Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-13 / 158. szám

3 9 4 I. J V C i V & 13

TÖRÖK ISTVÁN ENLEKEZETE

Merepei János, a Székely A7eniseti Museum kitűnő igazgatója a kolozsvári református kollégium■ véndiák- találkozóján az Apácai-serleggel tartott beszédében az intézet egykori, nagynevű, igazgatójának, Török István dr.-nak. állított emléket. A hatásos megemlékezést, amelyet a kollégium volt növendékein kívül minden bizony- nyál a kolozsváriak is szívesen olvasnak — hiszen a volt kollégiumi igazgatót általánosan szerették és becsülték — alább közöljük:

Köszöntőm dr. Török István áldott emlékét!

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kedves Véndiák-társak!

Nemrégiben a Székely Nemzeti Muzeum fényképgyüjteményében keresgélve egy csoportkép került a kezembe. Ez egy jóságos tekintetű férfiút és nyolc kedves gyermekarcot ábrázol Valami elmondhatatlan meg- hatódottság vett erőt rajtam, mert e soha nem látott képen azonnal ismerősre találtam. Messzi régelmult, félig-meddig talán csak hallomáshói tudott emlékek keltek életre, amikor e szerető tekintetű apában Török Pista bácsira ismertem.

E régi emlékek most is megszámlálhatatlan rajban tolulnak eszembe, úgy, hogy közülök választani sem tudok. Nekem min- denik szép, előttem mindenik drága: gyermek. és ifjúkorom emlékei.

E képet hosszasan elnézegetve, valahogy az az érzésem támadt, hogy ilyenformán volt a kollégiumban is. Török István, bár fegyelmet tartó, de itt is jóságos apa, aki sok-sok diákját az élet becsületes, derék munkásává, a nemzeti érzés s a hagyományok törhetetlen megtartójává igyekezett nevelni.

Mennyire hii képét adják lelkivilágának iskolai évet megnyitó- és záróbeszédei. Egy alkalommal, 39 évvel ezelőtt, amikor épen az én évfolyamom lépett a gimnázium első osztályába, e szavakkal ölelte magához fogadott fiait.; Tündöklő napsugár fényében fogadom az ifjúságot, a szivemhez, lelkemhez nőtt,, kedves ifjúságot. Vártam, mint édesapa várja messzi útról visszajövő gyér. mekét. Szeretnék szóbaelegyedni mindenik növendékünkkel, kérdezősködni tőlük, hogy merre jártak, mit tanultak, mekkoráira nőttek, mi bántotta, mi örvendeztette szívókét? Mit szeretnek, mitől félnek?

Még most is fülembe csengenek e meleg szavak. S én deresfejü kisdiák, őszinte meg. hatottsággal tekintek fel, titokban remélve, hogy négy nehéz évtized elmúltával hátha mégis még egyszer megkérdi mindezt én drága jó igazgatóm.

A jó nevelő közvetlen módszere nyilatkozik meg az idézett szavakban, amely előbb a gyermekek lelkét igyekszik megnyerni, hogy azután szívesen fogadják tőle a tanulmányok megkívánta feladatokat, is.

Nem véletlen, hogy Török István a történelem kutatását, és tanítását, valamint ennek szellemében való nevelést tűzte ki élete feladatáuL

A hősies és gyászos eseményekben egy. arátnt gazdag 1849-ik esztendőben látta meg a napvilágot: gyermek és serdülő kora pedig az elnyomatás szomorú idejére esik- amikor mindenki a mult idők dicsőséges tetteiből merítette az erőt a vigasztalannak lát. szó életküzdelemre.

Kolozsvár szülötte, a, szellemi kincsekben gazdag város mindnyájunkat megejtő hagyományait örökölte a szülői hajlékban. Ennek légköre ölelte körül és követte őt a hosszú utón, az akkor még állott várkapukon kívül és belül egyaránt. És amikor odáig meg- téve az utat, átlépte a kollégium küszöbét s ezzel elbocsátotta a kedves szülők vezető kezét, őreá is az „alma mater“ terjesztette ki gondviselését. Tudós Sámi László professzor tanításai következtében itt vált tudatossá benne a haza szeretete, a mult. időknek, mint nemzeti öntudatuknak erőforrásai, megbecsülése. Majd pedig amikor középiskolai és egyetemi tanulmányait elvégezte, visszatért kedves, második édesanyjához és átvette szeretett mestere örökét, — ettől kezdve minden idejét a történelemnek és hagyományok szellemében való nevelésnek szentelte. Minden tettét ez irányította, még akkor is, amikor az iskolánkivüli életben

DEÁK mérnök mátyás kir.-í. 7 Telelőn : 27-OC.

mis kötelességek' teljesítését is magára văl- lalta, amikor városáért, népéért, egyházáért dolgozott, vagy amikor a politikai életben a függetlenségi eszmék meggyőződéses harcosául szegődött.

Határozott jellem, önálló egyéniség, aki jó-meggyöződésót önmaga alkotta meg s attól, amit helyesnek tartott, soha semmi áron sem volt eltántorítható. Embertársait s igy tanítványait is azzal a mértékkel szerette mérni, amilyent önmagával szemben alkalmazott. Nem szolgaságot, de függetlenséget, nem szolgai engedelmességet, hanem egyéni gondolkodást és cselekedetet kívánt. Minthogy egész élete fegyelmezett volt, igy mástól is önfegyelmezettséget kívánt. E nagy önuralmat, pedig akkor csodálhatjuk legjobban, amikor szeretett legna- gyobbik fiának, az én nagyon kedves principálisomnak, hősi halála hire hozzá is elérkezett.

Abban, hogy a tanítványok őt Dzsingisz- khánnak keresztelték el, benne a nagy uralkodónak nem megközelíthetetlen kényura- ságáít személyesítették meg, hanem a diák romantika a megfellebbezhetetlenül legnagyobb tekintély és hatalom, valamint a tör. hetetlenül erős akarat jelképével díszítette fel földi leghatalmasabb uralkodóját, a kollégium tekintetes igazgató urát.

Hangsúlyozom, vele szemben nem gúnynév volt ez a szó. hiszen a mi Dzsigiszkhá- nunk személyéhez még gondolatban is csak a legnagyobb tiszteletünk érhetett fel, minthogy egyénisége teljesen mentes volt a diák élcelődését soha el nem kerülhető ferde szó- kasoktól.

Tekintélyét azonban nemcsak benn, a kollégium falain belül, de azon kivül is elismerték, jóllehet a hajlithatatlan akarat a megalkuvást, keresők előtt, soha sem kedves. Bár küzdelme sokszor meddő maradt, érdeme az utódok előtt ezzel csorbát nem szenvedett,, sőt még tisztultabbá igazait.

Minden időben való legfőbb törekvése szeretett „alma materiének hűséges szolgálata. Ezt a célt munkálta a szorosan vett tanítói s nevelői szolgálat ellátása mellett a mult, idő emlékeinek mindenkori ébrentartásával is. Tanitáisait, beszédeit, dolgozatait,

önálló munkáit csaknem mindég e tárgykörből választotta. Ilyen irányú folytonos mun. kálkodásáu&k gyönyörűséges eredménye volt az első általános véndiák-találkozó is, amely 34 évvel ezelőtt a kollégium fennállásának 300 éves ünnepére rendeztetett. Ekkor mutatkozott meg országos megmozdulás-képen legelőször a Farkas-utcámak nemzedékről- nemzedékre tovább örökített, szelleme, amely a hűséges fiúi szeretetet hozta el a magyar mult, a magyar szellemi élet egyik legrom- latlanabbul megőrzött forrásához. Mindha ő is tudta volna, hogy éppen a halála évében reány szakadó megpróbáltatásos két évtized egyetlennek mondható erőforrása a magyar szellemre és nyelvre hűségesen vigyázó magyar iskola lesz. Mintha ő is érezte volna, hogy amig a gyermekkora s annak kedves emlékeire a magyar Géniusz vigyáz, addig nemzetiségünk minden vihar között töretlenül áll Ezért nagy érdeme az a három vaskos kötet is, amely kollégiumunk történetét örökítette meg, eljuttatván azt mind a kívülállók, mind a véndiákok, mind pedig a mindenkori tanítványok kezébe. A sors nagy áldása volt reá nézve, hogy nem érte meg a világháború utáni összeomlást. De abban, hogy az azután reánk szakadt nagy szenvedésben igaz öntudattal hajlithatatlan béke. tűréssel magyarnak maradtunk, nagy része van Török Istvánnak, s a hozzá hasonló ön- tudatos nevelők szellemének.

Emlékek és emlékek rajzanak lelkemben. Látom őket, érzem mindegyiket, de megfogni, külön kiválasztani egyiket sem tudom. Valami olyan összefüggő egész, mint amikor a kisgyermek beül a barlangvasntba és az ott látott minden-minden csodadolog egyetlen gyönyörűséges képpé olvad össze a kicsi koponyában. Török István igazgató nr és Török Pista, bácsi képe egyetlen kedves emlékképpen él lelkemben és ezt szavakkal le. Írni, bevallom, nem sikerült. Felénk mosolygó, jóságos arcának látása' határozott hangú szavak hallása csak élmény, de megörökíteni hasztalan kísérlet.

Őszinte megindultságga! veszem kezembe az Apácai-serleget, hogy vele kollégiumunk legigazibb véndiákjának emlékét köszöntsem.

it

& n

H

a# ront *

Flór énei síremléLnét

6. álmodó nagyasszony, Czartoriszka, a templom legfehérebb szobra vagy; nagy messzeségbe kémlelsz hunyorítva, mintha lelnél ott, régi tornyokat, mintha ott lengene a tikok titka.

Csak vársz, csak vársz, fátylas ködökbe nézel, túl nagy folyókon, túl országokon, s a templom orgonájának zenéje rádszáll, mint alkonyati fuvalom;

— a csendet szövöd itt, Pénelopéja.

S én sírok, látod, mintha nagyanyámnak sírja volna itt ez a te sírod, vagy mintha élő, távoli anyámat — már mint holtat — siratnám, úgy sírok. Sirhalmok siralma vagyok én, csupa bánat.

Siratok sírokat, melyeket összedoblak, s melyeket már a vad fű felvetett, s újakat is, hol idegen kimúltak kőszeme messze tornyokra mered. Könnyeim kőarcok havára hullnak.

M?nt pupilla .

• •

Hajnali -vét szel.id nesszel riszál sötétség őrző lila kerti fákat; bennük a gerle már gargarizál a hűvös szélből, mely torkába árad

Most a sötét végső foltja is illan; naptól piroslik ott fenn a hegyéi, vakitóan hull szobámba hé a fény s eiszükiú életem, mint a pupilla,

Néznek a képek, minden a helyin, és sor kerül a nagy leltározásira; öreg törvény szerint emlékeim beigazodnak mind az elmúlásba.

Hát ennyi, ennyi volna, az egészé Egy-két elgurult tarka labda, egy-két kulcsot halotti kéz, s egy-két száj, mely a szám harapta? —

Barát-arcok, rokonok, nénikék, szülő-szavak, esti cirógatások — vigyázz, Hajú! Mint szappanbuborék, megsemmisül egész földi vHágod,

A k nte utefa oz

Nem kérdem, tőled, meddig élek:

félek, keveset mondanál, babonás bölcs óra-madár, esztendő osztó berki léteik.

Csák arra kérlek, te miaddr, minden percem tedd édesebbé S oly fmuylásm kiabálj, mintha ttom' szólnál soha többé,

mintha utolsóén szólanái, perc-bűvösítő 'berki lélek, mitiiha már erre járna érted, ér Tam/uutbnn, a hálál —

Könyvek között

Két füzet

az evflélyi tUräüUröl

Kéf- apró, de s mnál tartalmasabb füzet látott nyomda festéket az erdélyi fürdőízövei ség kiadásában. Mindkettő Baedeóker fajta irá: s természetesen Erdély fürdőhelyeiről nyújt tájékoztatást az érdeklődőknek. Az ..Erdély fürdő, üdülő, nyaraló és gyógyhelyéi“ cimü fríze'1, amelyet. Hefty Gyű lé Andor tanár, a fürdőszövetség' igazgatója állította öésíe' mint címéből is kitűnik, felsorakoztatja Erdély összes említett helyeit s szerfölött haszna vehető adatokat közöl róluk. Az üd«",~.re vágynikozók, akik gyógyulást állítanak, s ki: füzet átlapozása vitán, nyomban tisztában lehetnek azzal, hogy hova kell menniük. Ä má sík füzetet, amely Marosvásárhely és Szó vita fürdő leírásával foglalkozik, Kiss Pál és Ko- Benedek tanárok adata.inéik felbasználá. -óval Sebestyén László dr. állította össze. Mindkét füzet, négy szolgálté 1 tesz az erdélyi fürdők megismerésének és nép'Z'süisi- tésének.

A FELSZABADULT KELET. Ezt. a elmet viseli az a szőkébb hazánkkal foglalkozó, vaskosabb kis füzet, amelyet Tneze Gábor irt - nin'ély Budapesten, a, Bethlen Gábor irodalmi és nyomdai rt. gondos kiállításában jelent meg. A szerző, aki erdélyi származású, nagybányai születésű ember, végigvezeti az olvasókat a felszabadult keleti országrészein s bár az egyes fejezetek râmei jobbadán a visszatért városok neveit viselik, korántsem ».áraz adatokat, vagy földrajza leírást, hanem meleg, erdélyi sziwel megírt vallomásokat felélünk benne. Izzó magyar érzés fűti át Incze Gábor sikerült, müvének minden somi. A tartalmas füzetet számtalan szép fényképfelvétel díszíti.

..SZÍNES SZIKRÁK“. Dévényi Endre dr.. kolozsvári tűzoltóiőpainamcsínok, aká hosszai éveken át fejtett ki munkásságot a. különböző üizoltó-laipokban, a fenti címmel mulatságos kis kötetben adta közre a hivatása köréből öf> Begyűjtött. derűs eseteket, a tűzoltó-dalokat. adomákat, és általában minden érdekességet és furcsaságot, almi a tűzöl7ássa! áll ősz- szó függésben. Az avatatlan el sem képzeíi, hogy ennek a komoly hivatásnak is vaunak vidám oldalai, pedig derű is bőven akad t tűzoltók életében, amint az Dévényi Endre dr. mulatságos könyve bizonyítja. Záradékul ..Félrevert harangok“ râmmel, mint, költő mu- 1 átkozik be a szerző, aki több hatásos versben emel emléket a tűzoltók munkájának.

~ A GAZDASÁGI JOG c. folyóirat uj -zámaban ,,A gazdaság; jog“ lényegével foglalkozik f«nulimányábatn dr. Pemeczky Béla miniszteri osztálytanácsos, Dr. GoUner Dénes gazdaságsaerveaeti jog kérdéséről értekezik; értekezésében a „fogyasztás képviseletének“ problémáit taglalja. A lap szemléjében dr. Yisky Károly ismerteti a magyar váltó- é csekk jognak a visszacsatolt keleti és érd élv országrészre történt kiterjesztése problémáit A szemle rovat ezenkívül tárgyalja még a vál la!kozói nyereségek, valamint az osztalékfizetés korlátozásának kérdését- Nénetorszigbas A tartalmas lapot a joggyakorlat és a jogéi kot ás bő ismertetése, valamint élénk irodalmi szemle egészíti ki,

MCBMUWOttOK

CAPITOL-mozgó: Nehéz apának lenni. Szeleczky, Páger, Mály. Műsor előtt MagyaT és Ufa híradók. Előadások kezdete hétköznap: 5 órakor, szombat és vasárnap 3 órakor kezdődnek

EDISON-mozgó: Holnap hősei (Dodge City) 3000 m-es filmalkotás. Fősz.: Errol Flynn, Olivia e- rr-,.illand és Ann Sheridan.

EGYETEM-mozgó: Mazurka. Fősz.: Pols Negri. Előadások kezdete hétköznapokon: 5, 7 és 9 órakor, szombat, vasár- és ünnepnapokon 3, 5, 7 és 9 órakor. Műsoron kívül a legújabb világhiradók.

RIO-mozgó: Tóparti látomás. Fősz,: Jávor Pál, Simor Erzsi, Toinay Klári, M&kláry Zoltán. Műsor előtt: Leguiibh híradók.

ROYAL-mozgó: Buvárhajök Nyugatra! Magyar- és Luce-hiradók Előadások kezdete: negyed 4, negyed 6, negyed 8 és fél 10 órakor.

URANIA-mozgó: Kedélyes szálloda. Fősz,: Andre Préjean, René Lefevre, Előadások kezdete hétköznapokon: 5, 7 és 9 órakor, szombat, vasár- és ünnepnapokon: 3, 5, 7 ée 9 órakor.