Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-13 / 158. szám

194 1. JUC1US 1$ Jtíkgaggg f?rm£a Megkezdte munkáját a földmiTelésugyi minisztérium erdfélY^ésaei kirendeltsége Balogh VsSnaos miniszteri tanácsos» a LirendelVség veielője nyilatkozik a KeSeli Újságnak az erdélyi gazdasági élet legfontosabb kérdéseiről Zsíros, pattanásos arcbőrhöz PUDER HELYETT $«JLFAMYL Optice/2 Sz a ii üzlet ben kaphaté. Kolozsvár, julius 12. Kossuth Lajos min­dig azt hangoztatta, ha egy népet szabaddá akaxunk tenni, akkor először is szellemi sza­badságot keli kivívnunk, mig eszmei ellenfele, gráf Széchenyi István szerint egy nép min­dig kiviv.ia a maga szabadságát, ha hozzáse­gítjük az anyagi megerősödéshez és anyagi függetlenséghez. Hogy a magyar nemzet két legnagyobb gondolkozója és szabadsághősc közül kinek volt igaza, ez még ma is számos vitairat és tanulmány tárgya. .. A hazatért erdélyi magyarság abban a kü­lönleges helyzetben van múltjánál és jelené­nél fogva, hogy mindkét életelvet megélhette és megtapasztalhatta. Két évtizeden keresz­tül volt elnyomatásban s ugyanakkor szegény­ségben is, ma pedig már meg van a szabad­sága, de anyagi felvirágoztatására sok időt és munkát kel még szánnia. A magyar ki­rályi kormányzat számos üdvös intézkedést hozott Erdély gazdasági és kulturális feleme­lésére, ezt mindannyian örömmel és megelé­gedéssel tapasztalhattuk. A kormányzat egyik legutóbbi intézkedése közé tartozik, hogy a magyar királyi földművelésügyi minisztérium Kolozsváron kirendeltséget állított fel A kirendeltség a Bartha Miklős-uteai székház­ban kezdte meg működését Balogh Vilmos miniszteri tanácsos irányításával. A kiren­deltség helyisége egy valóságos „fiók-minisz­térium“ benyomását kelti berendezésével, ügyosztályaival. Alkalmunk volt Balogh Vilmos miniszteri tanácsossal beszélgetni, aki a kirendeltség célkitűzéseiről a következőkben nyilatkozott a Keleti Újságnak! — A magyar királyi földművelésügyi mi­nisztérium Erdélyrészi Kirendeltsége tulaj­donképpen a földművelésügyi minisztérium egyik Kolozsváron miiködő főosztálya. A minisztérium 19 ügyosztályból állította össze tisztviselő: karát is s körülbelül ugyanennyi ügyosztály fog a Kirendeltségen is működni, illetve máris ennyi működik. A Ki rendelt - jégnek fontos küldetése van Erdély, illetve KZ anyaország gazdasági életében és jövőjé­ben. Tudjuk, hogy mi vár itt ránk. Letarolt elhasznált földek. Kallógazdálkodás sorsára jutott legelők, elpusztított erdőségek, szán­dékosan clsényvesztett, kizsákmányolt terüle­teket kell újból virágzóvá és több termést ■idóvá tennünk. És hogy mivel érhetjük ezt •1? Mindenek előtt szakszerű gazdálkodással! A szántóföldi termelést tökéletes technikai felszereléssel kel! ellátni és gondoskodni kell írről is, hogy a többtermelést kellő talajgon- íozássa! is elősegítsük. Ha az ember jobban ■zétnéz, akkor látja, hogy Erdély valóságos gyümölcsöskert. Csakhogy a gyümölcstermést v nemesíteni kell, ha azt akarjuk, hogy a amttés versenyképes legyen. És azt is állít­tatom, hogy Erdély egyike a világ legjobb méh-legelőmck, Fontos tehát a méhészet fel­karolása, a méhcsaládok fokozatos emelése. A bortermelés szempontjából Erdély egyelőre nem jöhet számításba, mert a jelenlegi körül­mények között Erdélynek a visszatért részein nem bortermelők, hanem borfogyasztók van­nak. Fontos tehát, hogy Erdélyt jóminőségü és lehetőleg olcsó borral láthassuk el — És szólamom kell a legelőkről — foly­tatja nyilatkozatát Balogh miniszteri taná­csos. ■— Erdély legelői vetekednek az alpesi legelőkkel. Különösen a havasokon, a görgé- nyi hegyekben és a gyergyői medencében lie­het mvnlaleg előkel létesíteni, ahol valóságos tenyészállat-intézményeket lehet felállítani. í És ez fontos nem csak Erdély belső szűk- I ségleteinek, de a kivitel szempontjából is. I Olyan gazdag legelőink vannak, hogy azokon I tenyészthetünk nemcsak saját céljainkra faj apa- és anyaállatokat, de beszerzőközpont­jává fejleszthetjük a szomszédos országoknak is. Az állatok gondozását nem tehet tudatlan, hozzánamértő emberekre bizni, a kirendeltség éppen ezért már a közeljövőben pásztorképző tanfolyamokat rendez. A magyar ősidőktől fogva pásztomép, újból rá kell tehát szok­tatni erre a nem is utolsó foglalkozási ágra... (Az, hogy a magyar „lenézi“ a pásztorko- dáet, rovására van nem csak az egyeseknek, de az egész nemzetnek is. Vannak például magyar falvak, ahol a pásztorok mind romá­nok. Így értük el aztán azt, hogy egyes fa'., vakban a román pásztorok, mint letelepülök, magyar falvakban maradtak a legeltetési ez letelte után még abban az esetben is, ha jö­vőre már nem választották őket pásztorokká. Találtak napszámos munkát, vagy caelédi' munkát, számukra már mindegy volt s igy szivárogtak be magyar falvakba s ma már „őslakóként“ számítanak. Jő példa erre Kidé. A falu népe sein magyar volt s valamennyien nemes emberek, akik nemességüket Izabella királynőtől kapták, mivel neki voltak ajtón­álló; a dobokai királyi várban. Mint nemes emberek, már nem is voltak hajlandók többé sem juhokat, som teheneket, sem pedig disz uókat őrizni s behozták a faluba a román pásztorokat, akiknek ma mind földjük van a határban... Tehát ebből a szempontból is fi­gyelemreméltó a Kirendeltségnek az az intés- kedése, hogy pásztorképző tanfolyamokat lé­tesít, amelyekben elsősorban természetesen az arra érdemes magyarok tanulhatják ki az ál­latneveiéi! és őrizés minden rasinját-binját,..) — Ve nem becsüljük le. egyáltalán azt a hatalmas munkásságot, sem, amelyet az EM- írE fejt. ki Erdélyben már évtizedek 6fa, sót az EMGÉ-vel karöltve óhajtjuk megvalósíta­ni terveinket, — mondta Balogh Vilmos rri- níezteri tanácsos. — A mezei munka meg., szüntéve.l népi gazdasági tanfolyamokat run-' Aesünle s tavasszal pedig megkezdjük a legez. BÉCS, julius 12. Már évek óta megfigye­léseket végeznek, amelyek eredményeként megállapították, hogy az emberek, különös­képén a gyermekek, ma nagyobbak mint ré­gebben. Ezeknek az észrevételeknek tudo­mányos szempontból is utánajártak és pont- ról-pontra bebizonyítottunk találták. A multóvi frankfurti orvos-természettudo­mányi kongresszuson tették közzé ennek a tudományos vizsgálódásnak az eredményeit, amelyeknek legnagyobb részét a frauk turti egyetemi klinikán végezték. Eszerint az újszülött gyermekek manapság valóban na­gyobbak, mint régebben. Az újszülöttek át­lagos nagysága eddig 50 cm., súlyúk pedig 3 % kg. volt. Ma. az átlagos nagyság 51 és fél cm., a súly 3.400 gr. tehát 150 grammal több mint eddig. További megállapítások arról beszélnek, hogy a gyermekek ma gyor, sabbAn is nőnek. Ezt az egyes évfolyamok összehasonlításából állapították meg. Né­hány ezer nürnbergi hatéves elemistán vég­zett kísérleti mérések szerint ezek a gyer­mekek átlagmagassága 1915-ben 1.13 méter lökön a gyom,kiirtást s a gyom helyébe meg­felelő takarmány, illetve fűmagot vetünk. A kirendeltség máskülönbem, mindem hozzáfor­dulónak rendelkezésére áll s abban a szeren­csés helyzetben van, hogy önállóan meg tud oldani bizonyos, hatáskörébe tartozó dolgokat, tehát az erdélyi gazdáknak neon kell megtenni a hosszú utat a fővárosig s vissza, ha ügyes- bajos dolguk van. Ezután a gabona, egységes á,ra kerül szóba Mint ismeretes, a földművelésügyi, illetve a közellátásügyi mimisztórittm egységes buza és terményárat állapított meg az egész ország területére — Hogy ez igy történt, abban nagy szere, jie van fíánffy báró földművelésügyi minisz­ternek is — folytatja, Balogh miniszteri ta nácsos. — Az volt az elve, hogy bár Érdék­ben rossz közlekedési viszonyok vannak, egye. lőre, a gazdák mégis annyit kaphassanak tér. menyeikért, mint az Alföld gazdái, vagy a bárhol é!ő termelők. Tgy a 3—5 pengő fuvar­költséget mázsámként, mint tiszta nyereséget könyvelhetik el s ezenkívül az eladási árban benne vau a, megengedett tiszteséges haszon is Hogy ez az. intézkedés mennyire szolgálja Erdély és a Dunántúl gazdáinak ügyét egy­aránt, azt mindenki tapasztalni fogja. Min­denesedre, ha ez az év gazdaságilag nehezebb »« lesz az eddigieknél, a célszerű gazdálkodás következtében a jövő gazdasági évek annál kedvezőbbek lesznek. Csak türelem, munka, célszerű gazdálkodás szükséges s akkor a ne­hézség csupán átmeneti jellegű, — Egyéb jelenteni valónk egyelőre nincs is — fejezi be nyilatkozatát Balogh minisz­teri tanácsos — csupán arra kérem az érde­kelteket, keressék fel a kirendeltséget szűkei giikben mindig a legnagyobb bizalommá'. Fivünk; egymással és egymásért dolgozni s akkor az eredmény nem is maradhat el... Min­den magyarnak meg kell jegyeznie, hogy amilyen a vetésünk, olyan lesz majd a terme, tűnk is! * 3 volt. 1937-ben hasonlókorú gyermekek átlag 3 cm-rel magasabbak voltak. A tizennégy- éveseknéi végzett kísérlet 5 cm. különbséget mutatott (146 cm. helyett 151 cm.). Az a kérdés is megvilágitódik, vájjon ez az erő­sebb növekedés később nem egyenlitődik-e ki 7 A tények azt bizonyítják, hogy ez az eset nem áll fenn. Manapság a felnőttek is két cm-rel felülmúlják a korábbi átlagos magasságot. Napjainkban jelentősen több katona van, aki 170, 180 cm., sőt magasabb mértéket is megüt, mint a sz.ázad elején. Azonban nemcsak a testnagyság és a súly mutat fel gyarapodást, hanem a test bioló­giai folyamatai is meggyorsultak. Az első fogak ma előbb jelennek meg, a hangválto­zás, továbbá a testi érettség egyéb jelei korábban lépnek fel. Ezek a megfigyelések azonban egy érde­kes pontban eltérnek. Azok a különbségek, amelyek a mostani és a régebbi nemzedékek között előfordulnak, a falusi és a városi ifjúság összehasonlításánál is megállapithaL tók. A városi gyermekek gyorsabban nő­nek, előbb érnek és átlagban magasabbak mint, a falusiak. Azonban maguknál a vá­rosi gyermekeknél is különbséget kell ten­nünk, még pedig abból a szempontból, hogy a felsőbb iskolák tanuló! magasabbak lesz­nek mint az elemisták. Régebbi megfigyelé­sek szerint a 12 éves városi elemásták a ha­sonlókorú falusiakat 3.8 cm-rel, sőt a 12 éves gimnazisták a velük ‘egyidős elemistá- kat 7.1 cm-rel múlják felüli ugv hogy vég­eredményben a falusi gyermekek és a gim- názisták közötti magasságbeli eltérés kö­zel 11 cm. Ennek a fejlődésnek az oka egyenlőre is­meretlen. Azzal az esettel kapcsolatban, hogy éppen a városi gyermekek fejlődnek gyorsabban, általában megemlítik, hogy eb­ben a processzusban a „városi tempó“ a közreműködő és elősegítő ok. „Városi tem­pó“ alatt a gyors és gyakori tempóváltozást, a városi élet egyenetlenségét kell értenünk. PAUL VERI Aim (1844—1896) A modern lira egyetemes ha­tású mestere. Nyelvének zeneisé­ge, bámulatos formakészsége, ér­zelmi hajlékonysága a századvég legümepeltebb költőjévé avatta. Verlaine az u. n. dekadens köl­tészet fő képviselője; nőies és törékeny jelleme verseiben is minduntalan megmutatkozik. Érzelmes téta A napsugár bágyadtan szórta szét utolsó fényét és a kósza szél ott suhogott a tó s a nád felett s a vizirózsák arca lázba jött. Éppen arra jártam s vittem bánatom, viz csillogott a füzfaágakon; majd jött a köd, fehér volt, fénytelen s már tudtam, hogy minden reménytelen. És sírtam is, ahogy a szárcsa sir — a tó olyan volt, mint üres papir, a bánat szivemben csak egyre nőtt, az árnyékok már sürü* szemfedőt szőttek, mely lassan mindent betakart: aludni tért a fűzfa és a part, a tavirózsa és a sárga nád s a szél dúdolt nekik szelíd danát. Börtönben A ház fölött az ég derült, kék és derült. Egy fa bizalmasan szinte a házra dűlt. Harangszó zeng, luzmngnyelv leng az ég fele s az ágról egy madárnak száll az éneke. Ez a kevés az étetem — halk, puha csend, de néha a városi zaj fülembe cseng. S ilyenkor sírok szüntelen és titkon rág a bú: mivé lett életem s az ifjúság?.,. Villiers de L*Is!e-Adam em lék ezet éré Elhagytál minket, mint a sárga nap, niikor bíbor függönybe rejtezik s nehéz árnyéka, resten szétesik a szó (lan földön, mely vak s bágyatag, Elmentél tőlünk, így hallottam én, mert jól hívód, keresztény telkedet ünnepre várja Isten s nem feled feloldani a végső tiszta Fény. Mi még itt állunk és rád gondolunk; emlékedtől lázas a homlokunk, mint jó haldoklóé a Szent Olajtól. s vágyunk a napra, mely lélekké éget — Villiers, hidd el, csak irigylünk téged, kit már az Ur megmentett minden hajtól! A s*e«jéííy íiasparcl énelte Jöttem, ahogy egy árva jön a füstös városok fele: szememben túlsók volt a könny és ki sem törődött vele. Huszonegy évvel gond szakad* megint csak vállaim közé; szivem egy asszonyra akadt, imádtam s S nem szivlelé­így élek most. Király, haza nem vigyáz rám. A bőrömet vásárra vittem, hogy haza se hozzam . . . Kell az ördögnes! Későn születtem, vagy korán? E földön mi végre vagyok? . . . Szegény Gaspard-ért, cimborám szaporán imádkozzatok! RrAICS ISTVÁN fordítása PANNÓNIA BUDAPEST, Vili. RAKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Eq\}áq\jas szobák 6*— P-től 12" - P-ig Kétáqgas szobák 9*—P-től 18*— P-ig fi visszacsatolt terü­leten lakó kedves vendéqeinek szoba­árkedvezmény, lismerten kiváló i-.ongha, Polgári árak .... mihii■■nyrwKMiwiWii» i1*Iiuii^wiiin» Növünk! ... Az emberiség m’nd magasabb- termetü lesz.,. Miről tanúskodnak a legújabb megfigyelések?

Next

/
Thumbnails
Contents