Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-27 / 119. szám

ßjjezJBTi Hírr-va 194 1« MAJ US 2? Bálinfh József, BartTia TgtnScär., Botár István országgyűlési képviselők, Ny ir 5 József főszer­kesztő, a Magyar Nap rendczőbizottságáíiak ofaöfce, Boly ovi oh János városi főjegyző, Gru- cza Lipót, Segesváry Viktor ár. és Muth Mi­hály városi tsamcsnokofc, vitéz Zsombory tüz- oltófőpia [ráncának a Redut épülete előtt fo­gadták a felvonult testületeket és egyesületek ösetelgését. A hatalmas menetet a® Acélhamg; zenekara nyitott®, meg, majd nyoméban lépkedtek a tűzharcosok, a hadirokkantak. Sok tapsot kap teúc a budapesti leventék. Szánponrpás, meg­Ä Kolpíng-fiiuk ÍelgjT'lniezett menete niá« a Wesselényi Lövészegylet, a Verbőezy zászló­alj, majd a református és az unitárius kollé­gium növendékei haladtok. Élmény volt látni a Marianum növeaidéfeeánek példás felvonulá­sát. Ezután következett a kereskedelmi lieány- középiskola növendékeinek felvonulása, a györgyfalviak küldöttsége, az élen csekefalvi ■Tamás Bóléméval, a Szent Ferenc harmadik rendjének tagjai, a vasutasok hosszú sora, a postfcaalkalimaizothaik, az Ipartestület küldöttsé­gle, Törekvés dalárda, a Baross Szövetség, n Vill-amoamü, a Dohánygyár, a vizmü munká­sai, a sEászfemesi menekültek csoportja.. A díszes menetet a hóstáti giazdák lovaebtmdé- riuima zárta be. rakoafe várt* a vétBdófijskrt. ÍAeömnyKáícbam megkezd(">dött aa evés-ivás. Müködéebe léptek a dalárdák: az Összhang, Acélhang és a Tö­rekvés dalárdái és pillanatok alatt kellemes hangulat alakult ki. A fiatalságnak pedig a Kolpúig, Összhang és az Acélhang zenekarai szünet nélkül hozták a tUpalávalót. A dél­utáni órákban a boldog békebeli majálisok hangulata öntötte el mindenkinek a szivét. A sétatéren nagy figyelmet keltett a „világot jelentő deszkákon“ szerepelt györgyfalvi műkedvelők pompás népi bemutatója, mely­nek nagy sikere volt. A bemutatót a közön­ség soraiban végignézte Nyirő József, Botos János főtitkár és D unity Jenő főrendező tár­saságában Kéledy Tibor dr. polgármester is, aki nagy elismeréssel nyilatkozott a györgy­falviak eredeti művészetéről és a kolozsvári közönség fegyelmezett magatartásáról. nagiado látványt nyújtott a héetátt lányok és a buaakalaszos kalpagu legények felvonulása. A HösöU emiéhiinnepe Á Magyar Nap délelőtti műsorának befe- • jezese után kezdődött a világháborús hősök g emlékének megünneplése. A Mátyás szobor- ■ ral Szemben helyezkedtek el koszorúikkal a ■ különböző alakulatok és testületek képvise- 1 IS. A szobor jobb és baloldalán pedig a I Zászlóvivők sorakoztak fel. A szobor talap­zatainak balszárnyánál állott Schweiczer István tadseregpananesnok, mögötte szent- Syörgyvari Stirling László hadtestparancs­nok, továbbá a hadsereg, a csendőrség és Hollősy-Kuthy Lajos rendőrfőkapitányhe- lyettessed az élem a hadsereg és a rendőrség tiszti küldöttségei. Ugyancsak itt állott von der Damerau német és olasz konzulok kö­zött Inczédy-Joksman Ödön főispán, G-aal Elemér alispán. Keledy Tibor dr. polgár- mester, majd egy másik csoportban az Er­délyi Párt több képviselője és Nyirő József. Pontosan 12 árakor felzugott a Himnusz. A díszes zászlókat meghajtották és a sokez­res tömeg együtt énekelte a Nemzeti imád­ságot, majd vitéz Huszár Endre református tábori lelkész lépett az emelvényen elhelye­zett mikrofon elé, hogy elmondja emlékbe­szédét: — A világháború óta immár a harmadik évtized morzsolódik el felettünk. — kezdte beszédét. A könnyek már felszámdtafc a hadiözvegyek és hadiárvák szemén. A hősök feje fölé szúrt, fakeresztek pedig megkor­hadtak. És elhalványodtak a templomok fa Iára elhelyezett, a hősök emlékét hirdető márványtáblákon az aranybetük is. De van a hősökre való emlékezésből még valami, ami él bennünk, bent, a lelkünk templomá­ban. Él és felvilágiik minden május utolsó vasárnapján, amikor érettük való emlékezés­re egybegyülünk. Kolozsváron ez az első hő­sök napja, amelyen szabadon hullajthatjuk könnyeinket a magyarság sok-sokezer elvér­zett hős fiáért. Kössünk ezen a napon uj vészerződést mi, valamennyien élő magya­rok, hőseink emléknapján, hogy az ő vérük által megszentelt földet örökre megőrizzük! Itt, aiz igazságos Mátyás szobra árnyékában fogadjuk meg, hogy nem nyugszunk addig, amig az ősi ezeréves magyar földön rab ma­gyar él!... Jogunk van e földhöz és jogunk van a felszabadító harchoz! Ezt meg kell értenie a világnak és meg kell értenie az ezeréves határokon belül élő más nemzeti­ségeknek is! Uj szentistváni birodalmat akarunk, mert ez a történelem parancsa és sürgetése és akaratunkat véghez visszük. Jöjjenek velünk a meghirdetett harcban, hogy kitűzhessük a Cenk ás a R'etyezát or­mára az ezeréves haza szent színeit! Egy mindenkiért és mindenki egyért és az összes a nagy. a szabad Magyarországért!... Vitéz Huszár Endre tábori lelkész beszé­de után a díszes koszorúkat elhelyezték a Mátyás király szobra talapzatón. Elsőnek a IX. hadtest hatalmas babérkoszorúját s utána von der Damerau német, konzul he­lyezte el a német nép koszorúját, majd az olasz komiul az olasz—német vegyesbizott­ság koszorújával vitte koszorúját a talap­zatra. Az ünneplő tömeg lelkesen éltette Hitlert és Mussolinit Kolozsvár város ba­bérkoszorúját Inczédy-Joksman Ödön és Keledy Tibor dr. polgármester helyezték el, a vármegye koszorúját pedig Inczédy-Joks­man Ödön főispán, és Gaal Elemér alispán. Mindkét koszorút diszrahás hajdúk vitték rendeltetési helyére. Koszorút helyeztek el a hősök emlékére a hadirokkantok, a tűz­harcosok, a budapesti leventék, a Ferenc József Tudományegyetem, a Kolozsvári Ma- gyár Diákok Szövetsége, majd következett az Erdélyi Párt díszes, biborszinü, bazsa­Őskeresztém/ részvénytársasági keret, melynek iparigazolványa mindenféle áruüzlet kicsinybeni és nagybani el- j adására érvényes, tehermentesen ^ Ajánlatokat »Rész­“ JVi vénytársaság« jeli- !eti Újság kiadójába kérek rózsákból és fenyőgaly akból fonf. hatalmas koszorúja, melyet Nyirő József, Botár Ist­ván és Botos János helyeztek el. Aztán kö­vetkezett a cserkészek koszorúja, a Ma.riá- nuim, a tanitónőnevelő iskola, a római ka­tolikus zágtoni Mikes Kelemen főgimnázium koszorúját, a Baross Szövetség, a nyilaske- reszfces párt és a Tizes Szervezet díszes ko­szorúja. A kegyeletes ünnepség a Szó/ .......' • 'kie­se után végletért. Népünnepély i A Hősök emlékünnepe után a közönség hatalmas folyama megindult ki a szabadba. A sétatéren és a Hója erdőben ezernyi szó­Sziamosu j V ár ott is kegyelettel ülték meg a Hősök Napját Szamosujvár, május 26. Szamosujvár vá­ros vezetősége, élén vitéz dr. Horváth Káz- mér polgármesterrel, nagyszerűen megrende­zett ünnepséggel tette emlékezetessé az első magyar Hősök Napját. A Horthy Miklós téren perzsaszőuyegekkel gazdagon díszített emelvényt állítottak fel, azzal szemben pe­dig egy jelképes hősi sirt, amelyen — há­rom táblán — az elesett számosujvári hősök' neveit örökítették meg. Az emelvény árbo­cain az ország, a vármegye és a város zász­lói lengedeztek. Az ünnepség az egyes hitfelekezetek templomaiban megtartott istentiszteletekkel kezdődött, majd iskolai házi ünnepélyekkel Kolozsvár, május 26. Vasárnap este zajlott le a Mátyás Diákházban a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége (árgadíáomtu dón ti án y i moxn- balközösségánefc ,,Fahi est“-je. Kovács Imre és Erdei Ferenc, a magyar falukutatás ké* úttörője és harcosa beszélt a parasztság sors- kórdáseiről és Dadog Lórámd tartott előwdáet „Alku nélkül“ címen a szaanosmegyei szór­ványban élő magyarok pusztuláséról. És már beszámolónk elején meg keli jegyeznünk, hogy Kolozsvár közönségét, sajnos, nem nagyon ér­deklik ezek a szomorú magyar sorskérdéseik, oly csekély számban jelent meg. Egész üres padsorokt iáik beszéltek az előadók és boncol­gatták a mulasztásokat s a lehetőségeket, me­lyek lényegében nemzetünk tragédiái és jö­vőnk fennmaradásának biztosítékai. Kovács Imre, „A magyar parasztság pusz­tulása“ címen tartott előadást. — Parasztságunk problémáival őszintén szembe kell néznünk, mert ezek a. problémák nem mai keletűek, hanem évszázadosak •— kezdte előadását. — Amig a dán, svéd & ál- í allában a nyugat parasztsága tovább hfeiladt az évszázadokkal és egyenrangú lett a társa- !tiltom többi rétegeivel, addig a magyar pa­rasztság ma is ott sínylődik lent, majdnem a legalsó éLetsizmvicmakm. Majd arról beszólt, hogy mik voltaik az okok, aimtíyak éfeiifekasztották a magyar pa­rasztság fejlődésének lehetőségeit. Az egykori hűbéres rendszernek nem volt érdeke a pa­rasztság felszabadítása. Bocsikay, Rákóczi sza­badságharca s mór Dózsa György forradalma is szociális forradalom volt, Dózsával kezdő­dött, Boeskayval és Rákóczival folytatódott, halott ezek szabadság harcok is voltak egyben. Amikor pedig már felsztaiha/hdi a parasztság, nem tudta behozni a maga mögött maradt sBássudaHrt. Az t rszág pedig a felszabadulás­Fáklyásmenet A pompásan sikerült Magyar Napot este fáklyásmenet zárta be, amelyet a Kolping zenekara rendezett. Az első Magyar Nap sikerének érdeme a rendezőbizottságé, amely Nyirő József el­nökkel és Botos János főtitkárral az élén fáradhatatlan munkát végzett. Elismerés il­leti a rendezőbizottság többi tagjait: Szaba­dos Sándor dr.-t, Walter Gyulát, Tárcza Bertalant, Leitersdorf er Sándort és Szilágyi Andrást, akik valamennyien nagy igyekezet­tel készítették elő az ünnepet, amely ará­nyaiban a város magyarságának demonstrá­ciójává szélesedett. folytatódott. Ezután került sor a tulajdon- képeni ünnepségre. Az egyesített dalárdák Nits Gyula vezényletével a ,,Hiszekegy“_et énekelték el. Tellmann József városi fő­számvevő, a hadirokkantaik számosujvári csoportjának vezetője, drámai erejű beszéd, ben hívta fel a hősök példájának követésére a téren felsorakozott hatalmas tömeget. A beszédet' követően a hadsereg, a város, ‘a társadalmi, kulturális, egyházi, levente és ©serkészküldöttség’ek helyezték el koszorúi­kat a jelképes siron, majd a Himnusz el­hangzása után a kivezényelt katonaság és a polgári alakulatok disz men étben vonultak el az ezredparancsnok, a tűzharcos egyenruhá­ba öltözött polgármester és a járás főszol­ga bírája előtt. sál szűk lett a parasztságnak. A nagy sza­badságában. nem tudott mihez kezdeni s meg­kezdte a kivándorlást. Másfél millió magyar indult neki rövid évtizedek alatt s ment él Amerikába. És talán ez volt magyar pturaert- ságumkwafc legértékesebb eleme, mert merte vállalni az ismeretlen sorsot és utakat. A pa­rasztság másik része pedig megindult a vá. rosok felé. így veszített, a magyar falu három millió magyart. A saját földjén gazdálkodó parasztság pedig maga állott szaporodásénak útjába. Divatba, hezita az egykét. így pusz­tult ki a Dunántúl magyarsága. Ormánság, Baranya, Sárköz, Tolna igy váltak uépteten- né. A maradék rész pedig polgáriasodni akart, de a maga módján s mean egy esetben az egyetemes magyarság kárára. Tette pedig ezt mindazért, mert addigi életformáját tűr- hetet lennek é- krlátástatonn>ak tartotta. A vi­lágháború után már nem lehetett Amerikába vándorolni. A tengeren túl helyett a szekták tanításainak sötétségében keresett kiutat sor­sában. 1936-ban már 100.000 magyar paraszt sínylődött ebben a, számlára betegségben!.... Kovács Imre azzal végezte lenyűgözően ér­dekes s egyben sok szomorúságot feltáró elő­adását, hogy a parasztság mai életformájának megváltoztatása a magyar öntudatos ifjúság­ra vár. Még pedig azokra, aikik a parasztság­ból emelkedtek fel de nem úgy, hogy ezzel ki is szakadtak az egykori paraszti soraközös- ségből... Erdei Ferenc: „Mivel tartozik értelmi if­júságunk a magyar parasztságnak“ eámü elő­adásában tovább folytatta Kovács Imre fejte­getéseit és gyakorlati utón mutatta meg a I- urni valókat. — Ne igyekezzék senki falu-megváltó lenni — kezdte előadását, — mert a falu úgysem engedi ,megváltam“ magát, A mi ngmgjgáé­Az egész ország kegyelettel ülte meg: a hősök emlékünnepét BUDAPEST, május 26. (MOT) A hősök emléknapját az egész ország lakossága mél. tó kegyelettel ünnepelte meg. Budapesten az ünnepség a Hősök Emlékkövénél folyt le s azon a Kormányzó képviseletében Werth Henrik vezérkari főnök vett részt, aki a hősök emlékkövére a Kormányzó koszorúját is elhelyezte. A kegyeletes ünnepségen a katonai és polgári hatóságok vezetői testületileg vettek részt. Az ünnepség végén a ki vonult csapatok diszmenetben vonultak el a katonai parancsnok előtt. (MTI) Falu-est a Mátyás király Diákházban Kovács Imre és Erdélyi Ferenc a magyar paraszt, Daday Lóránd az erdélyi magyar szórványok sors­kérdéseiről tartott előadást künk, a falu- kutatók nemzedéke, talán mégis megelégedéssel állapíthatja meg, hogy tett va­lamit a magyar faluért, a miagyar parasztság­ért. A kép, amit adtunk, megrázó volt, de nem is adhattunk mást. A mi nemzedékünkön keresztül talán elsőnek mutatkozott meg a pa­rasztság saját fiai áibai. — Sokszor elmondották már, hogy a pa­rasztságnak két nagy problémája van — foly­tatta — kulturális és gazdasági problémája. Ma semmi nem fontosabb, mint a magyar pa­rasztot. belekapcsolni az európai termelésbe minden vonalon úgy, hogy az egyenrangú le­gyen nyugat parasztjával. Kulturális téren pedig átmenteni azokat az értékeket, a melyek­től ő már elfordult, de mi tudjuk ezekről, hogy örök magyar értékeik akár ruházatban, akár népdalban, alkar népművészetben s akár milyen paraszti él ettn eguyil vánuMsban. A megmentett értékek majd kitermelnek aztán egy egész különleges, értékes magyar lelket. S ez fog írni regényt, színdarabot s ez lesz olvasó és szinházjáró is. — A magyar értelmiségi ifjúság pedig az­zal tartózik a magyar parasztságnak, hogy mindezt elvégezze s ne szakadjon ki abból a rétegből solia, amelyből elindult. Daday Lóránd dr, Szamc -megye tanfel­ügyelője „Alku nélkül“ cimü megrázó elő­adásában igazán alku nélkül beszélt mind­arról, ami a szórványban élő magyarok éle­tét jelenti. A már csaknem három évszázados bűnök és mulasztások eredményét tárta fel megrázó színekben a hallgatóság előtt. — Básta, török és tatárduMs s a szeren­csétlen kimenetelű lengyel hadjáratok nem jártak olyan veszélyei erre a népre, mint az itt talajt talált bizánci román egyház — mondta. Templomaival belepte Szolnok- Dobofca-megye földjét __ Az egész megyé­ben, a falvakban, már csak IS magyar tem­pi o) i vani s a három évszázados bűnök útjába végül oda kell állanunk minden erőnkkel, tu­dásunkkal s minden rendelkezésünkre álló eszközzel, hogy ennek vége legyen! Mondjuk, ki nyíltan: Mi a románságtól nem követel­jük a Munteánokat, az OUeanokat, a Mure- sánokat, de nem hagyjuk tovább románoknak a Vasokat, a Berzenceieket, a Kovácsokat, o Kisseket és a magyar nemzeti öntudatukat is már elfdl-ejtett többi magyar véreinket. Ők feledhettek, de mi vissza követeljük őket a vér és a történelem jogán!... Ez pedig nem fájhat senkinek s leginkább nekünk fáj, hogy végül is erre az útra kell lépnünk, ha nemzetünk érdekében art kívánjuk, hogy egyszer újból megszólaljanak az elnémult harangok... A mindvégig magyar sorakórdéseket bon­colgató előadásokat szervesen egészítette ki Molnár Piroska istenáldotta tehetséggel elő­adott székely népballadái és Gajzágő György Ady Endre, Illyés Gyula., József Attila és Erdélyi József költeményeinek előadása. A Falu-est jövedelme a Diákszövetség nyári szórványmunkájának költségeire szol­gál. S#enfpélerY Z^qmont? ár. a koioütsvári Tudomány« egyelem «§ relsfora» KOLOZSVÁR, május 26. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemmi va­sárnap ejtették meg a rektorválasztást az 1941—42. egyetemi évre. A négy egyetemi karról kiküldött, elektorok egyhangúlag Szent.pétery Zsigmond dr. eddigi prorek- t-ort, az egyetem számtan és természettu­dományi karának professzorát választották meg Rector Magnificusnak. Az egyetemi szabályzat értelmében a rektor személye évről-évre karonként vál­tozik. Ebben az évben a számtan és ter­mészettudományi kar professzorai közül választhatták meg a rektort s igy eáett a választás Szentpétery Zsigmond dr. sze. mélyére. Róma fellse$en nnnepe?!« aae acélszerződés évfordulóját KÓMA. május 26. (MTI.) Vasárnap cg' Olaszországban nagy tüntetések és népgyie sek voltok, amelyeken a szónokok hangozta tok a német—olasz acélszerződés fontosságát Mindenütt lelkesen éltették a Füluert, a Ducet és Japánt. A milánói tuntetőgyüléscn Alfieri nagykövet beszédében kiemelte a ten­gelyhatalmak közti megértést és az egyre szorosabb kapcsolatokat Az acélszerződés1, — mondotta — megszenteli a közösen kion­tott vér s a biztos győzelem tudata elválaszt, hatatlanul összeforrasztja mindkét nép sor­sát. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ - ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents