Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-13 / 158. szám

Ji. WCmasTB Vasút, vagy gépkocsi ? 194 1. JULIUS 13 Az ellenség elleni Hadműveletek végered­Menyben hely zetválloztatásból, közlekedés­ből és a tulajdonképpeni harc megvívásából tevődnek ös9ze. A közlekedés egyik neme a szállítás, melynek célja: a katonai csapa­tok és anyagok helyzet vált oztatá sát, nagy se­bességgel lehetővé tenni. A szállítások közül vizsgáljuk meg a vasúti- és gépkocsiszállitás összefüggéseit, illetve különbségeit abból a szempontból, hogy mdyik az előnyösebb ? .Vasút vagy gépkocsi? Vasúti szállítás csak akkor előnyös, ha a vasúton száll it ani kívánt csapatot 50—70 km.-en felüli távolságra szállítjuk. Ennél ki­sebb távolságra való szállítás ugyanis nem gazdaságos. Ilţyenkor a mozdonyok befütése, a felhasznált szén ára, a vasúti személyzet és anyag felhasználása nem áll arányban a befutóit csekély távolsággal. A gépkocsiszál­litás már akkor gazdaságos, ha a gyalogság egy napi meneténél — tehát általában 25— 30 km.-nél — nagyobb távolságra történik. így a szállítás távolságánál előnybe kerül a gépkocsi, mert már kisebb távolságon belül gazdaságosabban felhasználható. Mig a vasúti szállítással nagyobb számú csapatokat és az egyes fegyvernemeket (gya­logság, tüzérség, lovasság, műszaki csapatok, ellátó- és ntánpótló szervek) vegyesen szál­líthat juk, addig a gépkocsiszállitás nagy álta­lánosságban — a kevés számú gépkocsi, il­letve a fegyvernemek sajátosságai miatt — csak gyalogság és műszaki csapatok gyors továbbítására való. Vasúttal tehát inkább nagyobb létszámú csapatokat, mig gépkocsi­val inkább kisebb erőket, de gyorsabban to­vábbíthatunk. Mint. tömeg-szállítóeszköz a vasút lép elő­térbe, de ahol! hiányzik, meghosszabbítására ée kiegészitésére feltétlenül gépkocsival kell szállítanunk. A vasút sínpályát követel. A gépkocsiszállitás csak utat. Ha ez az ut jó: előny, de még mindig könnyebb ideiglenes gépkocsiszállitásra valamilyen utat rendbe­hozni, mint például síneket fekteni! Aki csak valaha menetrendet látott, tudja, hogy a vasúti közlekedés milyen kötött, pon­tos, percre kiszámított rendszer, melynél a legkisebb és gyakran — látszólag — semmit­mondó ok a forgalmat felboríthatja, sőt meg is akadályozhatja. Ebből súrlódások kelet­keznek és az. eredmény a szállítás elkésése lesz. A gépkocsiszállitás már nem ilyen ne­hézkes és a közlekedő pályától sem függ úgy, mint a vasút. Sínek nélkül vasúti szállítás lehetetlen, a gépkocsa még a rossz utón is iiggyel-bajjal, de boldogul! Több ut^ van, ránt vasutpálya, tehát a gépkocsiszállitás irányára több vonal jöhet tekintetbe. Igaz, hogy a vasúti számításnál a csapat vezetése könnyebb, a parancsnoknak jobban kezeben vannak egységei, addig a gépkocsiszállitás jobban széttagolja a csapatot. A vasút igen érzékeny a forgalmi zavarok­ra és rombolásokra. Ha meggondoljuk, hogy oly akadály elhárítása, melyen a vasútnál 25 ember egy napig dolgozik, a műúton 30 per­cig _a gépkocsi szembeszökő előnye itt nyil­vánvaló. A katonai vasúti szálllitás előkészítése, a vasútba való be- és kirakás: hosszabb időt vesz igénybe, mint ugyanezeknek végrehaj­tása a gépkocsiszállitásnál. Igaz viszont, hogy a vasúti személyzet és anyag a szállí­tás technikai végrehajtása alatt nem fárad ki, illetve nem használódik el oly hamar, mint a gépkocsiszállitásnál. A vasút percre megállapított indulási időt, meghatározott számú és minőségű rakodóhe­lyeket, szén- és vízvételhez pontos megállá­sokat követel, addig a gépkocsiszállitás meg­indulhat az útról, onnan, ahol a csapat ép­pen van és szállítás közben bárhol megál­lítható. Mind a két szállításnál az a kivánság, hjgy azt az ellenség közvetlenül ne zavarhassa, mg. A gépkocsiszállitás itt is engedékenyebb. Mig a vasút igen gondosain berendezett fdlszere lést és pontosan működő vasútvonalat köve­tel, addig ez a gépkocsiszállitásnál nem elen­gedhetetlen követelmény. Nincs is annyi ki­térés és várakozás sem Az ellenségről való liirek megszerzését: a felderítést, valamint ellenséges cselekmények ellen a biztosítást mind a két szállítás meg­követeli. A vasút iszálUtasnál az amyagi ellátás (lő­szerrel, élelemmel) könnyebb, kevesebb em femek kell visszamaradni. A gépkocsiszílli- tímál ez — a gépkocsi kevés száma miatt — nem ilyen folyamatos és gyakran bizony a berc rovására is kell embereket és anyagot- v szahagynJ. A vasút iszállitáshoz szükséges szenet és rí - zet előre el kell készíteni az állomásokon. A gépkocsinak szükséges üzemanyag (benz-rs, o'aj) magán e> gépkocsin is vihető és kevesebb olyan helyet kell berendezni, ahol az üzem­anyagot pótolni lehet. A yasvieaok nehezebben pótolhatók, mmt a gépkocsivezetők, mert mindenesetre hamarabb képezhetiimk ki nj gépkocsivezetőt, mint pél­dául mozdonyvezetőt! A vasuHszálli*ás légvédelme menetközben igen nehéz. A gépkocsiszállitásnál már köny- nyebben megvalósítható feladat. Az ellensé­ges repülő szívesebben támadja meg az átlag 500 m. hosszú vonatot, mint az egymástól bi­zonyos távolságra) (50—100 m.-re) haladó gépkocsisort. Ha a vonaton találatot ér el a repülő bombája: megáll az egész szerelvény; ha egy gépkocsisort el is talál az ellenséges bomba: a többi tovább hajthat! Összegezve ezeket az elméleti megállapítá­sokat, láthatjuk, hogy a szállítás zöme még mindég vasúttal történik, de a korszerű irány a vasút érteikének csorbítása nélkül — annak kiegészítésére — a gépkocsit parancsolólag követeli. A vasút és lófogatu jármű között ez az eszköz az, mely jogait. — mint szerencsés kiegészítő — ily paramcsolólag követelheti. A napjainkban folyó háború azt mutatja, hogy 5 a vVlámháboru rohanásával nem mindég tud lépést tartani pillanatnyilag a vasút. Ezért fel kell készülnünk korszerű gépkocsiparkkal és kiképziett személyzettel e korszerű szállí­tásra, különben lemaradunk! De még a leg­nagyobb gépkocsipark sem szoríthatja ki a SZOVJET HADIFOGLYOK EGY NÉMET FOGOLYTÁBORBAN vasutat ! Ezek nőm versenytársak, de szeren­csés kiegészítői egymásnak! Tehát arra a kérdésre, hogy „vasút vagy gépkocsi?.“ — igy feledhetünk: „vasul és gép­kocsi!“ Nincs nyári szünet a kolozsvári Nemzeti Színházban Serényen folynak a kolozsvári Nemzeti Szinház együttesének próbái — Több erdélyi iró müvé­nek bemutatására is számíthat a közönség Kolozsvár, julius 12. Pezsdülő élet zajlik a kolozsvári Nemzeti Színházban. Itt. nincs úgynevezett ,,nyári szünet“, mint más szín­házakban. Az igazgatóság, amint már meg­írtuk, még szeptember első heteiben meg akarja nyitni a szinház kapuit. Szeptember folyamán egyébként is nagy események szín­helye lesz ez az ősi magyar város. Akkor rendezik meg ugyanis a Művészeti Heteket. A város nagy idegenforgalomra számit a Művészeti Hetek alkalmából s a vendégek ellátásán kívül szellemi táplálékkal is illik szolgálni. Éppen azért úgy tervezi a Nem­zeti Szinház, hogy a Művészeti Hetekkel egyszerre rendezi megnyitóját. Az előadá­sokra azonban készülni kell ts a Nemzeti Szinház prózai-, operett- és opera együttese már javában próbálja is a műsorra tűzött darabokat. Minthogy a Nemzeti Színházban még mindig folynak az átalakítási munkála­tok, a próbákat a régi színkör színpadán, a Kolping Legényegyletben s — ha a ir.eg- egyezés eredménnyel jár — az uj iparkama­ra dísztermében is megkezdik a jövő hét fo­lyamán. Amint már megírtuk, egyszerre hat darab előkészületei folynak. A kolozsvári Nemzeti Színház színpadán szót kapnak nemsokára az erdélyi Írók, il­letőleg szindarabirók is. Báró Kemény Já­nos főigazgató és Táray Ferenc igazgató felhívás a csfplögéptulaj DONOSOKHOZ. Kolozsvár, julius 9. Minden eséplőgéptulaj- donos a meghajtó erőre való tekintet nélkül, tehát mint a traktor, gőzkazán, mind az ál­lati erővel meghajtott járgányos meghajtású cséplőgép tulajdonosa nyilvántartásba vétel végett az alább; napokon és időpontban kö­teles a Kolozsvár város és járási katonai par rancsnokságnál Kolozsvár Mussolini u. 1. (Vármegye) II. emelet 88 ajtó jelentkezni. Az üzemanyagot a jelentkezés alapján oszt­ják ki s ezért senki el ne mulassza a jelent- kezest* * A jelentkezés ideje: 1, A Kolozsváron lakók: 1941. julius 11-én pénteken d e, 9 órakor. 2. A Gyaluban, Magyariónán, Szászfenesen, Magyarkapuson, Magyarkiskapuson, KoJozs- tótfalúban, Egerbegyen, Gesztrágyon és Sza­mos falván lakók 1941. julius 12-én szomba­ton d e. 9 órakor. 3 Az Apahidán, Kolozskarán. Kolozskor- pádon, Kolozsom, Szamosezentmiklóson, Dez- ménen. Alsó- Felső- és Nemes zsákon, Bonchi- dán, Válaszúton, Kötelenden, Bárén és Visán lakók 1941. julius 14-én, hétfőn d. e. 9 óra­kor. 4. A Kisbácson, Szucságon, Nádaspapfal- ván, Kajántón, Bodonkuton, Nádaskoródon. Magyaimacskáson, Diósán, Szentmáxtonmacs- káson, Gyulatelkén. Kisbácson, Marokházán, Mezőszaván, Ombuztelken, Magyarpalatkán, Magyarpetén és Vajdakamaráson lakók 1941. julius 15-én kedden d, e. 9 órakor JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK szerint a tél folyamán számos ősbemutatóra számíthat Kolozsvár szinházjáró közönsége. Nyirőn és Tamásin kívül a fiatalabb író­gárda is teret kap. Szabédi László máris teret kapott dramaturgi minőségben, A bu­dapesti Nemzeti Szinház egyébként éppen most fogadta el előadásra Szabédi László rendkívül érdekes és a mai életet átfogó darabját. Szabédi a darabot először a bu­dapesti Nemzeti Színházhoz nyújtotta be. Tekintettel arra, hogy a kolozsvári Nem­zeti Színháznak kitűnő erőkből álló drama­turg-gárdája van, a beküldött darabokat nem hevertetik majd hónapokig, hanem a lehető legrövidebb időn belül elbírálják. Az eddigi „titkos“ dráma- és szindarab- iróknak tehát módjukban lesz hamar meg­győződni arról, hogy érdcmcs-e irniok, vagy nem, mert a választ az elbírálás után azon­nal megkapják. A kolozsvári szinházjáró közönség még élénken emlékezik Tomcsa Sándor kedves, szellemes darabjára s még egy.két fiatal erdélyi iró sikerült müvére, akik azóta sem jelentkeztek többé színpadon. Remélhetőleg felhasználják az előnyös helyzetet, a mon­danivalók szabad elmondási lehetőségét, s a téli ősbemutatókon újból 1 viszontláthatjuk őket. Gróf Teleki József vette át a Kereskedelmi Hitelbank R.-T. vezetését KOLOZSVÁR, julius 12. Mint érte­sülünk, a KERESKEDELMI HITEL­BANK R. T. kolozsvári pénzintézet ve­zetését gróf TELEKI József ügyvezető alelnöki minőségben átvette. TELEKI Józsefet, az egész Erdélyben ismert ki­váló nemzetgazdát most választotta meg az intézet uj főrészvényeseiből ala­kult igazgatóság álelnökének s bizta meg az ügyek vezetésével. így ez a ré­gi, jóhirü pénzintézet, mely főleg a he­lyi magyar iparosok és kereskedők hi­teligényeit van hivatva kielégíteni, ve­zetőségével is teljesen beilleszkedett a magyar hiteléletbe $ remélhető, hogy gr. TELEKI József irányítása alatt a KERESKEDELMI HITELBANK R. T. még fokozottabb mértékben, mint eddig, fog megfelelni feladatának IVIa avatja fel orsiéqzáscló- ját Rettern nagyközség Kolozsvár, julius 12. Nagy ünnepe ram ma a Szolnok-Dobofca megyei Retteg nagyköz­ségnek. Délután 6 órakor avatják fel a község díszes zászlóját. A vendégek fogadása után a kolozsvári ka touazenekar a Hiszekegy-et adj» elő, majd az avató beszéd következik. Ezután a köz­ségi biró az országzászlót átveszi a község nevében. Miután a külinböző egyházak lelké­szei megáldják a zászlót, a református tábori főesperes mond ünnepi beszédet. Az ünnep. séget a Himnusz, majd disnnenet zárja be. A Duce Bariban méltatta a hazatérő alpesi hadosztály teljesítményét Kóma, julius 12. A Duce Bariba érkezett, ahol szemlét tartott az Albániából visszatért trcntt>i alpesi hadosztály felett. A Duce be­szédet intézett a csajlatokhoz s ebben többek között a következőket mondotta: — Azért jöttem hozzátok, hogy tolmácsol­jam nektek az olasz nép szere tétét és háláját. Meg akarok emlékezni mindazokról az alpesi hadosztályokról, amelyek kivették részüket az angol és görög csapatok ellen folytatott hősi harcokból. Valamennyien megfeleltetek az olasz alpesi csapatok hősi hagyományainak bátor kitartással, köt cl esség tudással és el­szántsággal. A Haza számit reátok, mert ti győzelmet hoztatok és győzelmet fogtok hoz­ni számára. Éljen a király! VALAHOL A NAGYVILÁGBAN Az olasz hivatalos lapban rendelet Jelent meg, mely szerint, az országban termett vagy külíöldröl behozott búzát, rozsot, ár­pát, zabotf tengerit, rizst és babot nem szabad kereskedelmi forgalomba bocsáta­ni, hanem a mezőgazdaság rendelkezésére keli átengedni. A készleteknek a termelő saját szükségletére engedélyezett hánya­dának levonása után megmaradó részét vagy a gyűjtőhelyeken kell beszolgálni, vagy pedig állami számlára a termelő ma­ga is felraktározhatja. Az árakat a me­zőgazdasági minisztérium állapítja meg. Az állami raktárak kezelésével megbízott szerveknek jogában áll a szükséges tőke előteremtése céljából a terményeket ban­koknak vagy pénzintézeteknek el zálogosí­tani. * Egy norvég kutató megállapította, hogy a fókatej zsirt.tr!-alma a tehéntejét, tíz­szer meghaladja. Valószínűleg ezzel magya­rázható, hogy az újszülött fókák az első he­tekben átiiag 2't kilóval gyarapodnak. * A dán adóhatóságok a nyugatjütlandi Bingkjöbing közelében kimondhatatlan örömükre olyan lakótelepet fedezitek fel, mely a modern adórendszer bevezetése ét» mindmáig elkerülte figyelmüket. A negy­ven lakóból álló telep sem a« egyik, Km a másik szám on tartott szomszédos hely­séghez nem tartozik f igy már 300 érvet sikerült az adónemfizetés paradicsomi ál­lapotában eltöitenle. Most azonban a meg­rettent lakók attól félnek, hogy a könyör­telen hatóságok 300 évre visszamenőleg fogják rajtuk az elmaradt adót behajtani. Egy Los Angeles-: filmszinésznő arcát ka­liforniai luxusszállodában megcsípte egy po- oska. Mivel a színésznő a poloskacsipés 1*5- vetkeztében a film felvételeken néhány napig nem vehetett résizt, a szállodaigazgatói ág kénytelen volt neki 10.000 dolláros kártérítést fizetni.-* A könyvnyomtatás feltalálásának 500-lk évfordulója alkalmából Lipcse városa Gu- tenberg-gyürüt alapított, amellyel azokat tüntetik ki, akik a könyvnyomtatás terén különleges érdemeket szereztek. Az ezévi Gutenberg-gyürüt dr. Karl Klingspor, az uj «lémet irodalom alapítójának, dr, Ernát Poeschel, a német typográfia mesterének és Otto Dörfner neves német könyvkötő­nek Ítélték oda. A három Gutenberg- gyiirfi tulajdonosának müveiből Lipcse városa kiállítást rendes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents