Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-13 / 158. szám

19 4 1. J V £ 1 £ & 13 If j. Xántus Janó«! s A »SZAMPO« VJ JA Nyári barangolás — gammicsónalibaa — a zabolátlan ▼acfvizeik hátán.«» öreg természetjáró vagyok, — énnél ismer mindenki. Életterem eddig az er­dő és. a mező volt — bár átestem a vi­torlázó repülők első esc ti és én-bot lásá n is, összetörtem néhány futószerkezetet, búcsút mondtam a szelek szárnyának uj múzsát kerestem magamnak s Posei- donos lelkes bámulója lettem. Vadeve- sősnek csaptam fel — kajak-turistának­Az elmúlt év husvétjári még ott sáto­roztam a Vigyázó tetején, térdig érő finom porhóban, egy évre rá 1már kar­csú gumicsónakbem húztam felfelé a Rómm-pgirt szelíd füzesei között. Ek­kor avattak kajakossá lélekben. Aki egyszer is érezte a hullámok ti­tokzatos, párás lehelletét, aki egyszer is elmerült a kavargó vadvizek örvénylő szépségében, azt megfogta, rabul ejtette érmék az ősi elemnek mitikus rmrázsa. A vizek rabja lett, a kajak szerelmese­így jártam én is. Lázas levelezés kor­szaka következett a vizi keresztség után. Mentek a levelezőlapok sportüzle­tekbe, csonaképitőkhöz, lelkes amatő­rökhöz. Lassan megjöttek a válaszok is — csupa hhangoló hir. Az összecsuk­ható gumicsónak, álmaim hajója csak külföldön kapható, de ott is csak. béké­ben és milyen áron ■.. De nem csüggedtem■ Tovább irtom a levelezőlapokat s közben lázasan fal­tam öreg vizicsavargók könyveit. Élén­ken emlékeztem még Nansen zseniális könyvére (Az eszkimók között), amely boldogult urf ikerromnak volt egyik kedvenc olvasmánya. Ismét előszedtem az agyonolvasott kötelet s áttanulmá­nyoztam az eszkimók remek találmá­nyának, a kajaknak leírását. Aztán Ál­lóin Gerbeultnak a tengerek csavargó­jának pompás sorait próbáltam átültet­ni magyarra, majd- RittUngtrnék az Aranyos Beszterce bátor kajakosának piroskötésü könyve került könyves­polcomra. Hajókkal, csónakokkal, bárkákkal él­tem, virrasztót tani esténként, sőt oly­kor álmomban is skoonerelcen és yollé- kon törtem a fejem, egyszóval belees­tem, abba a betegségbe, amelyet műszó- vaj kajk-kórnak neveznék. A tepelődésék és tervezgetcsek zava­ros óráiba bombaképpen robbant bele az a levél, amelyet egy kajakos bará­tomtól kaptam s amelyben felszólított .engem, hogy tekintsem meg eladó gumi- hajakját lennt a Balatonon. Egy tava­szi, hétvégém barátom remek sportautó­ja. röpített le a magyar tengerhez s még ugyanaznap este a kajak boldog tulaj­donosa lettem. A kis hajó első gazdája vérbeli sportember, abból a fajtából, amely már kihalófélben van. Kerékpár jóm* vagy ahogyan ő mondta „gumi­szamáron“ bejárta, egész Európát, Nar- víktál Palermöig. sőt Afrikába is elke­rült s Libia arabjai csodálták meg a messziről jött fehér szahibot és .,báj- cikolóját“. Nehéz szívvel vált meg a hajójától, mely négy vízhatlan zsákba csomagol­va érkezett Kolozsvárra. Itt a város jó- akaratú támogatása folytán két hétig pihent a Sétatér kis tavacskáján, ahol persze rengeteg bámulója akadt. Nem is csoda, hiszen kis hajóm, melyet a. Kalevala csodahajójáról ,,Szampo“- nak neveztem él, a német ipar valóságos i remekműve. A bajorországi Rosenheimben készült, hossza meghaladja az öt métert, széles­sége pedig nem egészen nyolcvan centi. Üres sídya innen van a negyven hahón, tékát Összerakott állapotban is könnyen szállítható akár válton is. M er évit é se, rétegéit lemezből készült bordákkal történik, amelyek összehajtható főtar­tóra támaszkodnak. Ezekre a bordákra feszíthető rá a kétrétegű vastag gumi­bőr, amely bátran szembeszáll még a hegyipatakok sellőivel is. A fedélzet vízhatlan vásznára erősíthető a kaja­kokra jellemző habfedélzet, amelyért csupán két akkora nyílás van, hogy azon keresztül a két utas elfoglalhatja helyét a hajóban. Esek a nyílások is szorosan összehúzhatok a derékon ügy, hogy még a legvadabb hullámverésben sem jut viz a kajak belsejébe. Közel négy négyzetméteres vitorla egészíti ki a csónak felszerelését. Ez lenne tehát a „Szampo“, amely már meaiártn. a Pansau-Galac utat. he­kalandozta a Balatont s most arra várt, hogy felderítsem vele Erdőéivé rohanó vadvizeit. Az alkalom nem is késett soká. Egy szép julius eleji napon vonatra tettem a szétszedett hajót s másnap a hamali verőfény már a szőke Szamos partján találta, a „Szampo“-t. Két tár­sammal percek alatt összeállított uk a vázat, melyre csakhamar a bőr is rá­került. A viz selymes fodrozással suhant le­felé s a kis falu, ahol az éjszakát töltöt­tük, nem is álmodta, hogy a parton fel­ütött sátor lakói csakhamar eltűnnek majd a párás folyón. Kipróbáljuk a kormányt, mégegyszer ellenőrizzük a csavarokat és eresztéke­ket, azután lassan a vízre csúszik a ha­jó. Az ár finom fodrokat borzol az orr hullámtörő je körül s a ,, Szampo“ kis zöld lobogójába belekap a szél. Elfog­lalom helyemet a hálulsó ülésen s lá­bam a kormány pedáljain nyugszik. Egyik társam as első ülésre kenik mig a másik ma jd a parton követ bennün­ket egy darabig. Most még a csónak pe­remét fogja, szemében látom a várako­zás izgalmát: vájjon sikerülni fog az öreg Szamost megnyergelnif Ellenőrzőm a súly arányos elosztását, néhányszor megbillentem a hajót, aztán kiadom a jelszót: ereszd! A kajak testén finom remegés fut át, az evezők tolla belekap a vízbe s las­san huzunk fölfelé a folyón. Eleinte szokatlan a viz minden csillogása s min den hullámfodor óvatosságra int. Vi­gyázni kell, hogy zátonyra ne fussunk! Hanzi az első ülésen állandóan a mely­séget méri s ha látja, hogy apad a viz alattunk, halkan hátraszól s megadja az irányt. A „Szampo“ pedig ügyesen s kanyarog erre-arra, érzékenyen követ- I ve a kormány minden kis elmozdulását. * A folyó kiszélesed,ik. Gyorsabb iramot diktálunk, a könnyű jószág valósággal repül a vizen. Köröskörül pedig a partmenti ingo- vány füzesei, nyárfaligetei zugnak. A középszakasz jellegű folyó meggondol­tan kanyarog széles völgyében s tétova útkeresését, elhagyott morotvák csalóka világa jelzi. A természet szinte érintet­len csodái tárulnak szemeink elé. A part felöl rejtelmes ingovány vet gátat a be- t óla Íródni akarónak s csak igy a viz fe­lől tárul föl a szegélyerdő titokzatos dzsungel je. Suso.sogó nádasok övezik a homokpadokkal tarkázatt partokat, mö gdttük pedig komoran zugnak az óriá­sim nőit fák■ Gólyák húznak el felettünk s bíbicek lármás hada száll perbe a betolakodók­kal. Állandóan újabb és újabb szépségek tárulnak elénk. Felváltva evezünk, hogy egyilcünk fényképezni tudjon. Három gép is van velünk, mégis alig tudjuk megörökíteni az embernem járta parti bozót vad szépségeit. Közben pe­dig állandóan az utat keressük. A sze­szélyesen elágazó folyó holt ágadba té­vedünk s csak a lassan elfogyó viz fi­gyelmeztet bennünket arm, hogy rossz utón járunk. Nyitott szemmel éberen fülelve kell a kajakosnak járnia a vadvizeket, külö­nösen azokat, amelyeken még nem for­dult meg magamfajta viziturista. Még fölfelé evezünk, idejekorán észrevesz- szük a malmok duzzasztógát jak, vagy a sellők fölött rohanó viz fehér csipke- függönyét s a. kajákból kiszállva meg­kerülhetjük, az akadályt. Más a helyzet, ha a roham viz sodrára bízzuk magun­kat s lefelé vágtatunk a tajtékzó ár há­tán. Ilyenkor a legkisebb figyelmetlen­ség, hibás kormánymozdulat veszélybe sodorhatja a hajót és utasát. A partok mentén kaszálgató falusiak­tól tudtuk meg, hogy bizony nem mi va gyünk az elsők, akik megpróbáltak csó­nakon nekivágni a Szamosnak. Két, né­met kajakos járt errefelé évekkel ez­előtt s egyszemélyes hajójukon szép utat teltek meg a Szamoson. Az előbb említett RiUlmger is, járt nálunk, de ö\ az Arav.yosbeszterce súgóin leereszked- | ve a Szeret-folyón keresztül jutott el a íj Dunáig, majd a Fekete-tenger partján | hajóra rakva, gumicsónakját Kisázsiá- j ba ment s off az Eufrătesz rejtelmes 1 4ii$J Álmodozásomból hirtelen felriaszt a kajak erős ringása. Egy hirtelen ka­nyar után bővizű patak tör reánk a bal­partról. Az ár oldalba kapja a ,,Szam­po“-! s mire az evezővel helyre billent­hetném az irányt, már vészes iramban sodrodnak a folyó meredeken kiemel­kedő jobbpartja felé. Lábammal belé­pek a kormányba, a kajak lassan fo­rogni kezd s mire magunkhoz térünk, már jó tíz méterrel lesodort az áramlat. Az első ülésen Hanzi. méltatlankodik az öreg Szamosnak ilyen cselvetésein, mig jómagam azon tépelődöm, hogyan juthatnánk keresztül e tréfáskedvü ro­hanón. Erőseti a jobbpartnak viszem a, j' csónakot, majd teljes kört írva le, ismét fölfelé huzunk a vizen. Hanzival együtt Marosvásárhely, julius 12. Minden láto­gató azt kérdezi, bar idegen varosba érkezik: mit érdemes megtekinteni? A székely fő­városban könnyű a válasz: tessék megnézni a református kollégium ősi könyvtárát, a Bolyai-muzeumot és a Teleki-tékát. A református kollégium könyvtára Az 1557-ben alapított maros v ás á rhel y i református kollégium egyik csendes szár. nyában húzódik meg a hatalmas méretű könyvtár. Ide nem hallatszik be a háború és a külső világ zaja. Óriási méretű fólián- gofc között könyvritkaságok. Több mint negyvenezer kötet könyvvel dicsekedhetik a kollégium könyvtára, amelyet évszázadok gondossága avatott valóban patinás érté­kűvé. A kollégiumi könyvtár könyvritkaságai között találjuk: Apáczai Cseri János: „Ma­gyar Logikátská“-ját, Bejthe István prédi­kátor két könyvét, Balassa Bálint: Istenes Énekek 6. müvének 1690-beli miniatűr ki­adását, Temesvári Pelbárt szerzetes öt köny­vét és még sok más ritkaságot. Napsütötte óriási teremben, mint száza­dok viharának tanúi feküsznok csendben a könyvek. Mintha valamennyi a régmúlt idők dicsőségéről beszélne . . . Avatatlan szem hirtelen át sem tudja tekinteni azt a hatal­mas kincset, amelyet ezek a könyvek kép­viselnek. Csak az igazi miiértő tud lelke­sedni a felmérhetetlen értékű könyvek lát­tán, amelyek átvészelték a húszéves idegen uralmat, csak úgy, mint ahogy közömbösen siklottak el felettük Erdély történelmének évszázadai. A Bach-korsaak elnemzetlenitő ideje alatt a magyarságukért lelkesedő fia­talok és öregek e könyvtár könyveiből men­tették az ellenálláshoz szükséges erőt, a ro­mán megszállás 22 keserves éve alatt is számtalanszor zarándokolt ide a lélekben megújulást kereső magyarok nagy tömege. Csendes volt. a kollégium könyvtára, éppen úgy mint világhírű társa a Teleki-téka, de kiapadhatatlan forrásai a tudomány terjesz­tésnek és annak a törekvésnek a motorerejét szolgáltatta, amely pillanatig sem engedte, hogy az idegen megszállók kulturromboló törekvései sikerre vezessenek. Se+a a Bolyai-muzeumban A könyvtár szomszédságában találjuk meg at hires Bolyai-muzeumot, a székely fő- i város egyik nevezetességét. A két. Bolyai: jj apa és fiú életére vonatkozó gyűjtemények gazdag tárháza ez a muzeum, amelynek anyagát 1937-ben gróf Teleki Domokos és Kováts Benedek kollégiumi tanár rendez­ték el. A Bolyai-muzeum őrzi az 1716-ban Ma­rosvásárhelyre menekült sárospataki kollé­gium ősi zászlóját. Itt találjuk meg II. Rá­kóczi Ferenc fejedelem, utazó kelyhét. Bolyai Farkas professzor koponyája egyik főérdekessége a múzeumnak. 1911 jun. 5-ikén a Magyar Tudományos Akadémia, a maros- vásárhelyi református temetőben exhumál­hat H Bolyai János sírját és holttestét atyja. Bolyai Farkas mellé temettette. Bolyai Faj-kas koponyáját nem helyezték siriba, liá­nén! a később felállítandó Bolyai-muzeum számára megőrizték. így került aztán a rí*. -I—'-_ T-*—■* — alaposan ,Lerántunk“ a két lapáttal, s nagy sebességgel éles szögben fordu­lunk egészen balra, szembe a beömlő patakkal Zöld tajték csap föl előttünk s a Szampo“ remegő orral küzd az árral. Sebességünk másodpercek alatt csökken, úgy látszik ismét a. viz less a győztes, amikor egy utol?'' húzással kijutunk a sodrásból s e< öblöcs­ke szelíden fodrozódó tükrére siklunk. Alaposan kifáradva huz-uk partra, a kajakot s verünk tábort a fák alatt. Re­mekbe szabott kis No mád-sál runk előtt csakhamar patton a rozsétüz, száll a készülő vacsora illata. A víz felett lassan szétterül az alkony, fekete fátylat szőnek a faágak s a Pá­lyák hegyén, mini roppant mennyei fá- rosz hintáink a hoki. Csend van. csaU néha-néha ugrik ki egy hal a vízből s a közeli mocsárban fölzendül a békák nyáresti balladája. Csillogó szemmel üljük körül a tüzet, ádomra térünk a hunyó parazsakkal, majd lassan „arcunk fölé hajlik egy kedves arc és farkasszemei játszik ön­magával“ ... matematikusának koponyája. De a profes­szor házatájának sok apróságát is őrzi a muzeum. így megtalálhatjuk Bolyai Farka* kályháját, azt a széket, melyen oly gyakran ült és önarcképét is. Bolyai János iratai is itt feküsznek, <ls életüknek sok közvetlen tanúját láthatjuk ‘ még a múzeumban. A két Bolyainak többek között az is szokása volt, hogy a keze ügyükbe esett iratokat tudományos számi, tásaik céljaira használták fel. Láthatunk egy császári hadseregbeli nyomtatott rende­letét is, 'melynek szélei telve vannak a Bo­lyhiak feljegyzésével. Lapszéli jegyzetek, ként végtelen számoszlopok sorakoznak egymás után. Ezeket a jegyzeteket talán még ma sem fejtették meg teljességükben Megtaláljuk Gauss Frigyessel, a hires német matematikussal foltetott levelezésük egy ré szét is, továbbá több más tudóstársukhoz irt leveleket. Ismét előkerülnek a nemzeti,színű koszorúk Megtaláljuk a múzeumban ezen kívül br. Szentkereszthy András kardját, dr. Ge­ese Dániel, a hires emberbarát, orvosi mű­szereit, több eredeti nemeslevelet, fejedelmi leveleket és más értékes iratokat. v*» A román megszállás ideje alatt féltve őriz­ték azokat a nemzetiszinü koszoru-szala30. kát, amelyeket az 1911-ben történt exhumá­lás alkalmából az egyes tudományos ma- gyár közületek küldtek a Bolyaiak - -sírjára A felszabadulás után a koszorúk visssakm rüUiettek az őket megillető helyükre, A Teleki-téka A gróf Teleki Sámuel gróf alapította Te leki-könyvtár könyveinek száma szintén eléri a negyvenezer kötetet. A könyvtár, -mai helyébe 1802-ben került. Arab, héber,: görög, latin, német, francia, angol, olasz teológiai jogi, bölcselmi, történeti, irodalmi munkák és fényes kiállitásu klasszikusok alkotják a könyvtár anyagát. Megtalálhatjuk a jelleg, zetes, galériás, templom-szerű teremben g Mátyás-király könyvtárából való kézirato* kódexeket is. II. Rákóczi György, Apaffy Mihály fejedelmek saját kézirásu naplói, Borsos Tamás, Marosvásárhely hires , ió'bi rajának feljegyzései egészítik ki a nagymé­retű gyűjteményt, amelynek magyatr nyelvű részeit, gróf Bethlen Zsuzsanna gyűjtött« össze. A Teleki-téka a román uralom alatt sok szór volt kitéve annak a veszélynek, hogy közkönyvtárnak nyilvánítják és kincseit cl. hurcoljak Bukarestbe. Az isteni gondvise­lés azonban megőrizte számunkra és a késé századok szamara 01 székely fővárosnak ezt a pénzértékben ki nem fejezhető kincstárát Nemcsak a téka építkezése emlékeztét bőn nünket tempiomszerüségére, a tudománynak az örök életű teremtő Géniusznak valóban temploma ez a hely, ahol megfüröszthetjük lelkünket az idegen és a magyar szellemisén megőrző és teremtő erejében. (S.) SflTnSBHl Ahova minden idegen ellátogat a székelt/ fővárosban.,. Könyvritkaságok a kollégium könyvtárában — Ismét piros-íehár»zöld koszorúk díszítik a Bolyai-muzeumot — 40.000 könyv a Teleki-tékában

Next

/
Thumbnails
Contents