Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-18 / 113. szám

194t. MAJUS IS A Szuezi-csatorna világtörténelmi szerepe A vüút: kápák ée ar, emberek ttanesak a hahóm váitozteftja meg, hanem «mint a XIX. aefeaatMiain MtihaMó, a* anyagi ®üvel5áfe is. A feözlefcedée äfcafotadfea ugyanúgy a nagy faflfikniinyok eredménye, minit az ipari forra- áekén. A müutek, a csatomnak, a vasutak, a gőzhajók ugyanígy forradalmasították a köz­lekedést, mint a szövőgép, a gőzgép és a többi találmány na ipari termelést. A közlekedés aa ókorban, a középkorban s az újkor efeő századaiban valósággal szánalmas volt, a na­gyobb távolságra való utazáshoz nagy elhatá­rozás, fáradság, kitartás és bátorság kellett-. És évezredeken keresztül a viz volt a legfon­tosabb közlekedési eszköz s a tenger és folyó­partokon keletkeztek az első kereszkedelmi és lenit- iEs központok. A mesterséges vizi uta­kat a XVIT. században kezdt-ék el epiteni Frtitnciaországban. A languedoc-i csatorna 1681-ben nyilt meg. A múlt század nagy találmányai közül egy sem forgatta úgy fel az életeit, mint a vasút. 4 feltalálás dicsősége Stephenson György7 angol munkásé, aki kitartó munkával 1825- ban elkészítette az első használható gőzmoz- danyt, amely diadalmasan tette meg első út­ját Stockton és Darlington között. A hajózás fejlődése nem volt olyan rohamos, mint a vasúté. Folton Róbert amerikai mérnök 1804-ben bemutatta Napóleonnak az első gőz­hajó tervét. Napoleon vissza,utasításai után Fulton elkészítette odahaza Amerikában az első gőzhajót és az Egyesült Államok nagy hajózható folyóin már a század második év­tizedében jártak gőzösök. Az első gőzös, amely átszelte az Óceánt, a ,.Royal William“ volt 1833-ban. A tengeri gőzhojózás azért nem fejlődött ki olyan gyorsan, mint a vasút, mert az Óceánt járó vitorlások, különösen azoknak tökéletesített formái, a gyorsvitorlá­sok, igen jól beváltak, amellett igen olcsó közlekedési eszközök voltak. Az angolokat követték a franciák, majd a németek. A hajóépités azóta óriásit fejlődött. Az uj köz­lekedési eszközökkel legyőzték az ősi akadá­lyokat, a folyókat-, a hegyeke*, a mocsaraikat, a homoksivatagokat. A rohaftnos fejlődéinek indult gőzhajózás tette szükségessé a csatornáik és tengerszoro­sok építését is (Szuez, Panama stb.) Köztudomású, hogy a Szuezi csatorna a Földközi-tengert köti rrtsze a Vőrös-tengerrel, uşy hogy megnyitása óta- a távolkeletre igyek- ' o hajóknak nem keli csaknem kétszer olyan hosszú úttal roegkerülniök egész Afrikát. A Port Szaidhoz közeledőt a tengerbe nyúló móló végén Lesseps Ferdinand szobra üd­vözli. Annak az embernek az emlékét, hirdeti, akinek lángelméje s akaratereje megnyitotta a kelet felé vivő legrövidebb utat. A csatorna nemcsak óriási idő és költségmegtakarítást tett lehetővé, hanem azzal a nagy morális eredménnyel is jánt, hogy közelebb hozta egy­máshoz Ázsiát és Nyugatot. A 160 km. hosszú csatornában veak lassan [ehet. előre tojlndni. A hajók á*lag 15—16 óra alatt kelnek át a csatornán, de ha mind­két irányban sok az átkelni szándékozó hajó, akkor bizony jóval tovább tart aiz ut Port-’ Szaid és Szuez közöt*. A csatorna szélessége vizvonalná! kb. 140 m„ a fenekén azonban csak kb. 50 m.; mélysé­ge 12 m„ eszerint nagyobb hajók csak úgy haladhatnak el egymás mellett, ha az egyik egészen a part melle áll. A lielrizeken és a tavakon persze a hajók teljes sebességgel ha­ladhatnak és menetközben is kitérhetnek, in­dulás elo*t, akar Port -Szaidban, akár Szuez-* ben, a hajóra jön a csatornáié r-aság biztosa s egy pilóta, aki a hajót a csatornán étkor- mányozza. Szigorúan megszabták a sebessé­get és a soriéi «let. Azt is előírás szabályozza, melyik hajónak kell a part mellé állva kitér­nie, hogy a szembejövő hajónak liolyet en­gedjen. Bizonyos távolságokban állom ésépii- lctek és kiköt őhelyek következnek a partokon és jelzőtoroyok adnak utasításokat a kormá­nyosnak. A nagy mü a francia Lesse pe Ferdinand ne vrii ez fűződik. De téves volna hinni, hogy a gondolat először az ő agyában születet* meg. Amióta a Földközi-tenger környékén civili­záció alakult ki, a két tenger összekötésének gondolata ismételten fölmerült, ső* meg is valósult. Bonaparte Napoleon egyiptomi hadjárata idején (1798) méréseket végeztetett a szuezi földnyelven egy tervezett csatorna szempont­jából. Számítási hiba folytán ettől az időtől fogva az a vélemény vált ált.alánoseá, hogy a csatornaépítés rendkívüli akadályokba üt­köznék, mivel a Vörös-tenger szintje kb. 10 méterrel magasabb min* a Földközi-tengerré. 1841-ben angol tisztok pontosabb mérésekkel j bebizonyították, hogy ez, a felfogás téves. Metternich osztrák állami érti erre 1843-ban megkiaGreJte a ssnlhátn.* a csRtommépiéSs ter­vének megnyerni, de eredményt esek a francia- Lesaep6 Ferdinand ért el an egyiptomi adfci- ráiy segítségével 1854-ben. Bgy etegáns és nagyon tehetséges fwmria, fiMtal korában lovagló leckéiket adott Szníd aftárálynak és e barátság révén olyan ér* ékes okmány birtokába tudott jutni, amilyet Mo­hamed Ali és utódai mindenkitől megtagad­tak. Az engedély 2 sorból állt: „Nagy tengeri hajók utazására alkalmas csatornát építeni a Vörös-tengeren fekvő Szuez és Pehizium öble között." Mialatt az egész világ, különösen az angol kere.sk ed etem ennek a műnek értelmét előre értékel to a kor egyik leghíresebb poli*ikusa, Lord Palmerston, szégyent hozott a. fejére, mert még 1855-ben is ezt irta: „Egy ilyen csatorna elválasztaná Egyiptomot Törökország tói, akadályé sná a szultán csapatainak elő­nyomulását és Anglia érdekeit Egyiptomban és Indiában kényre-1 ívre kiszolgáltatná F ranciaországnak. Franciaországtól vak' félelme tehát na­gyobb volt, mint a brit világuralom látomása, A munka Lesseps vezetésével és a „Ca-m- pegnie universelle du Canal Maritime do Suez“ — támogatásával 1859-ben kezdődött, meg. 25 ezer munkás dolgozott a nagy mii- vön, de a tömeg ellátása, fői?" az ivó viz pótlás, hallatlan nehézségekkel járt. Csupán az utóbbi 8000 frank költsége* okozott, míg a Nikisből édesvizesatornát nem vezettek a munkálatok központjához. Kolerajárvány is pusztított a munkások közöt*. De Lesseps ás munkatársai minden aka­dályt legyőztek. Vasútvonal épült Kairóik»!, amelyet végig­vezettek a csalom» partján. A csatornát nem a Nílusból nyitották, hanem a Port-Said és Szuez közt elterülő sós belvizek ás tavak fel­használásával egyenesein a Földközi-tengert kötötték össze a Vörös-tengerrel, átvágva a: 113 km. széles szuezi földnyelvet. 1869-ben nyitották meg a Szuezi csatornát. Az alkirály ekkor már Ismail (1863—79), egy erős biirdalomatapitó unokája, éretlenül és váratlanul került a trónra, amely még néni áll* elég erősen ahhoz, hogy hirtelen vagy könnye]mü gesztusokat el tudjon viselni. Atyai örökségét elpazarolta a szinte korlátlan hata­lom szédületében és a szórakozás után való ama irigy miatt, annelye* Bi-marok ezzel a szóval jelölt meg: ,,a császár szeretné, ha mitt- deii nap születésnap ja volna". A gazdag unoka a belső bizonytalanságot fényes fellépéssel akarta leplezni és császári allűrökkel próbál­ta kikényszeríteni a világ elismerését. így a csatorna megnyitásakor is pompás ünnepsé­get rendezett. A franciák császára és sok herceg jött hozzá vendégségbe, a nagy Verdi a kairói operaháziján uj egyiptomi operáját mutatta be; olyan alkalom volt arra. hogy7 aranyát csillogtassa, amilyen még ennek a lelki»? pazarlónak sem adódott még egy7. De ez a király és ez a császár, a Földközi-tenger elhagyott helységéből való kis polgárok uno­kája, az egyik tanító arccal, a másik bankár ábrázolttal mint uj világfeltételok teremtő; csak nevetségesek lettek volna, ha nem az el­ragadó Eiigénie császárné keze vágta volna ketté a jelképes szalagot és ezzel nem (‘incite volna fel a két tenger összekötését az örök nőiesség magasságába. Ettől kezdve minden csődöt mondott; egy esztendővel az ünnep­ség után III, Napoleon elvesztette trónját, p császárnét elűzték és egy évtizeddel később igv járt maga Ismail is. Miközben a csatorna kifejlesztette világhateimát, amennyiben az. évente áthajózó hajók számára 50 év alatt 500-ról 6000-re, az utasokká pedig 27 ezerről 250.000-re nőtt, mielőtt a bevétetek inogsz»- mosódtak, ugyanakkor a pazarló Khedine csődje néhány év alatt olyan viharos lépések­kel közeledett, hogy kénytelen volt szuezi részvényeit 4 millió fontért eladni. Most a fnaneiék rotant etttk, eflak r8vé3ÉL*6k tettek, mert elhárították a felajánlott vételt s maga Dásraétí volt kénytelen a felelőségeit' magára vflfafaá, B(mdfaűr titokban egyetlen, társával a Rcteehüdok utján megvásárolta, a felbecsSi- betetten értékű papírokat. Franciaországnak ettől a« 1875-i hibájától számítódik egész ketetefrikai veresége. Igen érdekes egy pütamtést vetni a csator­na történetére az óbortól kezdje. Az egyip­tomiaknál már I. S lafchoo. farao megépototte a Ta-Tenot (átjárás) nevű csatornát a K. e. XV. században. De a. későbbi viharos évszá­zadokban elhanyagolták jókarban tartását, úgy hogy a VH. századiban K. e. Neko faira/' uj csatornát alkart nyitni a régi helyett. E nagy müvet csak száz évvel később Egyiptom meghódítója. Da.rejősz Hisztaszpesz fejezte be, még pedig oly tökéletesen, hogv a csa­torna a K. e. első századig használatban volt. A sivatag homokjával betömött csatornát Omár Kalifa építteti újra a VII. században K. u. Nagy müve azonban alig száz évig volt használatos. Évszázadok múlva a nagy böl­cselő, Leibnitz veti föl ezt a, fontos 'kérdést s XIV. Lajos francia királyt próbálta meg­nyerni nagy tervének. Magyar résziül Tóth Ferenc báró, a Franciaországba menekült kurucvezér fia, aki éles szemmel ismerte föl a csatorna fontosságát, foglalkozott ezzel a kérdéssel. Megvalósítása azonban csak Les- sepsnek sikerűit. A Szuezi Csatorna» Társaság elég szép forgalmat könyvelhetett el: éven­ként 190—200 miiitiő frankot vett be az át­kelési dijakból. Tsraz. liogy a csatomafenntar- tás költsége sem csekélyebb. A szélességet ál­landó kotrással ás építkezéssel fokozzák s a cél az, hogy a hajók fennakadás nélkül ha­ladhassanak el egymás mellett. A szélesség és a mélység fokozása; a parancsoló szükség, hi­szem oly nagy hajók, mint pl. az Amerikába menő nagy luxus gőzösök, ma sem kelhetné­nek át. Az 5000—6000 hajónak, amely évente át­kel a csatornán, fele angol. A többi megosz­lik a világ minden tengerjáró népe között. A hajótársnságok tonnánként bizonyos összeget fizetnek az átkelésért, amelynek részvény- többsége és vezetése túlnyomó részben fran­cia kezekben volt. De a csatorna környékét a brit hatalmi tartja katonai és tengerészeti el­lenőrzés alatt. Az átkelés különösön éjszaka szép és érde­kes. A hajó orrára fényszórót szerelnek föl, amely hosszú sugá.rkévét vet előre. A partok vonalát, vagy tavakon a hajózható ut vonalát, úszó tojókhoz erősített piros és zöld villany- lámpák sorai jelzik. A csatornát két oldalt homoksivatag környezi és nappal az egész táj reszket a forró levegőben. E tekintetben alig érezheto különbség január és julius kö­zött. Olykor a .számum felkavarja a homok- sivatag porát és sűrű felhőkben hajtja a csa­torna fölé. Legkellemesebb és legszebb az átkelés éjjel holdfényben. Port-Saidból való elindulás előtt osónnkokait s bennük arab hajódlegényoket húznak fel n fedélzetre. Útközben többször ki kell kötni, helyet adva a szembejövő hajók­nak. Ehhez kel 1cnők az arab csónakosok. Csónakjukban eresztik le őket a hajódaru horgán, hogy partra erezzenek és kikössék a hajót. Azután megint csónakostól felhúzzák őket a fedélzetre. De kivülök még egy sereg viter Iá -bárka vagy evezőcrónak settenkedik a hajó körül: arab kereskedők kúsznak a fe­délzetre. Az utóbbi években átlag 270.000 ember kelt át a csatornán évenként, a katonai száílitmá- nyokat nam számítva. Óriási érdekek fűződ­nek hozzá s nem csoda, hogy ez angolok min­den erejüket latba vetették birtoka biztosiitá- sára a világháború alatt. Ebben nagy segit- ségükre szolgált az, hogy a csatorna afrikai partján végigfutó vasútvonal s a part 'zárosai a kezükben voltak és egész Egyiptom állt mögöttük ,,Hinterland “-ként. Az eredeti szerződés szerint a- csatorna 1969-ben Egyiptom birtokába megy át. Mióta Egyiptom felszabadult a brit fennhatóság alól, Angliának sok gondot okoz a csal ornai jövője. Érthető, hogy a Keleten nagy birtok- j kai rendelkező Angolországnak eminens ér­PANIONIA BUDAPEST, Vili. RÁKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Eqvágvas szobák 6-— F-től 12-— P-ig Kétágyas szobák 9*—P-től 18'— F-ig fl visszacsatolt terü­leten lakó kedves vendégeinek szoba- árkedvezmény. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak í$Orsa2dag lehetnék _ gfflidag lehetnék — mondja vágyakozva sok ember. Ez a vágya már a közeljövőben teljesülhet ha egy három vagy más- féjpengős ájíamsorsjegyet vásárol. — A húzás már junius 5-én lesz. Főnyeremény: 40.000* — ÁR P. További nyeremények: P 20.00«.—, P 10.000 —, kétszer P 5.000.—, négy­szer P 2.500.—hatszor P 2.000.—, huszonkilenc­szer P l 000.—, stb. stb. deksed fűződnek az odavezető tengeri utboz, te­hát elsősorban a csatornához. Port Said kelet kapuja a- kelet felé igyek­vők számára, de egyben a Nyugat kapuja is azoknak, akik keletről Európa felé utaznak. Valójában a Kelet és Nyugat minden szine keveredik a Szuezá-csatorna kikötőiben, s a világrészek és idegen fajok közeledesebem ha­son láthatatlanul fontos szerepeit játszott és játszik Lesseps Ferdinand bámulatos alko­tása. KISS PÁL 58. számú feladvány. Ulehla J. V. tői. Világos: Kdl, Ve2, gy:eC (3 drb.) Sötét: Kc3, Hbl, gy:b3, b4, o4, d4, e7 (7 drb.) Matt 2 lépésben. (Megfejtési batáridő: junius 1.) Az ápr. 20-án közölt 54. sz. feladvány (Meyer 1 megfejtése: 1. Ke4 (fenyeget: BXdß matt). 1... BXe5+KXd4 stb. Ha 1. BXb6+, úgy 2. Bd5+ Kc6, 3. Bd6 matt. BELYEG újdonság ismertet® 1 AGYÉR! Országcso magok. — Albumok. Gyűjteményt veszek. BKÜNNER VII. Erzsébetin. 36-S. A következő játszana a most folyó országos levelezési bajnokságból való. (Megjegyzések részben a Magyar Sakkvilág nyomán.) Világos: Sötét: Dr. Vécsey Z. Brilla S. (Budapest) (Balmazújváros) 1. c4, e5. 2. Hc3, Hfö.3. Hf3, Hc6. 4. d4, pXd4. 5. HXd4, Fb4. 6. Fg5, FXc3+, 7. bXc3, h6. 8. Fh4, d6. 9. e3, Ve7. (Itt talán 0-0 jobb volt.) 10. HXC6, bXe6. 11 Vf3, Ve5T! (Nagy bonyodalomra visz és kétes értékű ma­nőver. Sötét mindakét bástyáját feláldozza.) 12. FXf6! (Jobb, mint a rögtöni VXc6.) 12... gXfb. 13. VXe6+, Fd7. 14. VXa8+. Ke7, 15. VXh8, VXe3+, 16. Ke2, VXc4+, 17. Kd2, Vb4+, 18. Ke2. (Sötétnek örökös sak­kal remis-je volna, de még egy utolsó kísér- letet tesz.) 18...V—b2+, 19. Kf3, Fc6+, 20. Kg3! VcS+, 21. f4, VXe3+, 22. Kg4. (Úgy látszik, világos kiheverte a támadást, die most meglepetés jön.) 22... FXg2! 23. Ba—el! (Világos nem fogadhatta el az áldo­zatot, mert 23. FXg2, f5+, 24. Kh5! Ve2+, 25. KhG, VeGH-, 26. Kg5, Vg6-r, 27. Kh4, Vg4 matt jönne.) 23... Ff3+ (Nem jó. e bo­lyét* VXel, 24. Ve8-H. KXe8. 25. Fb5+ ta azután BXel után sötét jár rosszul.) 24. Kh3_ Fe2+, 25. Kg2, Vf3+ és döntettem örökö* JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETEN INC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents