Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-19 / 163. szám

JfÚSZETT íírSMti Ribbentrop kiilSgyinînîszfer is roertette a nemzetközi helyzetet A nemzetközi helyzet a közeljövőre hatal­mas eseményeket ígér. Erre való tekintettel Ribbentrop birodalmi külügyminiszter cstl­I törtökön Eönígsbergbe öeszehivía. az európai ■ német misszió nagyköveteit, követeit, sajtó, és kultnrális előadóit. A külügyminiszter a nagyjelentőségű értekezleten részletesen is­mertette az általános külpolitikai helyzetet és a német külpolitika céljait. A brit birodalom ellen' hadműveletek A szovjet elleni bábom nem váltotta be Anglia reményeit és nem csökkentette a Szi­get-országra nehezedő német fegyveres nyo­mást. Péntekre virradó éjjel a német légi haderő újból hatalmas és eredményes táma­dást intézett Hull ellátási kikötő, raktárhá­zai gabonaraktárai és dokkberendezései el­len. Harci gépek Anglia keleti partján egy háromezertonnás kereskedelmi hajót süllyesz­tettek el, megrongáltak két nagy kereskedel­mi hajót és sikeresen támadtak középangliai repülőtereket. Tobrukban az olasz repülőgépek ütegeket és megerősített állásokat, Szidi el Barrani- tól délnyugatra pedig ellenséges csapatokat támadtak meg. A Szidi el Barrani előtti tengerrészen elsülyesztettek két ellenséges hajót s a német vadászok lelőttek öt angol gépet. Heves légi harc volt Málta fölött angol és olasz gépek között. A harc során az olaszok öt angol gépet lőttek le és csak egy gépük pusztult el. A liadí^erpqnefí van döntő befolyása az 119 japán liormányban A japán kormányválság megoldást nyert, Konoye herceg, akit, amint je- lentettük, a császár újból megbízott a kormány megalakításával, a politikai álét vezetőivel folytatott tanácskozások után megalakította nj kormányát és a kormánylistát a császár elé terjesztette. A császár jóváhagyta az előterjesz­tést és pénteken este a császári, palotában ünnepélyes szertartás keretében hi­vatalába iktatta az uj kormányt. Konoye miniszterelnök az igazságügyi tárca vezetését is átvette, külügy­miniszter Toyada tengernagy lett, a hadügyminiszter és a tengerészetügyi miniszter helyükön maradlak, Belépettet kormányba tárcanélküli miniszter­ként Hiranuma báró. volt belügyminiszter is. A kormány megalakítása előtt beható tanácskozások folytak a miniszterei- . nők, a hadügyi és tengerészeti miniszter között s félhivatalos jelentés szerint teljes megegyezés jött létre abban, hogy a japán politika eddigi irányzatát megerősített államvezetéssel kell folytatni. A Dome} távirati iroda szerint jól­értesült körök megegyeznek abban, hogy Konoye a legkisebb változtatást sem szándékszik eszközölni az eddig követett politikai alapélveken Tokióból érkező magánértesülések szerint, egész Japánban naayobbarányu katona,i behívások történtek, Általános az a nézet, hogy Japán erőteljesebb külpolitikát fog folytatni, A Szibéria határán álló japán csapatokat megerősí­tették. Korlátozták a vasúti közlekedést és a vonatokat csaknem kizárólag ka­tonai célokra használják fél. A Svájcba érkezett értesülések megmhapiJják, hogy az uj japán kormány tengelybarát politikusokból áll. A Die Tat római levelezője szerint Japán előtt most a következő kérdés áll: a Szovjetunió, vagy Kína, azaz részt ve­gyen-e a szovjetkérdés megoldásában, vagy eddigi irányvonalát kövesse, me­lyet a dél felé való terjeszkedés jellemez. Tokiói befolyásos pénzügyi, és ipari körök véleménye szerint az uj Konoye kormány erőfeszítései a hadianyagtermelés fejlesztésére, az ipar fokozott állAmi ellenőrzésért, pénzügyi reformra s az életszükségleti cikkek termelésé­nek és elosztásának biztosítására fognak irányulni '■ Franco tábornok: a háború sorsa már eldőlt Spanyolország ismert állásfoglalását eiősitette meg határozott szavakkal a spanyol államfő Spanyolország ismert állásfoglalását erősí­tette meg határozott szavaikkal a spanyol ál­lamfő. A spanyol nemzeti forradalom ötödik év. fordulója alkalmából csütörtökön Franco tá­bornok elnökletével összeült a spanyol falten- ge nemzeti tanácsa. Franco tábornok egy órás beszédet mondott. Szólott arról a nagy és'döntő küzdelemről, amelyet Európa a kom­munizmus és a demokráciák ellen folytat. — A katonai szabadságharcot megnyertük, — man rótt a a továbbiakban — de Spanyolor­szág politikai egységéért folytatott küzdelem még tart. A nemzet a gazdasági szempontok­ból a legnehezebb két esztendőn szerencsésen túljutott. Voltak olyan államok, amelyek — A Caudillo ezután a Délamerikából érkező testvéri érdeklődésre válaszolt és az aggoda, lomra, amelyet ott éreznek a világ sorsa miatt. Ezeket mondta több; között: — Senki sem lehet illetékesebb Spanyol- országnál annak kijelentésére, hógy Európá­nak -semmiféle szándékai nincsenek Ameriká­val kauesolatban. Vétkes esz télén ség azt hinni, hogy újabb hatalmi beavatkozással megvál­toztathatják a háború sorsát. A háborút a szövetségesek már elvesztették, de a szovjet hadiárat sem változtathat a helyzeten és újabb földrészek közötti háborúnak nem lenne más eredménye, mint az hogy nyomorba döntené az amerikai nemzeteket, amelyek gazdasági rendszere az Európá­val való kereskedelemre van alapozva­Beszéde végén Franco lelkesen Üdvözölte a tengelyhatalmakat, amelyek most vívják Európa és a civilizáció érdekében az olyant régen kivant harcot. (MTI.) A spanyolok bírótokba vették a tangeri rádióállomást Spanyolország egyre erélyesebben érvé­nyesíti jogait a maga érdekterületén. Az an­gol kormány tiltakozását jelentette be a spanyol kormánynál amiatt, hogy a spanyo­lok birtokukba vették a tangeri Esparel. J fokon levő világitó tornyot és rádióállomást, a berendezések julius 5-ig nemzetközi bizottság igazgatása alatt, állottak, amely­ben Nagybritánnia is képviselve volt. Az angol tiltakozás hangsúlyozza, hogy az an­gol kormány összes jogait fenntartja. Ha­sonló tiltakozó jegyzéket intézett a spanyo­lokhoz az Esparel-foki nemzetközi bizott­ság is. REGGEL: , KELETI UJS Ali W DEL ti Eri: MAGYAR ÚJSÁG 194 1. JVCILS 19 Portugália a kommnniasrnn^ ollen A portugál hivatalos rádióállomás csütör­tökön érdekes közleményt sugárzott szét, amely meghatározza Portugália álláspontját a mostani háborúval kapcsolatban. Portugália állásfoglalása — mondja a köz­lemény — a mostani háborúban tökéletesen világos. Készek vagyunk arra, hogy minden és mindenki ellen megvédjük területünk sérthetetlenségét. Ugyancsak világos az ál­lásfoglalásunk a kommunizmus elleni barc­han is. Mi mindig harcoltunk a* kommuniz­mus ellen és megvetettük ezt a rendszert. Fontos törvényjavaslatok a felsőház előtt dlfojradfák a körokt -t?5 »osgf.vi decentrnlizáclús jarnslatot — Vitát vá ott ki a zsidókérdés Budapest, julius 18. (MTI) A Felsőház mintegy két heti szünet után pénteken ösz- szeült. Az ülés elején jelen volt Bárdossy László miniszterelnök, Keresztes-Fiscber Fe­renc belügyminiszter, Hőman Bálint vall ás­ás közoktatásügyi miniszter, Radocsay Lász­ló igazságügyminiszter és Laky Dezső köz­ellátási miniszter. Báró Perényi Zsigmond elnök tiz órakor nyitotta meg az ülést, majd Bárdossy László miniszterelnök emelkedett szólásra; A mimiwtereinöte beszéde Emlékeztetett arra, hogy az országgyűlés I két. háza előtt mondott bemutatkozó beszé­dében hangoztatta, hogy a kormány a tör­vényhozói összeférhetetlenség kérdésének szabályozását egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti. (Helyeslés) — Valószinüleg méltóztatnak emlékezni, illetőleg tudomással bírni arról is — foly­tatta a miniszterelnök.— hogy az országgyű­lés képviselőházában a mult hó közepén olyan értelemben tettem bejelentést, hogy a kormány ebben a kérdésben a törvénykezés és előkészítés általában szokásos módjától el kíván térnj és már az előkészítés stádiumé ban igénybe kívánja venni a két ház közre­működését. Ebben a tekintetben tulajdonké­pen egy kialakult parlamenti gyakorlatot kö­vettünk. mert az 1875: I. t. c, és az 1921: XXIV. t. c., amely az összeférhetetlenséggel foglalkozik, ugyancsak igy készíttetett el Az előkészítésnek és a törvénykezésnek ez a módja adott esetben azt is teljes mértékben indokolta, mert hiszen olyan kérdéseket érint az összeférhetetlenségi törvény, amely a két ház beteő életét, ugyanakkor a törvényhozói minőség különleges feltételeit a törvényho­zók személyes kapcsolatait, magatartását és cselekedetét szabályozzák, egyszóval olyan kérdéseket, amelyre nézve a Házaknak ma­guknak kell állást fogtalniok és befolyást gyakorolniok. Az országgyűlés képviselőháza a kormány javaslatára meg is tette a szük­séges intézkedéseket, amennyiben 27 tagból álló bizottságot alakított és a bizottság tár­gyalásainak megkönnyítésére tárgyi alapként a kormány egy tervezetet bocsájtott rendel­kezésre. Értesülésünk szerint ennek a terve­zetnek általános vitája már be is fejeződött, úgyhogy a bizottsági tárgyalásnak e'sö sza. kaszát eszel már teljesen be is fejezték- Minthogy a kormánynak az a felfogása és :v*!t hiszom, hogy ezt a felfogást a Felsőház is osztja, hogy a törvényhozói összeférhetet­lenség kérdésével a felsőházi tagok összefér­hetetlenségének kérdését is szabályozni kell (helyeslés) természetesen figyelembe véve a Felsőház megalkotásánál irányadónak elfo­gadott szempontokat, javaslom a Felsőház- nak, hogy szintén alakítson bizottságot, amely az összeférhetetlenség kérdésével fog­lalkozik és amely bizottság elkészíti azt a javaslatot, amelyet a» Felsőház tárgyalás alá vehet. Kérem, az Elnök Urat, hogy az erre vonatkozó szükséges intézkedéseket szíves­kedjék megtenni. A miniszterelnök szavait a Felsőhöz tag jai helyesléssel fogadták ás indítványát egy­hangúlag elfogadták. Ezután gróf Esterházy János napirend előtt, interpellált a közellátási miniszterhez az erdő. mező, vad- és uádőröknek lábbelivel soronkiviil való ellátásáról. Laky Dezső közellátási miniszter az iute»-, pellációra válaszolva kijelentette, hogy eb ben a tekintetben uj 'intézkedés 'kibocsátásra nincs szükség, mert annak a kormányrendé létnek a végrehajtásánál, amelyet ebb -n az évben kiadtak, gondoskodtak árró’, hogy nemcsak az interpellációban felsorolt őrös­nek biztosítsák a lábbeli ellátást, bánéin mindazoknak az egyéneknek, akik kózérdtkü szolgálatot végeznek és szolgálatuk ellátása érdekében lábbelire feltétlenül szükségük van. A miniszter hozzátette, hogy a sertésbőrnél; talpbőrként veié. felhasználására irányuló ki_ serietek igen előrehaladott állapotban vannak s az ősz folyamán és a következő tv. első hónapjaiban már tekintélyes mennyiségű ser- téstalpbőrből készült lábbeli áll rendelkezésre. Jókay-lhász Miklós felsőházi tag szintén a közellátási miniszterhez intézett napirend előtt, interpellációt. Kérte, hogy a eséplési könyvek vezetésére vonatkozó utasításban, a termények osztályozását változtassák meg. Laky Dezső közellátási miniszter válaszá­ban hangoztatta, hogy a cséplési kóhyvék vezetésére vonatkozó utasítás semmiféle ve­szélyt, vagy hátrányt nem jelent a jazdakra nézve, mert az utasításban az osztályozás teljesen világos. Egyébként ma már aem le_ hetire ezen változtatni, mert az idevonatkozó mintákat sokezer számra szétosztották, sőt már használják. Az interpellációban szővá- tett módosításra nincs is szükség. A kérdést mindenesetre mígegyszer a legsürgősebben megvizsgáltatja. A Felsőház ezután áttért a napirend tár­gyalására. Vita néikül elfogadta a Felsőház a gaz­dasági országos bizottság félévi működéséről szóló jelentést, a magyar—német társadalom­biztosítási szerződés, továbbá a magyar— bolgár kulturális egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat, majd áttértek a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Kozma Miklós Kárpátalja kormányzói biz. tosa szólt a törvényjavaslathoz elsőnek. Ki­jelentette, hogy a törvényjavaslathoz elvi okokból szól hozzá. A törvényjavaslat sokkal jelentékenyebb, mint az első pillanatban lát­szik, mert decentralizál. Ezért örömmel üd­vözli. Felfogása szerint ezen az utón még tovább kellene menni. A törvényjavaslat min. dmiesetrc nagy lépést jelent és csak üdvö. zölheti a kultuszmmisztert ebből az alKaiotn- ból, a maga részéről hozzátéve azt is, hogy bátorságához is gratulál, mert MagyarorszA- gon decentralizálni nem könnyű. A háború előtti liberális korban szükségszerűen centrá­lisát ikus irányzat kellett hogy uralkodóvá váljék. Az ország a kiegyezés után meglehe­tősen atomizált állapotban volt. Jelentkezett a főváros fejlesztése, a minisztériumok megal­kotása és szükség volt a centralizációra. A Trianon utáni években átrendeződésre volt szükség. Minden elhatározás központosítva alakult ki. Ez volt, az oka annak, nogy az ügyékből akták - és az emberekből numerusok lesznek és hogy a kormány minden odaadó munkája mellett nem képes odáig hatolni, ahová kellene. Ennek az állapotnak egyetlen ellenszere a centralizációs irány helyeit a decentralizáció A miniszterek agyonhalmo- zott munkájukban nem képesek az ügyany&g- nak akár háromnegyed részét is ismerni. Ha nem fogunk decentralizálni, Magyarországon a felelősséget, vállalni merő embereket mester­ségesen megszüntetik., ezek éUtexistenciájukat elvesztik és ki fogunk tenyészteni egy olyan emberanyagot, amely az akta porszagátol nem fogja látni többé az életet. (Ugyvanö A közoktatásügy terén most történt lépést a Felsőház nemcsak örömmel üdvözli, de kéri a kormányt, folytassa ezt minden egyéb vo­natkozásban is és jelenlegi hivatali állásának betöltése folyamán erősödött meg abban, ami benne, mint vélemény, minisztersége alatt is kialakult, hogy erre a decentralizációra fel­tétlenül szükség van. Kárpátalja kormányzói biztossága bizonyos vonatkozásban másodfo­kú közigazgatásnak tekinthető, ennek követ­keztében alkalma volt tapasztalni az összes problémákat. Fel akarja hivni erre a fi gyei. met. A körvonalat látja kialakulni olyan for­mában, hogy a minisztériumnak hivató*! az elvi kérdések síkján mozogjon és a gyakor­lati részt a középfokú hatóságokra bízza. Ennek a gondolatmenetnek a jegyében fejezi ki köszönetét a kultuszminiszternek és fogad­ja el a törvényavaslatot. (Élénk taps.) Zimonyi Gyula szintén üdvözölte a tör­vényjavaslatot. Aggodalmát fejezte ki azon- I ban, hogy az egyházaknak biztosított jogokat, t nem fogja-e mégis a jövőben csorbítani. A j törvény javaslatot elfogadja. min'1 Argentina is — megkönnyítették » ga- bonabehozatalt, akadták azonban olvan or­szágok is, mint É szakaraerika, amelyek a legválságosabb pillanatban, aimákor az or-> szagban e, betevőfalat, a kényé? is hiányzott, meghiúsították a már megvásárolt, gabona behozatalát. Miután megnyertük a gazdasági harcot, határozott és nyílt külpolitikát foly- tatunk a zavaros, szenvedélyes és a 'áhorú által felkavart világban. Meg kell őriznünk fegyelmezettségünket és szigorú nemzetgaz­dasági irányt kell követnünk továbbra is. A kormány éppen azért szigorú rendelkezések nt fog hozni az üzérkedés ellen. A nemzetközi helyzettel is foglalkozott a Caudillo és megállapította, hogy Spanyolország nyugtalan, nem aézrt, mintha kételkednék a háború kimene­telében, mert a háború már eldőlt, hanem azért, mert nem lehet elhárítani annak lehetőségét, hogy más országok rosszindulata meg ne kísérője újabb nyomorúságba dönteni Európát, Spanyolországnak tehát fel kell készülnie, meg kell mutatnia a világnak, hogy egységes és kész megvédelmezni füg­getlenségét és jogait.

Next

/
Thumbnails
Contents