Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-12 / 84. szám

I 19 4 1. a V $ V £ 1 Budapest, április 11. (MTI) Laky De­zső közellátási miniszter április 10-én dél­után rádióelőadást tartott, amelyben többek között ezeket mondotta: — Nem volt könnyű az a három és fél hőnap, ami immár mögöttünk van az 1941, évből. Az a gazdaságpolitika, amit a közel, látás vonalán ki kellett építenünk, még nem hozta meg a hozzáfűzött teljes eredményt. Nem pedig azért,'mert a közellátási politika szervezési probléma, amit eredményesen nmi lehet máról-holnapra sikerrel megoldani. Meg kell azxmban az alkalmat ragadnom egy ténynek a leghatározottabb formában való hangsúlyozására, ezzel csirájában elfojtandó minden olyan célzatos állítást, amely az igaz­sággal szöges ellentétben álL Abban, hogy a közellátásunk helyzete a mult év koraősze óta nem volt különösebb optimizmusra jogot adó, a legcsekélyebb része sem volt es azoknak az egészen el­enyésző mértékű szállítás oknak, amelyeket nagy barátaink: Németország és Olaszor­szág felé teljesítünk Sőt, elemi kötelességem azt is megállapítani, hogy a legkülönbözőbb termékekben velük szemben egyszerűen nem tudtuk azokat a szállításokat sem eszközölni, amelyekre pedig államközi megállapodások köteleztek volna bennünket. Amikor ezeknek a kötelmeknek eltolódásáról és nem teljesítéséről volt szó, az érdekelt államok részéről mindenkor a leg­messzebbmenő megértéssel találkoztunk. őrömmel kellett mindig észrevennünk azt a gavallériát, amellyel azok az államok el­fogadták előterjesztéseinket, amelyeknek pedig Magyarország újjászületése körül oly sokat köszönünk. ’iwm» f r p. mi" u1 irr Borszéki és Mühssi Mária víz mécsét ke zeii, KAPHATÓ: Biasini Sándor utóda cégnél Ko­lozsvár, Mátyás király-tér 25 sz. H—■ ■IBII—illlllll W'imiHni > I I Mill Amikor azonban erről az igazságról szólok, más oldalról az is kétségtelen, hogy addig, amíg az idei év termését be nem takaríthat­juk, a legmesszebbmenő takarékosságot — továbbmegyek: önfeláldozást kell követel­nünk termelőktől és fogyasztóktól egyaránt, bogy az előttünk álló három és félhőnap igényeit ki tudjuk elégíteni. J hadseregnek wm szabad semmiben sem szűkölködnie. Számára elő kell teremteni azokat az élel­miszereket, amelyek nélkül a hadsereg ereje nem lehet annyira acélos, mint amennyire múltbeli dicső fegyvertettei és a mostani fel­készültség alapján lennie kell. Kettős a teendő tehát, ami a közellátás biztosítása érdekében ezidőszerint ránk vár: egyikről az imént szóltam, de épp ilyen fontos a másik is, az, hogy az ország el. látatlan lakosságinak, feltétlenül nyújtsuk azt a létfenntartás eszközeiből, ami nélkül az egyén, a tömeg, az egész ország munka­teljesítménye és erkölcsi ereje sem lehet kifogástalan értékű. Ha az ország lakossága figyelemmel kísér­te azokat a lépéseket, amelyeJc révén a műit. évi gabona- és egyéb készletek még meglévő feleslegét fel kívántuk és felkivánjuk tárni, valószinüleg arra az álláspontra jut, hogy a komoly figyelmeztetés és az említett nagy előzékenység jellemezte az elgondolásokat, amelyeket a kormányzat magáénak vallott. Szilárdan hisszük, hogy a termelő gazdakö­zönség megérti az idők szavát. Meg kell értenie az ország tulajdonképpeni A REPÜLŐGÉP > Budapest 125 perc > ílaayvdrad W perc Tarosvásárhd, 35 perc KEKYELMES OLCSÓ meleqben hűtött utasfülke ■ mert nincs ideje útköz- • ben pénzt kiadni, olyan hamar célhoz ér! MALERT KS-tér 96, fogyasztőrétegeínek is azí, hogy ha falán rendelkezik is a vásárlóerővel, vagy éppen­séggel fölös vásárlóerővel, ennek birtokában nem jelentkezhetnek a piacon olyan igények­kel, vagy éppenséggel követelésekkel, ame­lyek az idők komolyságával nem egyeztethe­tők össze. A kormány minden intézkedést megtett arra vonatkozóan, hogy a kővetkező év me­zőgazdasági termelését a lehetőség határán belül növelje, * Gondoskodunk majd arról, hogy azok család­tagjai, akik katonai szolgálatra vonultak be, a nekik járó élelmiszermennyiséget soron­kívül fepjöc meg. ffovőrrikoS-mH arrffl, Uogy az ellátatlanok tömegei, amelyek különösen nagyobb városi és ipari központokban van­nak, jussanak hozzá azokhoz a mennyiségek­hez, amelyeket számukra megállapítottak. Gondoskodunk arról, hogy a közeüátás tá- • gabb körébe eső áruk már kialakított rend­je szerint az arra illetékesek szerezzék meg azt, ami nekik kiutaltatott. Gondoskodunk arról, hogy a kereskedelem felépítéséből származó, nem egyszer egész­ségtelen bajok gyökeresen orvosoltassanak és goradoskodunk arról, ami elkerülhetetlenül szükséges a kötött gazdálkodás rendjében: fokról-fokra jobban juttassuk érvényre az igazság, a méltányosság és a szociális meg­értés szellemét. Keményen nézzünk élébe az előttünk áMó néhány hónapnak és át is hidaljuk azok nehézségeit. Húrom, pillanatfelvétel Teleki JPál gráfról, nx emberről „A legnagyobb szívű magyarnak“ — ezt a találóan finom feliratot olvas­tuk Teleki Pál gróf ravatalára helye­zett tömérdek koszom egyikén Való­ban, államférfim nagyságának s az ehhez vezető aton emberi nagysá­gának egyik, nem ntalsó titkát jósá­gos szivében kell keresnünk. 1938 kora tavaszán történt. Egyik vasárnap a Sándor-palotának a Duná­ra néző nagy erkélyén — r zokása sze­rint — sebesen fel s alá sietve hall­gatta az egyik államtitkár sürgős és fontos jelentését. Az öay előadója is ott volt, balján haladva buzgón je- gyezgette a miniszterelnök utasításait és közben nekiment az erkély sarká­ban még ponyva nélkül álló kis pavil­ion egyik vasmdjánat s alaposan megütötte a homlokát. Teleki, úgy látszik, nem vette észre a balesetet, oda sem hed-eritett a fejét jegyezgrtés közben lopva tapogató referensre s a jobbján menő államtit­kár felé fordított fejjel tovább be­szélt: magyarázta utasításait Amikor ismét a vasrúd közelébe ér­nek, anélkül, hogy balra nézne, égy mondat közepén félbeszakítja önma­gát : — Vigyázz! Megint neki mész a rúd­nak! S azzal folytatja az előbb félben- maradi mondatát. A harmadik vagy negyedik forduló­nál hirtelen megáll egy mondatnál s figyelmesen szemügyre veszi a refe rens homlokán pirosodó foltot: — Fáj?? Újabb három, négy forduló. Egy­szerre váratlanul megint félbehagy egy mondatot, odafordul a dagadt homlokn referenshez: — Nyomd le egy késsel, hogy lelo­hadjon. Régi cserkész recipe!... Ra jongott ki« cserkészeiért. Hát még azok érett«! Komolyan vették egy­mást. Halálos komolyan. Néhány hét­tel az erdélyi bevonulás előtt, egyik^ barátom nyo’eadik gimnazista cserkészfiát vártuk haza a táborból- Boldogan rontott be: — Tegnap este a buesutábortnznél | ő Is künn volt nálunk! — kezdte be- I számolóját a végén, a napbarnított arcú szőke legényke. „Ő is künn volt nálunk!'* Nem kérdeztük, tudtuk, kiről vau szó. — Miről beszélt veletek? — A nemzetiségi kérdést tárgyaltuk meg! — vágta ki büszkén a kis cser­kész és értelmes szemében csillogót a tüzbenienő rajongás, a tiszteletbeli fő­cserkész miniszterelnökért. A „legna­gyobb szivii magyarért“, akinek min­den gondja, gondolata a magyar jövő volt. Ezért szerette oly nagyon, nagy szive egész melegével a kis cserké­szeket. * De ebbe a nagy, ebbe a legnagyobb magyar szívbe belefért mindenki, aki — szive, szava szerint — magyar: a magyar haza fia, akármilyen nyelven vallja és érzi magát annak. Jóságos szive mellett végtelen egy­szerűségével, közvetlenségével az első percben meghódított mindenkit, aki vele összekerüli Amikor a Kárpátalját visszaszerez­tük, ünneplő, diszruhás küldöttséggel, fényes bankettel akarták egyik szpm- leutján — a sok közül — fogadni. Már utón volt Rákóczi hűséges ruténjei felé, amikor ezt a tervet meghallotta. Azonnal utasítást küldött; nem pará dét, embereket akar látni, min­den rendüt-rangut, hétköznapi ruhá­ban. Panaszaikat meghallgatni gond­jaikat bajaikat megismerni, ha csak lehet, orvosolni. Az egyik kárpátaljai rutén gazda, akivel ezen az utján cldisknrálgatott, a beszélgetés után , ezt mondta róla faluja papjának: — Nagyon okos ember és jószivii: törődik a szegény ember bajával is. Ur, igazi magyar nr! * Ez a nagy, nemes szlvfi magyar ur aki utat talált egyszerű szavával min­den magyarul érző szívhez, most el­ment... Miért? Mert Teleki Pál a legnagyobb szlvü magyar volt... K. G. Miferiesxfették a rögtöni félő bíráskodás hatályát Budapest, április 11. (MTI.) A Budapesti Közlöny legközelebbd száma közli a m. kir. minisztérium rendeletét a rögtönitélő bírás­kodás kihirdetésének kiterjesztése tárgyában. A rendelet értelmében rögtönitélő bíráskodás alá esik: a lőfegyverrel, robbanószerrel, illet­ve mindennemű robbanóanyaggal , elkövetett gyilkosság, emberölés büntette, ideértve a gyilkosság elkövetésére irányuló szövetséget 3 is, hatósági közegek elleni felfegyyerezés f büntette, félségsértés büntette, lázit ás, ideért­ve a lázilásra való szövetséget vagy a lazítás­ra való felhívást is, a honvédelmet veszélyez­tető rongálások büntette és rongálások meg­kísérlésére elkövetett bűntett is. A rögtön­itélő bíráskodás alá tartozik még az 1339. évi II. törvénycikk 205. szakaszának második bekezdése alapján a katonai vezetőkkel szem­ben elkövetett tettlegesség büntette, a légvé­delemmel kapcsolatos elsöiilésre vonatkozó. mi R üsoods harcsa oet­Br csk olatt leientke- I f I A Ib zik, bdrmiíven td­KULAi säsex.­felben. Inqyen pros peftfns és minta »EillRE« drogéria, Kolozsvár rendelkezés be nem tartása, a légvédelmi eU sötités alkalmával elkövetőit gyilkosság, am- berölés, orvtámadás, súlyos testi sértés, tett- legesség, rablás, topán büntette. EJTŐERNYŐSÖK Most Titeket dalollak bátor férfiak. Kik az ég küszöbéről, mint kilőtt nyilak Hulltok a földre le — A földre, amely ezer veszéllyel S halállal van tele. Felejtve a tűzhelyt és szöszke gyet­fmeket — Asszonykéz nem simogat, csak a fellegek között rohantok el. — A biztos gép már olyan messze van, S a part olyan közel. De nem dobog ijedten bátor szívetek. Hiszen asszonyt védtek, asszonyt és [gyermeket — S a földben uj csirát. Harcoltok és meghaltok, ha kell -—hogy 'ehessen szebb világ! Mint fehér virágok nyitnak ki az ernyők, Suhannak a folyók, suhannak az * [erdők — Csillog sok vaskalap. S kacagva, büszkén néz teátok nagyapátok: a Nap, —■ Mikor az unokái: győzni, vagy halni szállanaki— BOTÁR BÉLA „Tejelií Pál cseri* afapM,ol lélesi fenek A napilapok megemlékeztek arról a feV hívásról, amelyben egy budapesti egyetemi tanár névtelenül egy „Teleki Pál cserkész­alap“ létesítésének gondolatával fordult a társadalomhoz és ugyanekkor a maga részé­ről 1000 pengőt juttatott az alap javára« A lapok híradása folytán órák alatt újabb 1500 pengő adomány futott bs a Szövet, séghez. A Magyar Cserkészszövetség elnöksége csütörtökön foglalkozott a gondolattal és elhatározta, hogy vállai ja az eszme keresz­tülvitelét, vállalja a Teleki Pál cserkész­alapra névvel, vagy névtelenül beérkező ön­kéntes adományokból gyűjtött tőke kezelését és felelősséget vállal érte, hogy annak min­den fillére a magyar ifjúság értékesebbé nevelésére fordittatik, mint ahogy azt Te­leki Páltól tanulták és bennük is ápolta a közös munkát felejthetetlen óráiban. A tár­sadalomnak a Teleki Pál csert ószalapra szánt adományai a Magyar Cserkészszövet­ség csekkszámlájára (46.310) fizetendők be, esetleg bianco csekklappal. Csupán azt ké­rik, hogy a Teleki alapra feladott utalvány­ra írják" rá a „Teleki Pál cserkészakp“ jel­zést. Falvai 1eányrab*ó m hirúsdp elő** Kolozsvár, ápr. 11. Dune» Demeter csúcsai illetőségű gazdalegény állott csütörtökön a kolozsvári törvényszék dr. Szabó büntető, tanácsa előtt. Dimes ellen az volt a vád, hogy leányt rabolt... A vádirat szerint ezév januárjának 31-i.k napján, a csúcsai országos vásár alkalmával erőszakkal elrabol*» Csú­csáról Zsurzs Anna fiatal csúcsai hajadont, azzal a szándékkal, hogy házasságra lép véle Szilágy-bullán Dunes egy kétlovae szekérrel állott meg a csúcsai korcsma előtt s amikor onnan szive választottja kilépett, három le­génytársával megragadta, felkapta a bakikre és elrobogott vele. A lány hozzátartozói Is szekérre ültek és üldözni kezdték az erősza­kos leányrablót. Kalanta közelében el Is ér. tők és kiszabadították a lányt szorult hely. rétéből. A. vádlott a bíróság előtt beismerte bűnösségét, de azzal védekezett, hogy már előre megbeszélte a leánnyal a házasságot s ennek értelmében ée faluja környékének szó. kása szerint eseíekedrtt, amikor elrabolt® Zsurzs Annát. Amint bebizonyosodott, a leány és a legény a feljelentés Ideje óta csakugyan kibékültek s Így a törvény csupán hivatalból folytatja tovább az eljárást a sze. rőhnes lovag ellen. Az ítélet kihirdetését egyébként elnapolták. A közellátás kérd a rádióban laki/ Dezső Miniszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents