Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-12 / 84. szám

19 4 1. HÚSZÉT 's) M£iBWMmtttrsj&ct. m—mmmmmmemmmmm i >■ »■■hmhihui # CSAPATAINK DIADALMASAN MENETELNEK ■BWniM«niW^l'rTa1™-'-^TIm^^ 1 1111111 ■—■'■■ ' I A RÉGI ORSZÁGHATÁR FELÉ Az német és olasz közvélemény üdvözli Magyarország elhatározását \ független Horyáfors%ágoV elsőnek Magyarország ismerte el Magyar felfogás szerint Bosznia-Hercegovina is része a független Horvátországnak. Megsemmisült a szerb haderő déli szárnya. — Beigrádot körülzárták a német csapatok Az angolok magukra hagyják a szerbeket és görögöket Hét hónap téli el Északerdőig felszabadulása óta és a magyar honvédség újra menetel, hogy szabadságot, húsvéti megváltást vigyen délvidéki véreink­nek, A világháború után összetákolt államok közül a történelmi igazságosz­tás most Jugoszláviát érte utói és a szétbomló állam területén élő magyarok sóvárgó és segítséget váró tekintettel néztek az anyaország felé. Hadseregünk türelmetlenül várta a parancsot, amikor megindulhat, hogy lobogóját kitűzze ismét azokon a területeken■ amelyek a szentistváni birodalom megalapítása óta mindig az egységes Magyarország törzséhez tartoztak és amelyeket a tör­ténelem során annyi magyar vér áztatott. Pénteken hajnalban hangzott el a várva várt parancs és Magyarország katonái ma már ott menetelnek, hogy birtokukba vegyék a történelmi határokig a földet, amely a mondvacsinált Jugoszlávia széthullása után természetszerűleg jut vissza a magyar királyság birtokába. A baranyai háromszög, a Huna—Tisza közének népé, a torontáliak most várják honvédőinket. Szabadka, Zsombor, Vtrsec, Nagy becs kerek, Újvidék, népe éli át most azokat a felejthetetlen időket, . amelyekhez hasonlók mind­nyájunk életének kitörölhetetlen emlékei. Mi, erdélyiek kétszeresen éljük át ezeket az érzéseket és lélekben mi is újra ott ujjongunk a felszabadult váro­sok utcáin. A magyar történelem uj. dicsőséges fejezetéről szóló jelentéseink a kö: vetkezők: K S9 5 V é n y Magyarország főméltóságu kormányzója a következő kiáltványt bocsá­totta ki: Amióta a háború tüze fellángolt Európában, állandóan az a törekvés vezetett, hogy Magyarországot és gondjaimra bízott népét, amely az 1914-18. évi világháborúban olyan bőven ontotta vérét és amelynek a háború után olyan súlyos megpróbáltatásokat kellett elviselnie, lehetőleg megóvjam az ujabb vérveszteségektől és szenvedésektől. Minthogy a világháború után az akkor végleg kimerült ólaiéit és félrevezetett nemzettől minden bare nélkül ragadtak el olyan területeket, amelyeket népünk ezeréves munkája és annyi áldozata szentelt magyarrá, az volt a meggyőződésem hogy az igazság jó gán a jóvátételnek is harc és kűzdelen nélkül kell megtörténnie. E meggyőződés szellemében a dunavölgyi békét kívánta szolgálni az a szer­ződés, amelyet a mult év decemberéiten az akkori Jugoszláviával, annak akkor békés szándékú kormányával kötöttünk. Március hó 2S-ási Jugoszlávia törvényes államfőjét erőszakkal etömzditot- ták helyéről, békés szándékú kormányának tagjait börtönbe vetették. Ezt az erőszakos változást, úgy látszik, ugyanazok az erők készítették elő és haj­tották végre, amelyek 1914-ben egyszer már annyi könnyet, vért és szén védést zúdítottak Európára. Most sem a béke fenntartását, a jószomszédi viszony keretébe» megteremthető megegyezést akarták, hanem ellenkezőleg', azt, hogy a háborút Európának erre a részére is kiterjesszék. Ezért idéztek fel szándékosan összeütközést a nagy német és olasz nemzetekkel, amelyek­hez bennünket a benső barátság szálain kívül a hárombatalmi egyezmény­hez történt csatlakozásunk kötelékei fűznek. Az uj belgrádi rendszer katonai erőket vonultatott fel határainkon s ez zel szemben Magyarország csak akkor tett védelmi intézkedésehet, amikor sorozatos légi támadások érték az ország területét és határunkon betörése­ket kíséreltek meg, ami ellen kormányom ismételten hiába tiltakozott. A rohamosan lejátszódó események uj helyzetet teremtettek. A horvát nép vezérei — látva az ui belgrádi ’■endszer politikájának végzetes követ­kezményeit — kimondották Horvátország önállóságát és függetlenségét. Őszinte örömmel üdvözöljük ezt az elhatározásukat, amelyet a magunk részéről mindenben tiszteletben tartunk. Ezer évig éltünk jóban, rosszban együtt a horvát nemzettel, egymást megbecsülve és bajban támogatva s az< kívánjuk, hogy a nemes horvát nép találja meg állami önállóságában boldogulását és jólétét. v független és önálló hurrái állam megalakulásával Jugoszlávia meg szűnt létezni és alkotó elemeire beomlott. Ezzel egyidejűleg parancsoló kötelességünkké vált, hogy a Magyarország tói 1918-ban elszakított terület és az azon nagy tömegben élő magyarság sorsának és helyzetének biztosítását újból kezünkbe vegyük. Olyan szent nemzeti kötelesség ez, amelyet haladéktalanul teljesítenünk kell. Ezért még a mai napon parancsot adok katonáimnak, hogy a Délvidéken élő magyar­ságot az anarchia pusztulásától megóvjuk. Katonáim akciója nem a szerb nép ellen irányul, amellyel nines vitánk és amellyel a jövőben békében aka­runk élni. Szeretettel és örömmel köszöntőm hozzánk visszatérő s oltalmunk alá vett véreinket. Isten áldását kérem a magyar nemzetre és hazára! Kelt Budapesten, 1941. évi áprilishó 10-én. HORTHY MIKLÓS s. k BÁRDOSSÁ LÁSZLÓ s. k. Horthy Miklós Magyarország kormányzója, mint legfelsőbb hadúr, a következő hadparancsot adta ki: Honvédek! A kötelesség ismét arra szélit, hogy elszakított magyar véreink segít­ségére siessetek Mindig bevált katonai erényeitek szilárd biztosítéka annak, hogy ezt az uj feladatot is tökéletesen fogjátok megoldani. A Ma­gyarok Istene és a Nemzet gondolata veletek van. Előre, az ezeréves déli határokra! Kelt Budapesten 1941 április 11-én. HORTHY MIKLÓS Magyarország kormányzója A Legfelsőbb Hadúr parancsára a honvédség csapati a trianoni határt a Duna—Tisza közén és a baranyai háromszöggel szemben, valamint a Mura­köznél mindenütt átlépték. Magyarország déli határa, amelynek elfoglalá­sára a honvédség csapatai ma átlépték a trianoni határt, a Dráva és a Duna vonala. Pécsről jelentik, hogy a szerbek pénteken reggel 6 órakor felrobban­tották a karasicai hidat. A határőrség azután gépkocsin visszavonult. Pénteken délután Kölesd határában' Porjád és Hangospuszta között leszállt két szerb repülőgép. A repülőgépeket és a bennük ült tiszteket a csendőrök további intézkedésig őrizetbe vették. Pénteken délben megérkeztek Pécs­re az első szerb hadifoglyok. Elmon dották, hogy a szerb tisztek még csü­törtökön is arról tartottak előadást, hogy a szerb katonák az urak a harc­tereken és győzelmes előrenyomulásnk sOrán már Szófiát is bevették. A* ofí»sx staffó l«pH*es©dcsSise! «idvöazli ' ityirtcfy^sr osrsxaacp elliaiározását RÓMA. április 11. (MTI) A péntek reg­geli olasz lapok első oldalon közlik, hogy Horthy Miklós, Magyarország kormányzója kiáltványt intézett az ország népéhez- A Popolo di Roma focimé igy szól: A magyar honvédség megkezdte bevonulását Jugoszlá­viába, hogy megvédelmezze az ottani ma­gyarságot. Ezután a lap szóról-szóra« közli a Kor­mányzó kiáltványának szövegét. Hasonlóké- pen közli a kiáltvány és a magyar honvéd­ség' bevonulásáról szóló hirt a Messagero. A Popolo di Roma kiemeli, hogy a mia- ■ryar—jugoszláv kapcsolatok megszakadtaik még mielőtt a kormányzó elhatározta volna, hogy elrendeli a magyar honvédség bevonu­lását Jugoszláviáiba az ottani magyarság ér­dekeinek megvédésére. A magyar kormány a magyar terület elleni légitámadások miatt benyújtott tiltakozó jegyzéke válasz nélkül maradt. A Simovics kormányt seholsem Le-, hetett megtalálni. Ugyanakkor rendkívül ri­asztó hírek érkeztek a határon túllévő ma­gyarság helyzetéről. Kiemeli továbbá a« olasz lap, hogy a magyar közvélemény le­írhatatlan lelkesedéssel fogadta a kormány­zó elhatározását és ismét bizonyságát látta annak, hogy Magyarország a helyes útra lé­pett. amikor a világháborút követő össze­omlás után nyíltan Németország és Olaszor­szág mellé állt. Az olasz lapok a magyar honvédség be­vonulásáról szóló hir mellett közlik a német csapatok zágrábi bevonulásáról szóló jelen téeeket és a független Horvátország meg­alakulásának hú, A honvéd vezérkar első hivatalos jelentése A honvéd vezérkar főnöke Î9H április 11-én, deli 12 órakor köziig „A legfelsőbb Hadúr parancsára a honvédség csapatai a, trianoni határt a Huna—Tisza közép és a baranyai háromszögben mindenütt átlépték Zalaegerszegre érkezett jelentések szerint, a muraközi határt elsőnek a nagykanizsai dandár lépte át. Az ottani lakosság virágesővel és kitörő lelke­sedéssel fogadta a magyar honvédeket, öleltek es csókoltak okét• Zalaegerszeg lakossága körében a Kormányzó Ur hadparancsa nagy örömet és lelkesedést kelteti és már a péntek délelőtti órákban fellobogózták az egész várost. Szabadka felé haladjak a kosivédek SZEGED, ápr. 11. (MTI.) Magánér­tesülések szerint a nu kir. honvédség első csapatai 11 órakor Horgosra ér­keztek, majd azonnal folytatták útju­kat Szabadka felé. Szegeden a kora reggeli órákban ter­jedt el a hir, hogy a Kormányzó TTr hadparancsával a délvidéki területek felszabadítására küldi a magyar hon­védséget. Szeged városa zászlódiszt öl­tött. Nagypénteken déli 12 óra 6 perekor 10 perces légi riadó volt Szegeden. Ezt Égj etem M sqó húsvéti a Jí, |J_. RflGYOSO ALKOTÓ Katady Katalin pűu / r főszerepekben: Csorlos Gyula — Jávor Mái tg ® S fl £ Jegyelővétel d. e. 11 - 1 óra között követően 12 óra 40 perckor ujabb légi riadót rendeltek el, amely 12 óra 50 percig tartott. Mindkét ízben jugoszláv repülőgépek hatoltak be magyar terü­letre. Vadászrepülőink felszálltak és mielőtt a szerb gépek a város határát elérték volna, visszaüzték őket. A délvidéki maoyirok he!yzete Amint az előjelekből és az eddigi jelenté­sekből várható volt, a délvidéki magyarság sorsa a legutóbbi egy-két nap folyamán a le­hető legsulyosabbra fordult. A végletekig fel­izgatott és már hosszabb idő óta felbujtoga- tott dobrovőljácok, esetnikek és egyéb felelőt­len elemek a Narodna Obrana és egyéb a ma­gyar és német kisebbség fékentartására már régebben megszervezett szélsőséges elemek most már a legvadabb terrorakciókra vete­mednek a nékik kiszolgáltatott nem szerb ős­lakosság ellen. Átszökött véreink egybehangzóan jelentet­ték, hogy a fékevesztett terrornak immár szá­mos férfi, nő és gyermek esett áldozatul. A garázdálkodó hordák, különösen a határszéli és szórvány magyarság ellem merényletekben

Next

/
Thumbnails
Contents