényébe és beleütközik a természeti törvénv be, amikor embereknek a házasságra vonalközé szabadságát korlátozza és szembe m- lyezkedik azért is, mert a nem szentségi; a felbontható házasság, a válás előmozdításával végzetes veszedelmet zudit a nemzetre. Hangsúlyozza azonban, hogy a törvényjavaslatot nem a zsidók kedvéért, hanem eivi okokból azért nem fogadhatja el, mert ez a katolikus szentségi házasságoknak is akadályt akar feláMitans. A hercegprímás a továbbiakban az egyházi kánonokat idézte a törvényjavaslat rendelkezéseivel szemben és részletesen foglalkozott’a javaslat intézkedéseivel. Kifogásolta, hogy a javaslat nem tesz különbséget izraelita vai- lásu és keresztelt zsidó között, hanem mind ■■- kettőnek egyaránt meg akarja tiltani a házasságot keresztelt nem zsidókkal is. Arneny- nyiben tehát a tilalom a keresztesekre ír vonatkozik, ezt a javaslatot el nem fogadhatja. Az egyházban soha sem volt, most sincs éa a jövőben sem lesz olyan törvény, amely a kerekeiteknek, ha egyébként más házassági akadály fenn nem forog, pusztán származásuk miatt megtiltaná a szentségi házasságot. Minthogy a javaslat a pozitiv isteni törvény-: nyel szemben, legalább közvetve a polgári házasságon keresztül, a katolikus szentségi házasságra vonatkozóan is akadály ókat akar felállítani, minthogy továbbá ellentétben a természeti törvénnyel, azoknak, akiknek Isten sem közvetlen, sem közvetvé egyháza által meg nem tiltotta a házasságot, azoknak a házasság megkötésére vonatkozólag szabadságukat korlátozza, úgy hogy az indokolás ismételt kijelentése ellenére is bizonyára beleütközik az egyéni szabadságba, sőt valóságos erőszakot gyakorol hívei-lelkiismeretén és végül 1 minthogy a javaslat célja az isteni és természeti törvény sérelme nélkül is elérhető volna, amennyiben a tervezett házasság létre sem jönne, ha a házasságot 'tervező egyik féllel a másik felet megvizsgáló orvos szigorú titoktartás alapján közölhetné ennek betegségét, vagy ha az állam a saját hatáskörén belül maradva a zsidó származású fél házsságának — sajnosán bár — de nem biztosítana ugyanolyan polgárjogi következményeket, mint a többi házasságoknak. — a javaslatot nem fogadja el. SziilWí Géza javaslata Seim Géza az egyesített bizottságban elfogadott 9. szakasz mellé kéri még bevenni azt, hogy „re J Jen paragrafusban megható-: rozolt házasság* tilalom alól re kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül fel- \ vnrrtiiÉBt adhat keresztén/ hitfelckezeihéz tartozó olyan személynek, aki a magyar nemzeti törekvések előmozdításában kiváló érdemeket szerzett. Mentesítsék a törvény hatálya alól ivadékait is“. Ennek a módosításnak az elfogadását kérj és a javaslatot ebben a reményben általánosságban elfogadja. fijwaöz rréff a jJSvcfljJórX felszólaló. A javaslat indok olása szerint a magyar fajt akarja védeni, fajvédelmi törvény kivan lenni. Lehet.e fontosabb kérdésünk, mint, a magyar faj védelme. Ez priusza minden törvényhozásnak és minden állami igazgatásnak. Éneikül hiábavaló a honvédelem, a közoktatás, az ipar és a gazdaság felvirágoztatása. A magyar fa jt sok törvénnyel lebet védeni -• szociális, gazdasági, egészségügyi, népjóléti törvényekkel. A törvényjavaslatban szerint« hurkolt zsidó törvényről van szó, amelynek legérdekesebb ellentmondása, hogy egyáltalán nem vonatkozik a zsidókra. Mindenkire vonatkozik ebben az országban csak a zsidókra nem. Vonatkozik a nem- zsidó emberekre és a keresztény magyarokra. A törvényjavaslat a faj fogalmát helytelen meghatározással hasznán a és a materializmusnak iskolapéldája. Nem tudja, elfogadni a törvényi a vasla ‘ ot általánosságban keresztény szempontból sem, mert a zsidó származású keresztényeket és ivadékaikat örök időkre ki akarja rekesztőli abból, hogy valaha is nenn zsidó emberekkel házasságot kössenek. Nem tiltja meg a törvény a magyar embernek, hogy házasságot kössön hotten tot távval, négerrel, cigánnyal, bárkivel, egyedül a zsidóval tátija meg. Hogy zsidó nem zsidóval ne házasodjék — ez ügyi« megvolt, ennek visséaállitása nem rendítheti meg a kereszténység nbmvr'd tanítását, azonban mi lesz afcokkal. akik már megkötöttek ilyen házasságot, illetve, akik ilyen házasságból születtek. A törvény reii I-'lk'vpnriuf k szörnyű visszaható ereje van. A- törvényjavaslat maga után vonja a háza« ágon kívüli együttélések tömege.« cl «záporod ás á t, általában az eitkölcsiség lazulását és a vérkeveredé- sek ellenőriz.hetetten folytatását, amit pedig a törvényjavaslat meggátolni kivan. A törvényjavaslatot általánosságban sem fogadja el Az elméik ezután felfüggesztette az ülést. A vita' dél után of órakor folytatták. A Fel-őház délutáni ülését, fíhdványszjcy Albert báró átélünk öt órakor nyitotta meg. Folytatták a házassági törvény módosításáról szóló javaslat tárgyalását, Viczián István azt a módosítási javasla- J tot, amelyet a Felsőház együttes bizottsága magáévá tett,a 9. szakasszal kapcsolatban, mellőzi és e helyett általánosságban elfogadja a képviselöhásban módosított javaslat meg. szövegezését Kapy Béla evangélikus püspök hozzászólása Kapy Béla evangélikus püspök hangoztat ta, hogy nem fogadja el a javaslatot-, m=rt ellenkezik az egyház hitvallásával. Az, állam odaáll az egyház kapujába és az egyház szá. mára megállapítja, hogy kiket részesíthet «. házasságkötésben és kiket nem. A polgár, házasság kötelező, igy tehát az, aki polgári házasságot nem köthet és az arról szóié igazoló iratot nem tudja felmutatni, egyházi házasságot sem köthet. Az egyháznak ezt sérelmesnek kell találnia. De lehetetlenné teszi számukra ennek a javaslatnak az elfogadását az is, hogy nem zsidókról, hanta» keresztényekről van szó. Az Ítélkezés és ültó kirekesztés nem azokra vonatkozik, akik zsidók, hanem akik név szerint, lélek és szív szerint is a keresztény egyházak valamelyikének közösségébe tartozna k. Ámde, akik az egyház szolgálatában állunk, keli hogy itt felelősségünk tudatában kijelentsük, hogy a keresztseg szentsége az egyházak meggyőződése szerint kereszténnyé tesz. Természetes« tehát, hogy az egyház áférzi és mérlegeli híveinek sorsát és óletét. Nem fogadja el a javaslatot. További hozzászólások Orsós Ferenc azt fejtegette, hogy az egyéni szabadság korlátozása, nélkül, differenciált társadalom elképzelhetetlen. A zsidók ötezer év óta eredménnyel gyakorolják a fajvédő! met, sőt ez a saját találmányuk. Több oldalról hallottuk, hogy a félvérek idővel teljesen beolvadnak a magyamágba. A tudomány man tud megállapítani ilyen beolvadást. Magyar- országon legfeljebb három faj él: a kaukázusi,, a zsidó és a ; cigány. Ezért kéri, hegy a javaslatot terjesszék ki a cigányukra is. A javaslatot egyébként a képviselőházi an elfogadott formájában fogadja el. Szabó János hangoztatta bogy n magyar fajvédőkul szempontjából «ziikség van a- javaslatra. Az idők azt kívánják, hogy mából holnapra csináljuk meg a faj vedéi mi tör. vényt. Romániában a húszéves elnyomatás alatt a magyar zsdók hűteknek voltak a ina gyarsággal szemben. Bár megsziveiendő és fájdalmasak lehetnek a zsidó egyéni tragédiák, de vannak magyar tragédiák is. A törvényjavaslatot teljes egészében elfogadja. Az BţşaxsâcjiicşYiminBSXÎer fejtegetése* Ezután Ttadocsay László igazságügyminiszter kijelentette, hogy a 9. szakasz valóban kényes kérdést vetett fel. Mindenekelőtt felvetette az egyházak állásfoglalását, amelyek szerint keresztény és keresztény házasságában nem szabad fa.ji alapon különbséget tenni Ezzel kapcsolatban emberiességi szempontból aggodalmak merülhettek fel, mert szónokok is rámutattak arra, hogy a kereszténnyé lett zsidók között vannak jelentős számban, akik nemcsak külsőleg keresztények, hanem keresztény lelki életet élnek. Äférzi. hogy ilyen szempontból valóban lehetnek olyan egyéni, lelki meghasonlások, amelyeket fájdalom nélkül birá'ni és amelyekkel őszinte sajnálkozás nélkül foglalkozni nem lehet, nem ismerheti el azonban helyesnek azt az aggodalmat, hogy a javaslat tömeges tragédiákat okoz. mert nem akadályozza meg a keresztény zsidót abban, hogy kereszténynyel kössön házasságot. Keresztény vallásu zsidó ezentúl is éppen úgy fog kereszténnyel házasságot kötni, mint eddig, természetesen olyan kereszténnyel, akit ez a javaslat nem zár ki. Legjobb meggyőződére szerint azonban Teljes épségben került ez a 40 tonnás, hatalmas szovjet páncélos a német csapatok birtokába a fajilag vegyes házasság kötése nem kívánatos, sőt veszedelmes. A fajkeveredést nem a vérkeveredé® szempontjából vizsgálja, hanem a társadalomra való kihatásai szempontjából, amit senki sem vonhat kétségbe, aki látó szemmel lát és nem zárkózik el az élettől. Ezeknek a vegyes házasságoknak azért van a magyar nemzeti társadalomra veszedelmes kihatásuk, mert az ilyeneket a társadalomnak úgynevezett felsőbb rétegeiben és a középosztályban szokták kötni, mig a nép körében ritkábban fordul elő, tehát éppen olyan rétegekben, amelyek a nemzeti szellemet és a művelődést vannak hivatva irányítani. Nem lehet tagadni, hogy a házasság révén a zsidóság a maga különös lelkiségét, amely idegen a magyar szeliemiségtöl, belevitte ezekbe a rétegekbe. A nemzet lelke olyan drága kincs, amit nekünk meg kell védenünk. Mivel a vegyes házasság révén ezen a térén káros befolyás érvényesül, bármilyen fájdalmas is az érintettekre nézve, mégis foglalkozni kell vele. Az 50 évig tartó asszimilációs kísérlet eredményei azt mutatják, hogy nem vezettek semmiféle jóra, ennél fogva át kell térni a teljes szétválasztásra. Mindenesetre józanul meg keli vizsgálnunk azt is hogy az 50 éves folyamat bizonyos mértékben adott helyzetet teremtett. A keresztény egyházak állásfoglalását mélységes tisztelettel fogadja és nem szándékszik vele vitába szállni. Kéri a javaslat elfogadását a kép vise1 őházbain elfogadott szövegezésben, A Felsőház Bő szavazattal 53 ellenében elPosru.rití? a javaslatot Az elnök elren.k ite a szavazó-:. V részletes tárgyalás alapjául 53 szavazat ellenében 65 szavazattal a Felsőház elfogadta a java. latot. Ezután a javaslat egyes részeiről döntöttek, A IC. szakasz első bekezdését az együttes bizottságban javasolt szövegezésben fogadta . e! a felsőhöz a képviselőház határozatával szemben. A szavazás után az elnök lejelentette, hogy a felsőiülz a törvényjavaslatot a részletes ; .’ugyalás során véeszerkezetéban az együltcs 1 ''rútságban javasolt mód ősit ásókkal fogadta el. A módositásokhoz leendő hozzászólás célúiból •« házassági törvény módosításáról szóid ,avaslatot visszaküldi a képviselöházank. Ezzel a napirend tárgyalás véget ért. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 11 órakor lesz. (M. T. I.)
