Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-13 / 158. szám
19 4 1. J V £ 1 £ & 13 If j. Xántus Janó«! s A »SZAMPO« VJ JA Nyári barangolás — gammicsónalibaa — a zabolátlan ▼acfvizeik hátán.«» öreg természetjáró vagyok, — énnél ismer mindenki. Életterem eddig az erdő és. a mező volt — bár átestem a vitorlázó repülők első esc ti és én-bot lásá n is, összetörtem néhány futószerkezetet, búcsút mondtam a szelek szárnyának uj múzsát kerestem magamnak s Posei- donos lelkes bámulója lettem. Vadeve- sősnek csaptam fel — kajak-turistánakAz elmúlt év husvétjári még ott sátoroztam a Vigyázó tetején, térdig érő finom porhóban, egy évre rá 1már karcsú gumicsónakbem húztam felfelé a Rómm-pgirt szelíd füzesei között. Ekkor avattak kajakossá lélekben. Aki egyszer is érezte a hullámok titokzatos, párás lehelletét, aki egyszer is elmerült a kavargó vadvizek örvénylő szépségében, azt megfogta, rabul ejtette érmék az ősi elemnek mitikus rmrázsa. A vizek rabja lett, a kajak szerelmeseígy jártam én is. Lázas levelezés korszaka következett a vizi keresztség után. Mentek a levelezőlapok sportüzletekbe, csonaképitőkhöz, lelkes amatőrökhöz. Lassan megjöttek a válaszok is — csupa hhangoló hir. Az összecsukható gumicsónak, álmaim hajója csak külföldön kapható, de ott is csak. békében és milyen áron ■.. De nem csüggedtem■ Tovább irtom a levelezőlapokat s közben lázasan faltam öreg vizicsavargók könyveit. Élénken emlékeztem még Nansen zseniális könyvére (Az eszkimók között), amely boldogult urf ikerromnak volt egyik kedvenc olvasmánya. Ismét előszedtem az agyonolvasott kötelet s áttanulmányoztam az eszkimók remek találmányának, a kajaknak leírását. Aztán Állóin Gerbeultnak a tengerek csavargójának pompás sorait próbáltam átültetni magyarra, majd- RittUngtrnék az Aranyos Beszterce bátor kajakosának piroskötésü könyve került könyvespolcomra. Hajókkal, csónakokkal, bárkákkal éltem, virrasztót tani esténként, sőt olykor álmomban is skoonerelcen és yollé- kon törtem a fejem, egyszóval beleestem, abba a betegségbe, amelyet műszó- vaj kajk-kórnak neveznék. A tepelődésék és tervezgetcsek zavaros óráiba bombaképpen robbant bele az a levél, amelyet egy kajakos barátomtól kaptam s amelyben felszólított .engem, hogy tekintsem meg eladó gumi- hajakját lennt a Balatonon. Egy tavaszi, hétvégém barátom remek sportautója. röpített le a magyar tengerhez s még ugyanaznap este a kajak boldog tulajdonosa lettem. A kis hajó első gazdája vérbeli sportember, abból a fajtából, amely már kihalófélben van. Kerékpár jóm* vagy ahogyan ő mondta „gumiszamáron“ bejárta, egész Európát, Nar- víktál Palermöig. sőt Afrikába is elkerült s Libia arabjai csodálták meg a messziről jött fehér szahibot és .,báj- cikolóját“. Nehéz szívvel vált meg a hajójától, mely négy vízhatlan zsákba csomagolva érkezett Kolozsvárra. Itt a város jó- akaratú támogatása folytán két hétig pihent a Sétatér kis tavacskáján, ahol persze rengeteg bámulója akadt. Nem is csoda, hiszen kis hajóm, melyet a. Kalevala csodahajójáról ,,Szampo“- nak neveztem él, a német ipar valóságos i remekműve. A bajorországi Rosenheimben készült, hossza meghaladja az öt métert, szélessége pedig nem egészen nyolcvan centi. Üres sídya innen van a negyven hahón, tékát Összerakott állapotban is könnyen szállítható akár válton is. M er évit é se, rétegéit lemezből készült bordákkal történik, amelyek összehajtható főtartóra támaszkodnak. Ezekre a bordákra feszíthető rá a kétrétegű vastag gumibőr, amely bátran szembeszáll még a hegyipatakok sellőivel is. A fedélzet vízhatlan vásznára erősíthető a kajakokra jellemző habfedélzet, amelyért csupán két akkora nyílás van, hogy azon keresztül a két utas elfoglalhatja helyét a hajóban. Esek a nyílások is szorosan összehúzhatok a derékon ügy, hogy még a legvadabb hullámverésben sem jut viz a kajak belsejébe. Közel négy négyzetméteres vitorla egészíti ki a csónak felszerelését. Ez lenne tehát a „Szampo“, amely már meaiártn. a Pansau-Galac utat. hekalandozta a Balatont s most arra várt, hogy felderítsem vele Erdőéivé rohanó vadvizeit. Az alkalom nem is késett soká. Egy szép julius eleji napon vonatra tettem a szétszedett hajót s másnap a hamali verőfény már a szőke Szamos partján találta, a „Szampo“-t. Két társammal percek alatt összeállított uk a vázat, melyre csakhamar a bőr is rákerült. A viz selymes fodrozással suhant lefelé s a kis falu, ahol az éjszakát töltöttük, nem is álmodta, hogy a parton felütött sátor lakói csakhamar eltűnnek majd a párás folyón. Kipróbáljuk a kormányt, mégegyszer ellenőrizzük a csavarokat és eresztékeket, azután lassan a vízre csúszik a hajó. Az ár finom fodrokat borzol az orr hullámtörő je körül s a ,, Szampo“ kis zöld lobogójába belekap a szél. Elfoglalom helyemet a hálulsó ülésen s lábam a kormány pedáljain nyugszik. Egyik társam as első ülésre kenik mig a másik ma jd a parton követ bennünket egy darabig. Most még a csónak peremét fogja, szemében látom a várakozás izgalmát: vájjon sikerülni fog az öreg Szamost megnyergelnif Ellenőrzőm a súly arányos elosztását, néhányszor megbillentem a hajót, aztán kiadom a jelszót: ereszd! A kajak testén finom remegés fut át, az evezők tolla belekap a vízbe s lassan huzunk fölfelé a folyón. Eleinte szokatlan a viz minden csillogása s min den hullámfodor óvatosságra int. Vigyázni kell, hogy zátonyra ne fussunk! Hanzi az első ülésen állandóan a melységet méri s ha látja, hogy apad a viz alattunk, halkan hátraszól s megadja az irányt. A „Szampo“ pedig ügyesen s kanyarog erre-arra, érzékenyen követ- I ve a kormány minden kis elmozdulását. * A folyó kiszélesed,ik. Gyorsabb iramot diktálunk, a könnyű jószág valósággal repül a vizen. Köröskörül pedig a partmenti ingo- vány füzesei, nyárfaligetei zugnak. A középszakasz jellegű folyó meggondoltan kanyarog széles völgyében s tétova útkeresését, elhagyott morotvák csalóka világa jelzi. A természet szinte érintetlen csodái tárulnak szemeink elé. A part felöl rejtelmes ingovány vet gátat a be- t óla Íródni akarónak s csak igy a viz felől tárul föl a szegélyerdő titokzatos dzsungel je. Suso.sogó nádasok övezik a homokpadokkal tarkázatt partokat, mö gdttük pedig komoran zugnak az óriásim nőit fák■ Gólyák húznak el felettünk s bíbicek lármás hada száll perbe a betolakodókkal. Állandóan újabb és újabb szépségek tárulnak elénk. Felváltva evezünk, hogy egyilcünk fényképezni tudjon. Három gép is van velünk, mégis alig tudjuk megörökíteni az embernem járta parti bozót vad szépségeit. Közben pedig állandóan az utat keressük. A szeszélyesen elágazó folyó holt ágadba tévedünk s csak a lassan elfogyó viz figyelmeztet bennünket arm, hogy rossz utón járunk. Nyitott szemmel éberen fülelve kell a kajakosnak járnia a vadvizeket, különösen azokat, amelyeken még nem fordult meg magamfajta viziturista. Még fölfelé evezünk, idejekorán észrevesz- szük a malmok duzzasztógát jak, vagy a sellők fölött rohanó viz fehér csipke- függönyét s a. kajákból kiszállva megkerülhetjük, az akadályt. Más a helyzet, ha a roham viz sodrára bízzuk magunkat s lefelé vágtatunk a tajtékzó ár hátán. Ilyenkor a legkisebb figyelmetlenség, hibás kormánymozdulat veszélybe sodorhatja a hajót és utasát. A partok mentén kaszálgató falusiaktól tudtuk meg, hogy bizony nem mi va gyünk az elsők, akik megpróbáltak csónakon nekivágni a Szamosnak. Két, német kajakos járt errefelé évekkel ezelőtt s egyszemélyes hajójukon szép utat teltek meg a Szamoson. Az előbb említett RiUlmger is, járt nálunk, de ö\ az Arav.yosbeszterce súgóin leereszked- | ve a Szeret-folyón keresztül jutott el a íj Dunáig, majd a Fekete-tenger partján | hajóra rakva, gumicsónakját Kisázsiá- j ba ment s off az Eufrătesz rejtelmes 1 4ii$J Álmodozásomból hirtelen felriaszt a kajak erős ringása. Egy hirtelen kanyar után bővizű patak tör reánk a balpartról. Az ár oldalba kapja a ,,Szampo“-! s mire az evezővel helyre billenthetném az irányt, már vészes iramban sodrodnak a folyó meredeken kiemelkedő jobbpartja felé. Lábammal belépek a kormányba, a kajak lassan forogni kezd s mire magunkhoz térünk, már jó tíz méterrel lesodort az áramlat. Az első ülésen Hanzi. méltatlankodik az öreg Szamosnak ilyen cselvetésein, mig jómagam azon tépelődöm, hogyan juthatnánk keresztül e tréfáskedvü rohanón. Erőseti a jobbpartnak viszem a, j' csónakot, majd teljes kört írva le, ismét fölfelé huzunk a vizen. Hanzival együtt Marosvásárhely, julius 12. Minden látogató azt kérdezi, bar idegen varosba érkezik: mit érdemes megtekinteni? A székely fővárosban könnyű a válasz: tessék megnézni a református kollégium ősi könyvtárát, a Bolyai-muzeumot és a Teleki-tékát. A református kollégium könyvtára Az 1557-ben alapított maros v ás á rhel y i református kollégium egyik csendes szár. nyában húzódik meg a hatalmas méretű könyvtár. Ide nem hallatszik be a háború és a külső világ zaja. Óriási méretű fólián- gofc között könyvritkaságok. Több mint negyvenezer kötet könyvvel dicsekedhetik a kollégium könyvtára, amelyet évszázadok gondossága avatott valóban patinás értékűvé. A kollégiumi könyvtár könyvritkaságai között találjuk: Apáczai Cseri János: „Magyar Logikátská“-ját, Bejthe István prédikátor két könyvét, Balassa Bálint: Istenes Énekek 6. müvének 1690-beli miniatűr kiadását, Temesvári Pelbárt szerzetes öt könyvét és még sok más ritkaságot. Napsütötte óriási teremben, mint századok viharának tanúi feküsznok csendben a könyvek. Mintha valamennyi a régmúlt idők dicsőségéről beszélne . . . Avatatlan szem hirtelen át sem tudja tekinteni azt a hatalmas kincset, amelyet ezek a könyvek képviselnek. Csak az igazi miiértő tud lelkesedni a felmérhetetlen értékű könyvek láttán, amelyek átvészelték a húszéves idegen uralmat, csak úgy, mint ahogy közömbösen siklottak el felettük Erdély történelmének évszázadai. A Bach-korsaak elnemzetlenitő ideje alatt a magyarságukért lelkesedő fiatalok és öregek e könyvtár könyveiből mentették az ellenálláshoz szükséges erőt, a román megszállás 22 keserves éve alatt is számtalanszor zarándokolt ide a lélekben megújulást kereső magyarok nagy tömege. Csendes volt. a kollégium könyvtára, éppen úgy mint világhírű társa a Teleki-téka, de kiapadhatatlan forrásai a tudomány terjesztésnek és annak a törekvésnek a motorerejét szolgáltatta, amely pillanatig sem engedte, hogy az idegen megszállók kulturromboló törekvései sikerre vezessenek. Se+a a Bolyai-muzeumban A könyvtár szomszédságában találjuk meg at hires Bolyai-muzeumot, a székely fő- i város egyik nevezetességét. A két. Bolyai: jj apa és fiú életére vonatkozó gyűjtemények gazdag tárháza ez a muzeum, amelynek anyagát 1937-ben gróf Teleki Domokos és Kováts Benedek kollégiumi tanár rendezték el. A Bolyai-muzeum őrzi az 1716-ban Marosvásárhelyre menekült sárospataki kollégium ősi zászlóját. Itt találjuk meg II. Rákóczi Ferenc fejedelem, utazó kelyhét. Bolyai Farkas professzor koponyája egyik főérdekessége a múzeumnak. 1911 jun. 5-ikén a Magyar Tudományos Akadémia, a maros- vásárhelyi református temetőben exhumálhat H Bolyai János sírját és holttestét atyja. Bolyai Farkas mellé temettette. Bolyai Faj-kas koponyáját nem helyezték siriba, liánén! a később felállítandó Bolyai-muzeum számára megőrizték. így került aztán a rí*. -I—'-_ T-*—■* — alaposan ,Lerántunk“ a két lapáttal, s nagy sebességgel éles szögben fordulunk egészen balra, szembe a beömlő patakkal Zöld tajték csap föl előttünk s a Szampo“ remegő orral küzd az árral. Sebességünk másodpercek alatt csökken, úgy látszik ismét a. viz less a győztes, amikor egy utol?'' húzással kijutunk a sodrásból s e< öblöcske szelíden fodrozódó tükrére siklunk. Alaposan kifáradva huz-uk partra, a kajakot s verünk tábort a fák alatt. Remekbe szabott kis No mád-sál runk előtt csakhamar patton a rozsétüz, száll a készülő vacsora illata. A víz felett lassan szétterül az alkony, fekete fátylat szőnek a faágak s a Pályák hegyén, mini roppant mennyei fá- rosz hintáink a hoki. Csend van. csaU néha-néha ugrik ki egy hal a vízből s a közeli mocsárban fölzendül a békák nyáresti balladája. Csillogó szemmel üljük körül a tüzet, ádomra térünk a hunyó parazsakkal, majd lassan „arcunk fölé hajlik egy kedves arc és farkasszemei játszik önmagával“ ... matematikusának koponyája. De a professzor házatájának sok apróságát is őrzi a muzeum. így megtalálhatjuk Bolyai Farka* kályháját, azt a széket, melyen oly gyakran ült és önarcképét is. Bolyai János iratai is itt feküsznek, <ls életüknek sok közvetlen tanúját láthatjuk ‘ még a múzeumban. A két Bolyainak többek között az is szokása volt, hogy a keze ügyükbe esett iratokat tudományos számi, tásaik céljaira használták fel. Láthatunk egy császári hadseregbeli nyomtatott rendeletét is, 'melynek szélei telve vannak a Bolyhiak feljegyzésével. Lapszéli jegyzetek, ként végtelen számoszlopok sorakoznak egymás után. Ezeket a jegyzeteket talán még ma sem fejtették meg teljességükben Megtaláljuk Gauss Frigyessel, a hires német matematikussal foltetott levelezésük egy ré szét is, továbbá több más tudóstársukhoz irt leveleket. Ismét előkerülnek a nemzeti,színű koszorúk Megtaláljuk a múzeumban ezen kívül br. Szentkereszthy András kardját, dr. Geese Dániel, a hires emberbarát, orvosi műszereit, több eredeti nemeslevelet, fejedelmi leveleket és más értékes iratokat. v*» A román megszállás ideje alatt féltve őrizték azokat a nemzetiszinü koszoru-szala30. kát, amelyeket az 1911-ben történt exhumálás alkalmából az egyes tudományos ma- gyár közületek küldtek a Bolyaiak - -sírjára A felszabadulás után a koszorúk visssakm rüUiettek az őket megillető helyükre, A Teleki-téka A gróf Teleki Sámuel gróf alapította Te leki-könyvtár könyveinek száma szintén eléri a negyvenezer kötetet. A könyvtár, -mai helyébe 1802-ben került. Arab, héber,: görög, latin, német, francia, angol, olasz teológiai jogi, bölcselmi, történeti, irodalmi munkák és fényes kiállitásu klasszikusok alkotják a könyvtár anyagát. Megtalálhatjuk a jelleg, zetes, galériás, templom-szerű teremben g Mátyás-király könyvtárából való kézirato* kódexeket is. II. Rákóczi György, Apaffy Mihály fejedelmek saját kézirásu naplói, Borsos Tamás, Marosvásárhely hires , ió'bi rajának feljegyzései egészítik ki a nagyméretű gyűjteményt, amelynek magyatr nyelvű részeit, gróf Bethlen Zsuzsanna gyűjtött« össze. A Teleki-téka a román uralom alatt sok szór volt kitéve annak a veszélynek, hogy közkönyvtárnak nyilvánítják és kincseit cl. hurcoljak Bukarestbe. Az isteni gondviselés azonban megőrizte számunkra és a késé századok szamara 01 székely fővárosnak ezt a pénzértékben ki nem fejezhető kincstárát Nemcsak a téka építkezése emlékeztét bőn nünket tempiomszerüségére, a tudománynak az örök életű teremtő Géniusznak valóban temploma ez a hely, ahol megfüröszthetjük lelkünket az idegen és a magyar szellemisén megőrző és teremtő erejében. (S.) SflTnSBHl Ahova minden idegen ellátogat a székelt/ fővárosban.,. Könyvritkaságok a kollégium könyvtárában — Ismét piros-íehár»zöld koszorúk díszítik a Bolyai-muzeumot — 40.000 könyv a Teleki-tékában
