Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-14 / 109. szám

X 9 41. M A J U S M U;ból szabályozták a hentesáruk árát Kolozsvár, május 13 Hegedűs Sándor dr. városi tanácsos a polgármester megbízásából rendeletit tett közzé, amejy újból szabályoz, aa az egyes hentesáruk árát A rendelet a következőképpen hangzik: „Az Árellenőrzés Országos Kormánybizto­sa 107.100—1941_  K számú rendeletével a hentesáruk legmagasabb fogyasztói és nagy. bani viszonteladói árát szabályozta. Hentesáruknak, hentesek és mészárosok által Kolozsváron felszámítható legmagasabb fogyasztói árai a következők: Szalonnafélék: (Legmagasabb fogyasztói árak) Az érett fehér sózott szalonna 2.90. A csécsi tokasza Ionná 3.40. A sölt szalonna 3.40. A füstölt, és paprikás esemegeszalonna 3.80. A kolozsvári és brassói szalonna 4.10 A füs­tölt császárhus 3 c' A főtt császárhus 4.50. A cigányszalon na 4.10. Az angol teaszalonna 5.70. A töpörtő a zsír fogyasztói árával 3.40 pengő kiiógramonként^ Kolbász ég vörösár ii k. Marhahúsból ’és sertéshúsból fehéráru fel- S használása nélkül készült n. rendű füstölt *i kolbász 2.40. Marhahúsból és sertéshúsból 8 fehéráru felhasználása nélkül készült H. ren- § dü füstölt száraz kolbász 3.—. A 60%_ban 1 sertéshúsból, fehéráru felhasználása nélkül 1 készült füstölt kolbász 3.60. A 60%-ban ser- \ téshusból, fehéráru felhasználása nélkül ké- Ş szült füstölt száraz kolbász legmagasabb fo­gyasztói ára 4.50. Párisi szafaládé és krinolm 3.20. Virsli 3.40 pengő kiiógramonként. Koi_ {»ászáruk főzve és meleg állapotban kiszol­gálva 10%-aä magasabb áron hozhatók for. $£BÍQHttbá,e Szalámit élék: Nyáriszalámi (fehéráru felhasználása nél­kül, 50%-ban sertéshúsból) 3.—. Vadász sza­lámi (fehéráru felhasználása nélkül, 70%bam j sertéshúsból) 4.10. Marita nélküli téliszalámi, rád vételnél 6.20. Márka nélküli téliszalámi, «eletetve 6.60 pengő kiiógramonként. Hurkafélék és májasok: Fekete hurka (vérből és bőrből, fehérár u fel használása nékül) 1.40. Májas- és véreehurka '(legfeljebb 10% fehérára felhasználásával) 2.50. Sült vagy füstölt vegyes hurka 2.80. Kenőmájas 3.60 pengő kiiógramonként. Hajtok: Fejsajt (sertésfejnek, nyelvnek és sertés, nyesedékhusnak felhasználásával) 3.40. Bőr- aajt, (bőrnek, csontról levált nyosedékhus. aak ée vérnek felhasználásával, fehéráru nélkül) 1.60. Hussajt (legfeljebb 10 százalék nyers fehéráru és 10 százalék sertésnyese- dékhus felhasználásával) 4.20 pengő kilógra- monként. Füstölt és főtt árnk: (Legmagasabb fogyasztói árak) A sertéskaraj rövid füstölt 4.20. főtt 5.30. A sertéskaraj hosszú füstölt 3.90. főtt 4.80. A sertéscomb füstölt 3.50, főtt 4.90. A bőrös bátaósonka egészben, csonttal füstölt 3.80. A bőrös hátsósonka, csont nélkül füstölt 4.10, főtt 5.40. A sertéslapocka, csonttal füstölt 3.40. A sertéslapocka, csont nélkül füstölt 3.60 főtt 4.90. A sertéstarja, csonttal füstölt 3.20, főtt 4.—. A sertéstarja, csont nélkül füstölt 3.50, főtt 4.40. A sertésoldalas füstölt 2.50, főtt 3.10, A sertésfej (kicsontozott) füstölt 2.10, főtt 2.80. A sertésfarok füstölt 1.50, A pácolt, fehérpecsenye füstölt 5.10. Sonka prá­gai módon, gépsonka egészben füstölt 6.10. Sonka prágai módon, gépsonka szeletelve füs­tölt 7,80. Lapocka prága módom géplapocka egészben füstölt 5.80. Lapocka szeletelve füs­tölt 7.40. Sertésnyelv füstölt 2.70. Sertésnyelv (füstölt és főtt) 3.10. Sertésköröm (füstölt és főtt) 0.90. Sertéscsont (füstölt és főtt) 0.60. Marhaszegj' (füstölt) 3.—. Marhanyelv (füs. tölt) 5.—. Marhaszegy (füstölt és főtt.) 6.20. Marhanyelv (füstölt és főtt) 7.—. A nyers ser­tés há|sóosülök az ország egész területén 1.80. A nyers első csülök 1.60. A füstölt sertéscsü­lök 1.90. A füstölt és főtt sertéscsülök 2.30 pengő kiiógramonként. Egy árufajtából 5 kg., vagy annál nagyobb mennyiség vétele esetén viszomtelárusitó és közintézményekkel szemben a helyi fogyasz­tói áraknál szalonnafélék és füstölt, főtt áruknál 2 százalékkal, egyéb hentesáruknál 4 százalékkal alacsonyabb nagybani (viszont­eladói) árait számíthatók fel. Azok a viszontelárusitók. akik csemegeke. reskedől iparigazolvánnyal rendelkeznek, a jelenrendelet szerint a tényleges vételárhoz, >i— felmerült költségekre és a közbekapcsoló kereskedők számára vájó tekintet nélkül — fogyasztóknak történő árusításnál összesen é* legfeljebb a WtvetJwsnß Smtte kereskedői hasznot számíthatják: Osemegeszalonnánál 14 százalék, kolbász és saalámlkéezltményeknél. füstölt, főtt áraknál 17 százalék, vörösáruknál (virsli, párizsi, sza­faládé) sajtoknál és más felszeletelteknél, valamint a főtt füstöl táruknál 20 százalék. A minőségű árukat termelő húsüzemiek vi. szontelárunitól kereskedőkkel szemben felszá­mítható legmagasabb nagybani (viszontel­adói) árát az AreţteoÂrzfe Országos Kormány biztosa külön állapítja meg, amelyhez igaza dlk majd azok fogyasztói ára Is. A rendelet a. továbbiak során a forgalom behozott hentesáruk minőségét határozza meg részletesen Aki a rendelkezéseket nem tart­ja he, vagy megszegi azokat, kihágást követ el, amelyet két hónaptól 6 ónapig terjedő el. zárással büntetik, a kihágás tárgyát képező k-' tetet Pedig elkobozzák. Móri er Zsigm, Leányfalun Pihenni és tanulni szeretne Eidélyben —• „Erdély" nagy költője Van boldog amber, aki Párisi, Londont, vagy Amerikát is megjárja a legkisebb izga. lom nélkül. Ha csak Apahidáig, vagy Tordáig mentem, már erőt vett rajtam a „Reisenfie­ber“. Ilyen utazási lázban voltaim vasárnap is, amikor Leányfalura készültem. Az igaz, nem akármiféle utazásról volt szó. Móricz Zsigmondhoz készültem, aki az én le­velemre válaszolva szeretettel hivott és várt. Férjeim:, fiam kísértek a hajóhoz. Lengettük, lobogtattuk egymásnak a zsebkendőinket, — minit a kivándorlók szokták. A. hajón igazi demokrácia van: csak egyféle jegyet árusí­tanak. Hűvös az idő. Beülök inkább a belső helyi­ségekbe. Kedves külsejű gazdaember a szom­szédom. Jó vohiß: szóba/ ereszkedni vele, — gondolom, — egyrészt az idő gyorsabban múl­na, másrészt nagyon szeretem a falná embert. De föokom az ismerkedésre az volt, hogy útbaigazítson, mikor érkezem Leányfalura. Utitársam nagyon zárkózott. De azt észre­vettem, hogy amikor rágyújtottam, kívánkoz­va nézte a cigarettáimat. Hamar előveszek egy Mamffet és megkínálom vele. Ez aztán megoldja a szavát. — Nem járok he én se gyakran a főváros­ba, de min benioenntam. Gondoltam, elmegyek a rointdvásárra. De, bizony összetalálkoztam a barátaimmal és egy-két pohár sör mellett úgy elröpült etz idő, hogy észre se vettem. — Pedig a rádióval izenhetett volna is haza. — Akartam is! De mit (sanáljak no, élteit az idő. — Aztán, mondja csak bécsi, mit iaant volna? ■ - • Î — Mit?! Hát ami szokás! Hogy kint va­gyok a. minfavásánon, minden niagyon szép és aztán ugyţi, ahogy szokták, a tokajiról, hogy csúszik... ügy, ahogy kell. Szigetmonostorom kiszállt az élt derék ba­rátom. De a lelkiemre kötötte, hogy a követ­kező megállónál ügyeljek, mert az már Leányfalu. Körülnézek a leányfalui kis hajóállomá­son. Senki se vár! Sebaj! Kis fiúcska áll mellettem. — Fiacskáim, megtudnád-e mondani, hol lakik Móricz Zsigmond irő ur? — Hogyne tudnám. Nincs semmi baj! Tisztán látom miagam előtt a? utat. Az országúton, a második ueeá- nál befordulok. A sarkon, nagy kertben van Móricz Zsigmond háza. De alig teszek pár 'epést, látom, amint gyors léptekkel közeledik őmaga személyesem: Móricé Zsigmond, Ma­gyarország legnagyobb irója, akinél nagyobb mesélünk nem volt Jókai óta. Egy kicsit fur­csán elfátyólozódnak a szemeim. Lám, a nagy író, a nagy ember otthagyta a házát, hogy elém, — ó, Isteneim: elém — jöjjön. Én miat­tam siet most olyan niagyon. Egy kicsit bű­nösnek érzem magam ebben a pillanatban. — Hát Endre miért n«m jött M? — ez az efeő szava. Mentegetőzöm. Az urammiaik vasárirapi, er­délyi találkozója van. Nefelejcs, nefelejcs Belépünk a hatalmas kendbe. Ami legelőbb megragad, az a sok virágzó kék nefelejcs. Mindenütt ezzel szegélyezték be a gruppokat, ágyúsokat. 'Világoskék álom! Leülünk a kert. be. Móric®») kívül három lánya, veje, Sinum Andor, a tehetséges költő és Borinyik Sándor, a kitűnő marosvásárhelyi születésű festő. Ott sütkérezünk a gyönge napfényben. Hátunk mögött nagy, sárgazsalns ház. Olyan szép, olyntn felejthetetlen kép! A pázsit üde zöldje, közte egy árvácska dugja ki sárga, vagy lila fejét.. Móricz Zsigmondnak ugyancsak szivén fekszik a konyhakertié. — Eladásra is termelnek zöldséget? — kérdem. — Neam, —- felette Móricz Zsigmond. —- Amemmyi terem, azt megesszük. Végignézek a hatalmas konyhakerten. — Jó étvágyúik lehet, hála Istennek! Mosolyog. — Drágám, ne felejtse, ma is tizmküencen Ultién}; az asztalnál. Móricz Zsigmond otthona Aztán áruig a fiatalság elment sétálni, mi ketten bevonulunk a házba. Kis tornászon át jutunk az előszobába, balkéz felől nyílik az iró hálószobája. Fehérre meszelt falaival, ki­tárt ablakain, behallatszó madáredcsengésével békés és derűs. Az iró fekvőhelye piros cser­gővel letakart hatalmas heverő. A heverő lá­bánál kalotaszegi szék. A szoba jobboldalá­nak felét óriási kandalló foglalja el. Hódmező­vásárhelyi népművészet remeke. A bäum csempébe zöld száméi ..írták“ a mintát, min­denük kockába mást, A faiakon szép, értékes festmények. De, hogy kinek a képei, azt már ideán sem volt megnézni, mert kinyílt a dol­gozószoba ajtaja és megláttam az íróasztalt. Istenem! Emellet készült a „Boldog ember'1, (az utóbbi tis évem legnagyobb élménye), itt irta Móricz Zsigmond „Erdély“ -t. És a ked­ves házigazda most emellé az íróasztal mellé ültet. Úgy érzem, kegyetetsértést követek el, ha csak egy félórára is én foglalom el Móricz Zsigmond helyét. De a tárgyak sok mind ml megjárnak. A szár nam vetett ki, az asztal is csöndesein tűrte, hogy rákönyököljek. — Megelégedett-e? Nem gondolja, hogy nem kap olyan elismerést, amilyen, megilletné, — mert. mi így érezzük. — Nincs olyan kis falu, ahol ne tudnák, Iá vagyok. Az úgynevezett „elismerésre“ nőre vágyom. Az terhes, attól félek. — Mikor kezdett írni? — Tizenkét éves koromban. Már akkor tud­tam. hogy iró leszek. Attól kezdve már nem törődtem, a tanulással. Csak az irodalom ér­dekelt. — Mi a kedvenc könyve? — A biblia. Azonkívül legjobban érdekel a népköltészet, a népmese, a népi játék. Újabb cigarettára gyújtok. — Ne edgarettázék olyan sokat, _ korhol szeretettel. — Ki az, akinek az életben a legtöbbet kö­szönhet? _ Hâtw embaatk. -t- egyik az anyám! — és végig,simát bondolkoző homlo­kán. — A másik a nagybátyám, dr. PaUaghy Gyula gimnáziumi igazgató. 6 nevelt, ő irá­nyította Ízlésemet, ő vezette szellemi fejlődé­semet, .-1 harmadik, akinek igen sokai köszön­hetek, az első féleségem volt. Mindent együtt beszéltünk meg és akkor alakult ki bennem a regény és a regényalak. — Beszéljem valamit hatalmas müvéről: Erdély-ről. Kelemen Lajos szerint nincs az az erdélyi ember, aki úgy ismerje az erdélyi szokásokat, nyelvet, embert, mint Zsigát bá­tyám. Hogyan lehet az? Hiszen alig fordult meg Erdélyben néhányszor. — Tizenhat évig foglalkoztam Erdéllyel, mielőtt a könyvhöz hozzá fogtam volna. Beth­len Gábornak minden levelét olvastam. És jöjjön csak ide! Látja, ezt a hatalmas anya­got? Ezer könyv. Mind Erdélyről szól, ezt mind. egytől-egyig végigtanwlmiány óztam. Amíg Kolozsváron voltaim, nagyon sokat ta­nultam Kelemen Lajostól is. Kelemen Lajost nagyon szeretem. Senki sem, ismeri úgy Ko­lozsvárt és Erdélyt, mint ö. Nemcsak a köve­ket, a lelkeket is. — Mint mondta. Zsiga bátyám. készül Ko­lozsvárra. Miért? „Hadd süssön az erdélyi napfény!" — Régi tervem az erdélyi ut. Kolozsvárra csak pár napra megyek. Ezt fölhasználva meghívtak egy előadás tartására. De nem ta­nítani, tanulni akarok Erdélyben. És pihenni. Mert halálosan fáradt vagyok. Hadd süssön egy kicsit az erdélyi napfény... — Melyik könyvét szereti a legjobban? — Amit ezentúl írok majd. A késszel nem törődöm. Talán ez egy „Pillangó“ a kivétel. — Most egy kényes kérdés: mit tart a nőirókról ? Rám néz. Mosolyog, Hallgat. No, csak egész bátran, Zsiga bátyám! Én most nem vagyok érzékeny asszony. Csak uralj:: meg egész őszintén. H un cutei mosolyog, de egy kiéri* keserű is a hangja: — Az irodalom ma nuír úgyis esők kézi- mtmka — nőknek váló. Összemosolyodunk. . — Végezetül mondjon valami kis derűset is. Sóhajtva válaszol: — Ma nincs dórii a magyar életben! A leány falni perasaszőnyejr Visszamegyünk a kertbe. A kedves és szn vés házigazda süteménnyel kínál. Valamelyik közülünk ledobta a oigarettavégef a földre és ez Móricz Zsigimiondnak valamit eszébe jut­tatott: — Amikor Simonyi Mária, — a második feleségem — először járt itt, kint ültünk a kertben. Simonyi Mária is ledobta a cigaret­tája végét, a földre. Rászóltam: Mondja csak Mariska, maga otthon a perzsaszőnyegére dobja a cágarettevéget ? — Dehogy is dobom, liogy képzel ilyent? — Hát akkor- itt se dobálja, — mondtam, — mert nekem ez a kavicsos udvar a «— peírzsaszőnyegem. Megbarátkoztam a> ház kedves, hűséges ku­tyáival is. Pengő és Pajtás már öreg házasok, Bmúlás a —gyermekük. Vagy, — hogy is mondjam, — azt hiszem. Pengő mama rossz fát tett a tűzre, mert. Buindás jobban hasonlít a szomszéd, daliás Kutyára, mint az alacso­nyabb Pajtásra. És Pieuriról sem szabad megfeledkeznem, úgy követi a kis Móricz Er­zsikét, re iró legfiatalabb és legbájosabb leá­nyát, mint a hűség élő megtestesítője. Szellőt, a lovat is megnézzük és mivel a kockámkor a Móricz-házban is ritka vendég, jó, friss fü­vet vesszünk Szellőnek. Aztán Móricz Zsig­mond sajátkezüleg megitatta a kedves állatot. És... Istenem, hogy röpül az idő itt Leány­falun, a tündén környezetben, kedves, jó, te­hetséges emberek között. Mindjárt nyolc óra. Mennünk kell! Pár köszönő szó,... utolsó Isteubozzád — «5 indul a hajó... És hogy nem álom volt csupán ez az álomszerűén szép nap, arra a kezemben tartott fehér orgonacsokor a tanú. SE SZAPP ÁNYOS GABRIELLA Értekezzen vitatják meg a hazaiért terűleieken élő nyugdíjas magánalkalmazottak heiyzetét Kolozsvár, május 13. Az Erdélyrésai Ma­gám tisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazot­tak Egyesülete május 15-én délután Ö óra­kor értekezletet tart a visszacsatolt keletma­gyarországi és ószakerdélyi részeken élő nyug­díjas magáiralkalimiazottiak helyzetének ügyé­ben. Az egyesület vezetősége ugyanis sérelme­zi, sőt tarthatatlannak tartja az egyre emel­kedő drágasággal kapcsolatos utolsó kormány intézkedéseknél azt a helyzetet, amibe a visz- SEacsatol* területeken élő nyugdíjas magánal- kaJmazottak kerültek azáltal, hogy minden­nemű kátpótlástől elmaradtak. Az egyesület vezetősége nem fogadja él a nyugdíjas ma- gánalka.lima aottak nyugdíjpótlékának feleme­lésével szemben felhozott érvelést, amely sze­rint egy ilyentermészetü megterhelés — bizto- sátás technikai szempontokból — súlyos kö­vetkezményekkel járna a nyugdíjpénztárra nézve. Az egyesület véleménye szerint a vállala­tokat kellene megterhelni, hogy ott, ahol a nyugdíjalapok rám bírják az emelést, a válla­lat maga fizesse be a dijpótlékot. Mind er­kölcsi, mind szociális szempontból igazságta­lanság, hogy a. nyugdíjas magánalkalmazottak érdekében mindezideig nem történt célravezető intézkedés. Az egyesület egyébként elhatároz­ta, hogy küldöttséget vezet a pénzügyminisz­ter elé és ebben a kérdésben gyors és azon­nali intézkedést kért. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS A EMMA A JÓ ÜZLETMENETNEK I A-^P" REPÜLŐGÉP ßVnPC • Budapest 125 perc u I Una i naqvjvárad V) perc rTIarosvdsárhety 35 pere VCIdVCl HE? hidegben fűtött. IVCli I lUflto melegben hűtött ufasfQIfee olyan hamar célhoz ér MALERT EfSiSSS T

Next

/
Thumbnails
Contents