Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-06 / 102. szám

Ára 12 fillér P.1HL Kedd 1941. májusé. AtfS.V Bí'DA PE s T V SXl'SRN ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓBA *.7«, NE- GYED ÍVBE 8, FÉL «VRE 16, EGÉSZ am » PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 7Î14S. HUSZONNEGYEDIK í! V F OLYAM 102 SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Felelős kiadó: ^ Felelős szerkesztő: Dr. SOMODI ANDRÁS' NYÍRÓ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSAI U. 5. SZ. TELEFON: 15-08 — POSTAFIÓK: 71. SZ KÉZIRATOKAT ' NEM ADUNK VISSZA »1941 A GYŐZELMEK ÉVE LESZ« Hitlet vezér a magyar revíziós törekvések jogosságáról és a magyar hadsereg kiválóságáról is szívélyesen emlékezett meg vasárnapi beszédében Irak elzárta Anglia elől a hajfai petróleumvezetéket Százezer bombát dobtak a német repülők Liverpoolra A voit jeruzsátemi főmufti kihirdette a paiesztinai arabok szent háborúját Olaszországhoz csatolták Szlovénia nyugati részeit A német birodalmi gyűlés vasárnap dél­után 6 órakor ülést tartott s azon Hitler veaér a német nép képviselői előtt beszámolt a balkáni hadjáratról és az aszal kapcsola­tos kérdésekről. A Vezér beszédei mindig egy-egy hatal­mas történelmi eseménysorozatot zárnak le s nagyszerű kifejezői, mintegy emlékoszlopai az elmúlt, napok eseményeinek, amelyek során a német haderő és a német diplomá­cia szövetségeseivel együttműködésben újabb lapot ir be korszakunk történelmében. Április 6-án kezdte meg a német haderő a balkáni hadjáratot és a Vezér május 4-én már beszámolhatott arról, hogy a nagyszerű hadigépezet meghiúsította az ellenség min den tervét és újabb győzelmek felé nyitotta meg az utat. Anglia kiszorult az európai szárazföldről és igy moet máshol kell áldó. zatokat keresnie arra. hogy huzza halassza a kérlelhetetlen végzet bekövetkezését. Hitler Vezér újból végigpillantott azokon a törekvéseken, amelyekkel Németország bé­kés utón akarta elérni a világ jobb ujjáren- dezését. és amelyek az angol makacsság«! hajótörést szenvedtek. Hatalmas vádbeszédet mondott Churchill és a körülötte esoporto. suló érdekcsoport ellen, amely a maga cél­jai szolgálatában egymásután dobja oda az országokat a háború martalékául. Megállapí­totta, hogy a zsidó-demokrata kapitalista klikk a háború ssdtója és a nemzeti szocia. lista Németország, szövetségeseivel együtt ez ellen a csoport ellen vivja nagy küzdel­mét az igazságos jövő érdekében. Minden magyar büszke megelégedéssel, örömmel és uj tettekre való készséggel hall­gathatta a Vezérnek azokat a szavait, ame­lyeket Magyarországról mondott A magyar katona kiválóságát a legteljesebb mértékben elismerte a német birodalom államfője és ugyanakkor örömét fejezte ld afölött, hogy Magyarország újból tehetett egy lépést a trianoni igazságtalanéig jóvátételére s »ta­vaival — amint azt a beszédhez fűzött ber­lini értelmezések is megjegyzik — hivatalo­san elismerte Németország részérői a ma­gyar revíziós politika igazságát és követe, léseit­Igazságot osztott a Vezér beszéde barát és ellenség felé egyaránt. Nagy megbecsü­léssel szólott a görögök hősies küzdelméről és szavainak fényében annál sötétebben tűnt fel az angolok magatartása, akik csak hite­gették segítségükkel a görög népet, a ve­szedelem idején azonban csak a maguk bő­— Olyan időben, amikor minden a tett és a szó kevés. — kezdte beszédét — nem szán­dékozom többször önök elé, a német nép ki­választott képviselői elé lépni, mint ahányszor az szükséges. A háború kitörésekor először abban a pillanatban fordultam önökhöz, ami­kor a bffee eben szőtt angol-francia összees­küvés következtében meghiúsult minden kí­sérlet a Lengyelországgal való megegyezésre, holott az az említett összeesküvés nélkül bizo­nyéra lehetséges tett volna. Miméin kísérletem, bogit éppen Angliával megegyezésre, sőt tar­tós és baráti együttműködésre jussunk, meg­hiúsult egy Ids klikk kívánságán és akaratán, amely klikk gyűlöletből vagy anyagi szem­pontból a megegyezésre irányuló mindem nó­táéi javaslatot azzal a nem titkolt elható,ro. zással utasított el, hogi/ minden körülmények között kívánja a háborút, — Értelmi szerzője ennek az époly fana­tikus, mint ördögi tervn ek , hogy kerül jött VÓT- nribe, háborúnak keffl kitörnie, már akkor Mister Churchill voU, segítőtársai pedik Bízok a férfiak, akik most ar, angol kwromnyf alkot­ják. Az úgy nem ázott „nagy demokráciák,“ ae Óceánom wmen és túl, nijilUm és titokban a legnagyobb mértékbem támogatták ezeket, a frinaíirn A r n7n eH (n/TWvvooüfWJt/, — Abban ex, időben, amikor a népek a leg­nagyobb mértékben eíégeáetblenkedtek kormá­nyaik csődöt mondó mesterkedéseivel, az ot­tani felelős férfiak azt hitték, hegy leghama­rabb süßeres háborúval válhatnak úrrá a más­ként már meg nem oldható problémákon — Mögöttük állott a nagy nemeetfcözá zsidó I rének megmentésére gondoltak. A mai hadviselés módjára és a nagyszerű előkészítés mértékére jellemző az a veszte­séglista, amelyet a Vezér közölt. Minden vitéz harcosért kár, de mégis örömmel ál­lapítható meg. hogy a balkáni hadjáratot roppant csekély veszteséggel sikerült a né­met haderőnek megvívnia és igy ez a had. erő érintetlenül, sőt a zsákmányolt hadi­anyaggal nagymértékben meggazdagodva áll az uj feladatok előtt és várja Vezére to­vábbi parancsát. Horst Wc-'cl-dal elhangzása után lépett be a Vezér a német birodalmi gyűlés termébe é.- a képviselők éljenzése közben foglalta el helyét. Goring Hermann, a gyűlés elnöke megemlékezett a hősi halott képviselőkről s a jelenlevők felállva hódoltak a hősök emlé­kének. Ezután Göring bejelentette, hogy a gyűlés a birodalmi kormány nyilatkozatát fogja meghallgatni és átadta a szót Hitler­nél. A Vezért szűnni nem akaró ünnepléssel fogadták és nagyon sokszor zúgott fel a Heil kiáltás. Hitler vezér történelmi jelentőségű beszé- Hft a? alá.Khíabban istnprfpf.wk? bank-, tőzsdei és fegyverkezési tőke. amely megint éppúgy, mint annakidején, bár pisz­kos, de annál nagyobb üzleti lehetőségeket szi­matolt és éppúgy, mint annakidején, minden lelki ismeretiurdalás nélkül hajlandó volt ara. »t/a kedvéért a népek vérét feláldozni. • így kwsdődöDt ez a háború. — Néhány héttel később az az állam, amely elsőként elég könnyelműen engedte, befogni magát e háborús uszitók pénz- és tőkeérdekei­nek kocsijába, leveretett és megsemmisült. Úgy gondolhatni, hogy ilyen körülmények kö­zött saját nemzetemmel és a másik világ szám­talan. egyébként époly becsületes, mint ártat­lan emberével szemben kötelességem, hogy újból felhívást intézzek a más államférfiak belátásához és lelkiismeretéhez. — Én tehát 1939 október 6-án újból meg­élte pitottam, hogy Németország sem Angiidtól, nem hért és nem is akart kérni semmit, hogy ■íiü.a minden idők legvérengzőbb dilettánsa komolyan ári hitte, hogy ft német légi fegyvernem hónapokon át tartó tartóz­kodása. csak azt bizonyítja, hogy a német re­pülők nesn tudnak éjszaka repülni. Hónapo­kon át and hazudta az angol népnek, hogy egyedül és kizárólag az angol légi fegyver- nem képes az üymódon való hadviselésre. Nem csodálkozom, hogy figyelmeztetéseim ChuTchiltaél hatástalanok maradtok. Mit szá­mit ennek ae embernek mások élete: mâţ sár­ii háború folytatása őrültség, hogy mindenek­előtt a modem háborús fegyverek borzalmai, ha azok egyszer működésbe lépnek, hatalmas felületeket el kell hogy pusztítsanak. óva in­tettem attól, hogy nehéz és messzehordó tüzér­séget vessenek harcba polgári helyek ellen, meri tudatában voltam annak, hogy ebbő! csak széles fökldarabok kölcsönös elpusztí­tása következhetik. Mindenekelőtt rámutattam arra, hogy a légi fegyvernem harcbavetése, annak nagy távolságra érvényesülő hatása kö­vetkeztében mindannak az elpusztítására fog vezetni, amit évszázados munka fáradtsággal épített és mindazoknak a kulturértékeknck az elpusztítására, amit ez az évszázados mun- ka Európában alkotott. — Dp éppúgy, miint már 1939 szeptember 1-iki felhivásom is sikertelen maradt-, ezt o. uj felhívásomat is egyenesen felháborodva vissza,utasították. Az angol háborús uszítok és a mögöttük álló zsidó-kapitalista férfiak az emberiességre való felhívásomat nem tud­ták mással magyarázni, mint azzal a felte­véssel, hogy Németoroszág gyenge. Mister Churchill már akkor kezdett vasfejuen előho­zakodni jóslataival és a norvég kormány mai­akkor kozd'tt az angol megszállás gondola­tával játszani, hogy a norvég kikötők es a svéd vasérc-vidék megszállása utján hozzá­járuljon Németország megsemmisítéséhez, . Végül is Churchill ur és Paul Reynaud any- nyira biztosak voltok uj merényletük sike­rében, hogy — könnyelműségből vagy a® al­kohol hatása alatt — azt hitték, hogy nem kell többé titkolniok szándékaikat. A két ur c fecsegő hajlamának köszönhette annakide­jén a német kormány a birodalom ellen ková­csolt, tervek megismerését. Ennek köszönhette a német nép a háború talán legdöntőbb visz- szavagasat. Mert a Norvégia elleni angol me­rénylet kétségtelenül a legfenyegetőbb akció volt a birodalomra nézve, — Mindjárt e tervek meghiúsulása után az. angol háborús uszítok erősebb nyomást, kezdtek gyakorolni Belgiumra és Hollandiára. — A cél most már — miután a vasére- szálfiitások elleni merénylet meghiúsult — az volt, hogy a belga és a holland állam belc- sodrásánal az arcvonalat a Rajna mentén előbbre vigyék. — Mult év május 10-én megkezdődött talán egész német történelmünk legemlékezetesebb küzdelme. mit neki a kultúra, mit számítanak neki al­kotások. Hiszen a- háború elején kijelentette, hogy kell neki az ö háborúja még akkor is, ha Anglia városai ebben a harcban romba dőlnének. Most 'megkapta ezt a háborút. Az m. ígéretem, hogy egy bizonyos pillanattól kezdve minden bombát — ha kell — száz- aoroean megtörtünk, nem tudta arra indítani éri az embert, hegy csak egyszer is gondol­kodóba essék cselekedete gonoszsága fölött. Churchill kijelenti, hogy ez őt nem aggasztja, Összehívták a birodalmi gyűlést Churchill, a nemzetközi gyújtogató „IfJY kezdődött ez a háború“ Vasárnap délben a rádiók utján terjedt el világszerte a hir, hogy Göring marsall, mint a német birodalmi gyűlés elnöke, a gyűlést a birodalmi kormány nyilatkozatának meg­hallgatására vasárnap délután 6 ó'árj össze­hívta. A hir magától értetődően óriási érdek­lődést keltett, mivel Hitler vezérnek az ilyen alkalmakkor elmondott beszámolói mindig egy. egy történelmi eseménysorozatnak lezá­rását és a történelmi fejlődés u.jabb korsza­kának megnyitását jelzik. A gyűlés lefolyá­sát szerte a világon rengeteg rádióállomás közvetítette. Pontban 6 órakor a német himnusz és a

Next

/
Thumbnails
Contents