Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-09 / 57. szám

RITKA SZÉPSÉGŰ FELVÉTEL A LÍBIAI FRONTRÓL. Egy támadásról visszatérő olasz repülőrajt lelkendezve üdvözölnek a pusztaságban menetelő olasz katonák. KALAND (Mártii Sándor drámáii) szerre minden összeomlik. A rend és értelem világában süvölteni kezd az indulatok szélvi hara s lefoszlik az álarc, amit addis visel­tek a ház lakói. Az asszony szökési-“ készül a fiatal tanársegéddel, aki otthagyja munká­ját, karrierjét az asszony kedvéért A pro. fesszor összeomlik. Rájön, hogy az élet és az, amit a köznapi emberek boldogságnak ne­veznek — csupán kaland. Annyi ere;?, azon­ban még marad, hogy kegyetlen következe t> Debrecenbe héne menni — Farkas Imre nagysikerű operettjének felújítása — F hó 13-án, csütörtökön este kerül felújításra a legnépszerűbb 'magyar zeneszerzőnek és szövegírónak Farkas Imrének izig-vérig magyaros levegő jü, fülbemászó zenéjü mulatságos operettje a Debrecenbe kéne_ menni. A Nótás kapitány, Tg Jói diákok stb■ híres szerzőjének ez a bájos, romanti- h'us darabja éppen ez erősen magyaros jellege miatt a megszállás^ aloft hosz- szu éveken keresztül nem szerepelhetett a színház műsorán s ezért a csütör­töki felújítása, amely teljesen uj szereposztásban egyike lesz a sziniévad leg­vonzóbb operettelőadásainak, teljesen az újdonság erejével fog hatni. A Debrecenbe, kéne menni rendezője Fülöp Sándor, a Zenekart Szabó Ica vezényli, míg a darab főszereplői Ko-vács Kató, Bázsa Éva, Czoppán Flór!, Rajnai ElJU Ditrói Béla, Fülöp Sándor, Csóka József, Tt éthely Ödön, Szentes Ferenc stb. í 9 4 l. MÁRCIUS 9 tességgcl kényszerítse a tanársegédet, hogy élje végig a nagy kalandot, amire vállalko zott. Elküldi halálosan beteg feleségével együtt, mert — Márai szerint — az embe­rekkel az kell, hogy történjék, ami jellemük­ből és végzetükből következik. Maga pedig, mintegy végső eredményképen rájön, hogy az élet egyetlen tartalma a munka Márai darabja, minden érdekessége mellett sem igazi dráima. Hiányzik belőle a dráma motorja — a cselekvés. A! szereplők csak el­mélkednek s ítéleteket alkotnak biztos logi­kával. Egymás ellen feszülő emberi sorsokat seho1 sem találunk ebben a darabban. A szereplők nem is igazi emberek, hanem csu pán a szerző tézisének fizikai ábrázolói. Szi­vük nincsen, csak gondolataik. Végeredmény ben az egész darab úgy hat, mint egy nagy­szabású párbeszédes cmélkedés. ahol a szer zö különböző személyek szájába adja saját mondanivalóit. Ebből következik, hogy egye* len figura sem élő alak. A professzor maga csupa absztrakció 3 a többiekből is hiányzik az élet igazi melege. Lombikban csírázott ki életük s ezért nem is juthatnak ki soha az üvegfalak közül. Szabados Árpád gondos, jól felépített és eg yt égés rendezésben hozta színpadra Márai színmüvét. Kovács György illúziót tudott kelteni a professzor szerepében. A figurából szenvedő, fájdalmasan küzdő embert tudott teremteni. Fényes Aliz kis szerepében érző, idegen asszonyt formált. Havady Hagy Ilon kára nagy feladat hárult. Az orvosnő bonyo lult, sokszínű alak. Első felvonásbeli jelene­tében nem tudta eléggé gazdaságosan elosz­tani szenvedélyét. Éppen ezért alakításában törések mutatkoztak. A harmadik felvonás ban azonban lehiggadt, egyszerű volt s né­hány jelenetét jól felépítette. Deésy Jenő vi­déki orvosfigurája élő jellemalak volt. Kiss Ilona embert tudott teremteni néhány epi­zódjelenetében Is. Az előadás legnagyobb hibája az volt, hogy a darab semmiképpen sem illett a ko­lozsvári színház hatalmas méreteihez. A „Kaland“ jellegzetesen kamaradarab. Ter­mészeténél fogva sem birja el a nagy szín­házban szükséges hangos szavakat, széles gesztusokat s általában az erőteljes játékmó. dot. A színészek halk hangjai, játékbeli fi­nomságai elvesztek a színház hatalmas mé reteiben. (n. e) HUaire, a flottaparancsnok Pori.Szudánból jelentik: Hilai_ re. du Berrier gróf, Beáié Szelasz- szié abesszin exnégus sajtófőnöke, Port.Szudánba érkezett és átvette az ex-négus három hajóból álló , flottá“ .jának parancsnokságát. (Reuter.) A fenti bir „egy csöpp a tengerben“ a hí­rek mai torlódó sokasága között. De olyan csöpp, amelynek Erdélyben külön mellékize, csaknem „zamata“ van. Mert a kétségkívül francia eredetű abessziniai gróf. Monsieur le Comte Hilaire du Berrier gróf nevét, jól ismerjük a magyar Erdélyben is, hol a Rod la Roque-nak ez a szakállas kiadása a meg­semmisítő olasz győzelem után politikai ál­mait, mint. „menekült,“ szövögette. A szövö­getésre azonban igen rövid idő állott rendel­kezésére, amint az alább felidézett históriá­ból kiderül. * Öt évvel ezelőtt történt, hogy ismeretlen helyről egy Hilaire du Berrier nevű francia gróf érkezett Kolozsvárra. Bukarestből jött, ahol éles olaszellenes nyilatkozatokat adott le a román lapoknak, majd feltűnt Mátyás király városában is. Hegyes fekete szakállá­rai és hatalmas dán doggjával, mint a szám­űzetésre kényszerült abesszin Négus ugyan­csak menekülő „sajtófőnöke“ tűnt fel és eb­béli minőségében nem is spórolt az olaszel­lenes kijelentésekkel. A Keleti Újság ripor­tere természetesen a nyomába szegődött a furcsa abesszin grófnak és rövidesen megfe­lelő kommentár kíséretében számolt be olva­sóinak arról a kínossá fajult afférról, amely az exnégus sajtóvezére és az akkori „König­reich Rumänien“ cimü olaszbarát kolozsvári folyóirat főszerkesztője, László Ákos dr. kö­zött kirobbant.. László dr. ugyanis sietett meginterjúvolni az addis-abbebai sajtóve­zért és egy egész sereg kellemetlen kérdést intézett hozzá, amelyek a négus angolbarát szerepére, továbbá a hiábavaló abesszin vér­áldozatokra vonatkoztak. László dr. példáján felbuzdult néhány román újság is, amelyek főleg azt találták szerfelett gyanúsnak, hogy mi lehet az oka, hogy Berrier gróf Erdélybe smigrált. amidőn Ras Szelasszié, ura és pa­rancsolja, az angol kormány mazsolás ke- gyelemkalácsát majszolja Londonban? ... Miután az addisabebai vendég mindjobban belejött az olaszellenes kijelentések hangoz, tatásába és hamisított fényképeket is muto­gatott abessziniai olasz jelenetekről, az alaszbarát kolozsvári németnyelvű folyóirat kezdett egyre kellemetlenebb lenni. Facsimi­lében hozta Hilaire du Berrier gróf sajtófő­nöki okmányait, (honnan jutott hozzá? ...) és nyíltan követelte az angol-zsolddal gyanú­sított kitűnő szakférfiú kiutasítását Roma nia területéről. A kolozsvári „Patria’ cimü román lapban Vuia Romulus néprajzi mú­zeumi igazgató Berrier védelmére kelt. Éspe­dig azon az alapon, hogy ha László dr. tá­madta Berriert, akkor ez „bizonyosan a ma­gyar propaganda érdeke volt“ irta, „ami pe­dig a magyar propaganda érdekében állhat, nem lehet érdeke egy román sajtóorgánum­nak.“ Persze, mint kiderült, Berrier gróf né­hány abesszin csecsebecsét ajándékozott a kolozsvári román néprajzi múzeumnak . . . merthát apró ajándékok erősitik a barátsá­got. Romániában éppúgy, mint Abesszíniá­ban. * Ekkoriban történt, hogy a kolozsvári olasz konzulátus épületében két monostori román ember jelent meg és marcona fütykösökkel felfegyverkezve óhajtottak beszélni a ko­lozsvári olasz konzullal. Persze, nem bocsáj- tották a szine elé. Mire a beszeszelt atyafiak — kifelé menet —, a fütyköseikkel neki­estek Mussolininek a követség folyosóján ki. függesztett arcképének és betörték a képet, védő üveget. Ez már sok volt a kolozsvári román rendőrségnek is. Hilaire du Berrier grófot alapos kikérdezésnek vetették alá, ép­pen a felmerült sajtó-purparlé alapján és — szégyen ide, szégyen oda — a kisebbségi lapszerkesztő kívánságának megfelelőiem — máról-holnapra kiutasították Romániából a kényelmetlen ainharai sajtó-diktátort! ... Du Berrier tehát — helyi női-sikerei el­lenére — 1936 nyarán eltűnt kincses Kolozs- vár falai közül. Azóta egy világ változott körultünk, .— dehát, Anglia kezei hosszúak, íme, mit kell hallanunk? A gróf nem fűlt a vízbe, sőt — flottaparancsnok lett az Isten­adtából! ... Igaz ugyan, hogy csupán angol Potemkin-hajókról van szó, számszerűit há­romról, dehát, ugyebár, mégis csak — flotta? Aki pedig a csodabogarakat gyűjti a világ, történelmi jelentőségű események forgatagá­ból, most feltétlenül gazdagíthatja gyüjtemé nyét. Hilaire du Berrier gróf átvette a port- sudani ambara „flotta“-parancsnokságát és ha megharagszik, még Kolozsvárig is elhajó- kázik, hogy tisztázza ügyét, amelyet öt évvel ezelőtt oly jótékony homályban hagyott. íSz J. G.) Az igazi Írók mindig szerettek kalandokra vállalkozni, uj területre tapogatózni, uj fel­adatokon kipróbálni tehetségük kardját. Az idegen terület, uj feladat gyakran megsok­szorozza erejüket, füti becsvágyukat s az az eredmény nem is egyenlő értékű mindig a befektetett energiákkal, de mindig érdekes. Ezúttal Márai Sándor, akinek kifinomodott irásmüvészete előkelő helyet biztosit a mai magyar irodalomban, vállalkozott arra a fel adatra, hogy sikeres színdarabot ir. Szinte matematikai biztonsággal válogatta össze a sikeres színműhöz szükséges kellékeket. Le­szállt különleges és Ízléses írásmódjának ma­KOVÄCS GYÖRGY és FÉNYES ALIZ a „Kaland“ egyik nagy jelentében. gaslatáról s köznapi szavakkal, gyakran köz­helyszerű’ színpadi bölcsességekkel fűszerez­te a témát. Hiábavaló volt azonban minden erőlködése, hogy leszálljon a színpadi mes teremberek színvonalára. Az ur a pokolban is ur és Márai a színpadon is Márai maradt. S ha a „Kaland“ nem is teljes értékű drá­mai mü, annyi bizonyos, hogy nagyon érde­kes. Egy előkelő orvosprofesszorról van szó a darabban, aki mindent elért, amit az ember életében csak elérhet. Rendjeleső árasztja el, gazdag, nagy tudományos si­kerei vannak. Diadala napján azonban egy­A SZÍNHÁZ HFTl MŰSORA: Vasárnap d. u. fél 4: Cigányprímás. (Olcsó helyárakkal.) Vasárnap este fél 8: Hajnalodik (Az idei évad legnagyobb prózai sikere.) Hétfő 8: A cigány. (Az Erdélyi Magyar Sző. vétség előadása. Bevezető beszédet mond: László Ferenc nyug, áll. el. isk. igazgató.) Kedd fél 8: Kaland. Szerda fél 8: Négy asszonyt szeretek. Csütörtök fél 8: Debrecenbe kéme menni. (Farkas Imre nagysikerű operettje Fő­szereplők: Kovács Kató. Bázsa Éva, Czo. pán Flóri, Rajnai E|li Ditrói Béla, Fülöp Sándor, Csóka, József, Réthely Ödön, Szen­tes Ferenc stb. Rendező Fülöp Sándor. Ve­zényel: Szabó Ica Premier bérlet 10, sz.) Péntek fél 8: Debrecenbe kéne menni. MOIIMOIOROK CAPITOL-mozgó: A postamester. Fősz.; Heinrich George, Hilde Kraihl. Csak 16 éven felülieknek. Előadások: 3, 5, 7 és 9,20 órakor. EDISON-mozgó: Beszállásolás. Szelcezk y Z., Páger A. és Kabos Gy. EGYETEM.mozgó: Elnémult harangok Rá kosi Viktor közismert regényének filmvál­tozata, Fősz.: Kiss Ferenc, Nagy István. Lukács Margit, Tompa Pufi. Műsorom kí­vül a legújabb híradó. Előadások kezdete: 3. 5 7 és 9 órakor RIO-mozgó: A hölgy egy kissé bogaras. Fő. szerepben: Tolnay Klári, Rátkai, Mnkláry, Mály Gerő, Gőzön. Műsor előtt: Legújabb híradók. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor 1 • » URÁNIA-mozgó: A szerelem zsarnoka^ Fö. szerepekben: Fiancoise Rosay, Pierre Re­noir, Troubetzkoy Herceg. Műsoron kívül a legújabb híradó. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. Csak Mmotoat érem fetii- lteknefc! erdéW STUDIUM KÖ HYUES BOLT Bpest, 117. Kecskeméti-u. 8 FELWLrteOSfTflSOKKflL KÉSZSÉGGEL SZ0LGÄL! Hosszú évok óta nem volt olyan Osz­lat lan nagy sikere darabnak, mint Fe­kete István megrázó és döbbenetesen időszerű gyönyörű színmüvének, me­lyet vasárnap este a közönség széles­körű érdeklődése mellett újra műsorá­ra tűzött a színház. A .,Hajnalodik‘‘ o digi összes előadásait zsúfolt háza! tapsolták végig és előreláthatólag va­sárnap este is telt ház fogja élvezni ezt a pompás darabot és fővárosi nívó­jú, nagysţzieru előadást­Vasárnap este : HajnaSoJik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents