Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-11 / 107. szám
19 41. M JM J V 9 11 IIj bottjogialók... Ismét átutazóit Kolozsváron a Bukovinából Bácskába telepjeit magyarok egyik népes csoportja — Ár uj hazában hirdeti majd a győzheteilen magyar életerőt a józseffa viak harangia Azonnal elhatározták, hogy hazajönnek, visz- sza az óhazába, nj hittel, nj reménységgel, de a régi, kemény élethez szokott férfiasbátorsággal. Az uj haza felé! A szegényebbje azonnal útiakéit. Az első csoportok, mintegy kétezerötszáz ember már át is utazott Kolozsváron. Ott hagyták házukat, földjüket, állataikat eladták, nehezen Átok mécs off maradfak József [ah-/in negyven család marad! oda mintegy kétszáz emberrel, Hadikfalváró! a lakosság egyliurmada jött el, mintegy négyezer ott maradt. Andrásfalván kétezer ember maradt. Istensegitsfálván körülbelül ugyanannyi. Ezek is készülődnek már és csak napok kérdése, hogy öle is utrakeljenek. Legnehezebben a józseffalvia.k váltak meg a jól ismert vidéktől, erdőktől, havasuktól, barlangoktól. Százhetven év mégiscsak nagy tumora Zenés-énekes, romantikus film. Főszerepekben: JEANETTE MACDONALD és NELSON EDDY. A ROYAL |ilmszinházban premier május 12,*én. szállítható ingóságaikat szintín 'Is családostól útnak indultak az uj haza felé. Vidáman meséli egyikük, hogy „az oláhoknak azért mégiscsak igazuk volt, amikor váltig hajtogatták: ,,menjetek Budapestre, ha panaszotok vám.“ Hát eljöttünk, el is megyünk.. Egy másik, az öreg józsc-ffalvi Pap Sebestyén bácsi meséli, hogy a csendőrök igen meglepődtek, amikor értesüllek arról, hogy az egész fala elköltözik. Lett nagy sugdosás, izgalom, futkosás, szolgabiró, jegyző és csendőr között. Sugtak-bugtak, de semmit kisütni neun tudtak, az elköltözést meggátolni már nem tudták. Mondták is a csendőrök, mi lesz a házakkal, amelyek gazdátlanul maradnak, akárki ellophatja őket. A csángók diplomatikusan azt felelték: •— Ha ellopják, a magukét lopják el, mert nekünk erre már nem igen less szükségünk. gitségükre, sőt inni kis cukrot, egy mást ta- iál‘o', náluk, könyörtelenül elvették. A határtól azonban valóságos diadalmenet volt az ütjük, bár a közönség csak véletlenül cl tesült jövetelükről. (Kolozsvárott, különben széleskf’ri társadalmi mozgalom indult meg, hogy hazatelepülő magyar véreinket méltókéI pen fogadjuk.) Nem most telepítik haza elsőizben az osztrák elnyomatás elől idegenbe menekült széfccKnlozsvár, május 10. Kormos a pályaudvar. hideg, inkább őszi, mint friss májusi szél száguldozik a szerelvények között, amikor befut a Bukovinából, hazatelepített magyarok vonata. Hosszú, végtelennek tetsző vasúti szerelvény, három mozdony is huzza. Az ablakokban, ajtókon, személys'ábHtó kocsikon és marhavagonokon, mint szőlőfürtök lógnak az emberek. Férfiak, asszonyok, pirospozsgás, nevetőszemü, szélesmo- solygásu gyermekareok. Zeng a pályaudvar a nagy kiabálástól. Az öröm felbuggyanó hangjait a mozdony éles füttyszava sem tudja elnyomni. És zászlók, zászlók, zászlók... meg csupa zöld galy, mintha az uj és életerős ágakat, hajtó magyar fa tavaszi megújhodását, -vi- rágbaszökkenését akarnák megmutatni széles e világnak. A vonat megáll, egymásután szállnak le az emberek. Aki ismeri a bukovinai magyarok történetét. azt a keserves százhetven esztendőt, amelyet idegen uralom alatt, rabszolgáknál is rosszabb sorsban, csaknem két évszázad szörnyű elnyomatásában töltöttek el, azt várná, hogy ezeket az embereket csak a nemzeti hagyomány foszladozó érzései kötik a nemzethez, de azok a mélyebb gyökerek, amelyek lenn, a lélek rejtelmes zugaiban hajtanak ki, ha nem is száradtak, ha nem is fonnyadtak el teljesen, de már elgyengültek. Megőrizték ősi viseletűket a bukovi nai magyarok Az első benyomás róluk pontosan az ellenkezője ennek. A férfiak ma is ugyanazt a székely harisnyát viselik, amelyet őseik viseltek és amely ma is nemzeti viselet a szükebh értelemben vett Székelyföldön. Fölötte gyönyörűen hímzett, sujtásos bőrmellény, tele magyaros motívumokkal. Fejükön az elmaradhatatlan báránybör süveg. As asz- szonyok is hasonlókép megőrizték nemzeti viseletűket. “ A beszedjük is ízes, magyaros, zamatos, hangjuk mély és zengő, mint a havasi kiirt, komor, mint az égbenyuló hegyek, amelyeknek apró falucskáiból — távőlbaszakadt magyar szigeteiről — elindultak, mint életükben már nem egyszer... uj hazát keresni... „Hazajöttünk!“ Ez az uj honkeresés azonban örömteljes, bensőséges és reménységgel teli. — Hazajöttünk — mondják fényben csillogó szemmel — hazajöttünk a nyomorúságból, a nincstelcnséqből, a kizsákmányolásból, és a reménytelenségből. Hazajöttünk ellenségeink közül, testvéreink közé. Szivünket hozzuk azoknak, akik jó szívvel vannak hozzánk. Hazajöttünk. Hova is mehettünk volna máshová, hiszen magyarok voltunk, vagyunk és maradiunk százhetven keserves esztendőn keresztül. Négy község, illetve négy község legszegényebb magyarjai jöttek haza, akik könyven összecsomagolhatták apróságaikat, ingóságaikat, akiknek mindene belefért egv 'higyobb iszakba, akiknek nem kellett jószággal, földdel, házzal, erdőrésszel bajlódniok. András] alea, Hadite fal va, Istensegilsfalva äs a két évve! ezelőtt borzalmas emlékezetű tűzvész martalékául esett Józscffalva itven-hatvan családja szedelőzködött fel a bukovinai havasok alján az uj honfoglalásra. Összesen háromszázharminchat lélek, férfiak, asszonyok, gyerekek... Kedd este óta vannak utón. Mintegy tíz lappal ezelőtt a bukaresti magyar királyi követség emberei értesítették a községek magyar bizalmi embereit, hogy a magt/w kormány elhatározta hazatelepít tetősüket. Aksor tudlak meg, hogy a magyar kormány a most visszatért bácsbodroa-megvei felszabadult területekre hazatelepíti őket. Ezek a területek, mint ismeretes, régi sziu- nagyar lakosságú területek voltak, de a szerb cluemzctlenitő politika a gyászosemlé- vozctü trianoni békediktatnm után vad '/szerbiai népséggel, az úgynevezett „dobro- voljácokkal“ tömte nug ezt a határsávot s gy akarta biztosítani magát esetleges nép- izámlálás esetére. A bukovinai magyarok nem sokat teketóriáztak. Izzó hazafiságuk és hajihatatlan magyar öntudatuk, amelyet százhetven esztendő elnyomatása alatt hiába akart megtörni az önkény és a zsarnokság, most kiütközött és napnál fényesebben hazudtolta meg Jorga hírhedt vérelemsés-elméletét. idő és a székelynek, még ha idegenbe szakad, talán annál inkább szivéhez nő a környező tájék. De nemcsak ez volt az oka. A két évvel ezelőtt lángtengerben elpusztult Józaef- falva a pusztulás szörnyű éjszakája után, az erdélyi magyarság áldozatkészségéből, újjáépült. Szép, egészséges, tágas, világos uj házak épültek a régi viskók helyére és ezeket az újonnan épült hónukat nehéz volt ott hagyni azoknak, akiknek apja, nagyapja és ki tudja hány ősük élt ezen a helyen. A harangot nem hagyták.... Egyet azonban nem tudtak ott hagyni: a harangot. Art a harangot, amely azon az éjszakán, amelyen a pokol látszott előtörni a földből, bogy elhamvasszon mindent, ami éi ú virágzik, megkend ült é~. segíteni hívta az álmuk Imi fcinundó embereket. Azt a harangot, amely hosszú évtizedeken keresztül magyar hitet, magyar jövendőt, magyar imádkozást jelentett. nem tudták ott hagyni, Betafeargatták, becsomagoltak és hogy milyen nehezen, csak ők tudják, de elhozták. Fiszik le a Bácskába, az uj hazába, hogy ott is a magyar faj fiainak győzhetetlen életerejét hirdesse. A határig saját pénzükön kellett utazniok: a román hatóságot, semmiben sem voltak selyeket. A világháború előtt három bácskai falui népesítettek be velük. Amikor ezt megemlítjük előttük es megnyugtatjuk őket, hogy a bácskai föld a magyar lmza legjobban termő, leggazdagabb dóid je, jelentkezik egy öreg ember és sugárzó arccal újságolja, hogy két testvére is ott él a Bácskában. Meg a világháború előtt települlek le. Azóta nem látta őket. Most annál örömteljesebb lesz a viszontlátá*. * A mozdony éleset füttyéül, a kocsisor meglódul. Kitolják a szerelvényt a Dermata felé, ahol a város jóvoltából meleg ebéddel várják az uj honfoglalókat. Kalapok lengenek az ablakokban, mindenfelől hangzik a jó kívánság. — Sok szerencsét az uj hazában. Jó munkái. jó Termést. A vonat elindul ... ÓSS JÓZSKF A jopánok fontos ellátási központot foglaltak el Kínában Tokio, május 10. Japán csapatok 24 órai csata után a Sárga folyó északi részén elfoglalták Yaanku’t, a kínai hadsereg részére szánt szállítmányok középpontját. (MTI) BefejevődölV a-z érellséqi vizsgálatok írásbelii része Kolozsvár, május 10 A közoktatásügyi minisztérium álta] engedélyezett pótérettségi vizsgákat, mint már jelentettük, Kolozsváron héifön megkezdték. A vizsgálatok Írásbeli részét úgy a Farkas-utcai Állami Fiügimná- ziumban, mint az Állami Felső-kereskedelmi ben, valamint az Állami Tanitóképzőb»n, szombaton befejezték. A gimnázium' növendékek, akiknek az írásbeli vizsgájuk lsét tárgyból sikertelen volt, pótvizsgád tehetnek, akik egy tárgyból buktak az írásbelin, szigorított szóbelire állhatnak. A tanító!, .'(’isiik közül 43 növendék jelentkezett képesítő viz«_ gára. Ezek közül 32 volt magyar és 10 román. A jelentkezők közül 22-en azoknak a sorából kerültek ki, akiknek a decemberben megtartott képesítő vizsgájuk nem sikerült, 14-en pedig olyanok, akik román bizottság előtt tett Írásbelijük sikerült s igy csak szóbeli vizsgát tesznek, A felsőkereskedelmi iskola érettségizői a vizsga Írásbeli részét már csütörtökön befejezték. A három vizsgáztató bizottság az Írásbeli eredményét még nem hirdette ki. Az eredményt hétfőn reggel köz- lik a jelöltekkel és utána megkezdődnek a szóbeli vizsgálatok. Meaala^uH az Erdé'yi Part kolozsvári taaozafának harmadik kerü'e1© Az Erdélvi Párt kolozsvári tagozatának harmadik kerülete pénteken este 6 órakor tartotta alakuló gyűlését, amelyen a következő tisztikart választották meg: Elnök Onofray István ácsmester, alelnökök: Podhradszky Dezső magántisztviselő & Renner Ede tisztviselő. titkár: Vinczepái János tisztviselő. Választmányi tagok: Kiss Kálmán asztalosmester, Nagy Ferenc vendéglős, Gombos János vendéglős, Pét ró György ny. mozdonyvezető, Hantz József kereskedő, Györgypál József karosszéria készítő, Kröbl Lajos bőrgyári tisztviselő, Dávid Ferenc vendéglős, Köblös István nyugdíjas és Tárkdnyi Sándor tisztviselő, Intézkedések a forgalomból kivont gépkocsikkal kapcsolatban BUDAPEST, május 10. (MTI) Azok a gépkocsi tulajdonosok, akik a kereskedelmi minisztériumtól nem kaptak engedélyt gép. kocsijuk további üzembentartására, szolgáltassák be minél előbb saját érdekükben gépkocsijuk forgalmi engedélyét és hatósági jelzéseit az illetékes rendőrhatóságnak. A törvényes rendelkezések szerint a közúti adó csak akkor törölhető, ha a gépkocsitulajdonosok forgalmi engedélyüket és hatósági jelzéseiket az illetékes rendőrhatóságnak beszolgáltatják, A pénzügyi hatóságok tehát a közúti adó törlését a forgalomból kivont gépkocsik tulaj dón os ainak csak abban az esetben fogják engedélyezni, ha az engedélyt és a rendszámtáblákat visszaadják. IVlun^ában a Itolozsvai ■ enclőri bun'ető 'niréság Kolozsvár, május 10 A m. klr rendóreftg kolozsvári kapitánysága mint I fokú rendőri büntető biróság, május 7-én megtartót', nyilvános tárgyalásán Sebők István 31 ev(.» terménykereskedőt, mert lisztkészletérő; az előirt kimutatást nem vezette pontosan és az ellenőrzés során a készletről a valóságnak meg niem felelő felvilágositást adott, 30 napi elzárást helyettesítő 3000 pengő pénzbüntetésre Ítélte, Az ítélet nem jogerős, A május 8-án megtartott tárgyaláson Orostéin József 50 éves izraelita vallásu kereskedőt, aki a lábbeli-igénylőlap adatait nem a valóságnak megfelelően töltötte ki és elhallgatta lábbeli készletét, 10 napi elzárást helyettesítő 400 pengő pénzbüntetésre ítélte Az Ítélet nem jogerős. báthory-hüttner János pr, lett A SISZÖVETSÉG ELNÖKE Budapest, május 10. A Magyar Siszövétsíg szombation este a MAC Margit-szigeti szék- házában tartotta rendes évi tisztújító közgyűlését, amelyen elnökké egyhangúlag űr. JJáthory-Hüttner Jánost választotta. __Hibaigazítás. A Keleti Újság mai számának 4. oldalán „Jogerősen helybenhagyta az ítélőtábla a százezer lejes sorsjegycsalás tettedének büntetését“ c. tudósításunk utolsó bekezdésének első sorában a szöveg helyesen igy olvasandó: „Gyarmathy dr. királyi főügyész“, a 11. sorban kezdődő mondat pedig 'gy: ;>A királyi főügyész megnyugodott“ stb... EGY ©ASPIRIN <ka: IE. fillér MatyótQyádm&rüf! ■fc* n-ii i