Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-27 / 95. szám
lS4l. AVttlLlS 27 Sl fix ország termelőerejének fokozott kihasználására van szükség A mezőgazdasági munkát is egységes terv szerint kell irányítón. Budapest, április 26. Báró Bánffy Dániel ‘földművelésügyi miniszter nyilatkozott a tárcája körében folyó munkáról és a közelebbi tervekről. Nyilatkozatában többek között kijelentette, hogy a mezőgazdaság fejlesztését célzó törvényjavaslatot átdolgozta és reméli, hogy annak letárgyalása az illetékes tálcákkal rövidesen megkezdődhetik. A javaslat módot nyújt minden észszerű törekvés támogatására s aiz állami segítséggel összhangban a termelés irányításának közérdekű szabályozását is lehetővé teszi anélkül, hogy ezzel a gazdálkodásban annyira fontos egyéni kezdeményezést korlátozná. Az állam segítségét, csak feltétlenül szükséges esetekre kell korlátozni. Amikor kell, az állam áldozatot hoz, de ne várjon a gazda mindent aiz államtól. Kijelentette még. hogy különösen az elsőfokú szakoktatás kiterjesztését kívánja megvalósítani. Sok az elvesző érték a növény- termelés és az állattenyésztés terén, így például ott, ahol nem megfelelő cséplőgépekkel dolgoznak, tekintélyes a szemrveszteség. Számos eszközzel és géppel, kevés átalakítással eredményesebb munkát lehetne' végezni. A jó vetőmag megválasztása a gazdasági növények ápolása és betakarítása még mindig nem történik kellő gonddal. Évente körülbelül 9 millió pengő értékű nyersnyag megy veszendőbe amiatt, hogy az elhullott és kiirtott állatokat nem dolgozzák fel, hanem elássák. Az ország legelő és rét területe jórészt elhanyagolt állapotban van, nem szolgálja megfelelően az állattartás szaporítását. Állami támogatással igyekszenek a réteket, és legelőket megţaivitaiM. Kijelentette még, hogy egészségügyi törvényjavaslat is készül. (MTI) „Györg'jfalvi lakodalo Budapesten Három estén át szerepe! a fcvciosbct.. az kitűnő együttese elszakított falu Kolozsvár, április 26, A budapesti lapok színházi rovataiban mostanában sűrűn lehet találkozni a györgyfalviak nevével. Az egyes újságok hosszasan és melegen számolnak be arról, hogy a györgyfalviak szinját. szó együttese ellátogat a székesfővárosba, hogy három estén keresztül a budapesti közönségnek is bemutassa az immár országos hírnevet szerzett „Györgyfalvi lakodalmat“, amely az elszakított magyar falu jellegzetes dalait és táncait köti szinpompás csokorba. Györgyfalva bejön Kolozsvárra... Olvasóinknak nem kell a györgyfalviakat ismételten bemutatnunk. Egészen a legutóbbi időkig, a nagy sorsfordulatig itt éltek közvetlen közelünkben, a szomszédos Györgyfalva községben. Györgyfalva volt Kolozsvár „éléskamrája“. Innen látták el főként tejjel, tejtermékkel és majorsággal! a város lakosságát innen kerültek ki a legbecsületesebb, legmegbízhatóbb és legdolgosabb szolgálók és szolgák. Izig-vérig magyar érzésű nép lakta Györgyfalvát, amit aiz is bizonyít, hogy a hazatérés után, amikor megtudták, hogy falujuk a Bécsben meghúzott, határvonalon túl marad és nem tér vissza az anyaországhoz, javarészük, különösen az ifjúság, kezébe vette a vándorbotot s bejött Kolozsvárra, hogy bekapcsolódhassanak az uj magyar életbe s hasznos munkásai legyenek a megnagyobbodott hazának. A györgyfalviak ,,édesanyja“ A földönfutóvá lett györgyfalviak útjába szerencsére őrangyalt vezényelt a Gondviselés. Egy lelkes, nemesszivü magyar uri- asszony. csekefaivi Tamás Béláné felkarolta a györgyfalviak ügyét. Mindenekelőtt összegyűjtötte őket, otthont teremtett hamukra s utóbb a Kolozsvárra, került többszáz györgyfalvi szervezkedése annyira előrehaladt, hogy a jelképes Györgyfalva köz. ség élére vezetőséget is választottak. Csekefaivi Tamás Bélánét „édesanyjuknak nevezik a györgyfalviak s nem hiába, merj. ez a lelkes uriasszony valóban anyai szeretettel gondoskodik mindnyájukról. Neki köszönhető, hogy a györgyfalviak nem kallódtak el a város forgatagéban, nem szé- ledtek el egymástól, hanem közösségbe tömörültek, hogy összetartásuk aj- megőrizzék addig is, amig a történelmi igazságszolgáltatás jóvoltából — visszatérhetnek György- falvára. Földönfutó magyarok — a színpadon A györgyfalviak leg-utóbb áldozatkész és valóban érző magyar szívre valló cselekedettel kapcsolatosan hallattak magukról. Amikor legutóbb a szörnyű árvízkatasztrófa sújtotta hazánk egyes részeit, a gyöngyfa,1- viak az elsők között-, voltak, akik a hajba jutott magyarok segítségére siettek. Elhatározták, hogy a „Györgyfalvi Lakodalmat“, néhai Czakó János református teológus eredeti népi dalokból, táncokból és szokásokból összeállított színmüvét, elődják az árvízkárosultak javára. Ennek az előadásnak a kitervezője, lelki rugója szintén csekefaivi Tamás Béláné volt. Elhatározásukaf a legteljesebb siker követte. Kolozsvár társadalma teljes számban megjelent az előadáson s a györgyfalviak jelentős összeggel járultak hozzá az árvizkárosult-ak könnyeinek letörléséhez. Aranybetükfcel kell ezt az áldozatkészséget a hazatérés utáni idők történetébe beimi: a földönfutóvá vált györgyfalvi- ak. akiknek maguknak is támogatásra lett volna szükségük, adni akartak — és tudtak is! — azoknak, akiket a sors talán még náluk is érzékenyebben sújtott. Meghívás Budapestre György fái vára most Budapest is felfigyelt. Szendy Károly, a székesfőváros polgármestere meghívta színjátszó együttesüket, hogy három. estén keresztül, május 8-án, 9-én és 10-én Budapesten a Magyar Népművelődéit Házban is bemutassák művészetüket. Szendy polgármesteren kivül Novak Gyula tanügyi főtanácsos, a főváros népművelési vezetője karolta fel a györgyfalviak ügyét, elszállásolásukról pedig Markos igazgató, a székes- főváros idegenforgalmi hivatalának egyik vezetője gondoskodott. A györgyfalviak otthona Budapesten az Elemér-utca 20. szám alatti iskolában lesz. Az elszakított falu színjátszó együttese lázas izgalommal készül a budapesti vendég- szereplésre. Vérükben van ugyan a „Györgyfalvi lakodalom“ minden tánca, minden dala, jelenete, de azért szorgalmasan próbálnak, hogy szégyent ne váljanak a budapesti közönség előtt. Úgy gondolják, hogy eddigi sikereiknek mintegy betetőzése a budapesti vendégszereplés s ezért alaposan ki akarnak tenni magukért. A próbákat természetesen csekefaivi Tamás Béláné vezeti, aki szemében valóságos örömkönnyekkel újságolja, hogy „fiait“ végre Budapesten is bemutathatja. Titkos vágya volt ez neki s a gydrgy- falviaknaJc egyaránt s most Szendy polgármester jóvoltából teljesül az álmuk. Csak azon sajnálkoznak, hogy szegény Czakó János már nem lehet részese ennek a sikernek. A „Györgyfalvi lakodaloménak negyvenhat szereplője van. A szereplőkön kivül nég> szál kolozsvári cigány utazik fel Budapestre, hogy legyen, aki a muzsikát a györgyfalviak talpa alá húzza. A fővárosi lapok cikkeiből Ítélve Budapesten tárt karokkal várják ezt a lelkes falusi együttest s nem kétséges, hogy Györgyfalva névét a budapestiek nemcsak megtanulják, de nem is felejtik el egyhamar... Teljes erővel folyik a Délvidéknek az ország éleiébe való beszervezése Május elsejével megszűnik az utazási tilalom Budapest, április 26. A délvidéki magyar ■ katonai közigazgatás első gondjai közé tartozik a visszafoglalt terület zavartalan köz- ellátásának biztosítása. Ebből a célból a katonai közigazgatás a termelői, nagy. és kiskereskedői, valamint a fogyasztói árakat az 1941. március 25-én érvényben volt árak szerint rögzítette. Egyben gondoskodott arról is, hogy az árszabályozás kérdésében a helyi szükségleteknek megfelelő részletes tervet dolgozzanak ki és előkészítsék e területnek az országos közellátás egyöntetű keretébe való beillesztését. A katonai közigazgatási parancsnokságok minden helységben azonnal közellátási hivatalt állítottak fel. A közellátási hivatal a katonai parancsnokság vezetése mellett működik, de gondoskodtak arról is, hogy helyi ismeretekkel rendelkező egyének lássák el a hivatal teendőit, akik kellő szakismerettel rendelkeznek és a megbízható lakosság köréből keiülnek ki. Különösen az utóbbi intézkedés minden bizonnyal megnyugvást és megelégedést keltett a helyi hatóság között, amely látja, hogy a magyar hazához való áldozatos ragaszkodásért bizalommal tüntetik ki őket. A visszacsatolt Délvidék katonai közigazgatása kezébe vette a Délvidék igazságszolgáltatásának kérdését is. Eszerint a polgári személyekkel szemben is kizárólag a honvéd bíróságok gyakorolják a büntető igazságszolgáltatást. A honvédbiróságok a magyar büntetőjog szabályait alkalmazzák. A polgári egyének felett a rendőri büntető bíráskodást a városi és járási katonai parancsnokok látják el. mihelvt. a rendszeres közigazgatást bevezették. A büntetőbíráskodás-eljárásban a magyar jogszabályokat alkalmazzák. A polgári peres és nem peres ügyek intézésére a megfelelő járási, vagy városi katonai parancsnokok neveznek ki kellő számú bírót. A kinevezendő bírákat a visszafoglalt területen fennálló bíróságon tevékenykedő bírák, vagy ügyvédi képesítéssel rendelkező egyének közül választják ki. Abban az esetben, ha az említettek közül nem akad elég alkalmas egyén, akkor »_birói képesítésű fogalmazói tisztviselők közül jelölnek ki kellő számban bírót. Az ügyvédek és közjegyzők folytathatják mü- kedésüket. Azokat az egyéneket azonban, akik a visszafoglalás alkalmával, vagy az azt, követő időben magyar államellenes magatartást, tanúsítottak, a városi, vagy járási katonai parancsnokok a működéstől eltiltják. A katonai parancsnokok kijelölik a további működéstől el nem tiltott ügyvédek sorából ideiglenes működésre a védőket. A továbbműködő ügyvédek és közjegyzők a katonai parancsnok kezébe fogadalmat tesznek. Közjegyző hiányában a bíróság látja el a közjegyzői teendőket. Ha a közjegyző, vagy ügyvéd beszünteti irodáját, az iratok és a pecsétek átvételére szükség esetén gondnokot jelöl ki a katonai parancsnokság. A visszafoglalt déli területről ae anyaországba, illetve az anyaországból a visszafoglalt déli területre való utazási tilalmait a honvédvezérkar főnöke ez évi április 30-ig meghosszabbította. Május 1-től a be- és ki. utazást később közlendő módon és korlátozásokkal a vezérkari főnökség meg fogja engedni Fővárosi vállalat azonnali vagy mielőbbi belépésre keres nyomdai és könyvkötő mühelyi ismeretekkel rendelkező őskeresztény, lehetőleg németül is beszélő psplrkereskeől segédei Jómodoru, rendszerető, agilis, 30 évnél fiatalabb jelentkezők kézzel Írott részletes ajánlatát eddigi működés és fizetési igények feltüntetése mellett fénykép kíséretében „Fővárosi áruüzlet“ jeligére ezen lap kiadóhivatalába kéretnek. Az Erdélyi Párt álláspontja a magyar színészek m/ ethelyezése-ügyében Kolozsvár, április 26. A kolozsvári volt román Opera műszaki és technikai/ személy zete pár héttel ezelőtt nyújtott be emlékiratot az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatához, amelyben szerzett jogaik érvényesítése éi'de kében a párt támogatását kérték. Az erről szóló sajtóközlemény felhívta a kérdésre a magyar színház' tagjainak a figyelmét, akik pénteken küldöttségileg jelentek meg az Erdélyi Párt Farkas-utcai irodájában és Nyíró József elnöknek emlékiratot nyújtottak át, kérvén, hogy az Erdélyi Párt szögezze le vitathatatlan álláspontját, amely szerint a Kolozsvári Nemzeti Színház megszervezésénél elsősorban azoknak a színházi embereknek az elhelyezkedését kell biztosítani, akik kisebbségi sorsban Kolozsváron és Erdélyben a magyar színjátszás szolgálatában állottak. Az emlékirat megjegyzi, hogy nem akarja senkinek jogos anyagi érdekeit érinteni és kétségbe vonni, de ezt az elvi megállapítást szükségesnek tartja. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatánál: elnöksége a látszólagos ellentétre vonatkozólag az-on az állásponton van, hogy a tagozat nem a volt román Opera összes tagjai hanem közülök csak az Erdélyi Párt tag lakrészére Ígért közbenjárást újabb alkalmaztatásuk érdekében. Amennyiben a Párt tagjai magyarok és keresztények és ha szerzett jo gokkal rendelkeznek, természetes, hogy érdekükben minden lépést meg kell tenni. De éppen oly természetes az is, hogy a Kolozsvárt létesítendő Nemzeti Színháznál elsőbbségi jogai azoknak a színészeknek és színházi alkalmazottaknak van, akik eddig a magyar Thália papjai voltak és akik hosszú éveken keresztül ették a kisebbségi sors keserű kenyerét Mintán a felsőbb hivatalos köröknek is ez a véleménye, ennélfogva minden remény meg van arra, hogy a Kolozsvári Nemzeti Színház tagjait erdélyi színészetünk irányitói, a volt kisebbségi színészek közül fogják kivá- asztani. A í/oíoiSVíírí íparlesHSle* CSaVÍakozStc »* orsiágos kisipari niuqJiimozgalom^iox Kolozsvár, április 26. A Kolozsvár és Vidéke Ipartestület elöljárósága legutóbbi elői- járósági ülésén fontos kérdésekkel foglalkozott. Az ülésen megjelent Grucza Lipót városi tanácsnok is. Demeter Ferenc elnök megnyitója után Veress Endre dr. ipartestületi jegyző az elnökség havi jelentését olvasta fel, amelynek közérdekű vonatkozásait a következőkben ismertetjük: Az ipartestület bizottságot küldött ki a kisipari nyugdijkérdés kidolgozására. Most azt a határozatot hozták, hogy ebben a kér dósban csatlakoznak az országos mozgalomhoz s kérik a városi képviselők támogatását is, A cipész- és csizmadiaiparban rendkivüb nehézségek állottak elő az anyag beszerzése miatt. Az ipaitestület ennek orvoslása érdekében a szakosztályokkal együtt, minden lehetőt megtett. A kontár-kérdésben is eljár- tok. Több iparban bértárgyalások indultak meg s nem egy eredményre is vezetett. Az anyaországi árvízkárosultak részéire az ipartestület 1896 pengőt gyűjtött, ami na gyón szép eredmény. Március folyamán 187 iparigazolványt kértek s ebből 137-et ki k adtak, négyet töröltek. 128 tanoneot szerződtettek s felszabadítottak 135 tanoneot, munkakönyvét kapott 27. A HlKPJETNuj mint az üzleti forgalmat biztosiam.
