Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-08 / 80. szám

19 4l> A P H 1 L 1 S a érintettek, kanéra a békés polgári lakosság eilen irányították bombáikat. A bolgár légierők főparancsnoka hétfőn reggel a következő hivatalos közleményt »dt« k>: Jugoszláv bombavető repülőgépek vasár­nap támadást intéztek Szófia és Kustenvill nyílt városok ellen. A támadást igen nagy magasságból hajtották végre. A ledobott bombák katonai célpontot nem érintettek és csupán Szófia nyugati városrészében rongál­tak meg, vagy döntöttek romba polgári lakó­házakat .4 bombatámadás több asszonyt és gyermeket követelt áldozatul. (MTI) Szófia, április 7. (DNB) A bolgár kor­rtfkm afcuftalla EetgrMt MVretét, bogy tilta­kozzon a jugoszláv kormánynál a bulgáriai nyílt városokat ért jugoszláv légitámadások miatt. (MTI.) iSzófia, április 7. (DNB) A bolgár rádió vasárnap a legújabb háborús helyzethez fű­zött magyarázatában kijelentette, hogy amióta a bolgár határ közelében a fegyverek vették át a szót, Bulgária — noha igyekszik kivfil maradni a fegyveres konfliktuson és abban, mint semleges megfigyelő óhajt résztvenní — fel van készülve minden eshetőségre. Bulgá­ria mindent elkövet, hogy az országot megtei- mélje a háborútól, mégis kénytelen bizonyos óvintézkedésekre, hogy az esetleges támadás ne érje készületlenül. Bulgária készen áll arra, hogy minden eszközzel megvédje határait. A bolgár csapatok felszerelése korszerű és a katonák hangulata a legkielégitőbb. Ahhoz, hogy adott esetben győzelmet érhessünk el — mondja a közlemény — nem kell tengerentúli kétes segélyigéretekre várakoznunk, Azok akik ilyen tengerentúli segítséggel számolnak, majd rá fognak eszmélni arra, hogy az Ígé­ret könnyű, de végrehajtása rendkívül nehéz. (MTI.) Síófia, április 7. (DNB) Mint a b Igár távirati iroda jelenti az április 6-ra virra­dó éjszaka jugoszláv határőrök tüzelést in­dítottak a határon álló bolgár őrszemek ellen. A bolgár katonák viszonozták a tüze­lést. Az incidens során emberéletben nem esett kár. (MTI) Románia semVeqes akar maradni a jiiqo^zEáy yisiâEyîţan Temesvár, április 7. (DNB) Vasárnap délelőtt egyedül szálló jugoszláv repülőgé­pek bombákat dobtak Temesvárra», A vadra és más bánsági helységre. A bomba t á madás eivlitésre méltó károkat, nem okozott. (MTI) Berlin, április 7. (DNB) A bukaresti rá­dióba beolvasták a román miniszter tanács •határozatát, amely szerint Románia a há­romhatalmi egyezményhez történt, csatlako­zása alkalmával semmiféle kezességre sem kötelezte magát és az újabb háborús ese­ménnyel kapcsolatban megőrzi semlegessé­gét. Válasziképen a közleményre jugoszláv repülőgépek jelentek meg román terület fe­lett és a kora hajnali órákban a Duna jobb- partján elhelyezkedett jugoszláv ütegek is megindították a tüzelést román terület felé. A jugoszláv tüzérség lőtte Orsovát, de a tüzelés nem járt említésre méltó anyagi kárral. A szétrobbant lövedékek szilánkjai egy embert megöltek. Ugyancsak vasárnap reggel jugoszláv repülőgépek jelentek meg Arad környékén. Az egyik 7 bombát dobott, le, amelyek közül csak keltő robbant fel. A másik gép 5 bombát dobott az egyik arad- megyei helységre. Két ember meghalt, há­rom megsebesült. A sebesülteket az aradi kórházba szállították. A harmadik jugo­szláv repülőgép Temesvár felett dobért, le néhány bombát. Emberéletben nem cselt kár. Az esti órákban Oravica felet* jelen­tek meg a szerb repülők. Hat bombát dob­tak le, de kárt nem okoztak. A román kor­mány a háborús cselek nőn vek miatt tilt a. hozást jelentet^ ^ a bukaresti jugoszláv követségen. (MTI) MA REDDER UISSZflVOnHflTflTüflnUL UTOLJÁRA góban és Urániában Aranyváros SSSttE NAGYMAMA CSÍKI SERSELY ragyogó énekes vigjátéka, főszerepekben: Szörényi Éva, Rózsahegyi Kálmán, Perényi László Amerika a „leggyorsabban“ készül hadianyagot szállítani Jugoszláviának WASHINGTON, április 7. (DNB.) Hall kiiiügyminisz’er vasárnap RooSf- velttel folytatott tanácskozása után ki jelen tete, hogy az amerikai kor­mány megtette a leggyorsabb intéz­kedéseket arra, hogy az Egyesült Al- ! írnokból hadianyagokat és más anya­goka'1 szállítsanak Jugoszláviának. ÍMTTA Soma, április 7. (MTI.) Rómában vasár­nap r külügjouinisztériuni 4 órakor kiadott nyilatkozata nyomán vált ismeretessé, hogy Olaszország is azonnali katonai intézkedése­ket tett Jugoszlávia ellen. Ez a tény Róni« amugyis há,borús arculatán mit sem változta­tott és a tömegek nyugodtan folytatták va­sárnapi szórakozásaikat. Bár számolunk az­zal, hogy az albániai olnsz hadsereg oly nehéz körülmények között küzd a végső győzeleméit, az olasz katona kötelességtőlterítésébe, kitar­tásába, valamint a nagy német szövetségesbe vetett hittel Rómába rendületlenül néznek a hadjárat újabb fejleményei elé. Ankara, április 7. (Reuter). Valószínűnek tartják, hogy kedden a török néppárt nagy­gyűlésén Sheydan miniszterelnök, vagy Sara. csoglu külügymniszt-er nyilatkozik Törökor­szágnak a legújabb háborús eseményekkel kapcsolatos magatartásáról. (MTI.) Isztambul, április 7. (DNB.) Von Papén német birodalmi nagykövet szombaton meg­látogatta Saracsoglu külügyminisztert, akivel hosszraíbb megbeszélést folytatott. (MTI. Madrid, április 7. (Ştefani) Németország gyors és erélyes lépése Jugoszlávia ellen igen élénk izgalmat keltett a spanyol fővá­rosban, de nem meglepetést, mert a spanyol közvélemény már számolt azzal, hogy a fejlemények elkerülhetetlenül háborúra ve­zetnek. (MTD Amszterdam, április 7. (DNB) Londonban április 7-re virradó éjszaka hivatalos jelen­tést adtak ki, amelyben megerősitették azo­kat a korábban közölt híreket, amelyek sze­rint az angol háborús kos-mánv teljesen ma­gáévá tette a görögországi hadszíntér meg­erősítését. Ausztráliai és ujzeelandi csapa­tokból nagy erőket vontak össze Görögor­szágban. A fomtosabb stratégiai pontokait az egész vonalon feljavították. (MTI) Előnyomulás Líbiában — Addis Ábebát kiürítették VALAHOL OLASZORSZÁGBAN, ápr. 7. I légirajok szárazföldi, tengeri és légi tá- (Stefani) Az olasz főhadiszállás 304. számú | maszpontokat bombáztak a görög—jugo- kőrleménye: A Jugoszlávia ellen vasárnap f szláv arcvonalon. Az olasz harcirepülök megkezdett ellenségeskedés során az olasz { több romboló és gyujtóbombát dobtak Spă­lător» és Mostam * hatásosan támadták Cattarot is. Az ellenség Skutarit- bombázta. Néhány sebesülés történt.. Keletafrik áb an csapataink fokozatosan végrehajtják az elrendelt csapat-mozdulato­kat. Addis-Abbebat, hogy a polgári lakos­ságot megkíméljük a véráldozatoktól, kiürí­tettük Líbiában a német és az olasz gyotSOszta- gok Benghazi tói északkeletre és délkeletre szétverték az angol utóvédet. . Szövetséges csapataink gazdag zsákmányt sjtottek- (MTI) Tüntet az utca Zágrábban Macsek ellen Bukarest, április 7. (Német Távirati Iro­da) Zágrábi jelentések szerint Macsek nem annyira meggyőződéséből lépett be a kor­mányba, mint inkább attól való félelmében, hogy szerb elemek katonai puccsot hajtanak végre Zágrábban és őt is letartóztatják. SomÜ az aggodalom miatt azután i1 --z/ámta I magát, hogy egyetlen megwMfahépwn beMp S/imovies kormányába. Miiiesek döntése oly eRemfcewő babáét leit a hoirvát nép nemzeti érzületű rétegére, hogy Zágrábban aa utcákon tűntetnek Ma esek elen. (MTI) Míifsuolta Moszkvába érlceieif Moszkva, április 7. (Reuter) Matsuoka I óra 20 perckor Moszkvába érkezett. (MTI) japán külügymjniszter hétfőn délelőtt 11 * A megindult hadműveletek előzményeként ismertetjük alább Hitler ve­zérnek a birodalom népéhez Intézett kiáltványát. a birodalmi kormány nyi­latkozatát, végűi pedig az olasz kormány-nyilatkozatot. A kiáltvány és a nyilatkozatok élénk fényt vetnek arra a helyzetre, amely az újabb fronton megindult háború kirobbanásához vezetlek: Hitler liiállyánya a Rirodalomhoz BERLIN, április 7. (DNB) A Führer a német néphez kiáltványt intézett, mely több bek között ezeket tartalmazza: A brit birodalomnak mindig az volt a tö­rekvése, hogy Európát és népeit belekever­je a háborúba. Anglia erre a célra gyakran talált részben elvakitott, részben megveszte, getett államférfiakat és népvezéreket, akik országukat a brit uralom szolgálatába állí­tották. Anglia a háború kitörése óta arra törekedett, hogy a Balkánt háborús színtérré legye. A brit diplomáciának sikerült Görög­országot először felkínált szavatossággal ke­zébe kerítenie, azután céljaira felhasználni. Jugoszláviában a Németországgal való béké­re törekvő kormány megbukott. Ezen kívül olyan jelenségek történtek, amelyeket a né­met birodalom nem tűrhet el. A német kö­vetet inzultált.ák, a német katonai attasét megtámadták, egy tisztet megsebesítettek, német cégek képviselői), és másokat nyilvá­nosan bántalmaztak, kiállítási helyiségeket, irodákat, üzleteket, iskolákat megtámadtak és elpusztítottak, asszonyokat és férfiakat megvertek, üzleteket, lakásokat kifosztottak, több népi származású németet megöltek. Ezeke^ az eseményeket azok a figurák ren­dezték, akik 1914-ben a szerajevói merény­lettel a világháború szerencsétlenségét, okoz­ták s mint a világháborúban, úgy mórt is angol érdekek szolgálatában állottak. Va­lami azonban mégis megváltozott, A most megtámadott ország nem az egy­kori Ausztria, hanem a nagy német biro­dalom. Az uj jugoszláv kormány elrendelte az ál­talános mozgósítást. Bebizonyosodott, hogy a mozgósítás titokban már naptár óta folyik. A szerb kormányférfiak azt hitték, hogy a német néppel való barátságos kapcsolatokat erőszakkal helyettesíthetik. A német nép egyáltalában nem gyűlöli a szerbeket és a horvátokat, de a német nép most leszámol mindazokkal a belgrádi bűnöző vezetőkkel, akik azt hiszik, hogy a Balkánt másodszor is az európai béke ellen irányuló brit me. rénylet rendelkezésére bocsájthatják. A német birodalom ma reggel óta harc­ban áll a belgrádi bitorlókkal. A német véderő ezeken a területeken csak akkor te­szi le a fegyvert, ha a belgrádi összeeskü­vőkkel véglegesen leszámolt és az utolsó angol katona is eltűnik a kontinensnek er­ről a részéről­Bárcsak felismerné a szerb nép, hogy ezt csak a leggonoszabb „barátjának“ köszön­heti, amely Európát 300 éve birtokba vette s azóta bitorolja. A bír oda lm* kormány nyilatkozata Berlin, április 7. (MTI) A birodalmi kormány Jugoszláviára vonatkozó nyilat­kozata a következőket tartalmazza: A brit birodalom összeomlásának közeled­tére Anglia kétségbeesett lépéseket tesz Né- metország ellen. Franciaország 1939-ben tervbevette, hogy közelkeleti hadseregei állít fel s ezért tárgyalásokat kezdett Jugoszlá­viával is. Augusztus 19-én, majd 1939 no­vemberében, hogy7 a francia—jugoszláv kap­csolatok szorosabbá váljanak, jugoszláv ka­tonai küldöttség utazott Párizsba. 1940 áp­rilis 6-án a jugoszláv hadügyminiszter újabb megbízottakat küldött Franciaországba a tárgyalások folytatására és összekötő tiszt­nek egv különösen megbízható jugoszláv tisz­tet. rendelték ki a szervezés alatt álló közel- keleti hadsereghez. Jugoszlávia tehát kétség­kívül támogatta Franciaországot. Belgrád arról biztosította Párizst, hogy hajlandó Franciaország mellé állam. Az okmányok világosan beszélnek. Addig, amíg a Német Birodalom mindent megtesz, hogy a háborút távoltartsa Délkelet-Euró­pától, Jugoszlávia Németország ellenségei mellé állt. »4 német és az olasz kormány több kísérletet tétt arra, hogy meggyőzze Jugo­szláviát a tengelyhatalmak melletti állásfog­lalás szükségszerűségéről. Ezért is kapott meghívást Jugoszlávia Becsbe, hogy csatla­kozzék a háromhatalmi egyezményhez. Hosz- szas tárgyalások után március 25-én ünnepé­lyesen csatlakozott is . Jugoszlávia az egyez- ményhez. A bécsi megállapodásban sok en­gedménnyel szemben Jugoszlávia csak arra I vállalkozott, hogy az európai újjáépítésben ] lojálisán együttműködik a tengclyhatalmak- I kai. Erre a történelmünkben egyszer előfor- I dúló lépésre Jugoszlávia, amely a világhá- j ború utáni békeszerződésnek, szétdarabolt ál- j lamok szerencsétlenségének köszönheti léiét, Î egyes belgrádi csoportok uszítására azzal vá­laszolt, hogy egy csapásra hallatlan terror lé- , pett fel a jugoszláviai németség ellen. A Vezért becsmérelték, bántalmazták a német lakosságot, egyesületeket és magánosokat ül­döztek. Simovics tábornok pedig egyenesen háborúval fenyegette meg az olasz követet. A német lakosság bántalmazása olyan mére­teket öltött, mint egykor Lengyelországban. A Belgrádban ma uralmon lévők cseleke­detei félreérthetetlenek. Elrendelték a moz­gósítást, angol csapatok léptek Jugoszlávia területére és Belgrád felvette a katonai kap­csolatot az angol és görög haderővel, Jugo­szlávia Simovics tábornok személyében Ang­liához és Amerikához fordult s anyagi és fegyveres segítséget kért Németország ellen. Egyben közölte azt is, hogy területét a fel­vonuló angol csapatok rendelkezésére bocsát­ja. A király levelet irt Amerikának cs ab­ban azt irta, hogy csak arra a napra vár, amikor a jugoszláv nép a nemzeti szocialista Németország elten indul s akkor átveszi a fő- vezérséget. A német birodalmi kormány ezért paran­csot adott a csapatoknak, hogy minden esz­köz felhasználásával állítsák vissza a ren­det és biztonságot Európának ezen a részén is. (MTI.) At o5*ts* kormom-nyslsitlíozat ROMA, ápr. 7. A Ştefani ügynökség a kö­vetkező hivataios jelentést adta ki: Négy éve annals, hogy Olaszország és Ju­goslavia között 1937 márciusában barátsági egyezmény jött létre, Olaszország az egyez­ménynek a megkötésével lojális együttműkö­désre, az adriai béke megszilárdítására tö­rekedett, Olaszország hűségesen ragaszko­dott az egyezményhez és reméltük, hogy Ju. g osztatta sem él vissza ezzel Az olasz hiva­talos jelentés a továbbiakban rámutat arra, hogy a megegyezés lehetőségét akkor sem adták fö|, amikor Stojadinovics miniszterel­nök megbuktatása után ellenséges befolyás alatt álló erők olasz-ellenes hangulatot pro. vokáltak, Olaszországnak és Németország­nak mindig az volt a célja — folytatja • nyilatkozat, — hogy távoltartsák Délkelet­iül répától a háborús viszályt és ezt a toriile­(Cikkünk folytatása a 8-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents