Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-25 / 118. szám

-*íW*vpţfflrt Knzxrtttiazm 1941. HAJ US 25 sége, melyről n*jr gcmííolja, kegy Tia hatociM rendszabályok á.rán is, de meg kell védel­meznie. Közvetlenül az lrák-Irán haláron terülnek el Délnyugat-Irán hatalmas olajmezői is. Ezek a területek azokkal a nagyszabású olajfeldol­gozó és tartálytelepekkel együtt, melyek közül az abadani a legnagyobb és legismertebb, ké­pezik a brit birodalom dé'iráni olajközpont­ját. Nem szabad elfelejteni, hogy az iráni olaj­termelés, amely éppen úgy . kizárólag angol kézben van, mint a moszuli, két és félszer nagyobb az i.iaki termelésnél. Így míg Irán 1940-ban 10,94 millió tonnát, addig lrak csal: 4.49 millió, tonna nyersolajat szállított. Elő- ázsia valamennyi olajtermelő országa (Irán, Irak, a Bahrein Szigetek, Egymtom, Szandi Arábia és Köveit) összes évi termelésének amely a Olaj, stratégia és Islam Miért érinti az angolokat az iraki konfliktus olyan su'yosan? Az iraki események rövid politi­kai közjáték után az angol-iraki vi­szonyban komoly válsághoz, sőt mi több, mér fegyveres összetűzéshez is vezettek és az egész világ figyelmét a Közelkeletnek erre a részére irá­nyították, melyet még néhány héttel ezelőtt, sem kívülről, sem' belülről nem veszélyeztetett brit érdekzóná­nak tekintett. Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy esak a mostani háború bizonyos eseményei váltották ki Irakban azt a niyugbaHanságot, amely aztán 8,7 utóbbi napok kórisméit fejleményeihez ve­zetett. A Tigris és az Eufrátesz országát ma izgalomban tartó események eredete közvetlen a világháború- utáni időkben keresendő, enr kor Anglia kísérleteit tett arra, hogy enirk a két történelmi emlékű folyónak a partja megvesse lábát és a két folyó országát világ­birodalmának részévé tegye. Hogy az, angolok ebbéli szándékának hátit rében mi volt, azt nem nehéz megállapítana. Szándékukat azonban soha sem tudták telje- egészében megvalósítani, mert. az állandóin erősbödő arab-mezopotámiai önállósági mozg■ - l-om minden alkalommal gain', vetett avval Ez a terv mindazon»*1'«1 angol mandată:-!-': • terület forma iahen -o-y ideig még fennáll'.**, míg a kó<e-M állítólagos független Irak á - larb i? .böO-ban kötött iraki-argó! szövetség. -ze.r?rKló-hpn az angol érdekek trlnth-'tet'en- segét, inkább kényszerből, mint saját éri k' bői el nem ismerte. ( SZÁRAZFÖLDI ÖSSZEKÖTTETI: ■ INDIÁVAL Annak a. világhatalomnak, amely az Indái­ba vezető előársiai szárazföldi átjárót uralja, j ennek az országunk .birtoklása egyrészt ■ az ille'ő birodalom egyik fontos támaszpontja-r biztosítja, másrészt pedig az eleiigcdhetetlenü' MOSSZ IT. FAT..ATNÄT.. , . Mostanában sok sző esik erről az iraki városról küölajtc \ : ten fekszik, Kévii’ujkön a "áros kapuja tátható, földi ut, hanem a légiösszeköttetés is Irakon keresztül vezet. Ennek területén az Imperial Airways (Birodalmi Légiforgalmi Társaság) ezideig két nagy repülőteret létesített, me­lyek egyaránt szolgálnak katonai támaszpont, túl és polgári légikikötőül. Azt a területi és stratégiai ériéket, melyet az angol világbirodalom számára Irak jelent, nagymértékben növeli a két folyó országának hadigazdasági jelentősége, mely egyetlen szó­ban jut kifejezésre.- OLAJ. Az iraki olaj nagy : jelentőségét a hadviselő államoknak e kgfon- g A balkáni nagy német győzelem után a háború színtere a közel Keletre tevődött át. A cél nyilvánvaló : megvédeni a mosszuli kő. olajat, amely a Földközi-tengeri angol flotta működéséhez okvetlenül szükséges. A harcot itt az angolok kezdeményezték s a felelet •rre a lépésre az egész arab vilóg angol­ellenes összefogása lett o=abb üzemanyaggal való ellátása szempont­jából már a világháború folyamán felismerték. A hajózásnak a világháború után bekövetke­zett részben olaj fűtésre való átáildíása, a szá> razföldi haderők motori zálása, valamint a légi­erők elképzelhetetlen mérvű növelése az iraki olaj értékét óriási módom emelte. Az Észak- Iraíkban levő Mösszul -Kirkuki olajmezők fel­tárása., a Földközi-tenger partjára vezető cső­vezeték megépítése, valamint számos nagy olajfinomító és tartálytelep létesítése nagy­mértékben járult hozzá ahhoz, hogy Nagy- británmia a kétfolyam országában elfoglalt helyzetét tovább kiépítette, anélkül azonban, hogy Irak formális állami önállóságét kifelé túlságosan befolyásolta volna, mert Angliának ettől, ha súlyt helyezett a közte és Irat­kozott lévő elviselhető viszonyra és nem akarta azt, újból nézeteltérésekkel meglcrhelmi, minden körülmények között el kellett tekin­tenie. IRÁN OLAJA NINCS MESSZE Angliának azonban nem a Mosszul-Kirkuki terület az egyedüli ilyen természetű érdekelt­löbb, mint fele esik egyedül Iránra, Anglia azonban nagyon jól tudja, hogy az iraki nemzeti ellenállás kiszélesedése az irafc- iráni határon iráni területen lévő olajkomcesz- sriókat is veszélyezteti és hogy ezzel Angliát aiz a veszély fenyegeti, miszerint nem csak észatóraki olaj forrásaitól, hanem a haifai olajvezeték szétrotmibolásával a lényegesen gaz­dagabb déliráni olajforrásoktól is elvágják. ÉS AZ ARAB VILÁG?... Nem szabad azonban, az iraki felkelés poli­tikai és vallási jelentőségét sem lebecsülni. Bár az országnak mindössze csupán 2.800.000 lakosa van — közüllük kereken 2 millió arab, — Bagdad, az ország fővárosa, az arab világ fontos politikai, az izbwmak pedig nem kevésbé fontos vallási központja. Angliának íróikkal felmerült konfliktusa ilyenformán elkerülhetetlenül az arab világ legnagyobb részével való kofliktust is jelenti és mint ahogyan már most is mind határozot­tabban megállapithntó, komolyan veszélyezteti Angliának az klómhoz való viszonyát, melyet oly nagy gonddal ápolt. fontos közvetlen összeköttetést a két hídfő, Egyiptom és India között. Ennek az ország oak territoriális értékét még az a körülmény is növeli, hogy a Perzsa-öblön és annak e!ó- tengerén, az Oman-öblön keresztül közvetlen bejárata van az Indiai-óceánba, megfordítva pedig, hogy a két folyón, melynek Bnsrátó északja a Satt el Arabban egyesülnek, köze­pes nagyságú tengerjáró gőzösök Basráig, < fontos kikötőig, közepes nagyságú folyami !v. jók pedig az ország fővárosáig, Bagdad g fölmehetnek. Éppen ezeknek a körülményei ­nek előnye mutatkozott meg most abban a gyorsaságban, amellyel az angol csapatok;)' a birodalom keletebbre fekvő részeiből aka­dálytalanul a helyszínre hozhatták. Irak geopoloitikai jelentősége leghatározot­tabban stratégiai helyzetében jut kifejezésre, melyet az angol világbirodalom hosszú éve­ken keresztül gondosan kiépített és amely szá­mára mindezideig lehetővé tette, hogy arány­lag nem nagy erőkkel és szerény anyagi esz­közökkel, valamint jelentősebb territoriális bázis nélkül az egész Közelkelet hatalmas te­rületét mint brit érdekterületet védelmezze. Ilyenformán Irak nemcsak területi, hanem stratégiai és katonai szempontból is magva innak a hatalmas állásnak, amelyet Anglia a Közelkelet észalci réseié» betölt és amelynek alapja Anglia eddigi korlátlan légi uralma, »melyre egyébként, igái jellemző a katonai és polgári légügyi hatóságok szoros együttmű­ködése. Egyáltalán nem tólotien, hogy nem ■talpán » Ergyvptom és India hösötti mów­rELVONUL KOLOZSVÁR UTCÁIN A BUDAPESTRŐL ÉRKEZETT LEVENTE- KÜLÖNÍTMÉNY. A járókelők gyönyörködve nézték a fegyelmezett rendben haladó, iz­mos. napbarnított magyar fiukat, a jövő katonanemzedékét. A budapesti vendégek már az első pillanatban megnyerték Kolozsvár szeretetét. Tegnap este pompás bemu­tató előadást rendeztek a Mátyás Király Diákházban, ma délben pedig térzenét adnak a város főterén. A nagyszerűen kiképzett leventék nemcsak aat a fokozott gondosko­dást tükrözik vissza, amit a kormányzat aa ifjúság katonai nevelésére fordit, ian-rn zálogai egyasMwntBd a szebb magyar jö:ikrek a src:.:i. tváni Mfonna . -’-e fr! á- madómnak. (Foto&ku lelvéuá») falai, safloi minden mennyiségben átvesz évi kötésre is Gróf Esterházy Pál bakonyi tejgazdasága Budapest, XL, Thallóczy Lajos u. 25-29. Tel.: 259-382, 259-851 A vadászat nu‘fjszervezé<© A vadászokat a visszatért erdélyi és kelek részeken'bizonyára igen közelről érdekli az a hír, hdgv most már a vadászati ügyek meg- rvezé-ére és rendezésére is sor kerül. Erre valóban égető szükség is van, mert a ■Vg utóbbi 'évek f-olyamán az állapotok a va- ■ lászoti kérdések minden síkján annyira le­romlottak ' és elzüllöttek, hogy ilyen hanyat­lás ezen a téren talán sohasem volt. A kormány a megszervezést a minden te­kintetben megfelelő képességgel rendelkező vadászati felügyelők kiválasztásával és kine- vc zésévei kezdi meg, majd a társaságok meg- •i’akitásának , szigorú ellenőrzésével folytatva, r. községi területek bérleti hasznosításának (állított irányelvek megvalósításával fejezi be: ■A vadászati felügyelőkre váró feladatot között legelső és legsürgősebb az eddig ki­adott fegyvertartási és fegyverviselési enge délyek felülvizsgálása. Szükség van erre azért, mert azon a címen, hogy kérelmező személye ellen politikai szem­pontból kifogás nem volt emelhető, rengeteg ifjú és felnőtt ' kapott pisztoly és flóbert tartásra engedélyt. Ezek a . gyümölcsös kér. lekbe, a közeli és távolabbi kiránduló he­lyekre magukkal viszik fegyverüket, céllövé- sekkel és a madarak lövöldözésével a gyanút­lan kirándulókat, állandóan nyugtalanítják izgalomban tartják, sőt a testi épséget és életet is veszélyeztetik. Azonkívül az énekes madarakat sem kiméivé, fészkeiket kifosztják s ily módon az évről évre apadó énekes ma­darak kipusztulását elősegítik. Minderre semmi szükség nines. Az az érv, hogy a fiatalságot a céllövészethez hozzá kell szoktatni és a katonaság számára jó lövésze­ket kell nevélni — hamis érv, mert a eéllö- vést a már megszervezett és ezután megszer­vezendő lövöldékben kell és lehet mások ve­szélyeztetése nélkül gyakorolni és fejleszteni, hol a eéHövők szakszerű oktatásban részesül­nek és fegyelem alatt állanak. A vadászati felügyelők tehát a rendőrség­gel karöltve elsősorban az eddig kiadott fegyvertartási engedélyeket vizsgálják felül s a komoly ok és célszerűség nélkül kiadott engedélyeket haladéktalanul vonják vissza. A kormány a vadásztársaságok megala­kulását csak abban az esetben engedélyezi, illetve aizok alapszabályait és házi szabályait a jövőben csak abban az esetben hagyja jóvá, ha az- alakuló társaság a vadászat és vadtenyésztés érdekében előirt követelmé­nyeknek -megfelel és ha a vadászatot szigo­rúan sportszerűen gyakorolja. Elvárja a kormány a társaságok vezetőitől, hogy tagokul esak olyan egyneket vegyenek fel és juttassanak ezáltal fegyvertartási en­gedélyhez, kik koruknál, foglalkozásuknál és vagyoni viszonyuknál fogva elfogadhatók­nak ítélhetők arra, hogy a vadászatot sport­szerűen fogják gyakorolni és hogy a vadá­szat őket nem vonja el az életlehetőségüket biztosító munkájuk köréből. A községi területek bérbeadása utján való hasznosításánál a kormány —; csakis üzleti szellemtől vezettetve — elsősorban nem fog arra törekedni, hogy a bérösszegek mentői magasabbra emeltessenek fel, mert Hisz s vadászat, felszerelési és egyéb szükségleti tárgyak beszerzésével, az állam élelmezési szükségletének ellátásával, vad és szőrme áruk kivitelével, úgyszintén belföldi értéke­sítésekkel amúgy is számottevő és jelenté­keny közgazdasági tényező, hanem törekedni fog arra, hogy a vadállományt, mint állam- VHgyont, szakszerű gondozással, védelmezés- sei és ha kell, megfelelő táplálással fenn­tartsák és gyarapítsák. A bérletekhez tehát az állam jövőben — még alacsonyabb árajánlat esetében is — azokat fogja juttatni, kik e cél elérését, « valódi államérdek megvalósítását egyénisé­gükkel, társulatukkal megnyugtató módon biztosítom tudják. Mindezek az elvek nem újak, hanem ré­giek. Az újszerűség ezúttal az irányelvek esélyes és komoly megvalósítása lesa. JÓ ÁRU ÉS .JÓ FIRDSTÉS ALAPJA A Jü ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents