Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-27 / 95. szám

19 41. A&n ML 1 S Z7 IRAK A háborúnak aszal az epizódjával, hogy az angol csapatok megszállták az iraki kő­olajmezőket, Mezopotámia földje ismét a világ érdeklődésének középpontjába került. A brit oroszlánt, megkergették északon, nyugaton, délen. Északafrikában is szorul a gyűrű körülötte. A balkáni tervek összeom­lása után a Közelkelet és a Közelkelettel együtt Irak jelentősége sokszorosan megnőtt. Mosszul kőolaja nélkülözhetetlen Angliának a háború folytatásához s Irak területe pe. dig szükség esetén hadszíntérnek is alkal­mas, mégpedig olyan hadszíntérnek, ame- lyen — az angol elképzelések szerint — esetleg sikerül kiköszörülni az északon, nyu­gaton és délen kapott csorbákat, A mai háború irama nem ismeri a távoli batáridőket s egészen bizonyos, nem kell sokáig vámunk arra, hogy megtudjuk: mi lesz Irak szerepe és sorsa a nagy mérkőzés további alakulásában. Néhány nap alatt a közelekeleti kérdés annál is inkább kitisz­tul, mert, a német csapatok már a Darda­nellák bejáratánál: Lemnosz és Szamothra. ke szigetén vetették meg a lábukat s ennek a körülménynek Ankarát is végre nyílt szín­vallásra kell késztetnie. Néhány hét pedig bőségesen elegendő lesz arra, hogy Irak sorsa se legyen nyílt kérdés. Addig is elevenítsük fel Irak történetének néhány rendkívül érdekes és jellegzetes fe­jezetét * Irak a Fekete tenger és a Perzsa-öböl között fekszik, ősrégi idők óta Mezopotámia volt e terület neve, csak a világháború után nevezik Iraknak A terület mindig gazdag volt kőolajban. Noé bárkáját a legendák szerint Mezopotá­mia földi szurokjával tették vizhatatlanná. De minket most a legendák nem érdekelnek. Annyi bizonyos, bogy a német birodalom­nak Irakban is van számadása az angol világuralommal. A mezopotámiai olajmezők kiaknázására Németország ópp a világhábo­rú kitörése előtt keresett lehetőségeket. A Német Bank bevonásával alakult meg a né­metalföldi—német—angol pénzcsoport, de tervei kivitelét a világháború kitörése meg­akasztotta és a háború végeztével egészen uj helyzet keletkezett. A Német Bank rész­vényeit Franciaország javára foglalták le. majd az 1920-ban megtartott aanremói ér. tekezleten a Németalföldi csoport csak 25 százalékos részesedést kapott az uj angol— amerikai—francia kombinációban A világháború utolsó évében Francraor­ZIEGLER ÁLFONS cég Erfurti magvcriró! födrjegyzéhét kívánatra ingyen és bérmentve megküldi. Keresztény cég. Budapest, Fősám-tér 3 sz. II. sz. üzlet, Rtíkóczi-trt 4. szág is fokozottabb mértékben felismerte a kőolajpolitika rendkívüli fontosságát s ön­állóságra törekedett. Figyelnie Mosszul felé terelődött. Csakhogy ez a terület a világhá­ború után török megszállás alatt volt, A helyzetet egyrészt bizonytalanság, másrészt a legtökéletesebb zűrzavar jellemzi. Fran­ciaországnak, hogy terveit Mosszulban meg­valósíthassa, nagyon óvatosan kellett eljár­nia Anglia miatt, mert Londonnak sem üz­leti, sem politikai szempontból nem lehetett közömbös, ha Franciaország döntő szerep, hez jut a mosszuli olajmezők kiaknázásá­ban. Szíria földjén egymást érték a lázadá­sok, zendülések és az ott tartózkodó francia expediciós hadseregnek épp elég dolga akadt, de Gouraud tábornok meglehetősen habozó magatartást tanusitott a rendcsiná­lásban. A helyzet 1921-ben változott meg Franciaország javára. 1921. októberében az angorai szerződés értelmében Franciaország és Törökország abban állapodott meg, hogy a mosszuli kőolajterület Igazgatásában Tö­rökországgal osztozik. elzavarja a törököket és diadalmenetben vo- nul be Mosszulba, Az emirből királyt csinált Anglia. Irak népe ugyan nem mindig értett egyet uralkodójával, de Feisal mindig jól egyensúlyozott a maga, népe és az angol ér­dekek szolgálatában. 1925-ben Irakban za­vargások törtek ki és a Népszövetség szük­ségesnek látta megvizsgálni, hogy Irak an­gol uralom alatt akar-e tovább élni, vagy pedig vissza akar térni Törökországhoz. A titkos szolgálat, embereinek újra fontos dol­ga akadt. A kurd határvidéken lázadás tört ki a török határcsapatok ellen, épp abban a jól kiszámított pillanatban, amikor a népszövetségi bizottság Irakba ment. Az egész világ tanúja lehetett annak, hogy Irak nem kér Törökország fennhatóságából. Az újdonsült királyság tehát megmaradt névleg Feisal, valójában pedig Anglia ural­ma alatt. így jutott Mosszul angol kézre... A mosszuli kérdés további alakulásában Angliának bizonyos engedményeket kellett tennie. Végül is kárpótlást kellett adnia hű­séges szövetségesének azért, hogy végleg kiszorította Mezopotámiából! A kárpótlás az volt, hogy az 1924-ben megalakult, Fran­cia Kőolaj társaság is részesedett az iraki koncesszióban és fejlődési lehetőségeit ki is A ..Nemo X- 18“ páncélos gyorsoir- káló kormányosa mindössze kilenc esz­tendős volt. Gyurinak hívták és retten* hetetlen tengeri, medvének tartotta ma­gát. Laci, a hadnagy, aki sasszemü megfigyelőként guggolt az árbóekosár- han, most érte meg a nyolcadik tavaszt, mig én, a kapitány, immáron tizedik életévemet morzsolgattam. Mindössze ennyiből állott a gyors­cirkáló személyzete. Pompás kis hajó volt! Ma is elönt a gyönyörűség, ha rá­gondolok. Villanymotorja simán búg­va hajtotta előre a hullámokon a kar­csú kis hajót. A „Nemo“ őrszolgálatot teljesitett a Sárga-tengerén. A vidék tele volt vérszomjas kalózokkal. Na­ponta elkeseredett ütközeteket vivtunk velük. Különösen Csi-Wangnak, a ret­tegett féllábu kalóznak bandája oko­zott sok gondot. Már hetek óta bujkált előlünk. Hol innen, hol onnan futott be a jelentés, hogy látták Csi-Wang hajó­ját. az ■,Ezüst Sárkányt“, de mire a „Nemo“ odasurrant, a kalózhajó más vizekre távozott. Mondanom sem kell, hogy a „Nemo“ csak a mi képzeletünkben létezett. Lán­goló gyermekfantáziánkkal építettük aknázhatta. De Franciaországnak erős dip­lomáciai harcába került az engedmények ki­verekedése. Olaszország fegyverkezése a Földközi tengeren komoly figyelmeztetés volt Franciaország számára s bár Anglia a mosszuli kérdés megoldásában azon mester­kedett, hogy kőolajvezetékeket csak Pa. lesztinán ve;- ...e keresztül, a franciáknak körömszakadtáig harcolni kellett azért, hogy a francia engedményes területeken levő ki­kötőkig is kiépítsék a kőolajvezetékeket. A mosszuli kérdés ezzel a megoldással egyelőre Franciaország számára véget ért- * Franciaország e pillanatban lerakott fegy­verrel szemléli az eseményeket, Anglia csa­patai épp most vonulnak be Irakba, hogy megszállják a kb. 90 ezer négyzetkilométer nagyságú mosszuli olajvidéket. Amerika pe­dig. a hivatalos Amerika, egyre jobban to­lódik a fegyveres beavatkozás felé. Hogy ebben a magatartásban mennyi szerepe van a demokrácia eszmei szolidaritása mellett Mosszulnak, azt állapítsák meg majd a tör­ténelmi kulisszatitkok kinyomozok Annyi bizonyos, hogy az Iraki Kőolaj Társaságban a Shell és a Standard Oil csoportok 23.75— 23.75 százalékos részesedést kaptak, A német szempontok ismeretesek. S azoktól függetlenül, a Birodalomnak két évtizedes elszámolni valója van az an­golokkal a mosszuli kőolajterületek miatt, fel az udvar végében. A homokba meg­húztuk a hajó formáját, középre oda­raktuk árbóctoronynak a létrát, kor­mánynak a gyermekbiciklit s már ké­szen is volt a „Nemo“. A hajó acélfalai csillogtak a trópusi nap fényében. -Az ormán ott lengett a zászló s a hajó or­ra harsogva szelte a habokat. A hajó orrában kattogott a gépfegy­ver s a fedélzet iszapos volt a Italozok vérétől. Minden este diadalmasan tér­tünk haza a kikötőbe. Győztünk! Minden elsüllyedt körülöttünk. Nem láttuk a bérház kopár, málladzó falait, még a házmestert sem vettük észre, aki vizenyős szemeivel tagadhatatlan rossz indulattal bámulta, hogyan hadako­zunk a levegőben. Csak mi voltunk ap­ró hajónkkal a végtelen tengeren és ter­mészetesen az ádáz kínai kalózok. Az az, hogy mégis csak volt valaki, akit hajlandóak voltunk észre venni. Ez a valaki Mártika volt- Velünk egy ház­ban lakott. Csudaszép volt és negyedik elemista. Csi-Wang, az ádáz kalóz őt akarta elrabolni, hogy eladja jó pénzen rableánynak- Erről biztos értesüléseink voltuk. Mártikéval természetesen sem­mit sem közöltünk. Ö azonban mindig «nsa Dél bazaf ér • • Juhász Gyűl« venei ÚJVIDÉK CSÁKTORNYA A messzi árnyban kék, zöld lampionok, Az esti fényben hófehér ruhának Hulláma hintáz és a kerti harsak Ezüst feje sziiz csillagokba tolong. Mi lenn pihentünk el az esti fűben, A vörhenyes dús konfetti avarban... Távol zenék felsíró hangja harsam Én csillagot fürkészek fönn az űrben. Egy ifjú költő egy lányt sírva csókol. Mert mámoros a vágytól és a bortól, Mért arany ifjúsága most ragyog. Én régi verseket dúdolva fájón A köpenyem a hűvös estbe tárom És keresek egy eltűnt csillagot. Nem voltam itt, de a rozsdás avarba r Lelkem bejárta százszor a helyet, Hol Zrínyi élt, ki a búsult magyarba Tüzes igével hitet égetett. Az erdő áll még. ősi koronáján Hárfáz a szél és vihar orgonái, De földdel egyek már az ősi bástyák S reményeinknek földje oly kopár. Ma inár düledék vára lön Szigetnek Egész hazánk s a késő énekesnek Bus lelke sírva járja az avart. És néma daccal, fojtott fájdalommal Idézi ősét, aki porba rogyva Vérével irta: Ne bántsd a magyart! Emlékezés Irta: Nagy Eiek De résen volt Anglia is. Az angol titkos szolgálat és Sir Bazil Zaharoff azonnal megtették a szükséges sakkhuzásokat. Mes­terkedéseik sikerrel jártak s az angol érde­kek igen ügyesen szőtték-fonták a görög— török feszültség szálait és kirobbantották a görög—török háborút. De a terv csak félig sikerült. Görögország elvérzett és Szakharinál vivott csata után Konstantin király trónja is megingott. 1922. végén az európai események ismét Anglia malmára hajtják a vizet. Franciaor­szág elhatározza a Ruhr-vidék megszállását. Anglia kegyesen beleegyezik a lépésbe, de nem ingyen: szabad kezet követel és kap — Mosszulban! Az angol titkos szolgálat azonnal megkezdi a munkát. Az eredmény ism*r»t«s: Feisal emir. egy arab törwfőoök Vadászkürt zálloda Budapest Énjy nagy érdeklődéssel ős izgalommal fi­gyelte hősi harcainkat s a küzdelem után megkoszorúzta zordon homlokun­kat. Egy délu+án füstös felhőmacskák lóg tafc a Sárga-tenger felett. Elmélázva áll tam a parancsnoki hídon, amikor Laci éles hangja riasztott fel: — Kapitány! — Nos? — mordultam rá kapitány­hoz illő mogorvasággal. — Csi-Wang hajója, az „Ezüst Sár­kány“ feltűnt a láthatáron­— Teljes gőzzel előre! Gépfegyvert előkészíteni! Győzünk vagy megha­lunk! — ad+am ki a parancsot. Csak később jöttem rá, hogy mekkora taktikai hibát követtem eh Laci ugyan is, aki örök életében becsvágyó lélek volt, a halált választotta­Az ellenség alighogy meginditóttá a tüzet, amikor a kormányt szorongató Laci megingott. — Megsebesültem, — hörögte re­redten. Gyuri keréhe ragadta a kormányt, a másik kezével kardot rántva 1 -ibol­ha az ellenséget- Magam is te-rémmel védtem sebesült bajtársunkat. Sajnos, hősiességünk teljesén kárbn- veszett. Eél szemmel odapis'antva ugyanis megállapítottuk, hogy Márti­ka kizárólag a sebesült Laci iránt ér­deklődik. Az pedig kihasználta a hely­zetet. Nyöszörgőit, hánykolódott, kifor­ii tóttá a szemeit, egyszóval szabály­szerűen haldokolt. Már nem is volt nagy kedvünk a harcra, de azért izza- clásig verekedtünk a kalózokkal és gyorsan elűztük vizeinkről a véresfejü hordát. Amint a hajó visszatért a kikö­tőbe, megjelent Mártika, karján köt­szerekkel és elcsent tepertős pogácsák­kal s gondjaiba vette a haldokló hőst. Laci, a gazember, boldogan élvezte mártjriumát. Sőt, még követelőzött is a szemtelen­— Mártika ... Csókold meg a homlo­komat ... Szegény haldokló utolsó kí­vánsága, — nyöszörgött elhaló hangon. Mártikéból pedig kitört az anyai ösztön ég dédelgette a csirkefogót. Le­•batatlanul irigyeltük­És este összebeszéltünk Gyurival, hogy másnap mi fogunk megsebesülni Egész éjjel le sem hunytam a sze­mem. Folyton arról ábrándoztam, hogy milyen nagyszerű lesz, amikor Márti­ka talán meg is simogatja majd ha- lálveritékes homlokomat. Másnap alig kaptuk be az ebédet, már rohantunk ki az udvarra és ké­szültségbe helyeztük a „Nemo“-t Már­tika ott állt az ablakban és zsebken­dővel integetett unánunk. Ott álltunk a hajó fedélzetén. Összemosolyogtunk Gyurival. Most mi fogunk meghalni. Laci azonban túljárt az eszünkön. Alig indultunk el, amikor felhördült: — Ellenség! — A szivéhez kapott és fetrengve elterült a fedélzeten. Megelőzött a csirkefogó! Hamarabb lelövette magát, mint mi. ■ — Disznó! — tört ki belőlünk az el­keseredés. Laci művésziesen haldokolt, közben egy-egy esdő pillantást vetve Márti­kéra, aki nagy buzgalommal készítet­te már a pólyákat­Ez már túlságosan sok volt nekünk. Nekiestünk Lacinak. Szegény „hal­dokló“ ! Rúgott és harapott ahogy csak birt, de mi ketten voltunk s rettenetes düh hajtott- Annyit kapott, amennyi Csi-Wangnak is sok lett volna. Vérző orral, üvöltve rohant el, mi pedig dia­dalittasan fordultunk Mártika felé s vártuk a győzteseknek járó koszorút. Mártika úgy nézett ránk, mint vala­mi furia: — Pfuj, szégyeljétek magatokat va­cak csirkefogók! Úgy viselkedtek, mint valami esiszlikek. Soha többet nem ál­lok veletek szóba. Meg is tette. Sohasem bocsájtotta meg nekünk, hogy elrontottuk a játé­kot és pocsékká vertük a hőst, akit dé­delgethetett. Az ő szemében mi betten örökké esiszükék maradtunk. Talán most majd csak megengeszte- lődik, ha megtudja, hogy a magunk módján mi is csak a hódolat szőnyegét teregettük lábai elé. Laci sem tette be többé a lábát hoz­zánk­És Csi-Wang, a véres kalóz, azóta is sza adón garázdálkodik a Sárga­tengeren. Büszke csatahajónk, a „Ne­mo“, ki tudja hol rozsdásodik az em­lékezés csendes hullám-űrjában...

Next

/
Thumbnails
Contents