Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-19 / 163. szám
WTwamílIiato. Elfoglalták régi helyüket r ■■■#•■ ii B rr I r ■ 11 r a maros vásár helyi Kozmuvelodesi Ház „tilos"-nak nyilvánított szobrai Lálogalás az újból magyarrá left Kuflurpalotában — Traqitiis sorsú magyar feslőmuvésx bét remek alkotását fedezte fel Bordy András Marosvásárhely, julius 18. Amint a hosszú évek múltán ismét magyarrá lett Közművelődési Házban járunk, eszünkbe jut egy cikk, amely a Keleti Újság 1935 évi karacssonyi számában látott maipvilágot. „A megfeneklett csereakció“ — címmel a cikk írója részletesen beszámolt akkoriban az elárvult Kultúrpalotáról — „Keressük azokat a szobrokat — igy szólt a cikk többek között — a neves magyar mesterek alkotásait, amelyek egykoron ezt u'i impozáns épületet díszítették. Ezeket a szobrokat azonban eltávolították helyükről s most békésen pihennek .az épület pincéjében“. A „Keleti Újság“ hat év -előtti számában megjelent cikk ezután részletesein leírja, hogy nyolc szobor és kép került el a helyéről. Ezek a következők: 1. Az I. Ferenc József megkoronázását megörökítő hatalmas bronzrelief, (Süllő Ferenc müve), 2. Ferenc József mellszobra, (Stróbl Alajos munkája). 3. IV, Ká. roly király gipszszobra (Stróbl mintázta). 4. 4. Erzsébet királyné mellszobra, (szintén Stróbl alkotása). 5. Ferenc József ifjúkort képe. 6. Apponyi Albert mellszobra. 7. Báró Szalay Imre mellszobra. 8. Molnár Viktor mellszobra. (Az utóbbi három Kallós Ede munkája). A romáin megszállás alatt kezdeményezés történt, abban az irányban, hogy a „tilos" szobrokat cseréljék ki budapesti festményekkel. Ebben az ügyben Radó Sándor akkori polgármesterhelyettes tárgyalásokat is folytatott a budapesti Szépművészeti Múzeummal és a Muzeum hajlandónak is mutatkozott arra, hogy a szobrok helyébe Hz értékes festmény* adjon a városnak. A tervbevett csereakcióból azonben nem lett semmi s a szobrok a pincébe kerültek. A kérdéses cikk ezután ajánlotta az illetékeseknek, hegy sürgősen vegyék fel újra a csereakció fonalát, mert a szobrok időközben tönkremiehetnek a pincében. Nagy események, hatalmas változások követték azóta egymást népek és egyesek életében. A Kultúrpalota, szobrait a román uralom alatt továbbra is „tilosnak“ és „veszedelmeseknek“ nyilvánították és lassanként a jótékony feledés fátvola borult a cseréjbe:óra. Ismét elfoglalták régi helyüket a »tilos“ szobrok Most, hegy a visszatért városok soraiban Marosvásárhely is helyet foglal, gondoskodtak arról, hogy a szobrok ismét visszakerüljenek korábbi helyeikre és hogy a Kultúrpalota visszanyerje „békebeli“ arculatát. Áltálában valamennyi szobrot visszahelyeztünk eredeti helyére — mondja kérdésünkre Bordy András, az ismert kitűnő székely festőművész, a Közművelődési Ház gondnoka. —- Csak a Ferenc József megkoronázását ábrázoló óriási méretű bronzreMefet nem tudtuk visszahelyezni megillető helyére, mert időközben a „száműzetés“ alatt, lekopott róla a zománcosás. Addig, amíg ezt helyre nem állítjuk, pihentetjük a valóban művészi tökelyü alkotást. A Közművelődési Házban elhelyezett nagy értékű üvegfestményeket annakidején Dnndea Emil, a hírhedt magyarfaló polgármester távolit tatta el helyeikről. Megkérdezzük ezekre vonatkozólag is Bordy Andrást — Tervbevettük az üveg festmények uj_ báli elkészitését s erre a célra a városi költségvetésben megfelelő összeget irányoztak elő. Most már, hogy a költségvetést az illetékes fórumok jóváhagyták, semmi akadálya sem lesz azok visszahelyezésének. — A városi képtárai, amely szintén a Kultúrpalotában foglal helyet, teljesen álrendeztük — hangzik tovább a nyilatkozat. — Eddig az volt a hiba, hogy a képek néni kaptak megfelelő világítást. Séta a uagyértékii képtárban Megtekinjük az átrendezett képtárat, üj falat építettek, ezáltal 1 a hatalmas terem mintegy kibővült s igy újabb lein tőségek nyíltak képek előnyös elhelyezésére. Érdekes felfedezésre bukkant nemrégiben Bordy András, aki szorgalmas kutatója a régebbi képeknek. Előkerült Dósa Géza egykori marosvásárhelyi festőművész 1869 ben készített hót darab rajza, amelyek közül több muzeális értékű. A városi képtárban láthatjuk Dósa Géza müveit. Közülük az egyik különösen érdekes. A képen Dósa „Nővérek" c. képének vázlata látható. A kép eredetije á Szépművészeti Muzeum tulajdona. Ä tehetséges festőnek regényes élete volt. Mindössze 21 évet élt, szerelmes lett egy ma. rosvásárhelyi leányba, de választottjának szülei kikosarazták. Az érzékeny lelkületű Dósa Géza a visszautasítás hatása alatt öngyilkos lett. Korai halála igen tehetséges embertől fosztotta meg a magyar piktorát. Kicserélik a képtár anyagát Rövidesen Marosvásárhelyre látogat Csán- ky Dénes dr., a Szépművészeti Muzeum igazgatója és akkor megtörténik a képtár anyagának kicserélése. A képtár vezetősége ugyanis Ígéretet kapott, hogy a Szépművészeti Muzeum több értékes képet ajándékoz a városi képtárnak, illetőleg átcserél kevésbé értékes képeket. A marosvásárhelyi képtár örök büszkesége természetesen Munkácsi Mihály „Mosó. nők“ cimü eredeti festménye. A nagy értékű képet annakidején Bukarestbe akarták szállítani, de utolsó percben sikerült megmenteni a közgyűjtemény számára. Értékes kincsei még a képtárnak Ferenczi Károly, Lotz Károly, Vida Árpád. Vaszary János, Csánky Dénes képei. Ezenkívül sok, valóban művészi alkotás teszi teljessé a képtárt, amely most az uj átrendezésben — Bordy András fáradságos munkájának eredményeként — nagyszerű hatást gyakorol a látogatókra Visszaállítják a tükörterem feliratait is Lassanként befejezéshez közelednek a Közművelődési Ház termeinek visszaállitási munkálatai is. Az üvegfestmények feliratait a tiikörteremben annakidején a románok levették. Ezeket a feliratokat most újból elhelyezik. Volt eset rá, hogy a román uralom alatt csupáu letakarták a régi feliratokat és úgy helyezték el a román feliratokat. Ezeket már eltávolították és mindenütt az eredeti felirat fogadja a nézőt. Sajnos a Jókai Mórt ábrázoló üvegfestmény összetört és most nehéz lesz pótolni. A huszonhétévé.-. megszállást azért általában jól vészelte át a székolységnek ez a tündérpalotája, amelyben # képtáron kívül a 70.000 kötetet szám- látó városi könyvtár, zeneiskola, festőiskola és hatalmas hangversenyterem van. Végezetül iktassuk ide a „Keleti Újság“ fentebb már említett 1935. évi cikkének utolsó szavait: — v„A ..tilos" szobrok változatos életpályát futottak be. Voltak fényben, ragyogásban és most pincelakók lettek. Mintha az emberi sors teljesedne be rajtuk is. Az élet örök törvénye. Egyszer fent, másszor lent.“ ár A reményt sohasem adtuk fel még akkor sem, amikor egyeseik a visszatérés örök hitét igyekeztek elföldelni. Most már a szobrok ismét régi helyükön vannak és a magyarság’acélos ereje gondoskodik arról, hogy ez örökké igy is legyen. (S.) é \ VT 8 8 \ enyhe,biztos /in II ll HAS HAJ TÓ. Küszöbön állKolozsvár a?yn várossá való minősítése Kolozsvár, július 18. Albrecht Dezső országgyűlési képviselő Pálffy Tibornak, a kolozsvári Erdélyi Párt munkás szakosztálya elnökének társaságában több nagy fontosságú kérdésben járt közben az iparügyi minisztériumban. A képviselő Kádas államtitkárnál és Magnsházy miniszteri osztálytanácsosnál tett látogatása során előadta, hogy a gyárak és vállalatok Erdélyben az anyaországi jog_ szabályok alapján adják meg munkásaiknak a nyári szabadságot. Errenézve az államtit. kár nyomatékosan leszögezte, hogy az erdélyi munkások és alkalmazottak — szerzett- jog alapján — a régi. rendszer szerint vehetik igénybe szabadságukat. A szabadsági’.'ások kérdésében tehát a munkaadóknak nem az anyaországi jogszabályok alapján kell eljár Diók. A munkakamarák további működésével kapcsolatban az államtitkár kijelentette. hogy rövidesen sor kerül a kolozsvári munka, kamara igazgatótanácsának kinevezésére. Av igazgatótanácsba hat kolozsvári és öt vidéki tag kerül be. Az iparügyi minisztériumban már megtörténtek az előkészületek az ipar- iigyi felügyelőség felállítására is. Az errevn. aatkozó miniszteri rendeletet a közeli napokban bocsátják ki. A munkásságnak az a kívánsága, hogy Kolozsvár — Budapesttel egyenlő rangban — elsőosztályu város legyen, rövidesen megválásul. Kádas államtitkár ugyanis Albrecht képviselőnek kijelentette, hogy nincs semmi akadálya annak, hogy Kolozsvár elsőosztályu város legyen, mert Kolozsvárott jelenleg sokkal nehezebb a megélhetés, magasabbak a piaci árak, mint a székesfővárosban, A kolozsvári munkások igy ugyanazt a minimális fizetést kapják majd, mint a budapesti mun. kások. Véget ért o Magyar Szociális Hópmozaalom országos kongresszusa 19 4 1. JULIUS m I Letették az esküt a kolozsvári adóösszeiro bizottság tagjai Kolozsvár, julius 18. A kolozsvári adóossze- iró bizottság tagjai pénteken este ünnepélyes külsőségek között tették le a hivatali esküt a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében. Az ünnepségen megjelent Kalith András dr. miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató, Barabás István dr. pénzügyi titkár. Sebestyén Já- nos dr. pénzügyi főtanácsos, valamint a Ke- a reskedelmi és Iparkamara és a Baross Szövetség képviselői. A Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Baross Szövetség nevében Tatai Sándor üdvözölte meleg szavakkal a pénzügyigazgatóság vezetőit, majd Barabás István dr. pénzügyi titkár tájékoztatta az adóösszeiro bizottság tagjait kötelességükről. A bizottság tagjai ezután letették az esküt, Az adóösszeiro bizottság tagjaihoz Kflüitb András dr. miniszteri tanácsos intézett meleghangú beszédet. Hangoztatta, hogy huszonkét év után ez az első alkalom, amikor a kereskedők képviselői helye* kapnak az adó- összeiró bizottságban, A bizottság tagjaira felelősségteljes feladat hátul, de lelkiismeretes munkájuknak meg is lesz a kellő eredménye mind az adózók, mind a kincstár szempontjából. A pénzügyigazgató szavaira Tatai Sándor válaszolt s biztosította a kincstár kolozsvári képviselőjét, hogy a közös cél érdekében a kereskedőtársadalom kész együttdolgozni a pénzügyigazgatóság szerveivel A bizottság tagjainak néwsora Az adóösszeiro bizottság kereskedő tagjai, akiket a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Baross Szövetség jelölt ki, a következők: Bodega, élelmiszer: Medvéssi László éa Túrós Márton. Bor, sör, szesz, keresk, biz. borügynökség: Moldován Józsesf, Pállfy László, Bőr és díszműáru: Felméry Endre, Krebsz János. Bőrkereskedők: Poszler László dr„ Tóth Kálmán. Bútorkereskedők: Kun Mihály. Mestttz János. Cipőkereskedök: Kupás Samu és Kenner Frigyes, Cukorka kereskedők: Áss— marin Gyula és Végh Kálmán. Drogéria és iilatezerkereskedők: Leitersdorfer Sándor és Léhőcz József. Ékszerkereskedők: Fejér József és Papszt Gyula. Építőanyag és mészke- reskedök: Bán József. Feslékkereskedők: László Ferenc, Löw Rudolf, Fotó, diszmü és Játezerkereskedő: Balázs Ernő. Schaffer László és Szatmári Elek. Férfi konfekció, készruhakereskedő: Petres József. Sebestyén András. Fűszer, csemege, vegyes, szatócs, zöldség és halkereskedők: bajiak Dezső és Szakács Lajos dr. Gép járműkereskedők: Au- gusztlch Ferenc, Glücklich Leó. írógép éa alkatrész kereskedők: Kacsó Béta és Szeker- nyés Sándor. Kézimunka, rövidáru, kötött- szövöttáru kereskedők: Nagy Sándor, Tóth István. Könyv, papír és zenemükereskedők: sz. Jakab Jenő és Király János. Mozgóképszínház: Jóvián Antal és Udvary István. Nyertsbőrkereskedok: Maurer Frigyes. Dono- gán Gerö, ócska vas-kereskedők: Bagaméry Béla, Ványolós M. István. Posztó, szövet, női divat kereskedők: Csenka Gábor, Kuck Ferdinand és Lőrincz Béla. Sport és bazáráru kereskedők: Poszler József és Retezár Antal. Textil, vászon és fehérítem ükereskedofe Poszler József Lajos, Platsintár Lukács, YVeinrich Dezső. Tüzelőanyag kereskedők: Horváth Balázs, Ravai Nagy János és Végh György. Cveg és porcellánfeereskedök: Barátit Árpád és Kerekes Ernő. Érd, julius 18. A szociális kérdésnek, korunk irányitó eszméjének megoldását az egyenjogúság minden vonalon történő keresztülvitele valósíthatja csak meg. Az egyenlőség, illetőleg egyenjogúság legtökéletesebb megvalósulása egy olyan gazdasági és társadalmi rendszer, amelyben a dolgozó társadalom tagjai, munkaadó és munkavállaló, egyenlő jogokká] és esélyekkel paritásos alapon oldják meg egymásközötti viszonyuk min den alapkérdését. Ez a gazdasági és társadalmi rendszer, mely a tőke és a munka egyenjogúságának is leghatékonyabb biztosítéka: a bivatásrendiség. Gazdasági, illetőleg társadalmi helyzetünk egyenlőtlenségéből fakadó problémák minden gondolkodó ember előtt nyilvánvalóvá tették a szociális kérdések megoldásának égető szükségességét. A sürgető helyzet késztette a magyar társadalmi kérdés mintegy 120 legkiválóbb szakértőjét arra, hogy a jelenlegi hibák felfedésével megoldást találjanak a kér désekire. Az érdi Népfőiskolán julius 10-tő] 16-ig tartott kongresszus főelőadója Kovrfg Béla dr., a kolozsvári egyetem dékánja volt, aki a® állam és társadalom kellő elhatározásának hiányából fakadó hibapontokra mutatott iá. Vida István, a jobboldali munkásmozgalmak vezető harcosa és a munkáskérdés egyik legkiválóbb gyakorlati szakértője, a magyar dolgozók szervezeti és jogi helyzetét tárgyalta előadásaiban. Maráki József dr. a munkásság gazdasági és szociális helyzetét, Kovács "Ferenc pedig társadalmi és szociális problémáit világította meg. Sári Gyula, OTI szakértő, előadásait a társadalombiztosítás jelenlegi rendszeréről, illetőleg a társadalombiztosítás jövő fejlődési irányáró] tartotta, Sinkó Lajos, hazánk egyik legkiválóbb munkajogi szakértője, a mai magyar munkajog hiányait, illetőleg a munkajogi fejlődés irányát vázolta. Eglis István az ember és társadalom viszonyát, Freesz József pedig a hivatásrendiség ideológiáját fejtegette. A kongresszus bizonyítéka annak, hogy a szociális kérdéssel az illetékeseken kívül a ma még nem illetékesek is komolyan foglalkoznak. — Elütött a gépkocsi egy ld« kolozsvári ejemistát. Magyart Erzsébet Kandó Kálmán utcában lakó kolozsvári iskolai tanulót elütötte egy személyszállító gépkocsi. A kis áldozatot a mentők lábtöréssel szállították a sebészeti klinikára. A hatóságok megindították az eljárást. SZÉKELYFÖLDI SZÁRÍTOTT ZÖLD SÉG AZ ORSZÁG ÖSSZES PIACAIN KOLOZSVÁR, julius 18. A Székelyföld gazdaság• életének fellendítésére ujobban mind több és sikeresebb munkát végez a múlt évben meacdakuU Erdélyrészi Hangya-Központ. Most a Warostordamegyei Meggyesfalván ipit nagy zöldségszáritó üzemeit az intézet, hogy a Székelyföldön nagy mennyiségben ‘ermő, kiváló minőségű zöldséget téli eltevésre és szállításra alkalmassá tegye. Az üzem építése megkezdődött s korszerű gépi berendezésével már rövid idő múlva megkezdheti munkáját. Termelőképessége napi tizenkét mázsa lesz. A telep sárgarépát, pe*rezselmet, zellert, káposztát, kékvirágot, burgonyát, hagymát és minden más zöldséget megvásárol a székely gazdától bármilyen mennyiségben a napi. áron Az üzem munkáját a jövő évben, tovább fejlesztik. A zöldségtermelő székelyeknek ugyanis jő minőségű magvakat oszlanak ki s biztosítják a gazdákat, hogy egész termésüket megvásárolják. Az elraktározásra és szállításra alkalmassá tett zöldség igy eljut az ország minden részébe s a szűkös anyagi viszonyok között élő székelyek a fokozott zöldségtermesztéssel jelentős jövedelemhez jutnak.
