Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-27 / 119. szám
194t. HAJI) 27 ,E fSd UW» megőrizzük örökre magyarnak!.. .* sr\ ■?{ * * f ' AZ ELSŐ MAGYAR NAPOT ÜNNEPELTE A HAZATÉRT ÉS FELSZABADULT KOLOZSVÁR Harmincezer ember lett hitel Kolozsvár főterén magyarsága és a világháborúban elesett hősök szelleme mellett \ Köl/UtSVA'R- május 26 Az első Nap“, amely verőfénnyel át- ssött, ragyogóan kék, felhőtlen májusi égbolt aloft zajlott soha nem látott arányokban mozgatta meg a sors viharén között is mayywnak maradt Ko- loetsvár népét. A mag, amelyet az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatúnak. intézőbizottsági ülésén vetettek eh nemes ée szinpompás gyümölccsé érett: teljes fenségében és hatalmasságában mutat- kosotf meg az újra magáratalált, 22 éves rabságból szabadult magyarság. Látnia kellett volna ezt a lélekemelő ünnepséget a letümf hatalomnak, amely két évtizeden keresztül hetet-ha vat ösz- ssekordott hogy ezt az ősi- mindvégig töretlenül magyar várost románnak állíthassa be és agyrémét a fákig közvéleményének hiszékeny rétegeire is reáerős-okaljat Nemcsak az örök magyarság melletti hitvallásra szolgáltatott ajkaimat ez a nagyszerű ünnepség, hanem az anyaor- szággl való újra egybeolvadás tényének szentségét is kinyilvánította, hiszen a „Magyar Nnp“-ot — nem véletlenül — az Unió kihirdetésének évfordulóján rendezték meg. Hasztalan szakította el Trianon Erdélyt Mngyaror- szágtól, a csonka haza sebei lassanként rendre begyógyulnak s amit 1848- han olyan elemi erővel hirdettél;, az ma is érvényesnek, „isteni, örök igaz- ság’-nak bizonyul: Erdélyt Magyaror- szaatól immár semmiféle sötét mesterkedés, semmiféle nemzetközi kártyakeverés nem szakíthatja U! Trianon a fá->od első világháhorójában egy ki fáradt, megpyntört. száz sebhői vérző nemzetre sújtott le, huszonkét év alatt azonban — bár a magyarság nagyrészt súlyos megpróbáltatáson esett keresztül — sokminden jóvátevődötf. Az anyaország elszakított gyermekei, ha el is szegényedtek, ki is fosztották őket, félvérteződtek lelkileg, azon a területen pedig, amelyre ezalatt ts olyan biztatóan sütött a Szentkorona fénye, a mai idők követelményeivel lépést tartva felkészültek arra, hogy ha kell — a Délvidék esete is bebizonyította — fegyveres erővel szerezhessük vissza azt, ami a miénk volt s aminek örökre hozzánk kell tartoznia. Hadseregünk, amelynek átütőképességét, erejét a h gillet ékesebb külföldi tényezők is elismerték, boldo giló és büszke záloga annak, hogy a ^Hiszekegy“ igéi — talán nem is olyan sokára — régen sóvárgott valósággá érnek. Ezen a szép májusi vasárnapon, ,,Hősök Napját“ is ünnepeltük: és a szebb jövőbe vetett hittel gondoltunk azokra a korhadt fakeresztekre, amelyek alatt a hazánk megcsorbítása ellen küzdő hősök csontjai porladóénak. Sem a múltban, sem a jelenben, egyetlen csep vér sem ömlött hiába, hazatért országrészek bizonyítják- hogy a történelem minden igazságtalanságot jóvátesz s az örök jog egyszer mégiscsak megvalósul! „Magyar Nap“ az újra felszabadult erdélyi részek fővárosában, az Unió évfordulója és „Hősök Napja“!... Történelmi nagyszerű események! Nem is csoda, hogy mindenkit megmozgattak, aki magyarul érez és gondolkozik. Kedvére fürödlietetf a lélek abban a magyar tengerben, amelyet a Mátyás király téren, a nagy király szobra, körül hullámzó, harmincezer főnyi közönség alkotott. Országépitő gondolat az is, hogy a „Magyar Nap“-ot Erdély más városaiban is megrendezik! Hadd élje át Erdély nép, évről-évre a hazatérés csodáját, hadd tegyen mindig megújultan hiiet ametlett, hogy ez a föld, amelyet az elődök vére s a kisebbségi sorsban senyvedetf utódók verejtéke öntözött- az idők végezetéig magyar marad. A vasárnapi ünnepségeiéről egyébként az alábbiakban számolunk be: Zászfódiszbon ünnppel a város ... Az első Magyar Nap ünnepségeit bensőségessé, emelkedetté tette az a körülmény, h'gy vasárnap tartották meg a Hősök emlékünnepét is. A kettős ünnep alkalmából a város pazar lobogódiszt öltött. Korán reggel zenekarok járták be a város utcáit és vidám indulókkal emlékeztettek a nap jelentőségére. A város népe korán talpon volt és ünnepi ruhában vonult fei a templomokba, bogy résztvegyen az ünnepséget megelőző hálaadó istentiszteleteken. Szinpompás látványt nyújtott a napfényes utcákon a magyarruhás leányok, asszonyok festői felvonulása. Az ünnepség kezdetére valóságos embererdő sorakozott fel a főtér északi részén. Katonás rendben állottak a különböző egyesületek, testületek és iskolák, élükön a katonai diszszázaddál és a frontharcosok küldöttségével. Az Iparosegylet székházának erkélyén foglaltak helyet az előkelőségek: lncsédy-Jöksmnn Ödön dr. főispán, Gaal Elemér alispán, Kéledy Tibor dr. polgármester, Szentgyörgvvári Stirling László hadtestparancsnok. Horváth Ferenc ezredes, vezérkari főnök, Mogyoróssy Ödön százados, von der Damnau német é- Degregorio dr. olasz, konzulok, valamint BáKnth József szentszéki tanácsos és Botár István országgyűlési képviselő és Nyirő József főszerkesztő, az Erdélyi Párt kolozsvári elnöke, és a Magyar Nap rendezőinyottságának elnöke. Az ünnepély a Himnusszal kezdődött, amelyet Szánthó Béla karnagy vezényelt s a harmincezer főnyi közönség a dalárdákkal együtt énekelt. A magyar nemzeti imádság akkordjai után Nyirő József mondotta el költői gondolatokban gazdag, sok tanulságot rejtő, masras- szárnvalásu beszédét. Ezer év ófa itthon vagyunk ezen a földön ! — Erdély újból egy lett Magyarországgal — mondotta s ezt a szent kötést ezen a Magyar Napon nyilvánítjuk ki mi, Kolozsvár sokat ' szenvedett magyarjai! Az örök egység gondolata és érzése soha meg nem szakadt sziveinkben és soha le nem került a történelem színpadáról. Jöhettek közbe történelmi csapások, mint amilyen a 22 éves idegen megszállás volt, de ez is csak arra volt jó, hogy még inkább erősítse sziveinkben a Magyarországhoz, a magyarsághoz való tartozást és szétváloszthatatlan, megtörhetetlen m agyarságun kát. — Hét század után 1542-ben szakadt el először az anyaországtól és másfél századon át élte külön életét a nemzeti fejedelmek alatt. — Miután a török elvesztette régi befolyását Európára és Erdély újra visszatérhetett a magyar szentkorona alá, de a két haza egyesítése nem történt meg. __ 170' - a Rákóczi Ferenc által tartott Szécbeny ággyülés az egye»iSést kimondott*. II. József az erdélyi és magyarörezági udvari kancelláriát egyesitette 1790-ben. Az erdélyi megyék kérték a teljes egyesülés végrehajtását, de akkor nem valósulhatott meg. Kossuth indítványára az országgyűlés meghozza az 1848. VII. tc.-et és Erdélyt, mint a magyar szentkorona integráns részét követeli vissza. — Az egyesülésre törekvő ilyen előzmények után virradt fel 1848. május 30. az erdélyi országgyűlés napja, amelyen végre megvalósulhatott a várva-várt unió.. Emberek, magyarok ezrei ünnepeltek akkor is mámorosán ebben a városban, mint ahogy mi ünnepelünk most. Ünnepelünk és kimondjuk: Nincs az erdélyi földön egyetlen porszem, melyet dicső elődeinknek könnye, vagy vére ne öntözött volna. Most a második uniót ünnepeljük Magyarországgal. Helyesebben: nem az uniót, hanem a hazatérést. És mi, a második hazatérést ünneplő és sokat szenvedett nemzedék azt is kimondhatjuk, hogy mi nem tértünk haza, mert mi itthon vagyunk ezen földön ezer év óta!... Nyirő József beszédét itt fergeteges taps és é^enzé= sBaki+otta félbe és a kÖBÖnség egy emberként kiáltotta: — Mindent vissza! Mindent vissza! Hazát alkotni és építeni csak a lélek örök titkával lehet!... — Ninas itt egyetlen porszem, amely ne volna részese az ezeréves, vérrel Írott magyar korién elemnek! — folytatta beszédét Nyirő József. -- Es mi megőrizzük ezt a földet és átadjuk majd a védelmet azoknak a vérünknek is, akik utánnunk jönnek mind az idők végeztéig. Erre tegyünk itt ma fogadalmat, mielőtt a Redut elé zarándokolunk, hogy szedőt Nyirő József. Mi valamennyien részesei vagyunk e szent titoknak. Drága örökség van ránk bízva és ez az, hogy megőrizzük a föld lelkét és kultúráját örökre magyarnak! És mi állunk és harcolunk a vártán vezetők és vezetettek egyaránt! Ebijén a harcban minden különbség nélkül és válaszfal nélkül egyek vagyunk és egynek kell lennünk! Az elmúlt 22 esztendő keserűsége pedig nem leket.egyéb számunkra egy hatalma emlékeztetőnél arra, hogy mégis ez a küzdelem tamitoU meg valamennyiünket magyarnak lenni és magyarságunkért minden áldozatot vállalni! Nézzünk H ígunkba és fogadjuk meg, hogy ezen a fölINCZÉDY-JOKSMAN Ödön főispán és GAAL Elemér alispán a Mátyás szobor talpazatára leteszik Kolozsvárin agyé koszorúját. A kép jobb sarkában vitéz Huszár Endre református tábori föesperes, a Hősök Napjának ünnepi szónoka. • (Fotofilm felv-) A hóstátiak festői csoportja az első kolozsvári Magyar Napon. (Fotofilm felv.) melnkkel n.egsimoga,-jk azt az emléktáblát, amely Erdély és Magyarország unióját hirdeti. Unió vagy a halál, de ne alku legyen a jelszava»/;, mint ahogyan azok sem alkudoztak, akik az első uniót kimondották' Mi nem alkuszunk és nem vagyunk anyagi értékeket bijkászó világpolgárok, hanem magyarok egy- től-egyig és ezenfelül Erdély sokat szenvedett fiai. Különbség nélkül tegyünk fogadalmat, hogy ezt a földet soha nem engedjük, kihúzni lábunk alól idegen hatalmak által!.... A szónok szavait a sokezres tömeg elszánt kiáltásai szakították félbe: — Inkább az utolsó emberig itt pusztulunk e szent föld védelmében! — Hazái ideig, óráig lehet megtartani fegyverekkel, de hazát építeni és alkotni, csak a lélek örök titkárai lehet! — folytatta besaédön soha egyéb nem lesz, csak magyar Erdély! Ennek az ölök igazságnak nevében kór- lek, induljatok útnak Erdélyért, hogy Erdély örökre a miénk maradjon! Nyirő József hatalmas beszédét, amelyet hangszórókon keresztül közvetítettek, egetveré taps és éljenzés köszöntötte. A Mátyás királytér odon falai perceken át visszhangozták a tömeg lelkes éljenzését, majd ismét, felcsattant az ütemes: — Mindent vissza! Mindent vissza! A MÁV Összhang dalárdájának és zenekarának száma után Deé9y Jenő, a magyar Színház tagja szavalta el hatásosam Petőfi Sándor: Két ország ölelkezése eimü költemény ót, majd felcsendült a tömeg ajkán a Szózat és a hatalmas embesrercLő megindultam énekelte: “...itt elmed, halnod kelt!“ DiszfeSyonulás az előkelőségek előtt A főtéri ünnepség befejezése után a megjelent előkelőségek: Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán, Gaal Elemér alispán, Keledy Tibor dr. polgármester, Vásárhelyi László dr. polgármetíterhelyeittes, Szentgyörgyvári S*ir. ling László altábornagy, hadtestparancsnok,
