Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-11 / 107. szám

19 41, MAJUS V Kelemen Béla ffikapltányhelyettes búcsúzik Kolozsvártól HollélY'KnlliY Lujos Jr. fAanátsos Kélfőn ▼eszi áf a kolozsvári rendőrség vezetését Knlotsrár, május 10. Á magjai’ királyi briiigyminiszter Kelemen Béla kolozsvári j^nóőrfőkapitéiivholyetteet a magyar királyi rendőrség vidéki főkapitányságához osztotta be szolgala/ttételre, amiért is a kolozsvári fel­ügyeleti körzet szemlélői teendőinek ellátásá­val történt megbízatása alól felmentette és a ikolozsvári rendőrkapitányság vezetésével ár. HoUósy-Kttíy Lajos rendárfőkapitányhelyet- tesi rimánál felruházott magyar királyi rendőr- főtanácsot — volt miskolci vezetőt bízta meg. Kelemen Béla rendőrfőkapitányhelyettes a felszabadító honvéd csapatokkal egyszerre ér­kezett Kolozsvárra 1940 szeptember 11-én. Megérkezése után nyomban átvette a kolozs­vári magyar királyi rendőrkapitányság kiren­deltségének vezetését és megszervezését. A rendőrség épületben a román rendőrs <g kiv.j- nuMaa után csupán a puszta falakai találta, 5 hűséges munkatársaival azonnal megkezdte a felelősségteljes szolgálatot. A rendőiirgény- ség elfoglalta a számára kijelölt posztot s a tisztikar a hiányos bútorzata irodákban az irányítást. A főkapitányhelyettes mindenek előtt az irodákat szereltette fel a kivánalmak­nak megfelelő bútorzattal s rövid idő alatt elérte, hogy a kolozsvári rendőrkapitányságon mi már nyomát sem lehet felfedezni <iz egy­kori állapotoknak. Néhány hónappal ezelőtt a kolozsvári rend­őrkapitányság megszűnt kirendeltség lenni. Rendőrkapitánysággá alakult s egyben pedm a IX. rendőrségi kerület központja lett. A kerület szemlélői tisztjével Kelemen Béla lő kapitány hely ebest bizia meg a belügyminisz­térium. Kelemen Béla rendőrfőkapitányhelyettes nyolc hónapja áll a kolozsvári rendőrkapi­tányság élén s egy most keltezett belügymi­nisztériumi rendelet a budapesti vidéki íő- loaipitányságra osztotta lie szolga lat tételre. Kolozsvár polgársága őszinte ragaszkodással és szeretettel búcsúzik Kelemen Béla rendör- főkapitányhelyettestől. Aki csak kapcsolatba került Kolozsvár köz- és vagyonbiztonságának legfőbb őrével, tapasztalhatta, hogy talpig egyenes emberrel áll szemben, szolgálatának nyolc hónapja éjjel-nappal szakadatlan mun­kában telt el. hiszen sok volt itt a tennivaló különösen közbiztonsági téren. Az elmúlt őszön, amely számunkra meghozta a falszaba dulást, Kelemen Béla rendőr főkapitányhelyet. tesnek 1 ^felelősségtől jesebb óráit jelentette, Szeptember 14-én megtisztelte magas látoga­tásával a várost vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunk, mégpedig a hon­védség bevonulása után néhány nappal, ami­kor a város még tele volt kétes elemekkel. Az alig néhány napos kolozsvári magyar királyi rendőrség Kelemen Béla főkapitányhelyettes irányításával el is végezte a tisztogatás mun­káját úgy, hogy a közrendet és közbiztonságot semmi meg nem zavarta még egy pillanatra sem. A Kormányzó Ur és kísérete látogatása után egymásután érkeztek Kolozsvárra a leg­magasabb vendégek. Néhai Teleki Pál gróf miniszterelnök siiriin fordult meg e városban s a szegedi száműzetésből hazatért Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem megnyitására újból le­jött Kormányzó Urunk, néhai gróf Csáfcy István külügyminiszter, a kormány több tagja és számos előkelőség. Akinek fogalma van, hogy milyen elővigyázatossági intézkedéseiket kell tenni ilyen esetekben, annak fogalma le­het Kelemen Béla rendőrfőkapitányhelyettes felelősségéről... Kelemen főkapitányhelyette« búcsúzik Kolozsvártól De adjuk át a szót a búcsúzó főkapitány­helyettesnek : — Boldogan vettem 1940 szeptemberében a legmagasabb helyről kapott megbízatást, hogy Kolozsvárra jöjjek. Annál is inkább, mert tudtom, hogy haza jövök! Azt is tudtam, hogy nehézségeikkel kell majd megküzdenem, hiszen munka tái’sáim számára Kolozsvár még­is egészen uj terület volt, uj feladatokkal. A kezdet csakugyan nehéz volt. Sokkal nehe­zebb, mint egy ehhez hasonló nagyságú és lakosságú városban rendes körülmények kö­zött. A nehézség már akkor mXgmutatkozott, amikor átléptem először a rendőrség küszöbét. Az üres, kongó épület fogadott! Még asztal sem volt. amin egy aktát alá lehetett volna irni! A helyi viszonyokat sem ismertük eléggé. Emberem kevés volt. Hiány volt mind a tisz­tikarban, mind a legénységi állományban. De aztán rendre minden rendbe jött Bebutoroz- tuk szerény tehetségünk szerint az irodákat és újból helyre állítottuk a megbomlott ren­det. — A rend megteremtésében — s ezért ez­úttal is hálás köszönetét mondok — nagy segítségünkre veit a katonai £s polgári ható­súg. De Brömmel és tankodássál töltött él az a szeretet és megbecsülés is, amit Kolozsvár polgárság1;i tanúsított velünk saenntoen. Ezt megérezték az egyszerű rendőrőrszemek és megéreztemi én, mint vezetőjük és irányítójuk is. Ezért ezúttal köszön etemet fejezem ki Ko­lozsvár műiden egyes polgárának és kérem, tartson meg e város emlékezetében olyan sze­retettel, mint amilyen szeretettel és megclé­KELEMEN BÉLA gedéssel gondolok én vissza az itt eltöltött, aránylag rövid időre. Minden napom és éjje­lem Kolozsvár polgárainak vagyon- és köz­biztonságáért való szolgálatban telt el s még egyszer hangsúlyozom, hogy nehéz volt ez a szolgálat. És most mégis úgy. érzem, hogy itt lehettem, mint harc után erezi a katona mel­lén az érdemrendet, a kitüntetést!... Kelemen Béla rendőr főka pkányhelyettes ez­után a sa jtó támogatásáról emlékezett meg a Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának intezo- bizottsági ülésén felvetődött az a gondolat, hogy az erdélyi magyarság testvéri érzüle­tének és együvétartozandóságának kidombo. ritására évenként megismétlődő ünnepet kel­lene rendezni, amelyet valamelyik erdélyi vonatkozású történelmi esemény évforduló­ján tartanának meg. A gondolat nemcsak az intézőbizottság, hanem az egész magyarság körében nagy tetszést keltett. Felvetődött az a terv, hogy’ ezt az ünnepet augusztus 30-án, a bécsi döntés napján rendezzék meg. Ezt az elgondolást azonban elejtenék, mert a bécsi döntés napja egyébként is hi­vatalos ünnepe lesz az országnak. Igv vető­dött fel az a terv, hogy május 25-ikét avas­sák aV. erdélyi magyarság ünnepévé. Ezen a napon van ugyanis évfordulója annak, hogy kimondották Erdély unió ját Magyarországgal. Az Erdélyi Párt vezetősége magáévá is tette hangsúlyozta, hogy a keresztény magyar köz­élet eme két fontos szerve ha egy utón halad, hihetetlenül nagy értéket képvisel a nemzet éleiébe«. A kolozsvári magyar sajtót igy is­merte már a román megszállás alatt is s erről győződött meg kolozsvári szolgálatának ideje alatt is. — Jó és személyes ismerőseimtől; az idő rö­vidsége miatt, nem áll módomban személye­sein hu (»irt venni egyenként, de eznttal üze­nem, hogy szerelném mindüknek megszorítani a kezét s mindenkinek szemébe nézve megkö­szönni mindazt, amit rövid ittlétem alatt nyuj- lottak számomra. Azt a néhány kellemes ólát, vagy percet, amelyet hivatalomon kívül, kö­rükben töltöttem. Ezek a pillanatok örök ér­tékek számomra. Ş Meghitt beszélgetésünket állandó telefon- berregés szakit,ja félbe. A főkapilá.nyhelyet- tes utasítását kérik sokszor majdnem egy­szerre két távbeszélő vonalon i=. És igy volt ez eddig is, a nyolc hónap minden napján s éjjelén. És igy lesz még szerdáig, amikor Kelemen Béla főkapitányhelyettes végleg el­hagyja kolozsvári szolgálati helyét, hogy ele­get tegyen a magas helyről jövő intézkedés­nek. Kdemen Béla 1906-tól az összeomlásig Ma- röstordavármegyében volt főszolgabíró. 1918 decemberében a román elfogatási parancs elől menekülni volt kénytelen. 1919-ben már Siófokon van a fövezérségen. 1920-ban rendőr- i kapitány, két év múlva rendőrtanácsos. 1920—30-ig a debreceni »endőrkapitányságon teljesét szolgálatot, 30—36-ig a belügyminisz­tériumban. 1939-ben rendőrfőkapitányhelyet- t es lesz és 1940-ben a budapesti rendőr fő- I kapitányságon teljesít szolgálatot, amikor is a legmagasabb helyről jövő bizalom Kolozs­várra vezényli. Kelemen Béla mögött 35 évi nehéz, felelősségteljes szolgálat áll s néhány hónap múlva már a jó! megérdemelt nyuga- lornbn vonul. Rzükcbbkörü munkatársai szerdán este bú­csúztak el tőle ünnepi vacsorán az Amerika- étterem különtermében. Hollósy-Kuty Lajos dr„ Kelemen Béla utó­da hétfőn érkezik Kolozsvárra s a hivatni át­adása, illetve átvétele hétfőn és kedden tör­ténik. a javaslatot, s igy minden évben május 25-én rendezik meg az „Erdélyi Magyar Nap“.ot„ Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata a kulturális szakosztály irányításával máris megkezdte előkészületeit az idei „Erdélyi Magyar Nap“ megünneplésére. Az eddig ki­alakult elgondolás szerint zenés ébresztő nyitja mag az ünnepséget: fúvós zenekarok járják majd végig a város utcáit és felhív­ják a figyelmet a nap jelentőségére. Dél­előtt a felekezetek templomaiban ünnepi is­tentiszteletet tartanak, majd Kolozsvár kö­zönsége egyszerű magyar ruhába öltözve, a különböző egyesületekbe, társadalmi alaku­latokba tömörülve, zászlók alatt, zárt sorok, ban felvonul Kolozsvár társadalmi vezetői előtt. A diszfelvonulás után a közönség ki­vonul a zöldbe: a sétatérre, az egyetemi parkba és a Hója erdőbe, ahol vidám szó­rakozás várja a vendégeket. A rendezőség itt hangulatos műsorral kedveskedik a kö­zönségnek s hogy a fiatalság igényét is ki­Halálraítéltek bi/arr szerelmi történet egy fiatal emberről, akit ártatlanul halálra Ítél­nek és egy szívbajos leányról, akinek napjai meg vannak számlálva. fl fiatal ember: GEORGE BRENT a leány: MER? E OBB RON Az amerikai filmgyártás csucstelje- r/* VCTCLi kiA7/* /-\ sitménye! — Bemutatja az tw I ElCrl MUAVJU MA: Sszölcevényelc Ma délelőtt félti zen kettőkor érkeznek honvédeink Kolozsvárra diadalmas délvidéki utjukról KOLOZSVÁR, május 10. A Kolozsvárott állomásozó honvéd-zászlóaljak május 11-ikén érkeznek vissza diadalmas délvidéki utjukról. Ebből az alkalom­ból a város közönsége ünnepélyes fogadtatásban részesíti hazatérő honvédein- ket. ‘ A fogadtatás vasárnap délelőtt 11 óra 30 perckor lesz a Mátyás király­téren. Utána a hazatért csapatok díszszemléje következik. A diszmenet útiránya Unió-utca. Mátyás király-tér, Kossuth Lajos-utca. Az ünnepségre a polgármester meghívja a város közönségét s kén a disz­menet útvonala mentén lakó közönséget, hogy házaikat a nemzeti lobogóval díszítsék fel. Háfus 25-ike lesz az évenként megrende­zendő „Erdélyi Magyar Nap" időpontja Kolozsvár, május 10. Megírtuk, hogy az elégítsék, táncmulatságot is rendeznék czeffe a napon. tv#?' A rendezőbizottság már mosh-iielkcri Ko­lozsvár társadalmi egyesületeit, sportklubja­it, hogy készüljenek fel az ünnepségre" "és részvételüket haladéktalanul jelentsék be az Erdélyi Párt kolozsvári tagozaténál (Far­kas utca 7-). A műsor összeállítására vo­natkozólag javaslatokat is itt lehet tenni. A május 25-iki „Erdélyi Magyar Nup“-ot, amennyiben az idő engedi, már éhben az évben más városokban is megrendezik. Ked­vezőtlen idő esetén a kolozsvári ünnepet egy héttel később, június elsején, pünkösd első napján rendezik meg. Szabad pályák fe!é Bárdossy László miniszterelnök a jól tel. készült magyar ifjúságot üdvözölve hangoz, tatta, hogy a falvak dolgos népe mellett, az ifjúság józansága és egyensúlyi érzéke olyan érték, amire építeni lehet, s ami biz­tos záloga a jövő magyar politikának- Kérte a lelkes és tanult magyar ifjakat, hogy hi­tük erejét s tiszta nemzeti érzésük frisses­ségét tartsák meg akkor is, amikor a köz­ügyek intézésének terhe az ő erős vállukat. nyomja. A magyar ifjúságnak a magyar élet min­den pozícióját el kell foglalnia. Ez az egye. dűli ut a keresztény nemzeti alapon álló Magyarország megteremtésére. Ezen az utón segítette a kormány az ifjúságot, amidőn négy évvel ezelőtt megalkotta a Nemzeti Önállósitási Alapot. Az elv akkor is az volt, ami most: fel kell hagyni azzal a hibás felfogással, hogy a magyar ember közhivatalra termett, s nincs érzéke a gaz­dasági élethez. Aki csak némileg is járatos a történelemben, tadhatja, hogy Magyaror­szág kereskedelme egykor magyar kezekben volt, Európaszerte hires volt a magyar ke­reskedelem, tözséreink — a középkor export­őrei __ bejárták a félvilágot s tisztességes, becsületes munkájukkal ezen a téren is meg­becsülést és jó hirt- szereztek a magyar nérvnek. A liberális korszakban azonban be­teges felfogás kezdett úrrá lenni. Nem tar­tottak elég előkelőnek a gazdasági pályákat s átengedtük a befurakodott idegen elemek­nek, akik örömmel vették át kereskedelmi életünk irányítását s igyekeztek mindenüvé a saját fajtájukat beültetni. Gazdagodtak és hatalmasodtak, miközben a múlt nagy ke­reskedő családadnak leszármazottai a közhi­vatalokban elszegényedtek. Ennek a folyamatnak a megállítását és a gazdasági poziciók visszafoglalását munkál­ja a Bárdossy kormány az Önállósitási Alap felhasználásával A keresztény magyar fiatalságnak el kell foglalnia a gazdasági Stet kulcspozícióját — mondotta Bárdossy László miniszterelnök. A feladat megoldása erős, szívós munkát ki­van, de az eredmény nem maradhat el. Visszafoglaljuk a feladott erődítményeket s újból megteremtjük a minden izében ma­gyar közgazdasági életet. A Nemzeti Önál­lósitási Alap komoly támogatást nyújt azok­nak, akik részesei kivannak lenni a magyar gazdasági élet harcos táborának. Az Alap­nak megvannak a lehetőségei ahhoz, __ hogy támogathassa a gazdasági pályákra készülő­ket A négy évvel ezelőtti kétmillió pengő kezdőtőkét a kormány a visszaszerzett or­szágrészek fiatalságának támogatására szánt, ötmillióval együtt kereken hétmillió pengő­re emelte. A kezdeti tőke is komoly összeg volt, a mostani: tekintélyes. Használja fel tehát a fiatalság a nemzet vagyonából az ő megerősödésére és Magyar- ország gazdasági átalakulásának előmozdítá­sára szánt összeget, kapcsolódjék be a ke­reskedelmi életbe es saját egzisztenciájának megalapozásával támogassa a Bárdossy kor. mánynak azt az igyekezetét, amellyel az if­júságon keresztül akarja megteremtem a gazdaságilag is erős, nj Magyarországot. — TILOS A ZÖLD GABONÁT TAKAR­MÁNYOZÁSI CÉLOKRA FELHASZNÁL­NI. Budapestről jelentik: A kormány ren­deletet adott ki. amelynek értelmében a nem érett, azaz zöld búzát, rozsot, kétszerest lekaszálni, vagy más bármilyen módon a földtől elválasztani, vagy takarmányozásra felhasználni nem szabad. A tilalom alól a vármegyei gazdasági felügyelőség felmentést adhat elemi kár esetén, vagy pedig ha a vetésnek túltermelésre való meghagyása nem gazdaságos. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents