Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-25 / 118. szám

1 9 4 lm ML /1 J XJ S 25 KORPA ■—Nyílt levél egy pékhez — felel a célnak, de azt i« megteheti, hogy a hatalmas korpaszemcséket egyenként aprózza fel kisebbre. Csak az a fontos, hogy küszö­bölje ki a kenyérből, mert arra semmi szük­ség nincsen. Annak a kenyérnek ügyében kell néhány zokszót ejteni, amely időnként kikerül az ön műhelyéből. Egyelőre nem szükséges, hogy az ön személyét itt. a nyilvánosság szí­ne előtt tüzetesebben meghatározzam, pe­dig nagyon jól tndom, hogy az emberek, akik valami rendkívülit alkotnak, olykor.olykor nem veszik rossz néven, ha róluk a hírlapok megemlékeznek. Egyelőre maradjunk csak annál a csodá­latos vegyi terméknél, amelyet az Ön mü- elye készit. kenyér gyanánt. A kenyér, amint a lexikon, az ismeretek enciklopédiája mondja, „az emberiség legfőbb tápláléka, amely körül a többi élelmiszer csoportosul“. A meghatározás még ma is talál, amikor pe­dig hadban ál’ a világ ée a kenyér körül cso­portosítható többi élelmiszerekkel is némi bajok és zavarok mutatkoznak. Mindnyájan tudjuk, hogy életünk megnehezedett a jelen­ben s nem is titkoljuk, hogy bizonyos áldo­zatokat kell hoznunk ahhoz, hogy a jelen ne­hézségei a jövőben ne fokozódjanak. Mi ma­gyarok, szívesen hozzuk meg ezeket az áldó- zabokat. Tudjuk, miről van szó. Ahhoz, hogy ez a megcsonkított ország és a megcsufolt magyar nemzet szebb jövendőt érhessen meg, a kötelességteljesités minden területén helyt kell állanunk. S azt hiszem, ön, igen tisz­telt Címzett is egyet ért velem abban, hogy a kenyér körül mindnyájunknak kötelessé­geink vannak. Nekünk, fogyasztóknak az a kötelességünk, hogy a világszerte hires ma­gyar kenyérről átmenetileg lemondjunk és megnyugodjunk abban, hogy a magyar acélos buza patyolatfehér lisztjét meg kel pótolni olcsóbb matériákkal. Amint mind a ketten nagyon jól tudjuk, ennek a műveletnek módját világos és érthe­tő rendeletek szabályozzák. Alig két. hónap, ja annak, hogy ez az uj rend életbe lépett s mi fogyasztók örömmel állapítottuk meg, hogy a kukoricás kenyér épp olyan jó és al­kalmas kenyér, mint a békeesztendők tiszta búzalisztből sütött kenyere. Emlékszem vilá­gosan a kukoricakenyér premierjére. Igaz, hogy az előirt keverési szobályok alkalma­zásával a kenyér szine kissé sárgásabb lett, mint a régi volt, de illata, állománya, ize — egészen elenyésző kis árnyalatokról nem be­szélve — mégis azt az áldott, azt a szent fogalmat képviselte, amelyet imánkba fogla­lunk. Nyíltan és kertelés nélkül kimondom a nyilvánosság előtt, nem érdekel, hogy ön, mint. a társadalomnak olyan tagja, aki az emberiség legfőbb táplálékát előállítja, mi­ként találja meg üzleti számításait a kenyér­sütés uj rendjében. Bizonyára kifizetődik Önnek, hogy ezt a műveletet napról-napra, hétről-hétre elvégezze, mert különben nem csinálná. Mindketten megtaláljuk tehát szá­mításunkat ebben az nj rendben is. Én, a fogyasztó, megkapom legfontosabb élelmi­szeremet, ön pedig bizonyára megtalálja a maga tisztességes polgári hasznát.. A gazda­sági élet egyik alapvető tétele, a termelés és a fogyasztás összhangja ilyenformán tö­kéletesen érvényesül a kenyér esetében, még akkor is, ha a rajtunk kívül álló okok miatt bizonyos áldozatokat meg is kell hoznunk. Minden fogyasztó lelke mélyén rejtőző gondolatnak adok most kifejezést, amikor le­szögezem, hogy nagyonnagyon kívánatos volna, ha az összhangot a jövendőben is mindenképpen megőrizhetnők. S azt hiszem, igen sok fogyasztó ért velem egyet abban, ha ennek érdekében az ön műhelyében sü­tött kenyér, számolva természetesen a ma kötelező keverési szabáüyokkal, továbbra is és mindennap megőrizné a kenyérszerüség kí­vánalmait és a kenyérszerüség illúzióját. Ne­künk, fogyasztóknak valahogy nem mindegy, ha tegnap kifogástalan minőségű, izü és za- matu kenyér után ma olyan csirizes, raga­csos masszát mérnek ki, ami kissé messze áll attól a képzettől, amelyet a kukoricakenyér ellő idejében alkottunk magunknak. Nem mindegy, bár tudunk erre az ön javára mentséget ée magyarázatot felhozni. így ta­vasz derekán a krumpli már rém éppen ki­fogástalan. Még a leggondosabb kezelés mel­lett is megváltozik a minősége s ez a válto­zás a kenyér izéi is befolyásolja, összetéte­lét módosítja. Nem is ezt panaszolom el. Egyébről van szó. Nem tudjuk, mi az oka annak, hogy az Ön műhelyéből készített kenyér masszájában olykor-olykor olyan anyag is előfordul, ami a múltban soha nem szerepelt a kenyér állo­mányában és a jelenben sem irja elő, sem­miféle rendelet, sőt bizonyosan meg sem en­gedi annak alkalmazását. Beszéljünk csak egész világosan. Arra a fél lencse nagyságú korparzemcsékre gondolok, amelyeket újab­ban az Ön műhelyében készített kenyér anya irV- uni fyafcyahhM ftlfedensk. V«­í gyón jól tudjuk, hogy kenyér nincsen korpa nélkül, sőt ma már az sem a kiválasztott el­mék tudománya csupán, hogy bizonyos meny- nyiségü korpa csak egészségesebbé teszi a kenyérfogyasztást. Amit azonban az ön ke. nyerővel kapcsolatban tapasztalok, kissé túl­ságosan liberális értelmezése a vitaminelmé- letnek. Nem hiszem, hogy az élettudományok reprezentáns képviselői úgy gondolnák a dolgot, mintha a kenyér vitamintartalmának fokozására csak akkora koTpaszemek volná­nak alkalmasak, amelyeket szita nem, leg­feljebb jó öreg falusi rosta enged át nyílá­sain. Amennyiben ön, igen tisztelt Cim. a vita_ mintudomány eredményei alapján alkalmazza ezt a korpamennyiséget a műhelyében ké. szült kenyérben, nyugodt lelkiismerettel le­mondhat mától fogva vevői vitaminszükség, létének ilyen formában való kielégítéséről. Igen, a korpa okkal-móddal valóban nagy­szerű szolgálatot tesz a szervezetnek, de az ön korpája — vitamin ide, vitamin oda — mégis csak merénylet rengeteg ember egész­sége, sőt bizonyos esetekben testi épsége és élete ellen. Hogy egyébre ne utaljak, azok a fél lencsényi korpa szemcsék, amiket ön oly bőkezűen alkalmaz sütetjében, nagyon sok embernél súlyos emésztési zavarokat és élet­veszélyes belső vérzéseket is okozhatnak. Ez pedig nem lehet, önnek sem célja, sem szán. dóka. Éppen ezért szíveskedjék a műhelyében készült kenyér sütésénél a korpamennyiséget annyira redukálni, annyira csökkenteni, amint azt teszik többi kartársai, akik nem állanak a vitaminelmélet alapján. Tökélete­sen mindegy, hogy az abnormis nagyságú korpaszemeket miként küszöböli ki a kenyér alkatrészeiből. Ha tetszik, szita is igen meg­Mert ha ön, igen tisztelt Cim, továbbra is kitart eddig alkalmazott elve és gondolata mellett, a kenyér nevét nem imáinkba fog­laljuk, hanem káromkodásainkba. És ha az ön nevét most nem is foglaltuk be ebbe a nyílt figyelmeztetésbe, megtörténhetik, hogy a neve majd a rendőri, vagy a törvényszéki hirek között lát. napvilágot. Sem Önnek, sem nekünk nincs szükségünk ilyenfajta bonyodalmakra, A mai élet mind­nyájunkat kölcsönös áldozathozatalra kész­tet. Mi, fogyasztók, szívesen meghozzuk azt az áldozatot, amelyet nagy célok és nagy gondolatok követelnek meg mindnyájunktól. De Ön is hozza meg azt a csekélyke áldozatot, hogy lássa be : vevői vitaminszükségletét nem szükséges ilyen túlzott formákban el­látni. Arra a lehetőségre, hogy Ön, igen tisztelt , Cim, nem szigorúan tudományos elgondolá­sok alapján, hanem magyarán mondva, pisz­kos anyagi érdekből pótolja meg a lisztet olyan korpával, amelyet eddig csak a sonka- és kolbászjelöltek fogyasztottak nagy deli- ciával, gondolni sem szeretnénk. Mert ebben az esetben az ön eljárásának egészen más a minősítése és a köz érdekében is káros volna megelégedni ilyen udvarias figyelmez­tetéssel. Mindenesetre önnek alkalma nyílik arra. hogy álláspontját felülvizsgálja és a kenyér minőségét károsan befolyásoló korpaadago­kat kiküszöbölje gyakorlatából. Annál is inkább, mert az ön által készített kenyér, minden más szemponttól eltekintve, közélel­mezési állapotainkat olyan kedvezőtlen szin. ben tünteti fel, amire semmi szükségünk nin­csen. És aminek alapja sincsen. Ezért hát értsünk a szóból!... Ml van az amerikai-kanadai gazdasági tárgyalások hátterében ? Békés hódítás a gazdasági •gyüttmüködés álarca alatt? (MN) Roosevelt és McKenzie King, kanadai iniuieaterefaiak nemrégiben sajtónyilatkozat­ban közölték, hogy a folyamatban lévő gazda­sági tárgyalások a két ország gazdasági együttműködésének elmélyítését célozzák. A inegbeszélÓRok tárgyát a nyilatkozatok szerint Kanada pénzügyi megsegítése, a kanadai rész­ről Angliónlaik szánt szállítások bevonása az úgynevezett Lend and Lease-törvénybe — amennyiben tudniillik amerikai eredetű nyers­anyagok és félgyártmányok feldolgozásáról van sízó — végül pedig Kanadának az Egye­sült-Államokba irányuló nyereanyagszállitá- sál alkotják. Newyorkban azonban úgy tudják, hogy ez a hivatalosan közzétett programm csat egy része a tényleges célkitűzéseknek. A megbe­széléseknek, valamint a Roosevelt tervezett kanadai látogatása alkalmával folytatandó tárgyalásoknak igazi célja a két állam nagyon messzemenő gazdasági együttműködésének elő­készítése. Politikai egyesülésről nincsen szó, a kérdéses gazdasági kooperáció azonban a Kanada. & Nagybritánia között jelenleg fenn­álló kapcsolatok mértékét veszi alapul. Roose­velt és McKenzie a vámunióban állítólag el­vileg már meg is egyeztek. Rendszerint jólértesült megfigyelők szerint a nagy terv a következő hat fontosabb pontot öleli fel: 1. Szoros együttműködés Kanada hábormitáni gazdasági nehézségeinek megol­dására, 2. Az Egyesült Állam-ok támogatása a nagy kanadai útépítési programm végrehaj. fására, mely többek között egy észak-déli fő­útvonal kiépítését és a St. Lawrence folyó hajózliató\:átételét is magában foglalja. 3. Az USA teljes segítése a háború utánra várható gazdasági depresszió leküzdésére, azzal a cél­lal, hogy Amerika ezt a fontos piacot to­vábbra is megtarthassa magának és igy egy­ben saját hábormitáni gazdasági gondjait is enyhíthesse. 4. A vámok kölcsönös leépítése és azoknál- a hátrányoknak a kiküszöbölése, me­lyek az ottawai egyezményből az Egyesült Államokra háramlottak. Ez gyakorlatilag any. nyit jelentene, hogy a kanadai külkereskede­lem azokat a kedvezményeket, melyeket eddig Anglia élvezett, a jövőben Amerikára nűtáz- ná. 5. Azoknak a gépeknek, melyeket az Egyesült Államok az Anglia megsegítésére irányuló törvény keretében Kanadába szállí­tott, a háború után végleges kanadai birtok­ba váló átengedése. Ebbe Amerika állítólag már bele is egyezett. 6. Az amerikai és kana­dai dollár viszonyának olyan rendezése, mely a legteljesebb valutaközösséggel lenne egy­értelmű. Ez a tervezet, mely már a részletes megbe­szélés stádiumába került, nagyon érdekes kö­vetkeztetésekre ad alkalmat. Mindenek előtt feltűnő, hogy az Egyesült Államok arányin, lanul nagy anyagi áldozatokat vállal magára, részbon olyan területeken is, melyek az Egye­sült Államokat és Anglia megsegítését köz­vetlenül nem is érintik, mig Kanada gazdasági szempontból a tervezett egyezménynek csu- pát előnyét látná. Kanada pénzügyi körök becslése szerint a Lend and Lease-törvénynek Kanadára való lót erjesztése, és az USA-bo irányuló kanadai nyersanyagkivitel fokozása Kanada devizamérlegét már a folyó évben is mintegy 400—500 millió dollár erejéig teher­mentesítheti. Tekintve, hogy az uj költségve­tési előirányzat szerint Kanada 2950 millió PÁNIM BUDAPEST, Vili. RÁKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Egyágyas szobák 6'— P-től 12*- P-ig Kétágyas szobák 9*—P-től 18*— P-ig A visszacsatolt terü­leten lakó kedves vendégeinek szoba- árkedvezmény. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak ős keresztény részvénytársasági keret, melynek iparigazolványa mindenféle áruüzlet kicsinyben! és nagybani el­adására érvényes, tehermentesen átadó. Ajánlatokat »Rész­vénytársaság« jeli­gére a Keleti Újság kiadójába kérek dollárra rugó háborús kiadásaiból a tervbeveti mintegy Í5 százalékos általános adóemelés tetőn is csak legfeljebb 1700 millió dollárt tud állami jövedelmekből fedezni, erre a köny- nyebbs%re valóban nagy szüksége is van. Azokkal a nagy pénzügyi előnyökkel szem­ben, melyekre biz Egyesült Államokkal folyta­tandó gazdasági együttmüködésbem várhat, Kanada közvetlen ellenszolgáltatása abban az Ígéretben merül ki, bogy az USA-ba irányuló turistaforgalom korlátozására hozott rendsza­bályait laritaná fogja. Ennek a látszólag rend- kimül előnyös üzletnek azonban mégis nagy ára van: Kanada gazdasági függetlensége. Amerika tudja, hogy az a nagy áldozat, melyre vállalkozik, egykor bőven megfogja hozni gyümölcseit. A tervezett „gazdasági együttműködés­nek“ előreláthatólag és nyilván az USA in­tenciójából mélyreható politikai következmé­nyei is lesznek. Kétségtelen, hogy Amerika szeme előtt éppen ezek a következmények le­begnek. Erre vall az a gyanús készség is, mellyel felajánlotta támogatását Kanada ka­tonai védelmének megszervezésében is. La Guardia, Newyork polgármestere Montrealban jelenleg éppen a „közös védelem“ kérdéseiről tanácskozik. A jelek szerint a háttérben meghúzódó titkos szándékokat már maga a kanadai köz­vélemény is sejti. Azok a híresztelések, hogy az Egyesült Államok csapatokat szándékoznak küldeni Kanada megvédésére, egyes lapoknak éles hangú kijelentésekre adtak alkalmat. A nyugati félteke önvédelmi prognaenrajá. nafc keretében Kanadának nincs szükség« idegen segítségre, mert maga is mieg tudja védeni magát, — irja a kanadai sajtó. Amerika azonban a kanadai érzékenység­gel úgy látszik nem sokat törődik. Az elő­készületeket mindenesetre megtette, hogy adandó alkalommal itt is átvegye Nagy- Britammia örökségét. Kanadáról Angliának előreláthatólag akkor is le kell mondania, ha ai birodalom összeomlását esetleg sikerülne ellnwSme. (Dr. Némethy László,) A* egész SzébelyfSM hészfll P. Lukács Manszvél negyedszázados papi jubileumára Ötvenezer emberi várnak a eeik- somlyói bucsnra Csiksomlyó, május 24. A esiksomlyói Fe- renc-rendház főnöksége közli: Ismeretlen forrásból azt a hirt terjesztet­ték el, hogy a kegytemplom helyreállítására indított országos akció olyan nagy sikerrel járt, hogy a javításokhoz szükséges Összeg teljes egészében összegyűlt. Tény az, hogy Caiksomlyó jelentős segítséget kapott, azon. ban a restauráláshoz szükséges pénzhői még igen sok hiányzik. Éppen ezért a munkála­tokat csak később kezdhetik meg. A gyűjtés tovább tart. Mindazonáltal az évszázados pünkösdi búcsút megtartják. A Csíkszeredái államépi- tészeti hivatal mérnökeinek vezetésével a templomot biztosító vas oszlopokkal látták el, úgyhogy az most telj csen veszélytelen. Az eddigi jelek szerint körülbelül 50—60.000 emberrel lehet számítani. Pünkösd szombatján Csiksomlyón tartja 25 éves papi jubileumát P. Lukács Manszvct, Erdély legkiválóbb népmissziónáriusa. aki az elnyomatás 22 esztendeje alatt 400 misz- aziót tartott és 9.600 beszédet mondott. Munkássága és sikere egyedül álló. A szé­kely nép osztatlan örömmel várja a kiváló Páter ünnepét, hogy kifejezze iránta mély­séges háláját. — Pénteken ezernyolcszáz kilométer tá­volságból földrengést jeleztek a budapesti jelző műszerek. Budapestről jelentik: Az Or­szágos Földrengéstani Obszervatórium ké­szülékei május 23-'án 21 óra 54 perc és 52 másodperekor körülbelül 1.800 kilométer tá­volságból földrengést jeleztek. A földlökése­ket fél órán át észlelték. A műszerek leg­nagyobb kitéíióse busz Milliméter volt. A rengés május 24-én 0 óra 37 perc 38 má­sodperc kezdettel megismétlődött. A föld­mozgás Budapesten 28 percen át tartott. A készülék legnagyobb kitérése 6 milúnéter volt* (MTI*

Next

/
Thumbnails
Contents