Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-11 / 107. szám

I MrnSSESmMlSmmm 1941. MAJUS II A kormány nagy gonddal készül a jónak ígérkező gyümölcstermés megfelelő értékesítésére Budapest, május 10. (MTI) Bánffy Dá­niel háró földművelésügyi miniszter tekintet­tel a gyümölcséitékesitési évad közeledtére, az országos gyümölesértékesitő szakbizottsá­got értekezletre hívta össze. Az ülésen Bá­rányos Károly dr. államtitkár elnökölt. Az államtitkár közölte a megjeleni okkel, hogy a külföldi országokkal már megállapo­dások jöttek létre, Svájccal pedig hétfőn folytatunk tárgyalásokat. Intézkedések tör­téntek hütőkocsik megfelelő biztosítására. Az erdélyi gyümölcsöt a szállítási nehézségek miatt főleg- feldolgozott állapotban értékesít­jük. Nagyobb súlyt helyezünk az erdei gyü­mölcsök összegyűjtésére és feldolgozására, gondoskodunk a kiváló Nagyszöllős környéki szamóca megfelelő értékesítéséről is. A gyü­mölcstermelőket hitelnyújtással támogatjuk. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a földmű­velésügyi miniszter a gyümölcstermeléshez fűződő szociális érdekek előmozdítására minden eszközzel támogatni kívánja a jónak ígérkező gyümölcstermés megfelelő értékesi- téeét. Á lövésxegyesületek megalakítása körül követendő eljárás Az Országos Magyar Lövész Szövetség a visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi területen alakítandó lövészogyesületek létesí­tésére vonatkozó eljárást a következőképpen szabályozta: A lövészegyesületek megalakítását előké­szítő bizottságok (akik az alakuló közgyűlés megtartására hatósági engedélyt nyertek), forduljanak a területileg illetékes járási, vá­rosi katoni parancsnokságokhoz és igényelje­nek tőlük egységes alapszabálymintákat, Kö­telezés! Okirat űrlapokat és „Tájékoztató a lövészegyesületek megalakulásával és alap- szabályszerü működésével kapcsolatos tudni­valókról“ című segédkönyvet. Az alakuló közgyűlés által elfogadott egy­séges alapszabályokat egy példányban kell a törvényhatóság első' tisztviselőjének bemu­tatni. Oktatókul a« eddigi felhívások alapján je­lentkezetteket kell elsősorban igénybe venni. Az oktatókban való hiány ideiglenes pótlá­sára önként jelentkező tanárok éáfc tanítók és katonai személyiek, tisztek és legénység igény­be vehetők. Az egyesületek vezetőségei létesítsenek sze­mélyes kapcsolatot a kötelező lőgyakoliatokat és az ifjúsági lövésztanfolyamokat irányitó katonai parancsnokságokkal. Az egységes alapszabály-minta szerint meg alakult- egyesületek kérjék haladéktalanul az Országos Magyar Lövész Szövetségbe való felvételüket. A kérvényt az Országos Ma­gyar Lövész Szövetség Erdélyi-kerületének főlövészmestere (hr. Atzél Ede, Kolozsvár, Unio-u. 12. sz.) utján kell a Szövetség igaz­gatótanácsához felterjeszteni. Az alapszabályszerü megalakulást az egye­sületek az alakuló közgyűlés napján írásban jelentsék az Erdélyi-lövészkerület főlövész- mesterének és az Országos Magyar Lövész Szövetség igazgatótanácsának. A kiadott egységes alapszabályok szerint a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen lÖTfcszegyesiiletek mindenütt alakíthatók, ahol •z eredményes működéshez a feltételek meg­vannak. Városokban több egyesület és lövész- Nzzkosztály alakítható. Az egyesületek nevét (óimét) székhelye után kell elnevezni. Ha egy városban, köz­ségben több lövészegyesület alakulna, akkor *z egyesület nevét a székhely megjelölése előtt egy történelmi névvel is meg koll je­lölni. A szorosan értelmezett Székelyföldön alakuló egyesületek nevében a székely szónak is kifejezésre kell jutnia. Azok az. egyesületek, amelyek önerőből tudnak kispuska lövöldét létesíteni, fordulja­nak a szabálytervek (minták) kiadása vé­gett az Országos Magyar Lövész Szövetség­hez. A szabálytervek 2—8 lóállásra készül­tek. *­A nemzetvédelem e viharálló bástyáit a családra, a családi sportközösségre óhajtjuk felépíteni és ezért az egyesületekbe való fel- Vétekre1 éz egyes'családoknak a céilövősportra szimbajöhető összes tagjai figyelembe jö­hetnek, férfiak, nők és gyermekek egyaránt.- Hétfőn és kedden caak kukoricáké- ayér van Romániában. B-ukatrestből jelentik: A jövő héttől kezdve hétfőn és kedden nem seabed kenyeret, sütni és árusítani. Ezen a kát napon csak kukoricákén vér van forga- 1 ómban. (MTI) Színjátszó diákok Az ifjúság játszani akar, — állapította meg a szegedi ifjak Hamlet.bennitatóján Sík Sándor, Az ifjúság játszani akar és ebből az ösztönsaerü akaratból fakadt a szegedi diá­kok elhatározása, hogy a tudásért folytatott munkájuk között a pihenésre szánt időben szerepet tanulnak és komoly feladatként ép. pen a nagy felkészültséget igénylő tragédia előadásán» vállalkoznak. Komoly szeretet fűzi őket. — mondotta Sik Sándor — az Arany János fordította; Shakespeare-darab- boz, izmos képességeikhez pedig méltó fel­adatnak tartották a darab előadását s éppen ezért esett választásuk erre a színjátékra. Nem a véletlen müve vo|t, hogy a kolozs­vári szánház rég nem látott olyan nagyszámú közönséget vendégül falai között, mint a sze­gedi Hamlet bemutatóján. A közönség között is legtöbben egyetemi diákok voltak és ez egészen természetes is. Diákok vonultak ki az előadótermek padsorai közül, hogy meg­nézzék szegedi társaikat, akik im, kirándu­lást rendeztek a tanulás világából a művé­szet berkeibe. Az a száz és száz egyetemi hallgató, aki fürkésző pillantással figyelte a színpadot, méltó elismeréssel adózott a sze- | gediek produkciójának. Éppen úgy, mint a j közönség többi része is, a szinházjárók, a j kritikusok, a szakmabeliek, akik szívesen el- i ismerték a szegedi ifjak teljesítményében a ! kétségtelen minőségbeli értékeket. Hiszen i ezen az előadáson nem csalt a játék és az Arany János szövege iránt való szerctetiik- rő| tettek bizonyságot a. szegediek, hanem be. bizonyították azt is, hogy a magyar főisko­lások szelleme és akarata képes olyan fel. adatok megoldására, amelyek egészen távol esnek tudományos és mondjuk igy: mester­ségbeli célkitűzéseitől. Többre kell értékelnünk ezt az előadást az egyszerű színpadi kísérletnél, vágj’ a műked­velő előadásoknál. Hiszen több is volt, főleg az előadás megrendezésében, abban az oda­adó hitben, amit csak tiszta szándékú fiata­lok képesek sikerre vinni. A diákok játéka régi iskoladrámákról tanultakat idéz emlé. kőzetünkbe. Azokat az időket, amikor a szín­padi művészet a régi Európa legnagyobb ré. szében csak a latin iskolákban s a kollégiu­mok fala között élt. Amikor a diákok ön­ként álltak be egy-egy vitadarab népszerű­sítőinek sorába. Nem kell részleteznünk azo­kat a hangulati és más elemeket, amelyek színpadi játékra ösztönözték az akkori diák. Ságot. Tény, hogy az örök játszási kedv, ami a* emberiségben él, könnyen megnyilvánul a diákság körében, éppen annak fiatalos im­pui zi vitása révén. Volt azonban még valami, ami fontossá és komollyá tette a játékokat; ez pedig a kitűzött, előre meghatározott cél elérésében vetett hit. Az iskoladrámák jórésze a vallási viták ide­jén látott napvilágot. Kiegészítője volt min­dé» színpadi játék a tudósok vitáinak. Az ellentétes álláspont kigúnyolásával az isko­lád ráma a maga táborának Igazáról igyeke­zett meggyőzni a hallgatóságot. Propaganda­eszköz volt tehát s mint ilyen vált a szin. művészet elfő úttörőjévé. K vélni, tanítani, egyszóval a kitűzött cél érdekében befolyá­solni, ez volt az iskoladrámák és azok játszói­nak hivatása. Minden előadás előre megha­tározott eszmei, vagy éppen gyakorlati cél érdekében történt. A dolgok természetszerű következménye­képpen felvetődhetett megállapítás, hogy a mai egyetemi ifjúság ismét heljet kíván ma­gának a régi iskola drámák tört utjain a nemzieti kultúra továbbfejlesztésében S egé­szen természetes, hogy kolozsvári diákkö. lökben is megfogant a gondolat, hogy az egyetemi elfoglaltságon kívül vállalkozni keli hasonló munkára. Nos, az erdélyi diákság­nak, hogy ha szándékában van hasonló mó. dón szolgálni a magyar műveltséget, éppen az isköladráma célkitűzésének oldaláról kell megvizsgálnia a dolgot. Erdély számtalan, fel nem számolt és el nem intézett kérdés töm­kelegével ma is a tennivalók földje, ahol bő­séges munkaalkalmat találhat a magyar akarat és tudás S ha már egyáltalán szóba került a dolog, nem tartjuk elhibázott kér­désnek a gondolatot, hogy a kolozsvári diá­kok is színjátszói munkára akarnak vállal, kozni. De nicni hamleti, hanem iskoladráinás alapon Nem öncélú inüvészkedési szándék­ból, l’art pour I 'art, hanem az iskoladrámák. nak azzal a céljával. hogy tömegek nevelé­sét vállalják. Hogy más munkaterületet ne említsünk, itt van mindjárt az erdélyi szórványkérdés. Magyarságunk legégetőbb problémája ez, amelyre diákságunk ráébredt. A kérdés fel­számolása érdekében a kellően propagativ és művészi értékű magyar színdarabok előadá­sa igen jelentőségteljes feladat volna. Iro- íj dalmunkha.li van néhány olyan darab, amely, nek előadása a kívánt, iránj’han képes befo­lyásolni a közönséget, a hovatovább mind erőteljesebben meginduló öntudatos magyar nemzeti munka során pedig — reméljük, — híressé vált íróink további anyagot szolgál, tatnak ehhez a munkához Azok pedig, akik különböző körülmények folytán csak jegy­zetkönyvük, vagy iróaszfcalfiókjuk számára dolgoztak, a magyar kiadói tőke okos és ko­moly segítségével ugyancsak gyarapítani fog ják ezeknek a müveknek sorát. Egyelőre az Elnémult harangok, a Földindulás és más színmüvek volnának alkalmasok a munka megindítására. S ha megalakulna a kolozsvári egyetemi hallgatók színjátszó társasága, a Kótsi Pct- kóék, Fejérék nyomdokán járva a legtöbbet tehetnének ezeknek a daraboknak az érde­kelt erdélyi területen, a szóban forgó fajvak. ban való előadásával. Dísztelenebb és hal­kabb, de dicsőbb és komolyabb feladata* en„ nél nem vállalhatnának az egyetemi színját­szó diákok’ DAVID IVAN Szappan és qyerfya ipari pépeket qyárt és gyorsan szállít (peloteus, pillirozógép, hütőprés, ingásprés stb.) Pefz Testvéreit Iparművek Rf. Budapest, V., Vilmos császár-ut 61. Telefon: 118—236, 124—083. Jogerősen helybenhagyta az ítélőtábla a százezer lejes sorsjegycsalás tettesének büntetését Újabb hajtások Icai bő váll a bonyolult bűnügy Kolozsvár, május 10. Benyovits Sándor bűnügye már hópapok óta foglalkoztatja Ko­lozsvár jogászi köreit ás az igazságszolgálta­tás fórumait. Amint annakidején már megír­tuk, özvegy Bubin Safetmonnó 100.000 lejt nyert az egyik bukaresti állalmi sors jegyiroda jegyével. Özvegy Rubmnc közvetlenül a bécsi- döntés eiőtt ütötte meg a nyereményt s memt- hogy nem vállalkozhatott a hosszú és fárasztó "ntra, egyik ismerősét, Benyemits Sándort kér­te meg arra, bogy a nagyösszegü nyereményt átkozza Romániából. Benyovite közjegyzői meghatalmazással a zsebében útnak indult Bukarestbe s a nyereményt fel is vette. Na­pok teltek el, mág újból visszatért Kolozsvár­ra s Rubinná hiába várta, nem jelentkezett a nyereménnyel, A megbízó végül is követelni, kezdte pénzét, mire Benyovits kijelentette, hogy nyeremény nincs, mert a pénzt a hatá­ron elrabolták tőle a vasgárdisták:... Rubin Salam ontó abban a tudatban volt, hogy vége a nyereménynek, amikor egyik ro­kona, Rosenfeld Viota azzal aa örömhírrel ke­reste fel, hogy a 100.000 lej mégis meg van! Azt állította, hogy saját szemével látta Be- nyovitsék lakásán a pénzt s erre édesanyja is tanú. — Ha láttátok, kérjétek ti tőle! — mond­ta özvegy Rubinná Benyovits Sándor újból csak azt állította, hogy a pénzt a vasgárdisták elvették tőle. Rosenfeld Violának meghitt barátnője volt Benyovits Sándor Erzsébet nevű nővére, aki azonban bátyjával ellenséges viszonyban volt. A kát lány azt állította, hogy szóbeli megbí­zást kaptak özvegy Rubin tótól s most nutr együtt követelték Benyovitstól a nála látott összeget, A vádirat szerint Benyovits ekkor már beismerte, hogy a sorsjegynyeremém/t —20.000 lej levonással, amelyet a sorsjegy­iroda igazgatójának kellett adnia, — csak­ugyan felvette és szerencsésen át is hozta a határon. Ignácz Izsónó, aki látta a sok pénzt Benyovitsnál elmondotta, hogy Benyovits 26,000 lejt ajánlott fel neki „hallgatási dij“ fejében s azt is elmondotta, hogy a vádlott a többi pénzt: magának akarta megtartani. Rosenfeld Viola és Benyovits Erzsébet erre a nagynénihez mentek „jelentéstételre“, Ru- binné még nagyobb örömmel és bosszúsággal vette tudomásul a fordulatot s két rokonát a rendőrségre küldte, hogy azok nevében tegyék meg a feljelentést Benyovits ellen. A bonyolult ügyijén az elmúlt év szeptem­ber 16.-án indult meg a rendőri nyomozás s még aznap délutánján megtalálták Benyovits lakásán 24.000 lejt. Benyovits beismerte, hogy félórával azelőtt még a többi pénz is birtoká­ban volt, de már elküldte egyik megbízottjá­val Nagyváradra. A megbízottat sikerült a kolozsvári pályaudvaron elérni és zsebében meg is találtak 60.000 lejt. így most mór új­ból egyben volt a 100.000 lejes nyereményből 84.000 lej s Benyovits is megtört a bizonyíté­kok súlya alatt. A rendőrség csalás vétsége miatt átadta az ügyészségnek, Benyovits bűnügyét 1941 február 28-á'n tárgyalta a törvényszéken Tusa dr. egyes, biró és a vádlottat 6 hónapi börtönbönte- tésre ítélte. A vádlott az ítélet ellen felleb­bezett így került Benyovits ügye az Ítélőtáblához, amely szombaton délelőtt újból letárgyalta az ’ügyet. A táblai tárgyaláson és már azt merelő- zően újabb hajtásai nőttek Benyovits bűn, ügyének. Az elitéit védője, Gardó Endre di', kimi ritő védőbeszédben próbálta bizonyi- tani védence ártatlanságát s rámutatott azok­ra a fondorlatokra, amelyek az egész Bcnyo- vits-űgyet behálózzák Azzal kezdte, hogy Benyovits.' miután a nyereményt Bukarestben felvette és vissza­tért Kolozsvárra, soha nem találkozott öz­vegy Rubinnéoal, Allitása szerint Rozenfeld Violának és Benyovits Erzsébetnek nem is volt joguk követelni Benyovitstól a nyere­ményt, mert a törvényes meghatalmazás vi­lágosan kimondja, hogy Benyovits megbízó­jának, tehát özvegy Rubinnénak köteles átadni a nyereményt. A törvényszéki tárgya­láson ugyan Rosenfeld Viola esküvel vallot­ta édesanyjával együtt, hogy erre nekik öz­vegy Rubinná szóbeli meghatalmazást adott, ezt azonban, nem lehetett bizonyítani, mert Rubinná időközben, jóval a törvényszéki tárgyalás előtt, meghalt. A szóbeli meghatal­mazásról máskülönben Benyovits Erzsébet is tudott. Benyovits védője arra is kitért, hogy s sorsjegy-ügylet. tulajdonképpen már alapjá- banvéve csaláson alapul, mert a sorsjegy nem is özvegy Rubinná tulajdona volt, ha­nem Sthrul Veronikáé és a Rosenfeld Violáé, akik a rendelkezésükre álló körülmények és lehetőségek folytán hamisították rá nevüket Rübinné nyerő, de Rubinné által meg nenn hosszabbított érvényű sorsjegyre. Rosénfeld Viola éppen ezért ma a kolozsvári ügyész­ség foglya, mert a törvényszék vádtanácsa néhány nappal ezelőtt elrendelte ellene az előzetes letartóztatást. Azt, hogy Rosenfeld Viola is bűnös a Benyovits-ügyben — mon­dotta Benyovits védője, — misem bizo- nyitja jobban, mint az a körülmény, hogy amikor megkerült az elveszettnek hitt nyere­mény, Rosenfeld Viola volt az, aki kijelen, tette, hogy nem kéri Benyovits megbünteté­sét. A védő még számos érvet hozott fel védence ártatlansága mellett, nj tanuk ki­hallgatását és Benyovits szabadlábra helyezé­sét kérte. Gyarmathy dr. táblai főügyész továbbra is fenntartotta a vádat. A bíróság Ítélethoza­talra vonult vissza. Az Ítélőtábla másodfo­kon is bűnösnek találta Benyovits Sándort és siklcasztás vétsége miatt helybenhagyta a törvényszék által kirótt 6 hónapi börtönbün­tetést. Az Ítélet indokolásában kimondotta a bíróság, hogy álljon az ügy bárhogyan, Benyovits bűnös aVban, hogy más pénzét saját céljaira akarta eltulajdonítani és fel. használni. Az ügyész megnyugodott az Íté­letben, csak a védő jelentett be semmiségi panaszt. A tanácselnök azonban tudomására hozta, hogy Benyovits ügyében nincs helye semmiségi panasznak, mert ügyében a tör. vényszéken egyesbiró Ítélkezett s ennek leg- felsőbb fóruma az Ítélőtábla. Így tehát as ítélet jogerős. Benyovits büntetésében az Ítélőtábla beleszámította a február 28-ika óta eltelt időt is, ami az elsőfokú Ítélet óta el­telt. Japánban életbelépői» sít áVlamvéffelmi törvény Tokio, május 10. (DNB) A Döméi Trod” jelentése szerint május 10-én életbelépett ez államvédelmi törvény, A törvény célja n külföldi kémkedés megszüntetése. Május 12- től egész Japánban kémellenes hetet rendez­nek, hogy a lakosságot felvilágosítsák a kémelháritás fontosságáról. (MTI) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents