Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-12 / 84. szám
isvár cimbrb Irla S Köpecú Sebestyén József A város Anjou-kori pecsétnyomója A középkorból ránk maradt örökségeink közül a eiiser állott a századok sok mindent megsemmisítő s mindent átformáló viharainak leginkább ©lien, mint az ősi nyugati állami és társadalmi berendezkedésből fakadó jogok és előjogok kifejezője. A középkori cimerviselés a Kárpátok vonulatáig terjedt, addig, ameddig Nyugat hite és műveltsége. Tehát mi, erdélyi magyarok és székelyek vagyunk az a nemzet, amelynek a nyugati műveltség legkeletibb határán történelmi, heraldikai múltja van. A Kárpátokon tuli részek már a hajdani Bizánc ortodox kultúrájának területe lévén, más állami és társadalmi berendezkedéssel, amelyben a címernek nem voit szerepe. Mátyás királynak kortársa volt Iván moszkvai cár, a későbbi III. Iván. Ez egyszer egy szép levélben kérte meg Mátyást, hogy küldjön hozzá olyan mestereket, akik pénzt tudnak készíteni, ágyút tudnak önteni és értenek más mesterségekhez és művészetekhez is. Nem tudjuk, hegy Mátyás mit válaszolt, de Ivántól kezelve Nagy Péterig, — tehát két és fél évszázadon át — az orosz pénzek egyik oldalán Mátyás magyar birodalmi tiniére szerepelt, a másik oldalon pedig a mi Szent László királyunk páncélba öltözött és koronás álló alakja. Csupán az orosz felirat mutatta, hogy ezek nem magyar pénzek. Ezek az egykori orosz pénzek legbeszédesebb bizonyítékai annak, mily ismeretlen fogalom volt'a címer, túl a Kárpátok vonulatán. Nálunk a eimer viselése már az első Árpádházi királyok alatt megkezdődött, légim kább azonban az Anjou-ház idejében fejlődött ki, éppen olyan mértékben, mint a nyugati államokban. Kolozsvár városának címere is e dicső uralkodóház alatt kezdte meg létét a magyar múltban. Nagy Lajos király 1377 május 18-án Székely Miklós városbiró és László (a Lőrinc fia) városi polgár kérelmére Kolozsvár polgárságának jogot ad emberemlékezet óta használt pecsétje és annak peesétképe használatára. Az oklevél szavai szerint „trium turrium, scurta fore perhibetur“ — azaz „hármas torony és a pecsét képe'1, amelyet a város pecsétjén és címerén visel és királyi adomány folytán viselhet. A magyar városok között Kolozsvár városa a második, amelynek effajta adományle- vole megvan. Az első Kassáé. Nagy Lajos király adta 1369-ben. De az adomány formájában nagy a különbség. Kassa adományteve- !ét> papiroson állították ki patens utakban, a király titkos pecsétjével ellátva. A kolozs- vá.ri oklevél már külsejében is sokkal ünnepélyesebb. Anyaga pergament, s formája az úgynevezett privilégiális alak s rajta a király nagyobb pecsétje. A pecsét, illetőleg ei- merrajz cime egyik oklevélen sincsen megfestve, :inert ennek divata nálunk a meglevő oklevelek tanúsága szerint 1405-ben kezdődik. A legtöbb város egyébként önjogulag vette fel pecsétképét s azt címerként is használta. Az ilyen címereket legtöbbször az uralkodók is megerősítették, illetőleg újra adományozlak, Kolozsvár sem kivétel: önjogulag vette fél máig is változatlanul megtartott pecsét- képét, illetőleg címerét. Ezt a körülményt a királyi adománylevél is megemlíti s bizonyítja a kolozsvári sziiesök céhének egy 1369- ből fennmaradt iratán levő pecsét is. E pecsét 40 mm. átmérőjű és kör alakú. Körirátán belül egy nyílt kapuval ellátott, oromsoros várfal van, nyílt körives kapuval; A tal peremén két alacsonyabb közt egy magasabb bástya áll, mindhármat oromsor ko. ronázza. Nagy, Barátbetüs körirata: tS. C1VIVM DE CLVSVAR. B peesétnyomó nem maradt ugyan meg, de tudjuk, hogy egy évszázadig volt használatban. Az adományozás idejében egy kisebb pecsételőt készíttetett a város és az drága ereklyeként a legújabb korig is megmaradt. Pilti- natnyilag azonban még sincs a város birtokában. A bécsi döntés után kivonuló román hatóságok vitték magukkal. Ez a drága és számunkra felbecsülhetetlen értéket és ősi történelmi emléket jelentő pecsét anyaga egy 24 mm. átmérőjű és 1 mm. vastag köralaku ezüstlap, amelyre egy esz- lergályozoct és két füllell ellátott, XVIII. századbő' származott fafogantyu veit erősítve A pecsét mezejében oromsor nélküli kockakövekből rakott várfalat ábrázoltak, nyitott, félig leeresztett ráesu, köríves kapuval, A fal peremén két kisebb közt egy magasabb oromsorral koronázott bástya áll. Barát- irásos körirata: Sfigillum ) CIVIVM — DE CLVSWAR. E pecsételő vésete sokkal szabadosabb, mint az előbbié. ízléses, lieraldikus és művészi. Ha az oromzat közeit egyenlőnek vesszük az emberi váll szélességével — a középkori oromkörök e méretre készültek — ez a méret a várfal, tornyok, kapu és ablakokhoz viszonyítva arányos. Vagyis a művész a méreteket tudatosan alkalmazta. A város ezüst pecsétnyomója 1480-ból Pecsétünk készítője bizonyára Kolozsvári Márton, vagy György vote Ez a két nagy ötvös és szobrász-művész készítette a prágai Szent György szobrot, amelynek másolata az Egyetemi Könyvtár előtt! iéun áli. A középkor egész szobrászművészet ének legszebb alkotása világszerte Kolozsvári magyarok vol tak e nagy művészek. Láthatjuk, hogy hat évszázados gondos megőrzés után, milyen nagy értéket veczüett a város. Vegyük tekm. tetbe azt is, hogy a bécsi, császári és királyi éremtár harminc ezer pecsételője közül középkori csak 111. Az elvitt kolozsvári pecséttel egykorú csupán tíz. Ezek közül csak 3—4 a városi, a többi magánszemélyé volt. Zsigmond király 1405. julius 2-án kelt oklevelével Kolozsvár városát hiteles helynek nyilvánította. Oklevele szerint a város emberi emlékezetet meghaladó idő óta jogosan saját pecsétjével élt. Ennek ellenére egyes egyházi és világi személyek a városi pecsét alatt kelt. oklevelek hitelességét kétségbe vonták. Ezért a 'sirály a régi pecsétet újból megerősítette. Elrendelte szigorúan, hogy bármely természetű ügyben keit és e pecséttel megerősített okmány az ország bármely világi és egyházi biráinál s közhatóságainál époly hí élességgel és jogerővel bírjon. mint Buda város pecsétje alatt kelt bárminő okmány bír. Tehát a Kolozsvár pecsétjével ellátott oklevélnek nindenki teljes hitelt tartozzék adni. Mint már említettem, a város még a XV. század vége felé is az első pecsételőjét használta. Ekkortájt a városi levéltár igen hanyagul kezeltetett; ez okból — az 1488. évi rendtartás szerint, hogy a városra veszteség ne következzék a pecsétek, könyvek, levelek és Írások legalább nyolc városi esküdt gondviselése alatt biztos és barátságos helyen őriztessenek, távoli étiikber. fel ne nyittassanak, s a pecsétek és levélek olvasásakor jelenvoltak nevei feljegyeztessenek. Bizonyosan míg volt az oka annak, hogy a város ilyen szigora elővigyázatot tanúsított. Egyik oka az lehetett, 1 ogy a legrégibb pecsételő ekkor veszett el. Ez elvesző cl pótolta a város egy ujjal, mily szintén meg volt a románok kivonulásáig E pecsételő 4 mm. vastag, 40 mm. átmérő jü ezüst lap volt, melynek hátlapjához félkör alakú és tengelyes sarkon mozgó fogantyú van erősítve, ebben egy háromkarajos furattal, hegy a városbiró láncon, nyakában viselhesse. A bástyák azonban távlatilag vannak ábrázolva. A középső, magasabb — úgy látszik négyoldalúnak volt gondolva — egy élével áll előre; a szélsők hatoldaluak, s egy-ogy lapjukkal vannak szemben. Körirata — S — confulum — ciuitatis — colus war. A pecsételő hátába az 1480. évszámot vésték. Későbbi bevésés, mert a 4-es szám akkor még más, a 8-asnak felső fele volt. Jellemző e pecsétre, hogy a város tanácsosait consulum címmel illeti. Később e cián gyakoribb lett. A város címere tehát: most már nem kerek pecsét formában, hanem pajzsba foglalva a következő: kék poyzs alsó felét oromsoros, kocka kövekből rakott várfal foglalja el, nyílt körives és felül vasrácsos kapuval. A fal peremén három — oromzattal koronázott — bástya áll; a középső magasabb egy élével előre, a két szélső pedig — ezek hatoldaluak — egyik oldallal állanak előre. A bástyák minden oldalán egy-egy négy szögű ablak van. ,1 pajzs peremén egy Ulionws, arany korona — a magyar Aujon királyok házi ko. rónája nyugszik. A 22 éves megszállás alatt a vármegyék és városok címerét is ,,romanizálták“ és uniformizálták. Kivettek belőlük mindent, ami a magyar történelmi múltra emlékeztetett. Gyakran egész mulatságos volt, hogy menynyire féltek a piros-fehér-zöld szín együttesétől. Ma például zöld pázsit vagy hegy w előfordult a régi címerben, úgy azokat gyászos feketére festették. Most, a megszállás gyásza után e fekete mezők természetesen újból kivirultak. Kolozs vármegye szép címerét is cirománo- iitották, amint még most is láthatjuk a vár- megyeháza épületén. Megtörtént, hogy városi és vármegyei ei- inert, — sok esetben egész modern tartalommal — középkori háromszögpa.jzsba foglaltak és: peremükre modern falkoronákat helyeztek, minden városnak egyformát. E ci. merek kiáltó példái a heraldikai és történeti tudatlanságnak. Kolozsvár pajzsm-.i! re azonban lényegében változatlan maradt, mert piros-fehér-zöld színű alkotóelemei nem voltak és igy némi átstilizálás után csupán a fal- korouát ke1 lett a történelmi lilio nos koronával helyet -ííeni 19 4 1. H U Ş V É J váltak a cimeT alkotó elemeivé. A következő elválasztás, egy koronás sisak, amelyből egy koronás fejű strucc nyaka áll ki, csőrében patkót tartva. Ez a magyar Anjou-ház sisakdísze.. Az évszám egy Anjou üllőm és egy ötszirmn Mária-rózsa közé van foglalva. A rózsa c' szirma a Mária név öt betűjét jelent- Ősrégi titkos jele a Szüzanyának. Kolozsvár hat évszázados tiszteletreméltó címere sok érőmnek és bánatnak tanúja. Minden időben megmaradt tradicionális -gyszerü előkelőségében. Azon nem bővítettek és. nein, változtattak. Kólót svár szabad királyi város minden polgára szeretettel és tiszt etettél tekinthet erre az ősi magyar kultureiniékré. Kolozsvár t,hj, sz. kir. város címere Az. a címer, amelyet Kolozsvár városának most újra elkészítettem, szigorúin xikalmaz- kodik az Anjou-kor stílusához, Az akkor szokásos homorú háromszögpajzs a tapettszerü- en alkalmazott Árpád-Anjou címeres alakon van ábrázolva liliomos koronával. A pajzs alatt, egy pergament szalag van testve, a királyi megerősítés barátirásos évszámával. A könnyebb olvashatóság szempontjából a számcsoportokat középkori módon címerekkel választottam el; az ezreseket jelentő „M‘; iniciálészerii s magába foglalja az Arpád- Anjou cimerpa.jzsot. Ebben elől négy vörös között egy négy fehér esik az Árpádoké, az aranyliliomokknl hintett zöld mező az Anjouké. A következő elválasztó vjp-ös pajzs a kettős fehér kereszttel a középkori nagy magyar birodalom címere Itt a hármas zöld halem és a kis leveles korona, amelyben a kettőskereszt áll, hiányzik. Ezek. csak később Mohi regős Őszbe hajló vén fejéin tenyerembe hajtom, förgetegről emlékezem, nyiivöm csorba lantom elmaradt vén diák. — Hej regő rejtőm, hej regő rejtőm.. Huj, de gyilkos förgeteg vala ama télen! Láttunk hulló könnyeket milliók szemében. Ezer özvegy, árva sirt. — Hej regő rejtőm, hei regő rejtőm... Esztendőknek előtte Julián hozta: — közeledik felette számos tatár-csorda: — Itt a levél, Batu irta:.— Hej regő rejtőm, hej regő rejtőn... Sírt a barát: az Étül folyó martja mellett régi magyar népekből hírmondó se tellett, felkoncolták tartarok— Hej regő rejtőm, hei regő rejtőm.. April hónak elején mi történt egy éjjel? Vörös kakas Vereckén az ég festve vérrel, ki gyűlt amott a gyepű. — Hej regő rejtőm, hej regő rejtőm.. Rajta, fii tv ást fuss fiam Dénes nándor. lássad, járj utána, ott mi van, nagy tűz mire támadt?... — Az urak meg vihogának— — Hej regő rejtőm, hej regő rejtőm.. Jön a nándor Budának harmadnap estén, nincsen színe orcá jának, rongyos ruha testén, . f. , I; . a két vitézzel egymaga. — Hej regő rejtőm, hei regő rejtőm ... Huj, de sok a dögmadár!,.. Huj, a Mohi-puszta!... Ömlik a vad, mint az ár, zug a nyíl, a kúpja. — Jézus, Márja, most s'egélj!.. — Hej regő rejtőm, hej regő rejtőm... Béla ur is földre hull, Vossza, oda Ernye, Ákos-nembiil Detre ur, sok más hű levente, 1 közrefogni, lóra fel!... — Hej regő rejtőin, hej regő i-ejiöm... Bérei sasnak ő lakát ha vihar kirázza, — futa hegyen-völgyön át magyarik királya. Könnyes szemmel visszanéz — Hej regő rejtőm, hej regő rejtőm... Feleim, igy esett, vérkönnyöt siránk, tizenkétszer száz felett negyvenegyet iránk. Vért árada a Duna. — Hej regő rejtőm, hej regő rejtőm.. Megtöröm kobzomat, már szükség rá nincsen, eljövendő magyarikat segélje az Isten, s Boldogságos nagyasszony. — Hej regő rejtőm, hej regő rejtőm . PAPP ASZTRIK
