Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-09 / 57. szám
Kolozsvár, március 8. A visszatért kdet- Biagyarországi és erdélyi részek" közéletének első, mozgalmas féléve a nagy események látóban szinte észrevétlenül mullott el felettünk. Az országépités nagyarányú és széleskörű munkájának teljes lendületében alig van idő, hogy megálljunk egy-egy pillanatra, ha másért nem, az eredmények számbavéte_ lére. As újjáalakulás és az eggyéforrás jegyében folyó országépitő munka egyik csöndesen dolgozó, de annál nagyobb jelentőségű erdélyrészi munkaszervezetünk, az Erdélyré- ssi Gazdasági Tanács is igy érkezett el első félévi működésének fordulójához, merthiszen hat hónapja múlt, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök, Erdély lelkes fia éppen annak a történelmi gondolatnak megfelelőiig hívta életre a Tanácsot, amely Martinuzzi Fráter György viharos korszaka óta felismerte az erdélyi férfiak nélkülözhetetlenségét az er. délyi or.-zágkonnáiiyzásban. A ,,rólunk, — nélkülünk“ rosszemlékű román kormányzati elvet tehát máról-holnapra igy váltotta át történelmi jelentőségű sorsfordulattá az „értünk, — velünk!“ gyakorlati munkaprog- rarnjábatt a kormány erdélyi miniszterelnöke . A Tanács életrehivása Ismeretes, hogy a magyar kormány vezető- férfiai az erdélyi részek visszatérésének első napjaiban kormány „értekezleteket tartottak Kolozsváron és a Székelyföld nagyobb vároHáznpari üzletünk részére keresünk igen jómegielenésü és modorú, e szakmában teljesen jártas, több nyelvet beszélő őskereszténj vezető eladónőt. Ajánlatok » Budapes t« jeligére magja r Hirdetőiroda R. T. Budapest, UIII. Sándor-u. 7. küldendők saiban. Ezeken a kormányértekezleteken a kisebbségi magyar élet közintézményeinek vezetői is részt vettek. A megbeszélések eredményeképpen olyan intézmény felállításának szükségessége merült fél, amely a visszatért területek gazdasági létkérdéseiben teljes jog_ gál láthatja el a kormány mellett a tájékoztatás és a véleményezés szétágazó feladatkör reit A minisztertanács ennek a feladatnak ellátására hívta életre az Erdélyrészi Gazdasági Tanácsot, amely tagjai által egyesítette a kisebbségi magyar sors megpróbáltatásai alatt bevált gazdasági intézményeink vezető, egyéniségeit s általuk már az országkormányzás kiterjesztésének első napjaitól kezdve biztosítható lett a visszatért részek gazdasági tényezőinek együttműködése, az anyaország kormányzati és megfelelő gazdasági szerveivel. A második kolozsvári kor. mányértekezleteu, 1940. szeptember 24-én történt meg az Erdélyrészi Gazdasági Tanács meg !okulásának bejelentése s az azóta eltelt felesziendő alatt úgy célkitűzéseiben, mint taglétszámában a Tanács munkaterületei tér. mészetszerüleg csak gyarapodtak. Legjellemzőbb «dat, hogy a Tanács alelnöki székéből szólította el a kormány Bánffy Dániel bárót, hogy széleskörű szaktudását a kormány földművelésügyi miniszteri munkaasztalánál for. dithtíseá az egész ország gazdásági fjiddisének javára Miután a székely . vármegyék ' egyre fontosabb«; vált gazdasági közkérdései újabb öt székelyföld’ tanácstag kinevezésével jelentékenyen növelte az Erdélyrészi Gazdasági Tanács tagjainak számát, jelenlegi képe a következő: * A Tanács Tagjainak munkabeosztása A ’ Tanács elnöke gróf Bélái Kálmán felsőházi tag, számos gazdasági intéz, menyünk vezetője. A szövetkezeti ügyek szakértője gróf Bethlen László országgyűlési képviselő, az Erdélyrészi Szövetkezetek Köz. pontjának (Kolozsvár) elnöke, az Országos Gazdasági Bizottság tagja. A pénzintézetek képviselője, hitelügyi szakértői minőségben Bodor Bertalan, a kolozsvári' Takarékpénztár és Hitelbank Rt. vezérigazgatója. A Ta_ nács budapesti ügyvivője kormányzati szervek mellett vitéz Gyulay Tibor, a budapesti Kereskedelmi éa Iparkamara miniszteri biztosa. Az ingái lan-ügyek előadója Jelen Gyula dr. A székelyföldi közbirtokosságok ügyeinek szakreferense dr. Karda Ferenc (Csikm.), a Csikszentdomokosi Fatermelő Szövetkezet igazgatója (Csíkszereda). Ugyan csak a székelyföldi gazdasági intézmények képviselője dr. Kolumbán József (Csikm.), Csíkszeredái ügyvéd, az Erdélyi Párt várme- aaeá tagozatának elnöke. Az erdélyrészi uj Te Ié<yy ** meiilereni! .Sújthat rám Öklével az élet, minden ütés dicsőség nekem és mindegyik egy nagy győzelem, mellyel önmagam legyőzhetem. De eg'yszerii győzni más felett s ki győzni akar, az nem szeret- Szenvedés, te légy a mesterem, hogy győzhessek önmagam felett és minden kiesi győzelemmel ha lehet, még egyszerűbb legyek. osztálysorsjátékon több, mint 10 pengői sorsolnak bi. Sors jegykészlet kevés, sürgősen rendeljen ÉS TÁRSA FÖARUSIT0RÄL. Telefon: 123—271 BUDAPEST, SZERT ÍSTUAR-KÖRUT 27. A húzások április 5-át* kezdődnék. HIVATALOS rtRAK: Ryolcad Regyed Fél Egész 3.50 P 7.— P 14.—P 28.—P yJHELYi sois egyek nyernek 1 Szabédi László verseiből Meghasonlotf magával Legkönnyebb persze önmagámra kenni a bajt, mely mindenüvé elkísér; magamra hányt szidalmaimért semmi bántódás senki részéről nem ér. Meghasonlott magáival, — szól a hóhér nyugodtan, késén látva véremet, s nem rúg belém a buggyanó zokszóért, melyet ajakam bölcsen eltemet. (Kinek nem inge, ne vegye magára.. Ez itt csak afféle képes beszéd, « bánatos költő idétlen dagálya, ki bizony félti is a szép eszét. Hóhérral dolga sohase volt, kést se döftek hátába, tejbe vajba se fürösztötték bezzeg, már csak azért se, mert nem ment el neki a szép esze.) Az Olvasóhoz Mint sírfeliratban haló porából szól a holt, szerencse kényére bízva, hogy csaló szavát a kő kinek jelentse — mig élt, holtként rendezte el, hogy holtában élőként szóljon s igy volta (e kényszerű csel segítvén) füstté ne oszoljon — úgy szólok tehozzád, koholt személy, hogy nem koholt válómat, mely énnekem terhemre volt, vedd át könnyű útra valónak. Mint téged én, koholj te igy engem magadnak s légy megértő s a hűt vígan vedd, mit irigy percében rádtnkmált a költő. Való bar;, én ilyen fonák számadást vetettem a müvei: életemnek gondját-baját osztottam csak meg a betűvel;, a kép • homályos, fekete, bár kendőzi kényes szemérem, mint komor felhők serege csak szélén csillan meg fehéren. Úgy jártam én is, mint ama Ferkó, kit megrágott a péjkó, neve pedig János vala, csak a rim kedvéért lett Ferkó. Verseim egy buba merült embert mutatnak. Vígan élt ő, de csak bujában sikerült a rimlelés; — ezért lett költő. Tilos a hámozott narancs árusítása KOLOZSVÁR, mátreius 8. Az utóbbi idő. ben számos helyen hámozott narancsot hozták forgalomba, mivel e tekintetben a régi román közegészségügyi rendeletek nem tar. talmaztak semmiféle közegészségügyi intézkedést. Viszont a magyar közegészségügyi rendszer számol azzal, hogy egy forgalomba- keriilő halmozott narancs úgy a hámozó, mint a válogató vevő keze által fertőződhetik, továbbá baktériumok juthatnak a szálló por. ral is a gyümölcsbe. Emiatt a kereskedelmi minisztérium a mult évben 15326 szám alatt eltiltotta a hámozott, narancs árusítását Magyarországon. A rendelet ellen vétők 15 napi elzárással bűn tettetnek, tlivel a rendelőt érvénye a visszatért erdélyi részekre is Hterjed, úgy, a kereskedők, mint a fogyasztók szempontjából fontos tudomásulvétele. Hámozott narancsot csupán az esetben lehet forgalomba hozni, ha a vásárló kifejezetten kívánja a narancs jelenlétében eszközlendö megbánt ozását. Életrehivása oiü a*/ lii\íélv részi Gazdasági Tanács a mai napig 15 ülést tartott Kolozsvárott és Budapesten felváltva. Négy ízben maga a miniszterelnök is résztvetj-, a tanácskozásokon. Kíséretében megjelelt az üléseken dir. Pataky Tibor miniszterein ökségi államtitkár, az erdélyi hadsereg képviselője, vitéz Thuránszky László sajtófőnök, dr. Lukács Béla akkori földművelésügyi államtitkár, dr. Serbán Iván, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója, gróf Teleki Andor ár- kormánybiztos, a Kereskedelmi Hivatal elnöke, dr. Pázsint Ödön miniszteri tanácsos. Incze Péter, a miniszterelnök személyi tit- : kára, miniszteri tanácsos Kultsálr István kormánybiztos, Papp József érdél yrésri kormánybiztos és még számosán az ország vezető egyéniségei közül. Az üléseken számos olyan intézkedést vitattak meg az Erdélyré- szi Gazdasági Tanács tagjai, amelyek ma már törvények, vagy kormányrendeletek formájában eleven hatóerői az egész ország gazdasági életének. Lehetetlenség volna egy cikk keretében csupán felsorolni is mindazt, amit a kormány a Tanács előterjesztései alapján a visszatért részek mezőgazdasági, kis- és gyáripari, kereskedelmi és hitelügyi életének feljavítása, az anyaország véradó-szervezeteinek hálózatába való bekötése érdekében tett az elmúlt félév alatt. A készletek számbavétele, a szükségletek kielégítése, régi üzemek munkába állítása, újak létesítése, a közlekedés nagy közkér dóséin ek áldozatos rendezése, az egyes termelési, értékesítési, áru- és hitelellátási szükségletek rendszeres megoldása mind-mind olyan munkateljesit- ményt követelt, amely nélkül a visszatérés első félévének csaknem iegyőzletetlennek látszó nehézségei, ha átmenetileg is, súlyos helyzetet teremtettek volna. Az Erdély részi Gazdasági Tanács a három erdélyrészi Kereskedelmi és Iparkamarával, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesülettel, a Szövetkezetek Központjával, az Ipartestületekkel, az önállósitási Alappal, az Ipari Munkaszervező Intézettel, a Gyáriparosok Szövetségével, a Kereskedelmi Hivatallal és nem utolsó sorban a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával együtt eredményesen hidalta át a. tennivalók előtt felíornyosuló nehézségeket és hozzáfoghatott egyben az erdélyrészi gazdasági országépités részlet-munkáit megalapozó tervezeteinek kidolgozásához is. Ezek a tervezetek,az erdélyrészi természeti kincsek, termelvények okszerű kiaknázását célozzák a rendelkezésre álló erdélyi energia-források korszerű felhasználásának segítségével. Ebbéli munkájában hatékonyan működik közre FLÓRIÁN TIBOR. BUDAPEST, Vili. RÁKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Egjágjas szobák 6”— P-tőí 12'— P-ig Kétágas szobák 9'— P-tőI 18*— P-ig fl visszacsatolt területen lakó kedves vendégeinek szoba- árkedvezmény. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak 19 4 1. M Atta V S 9 *9) Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács az erdélyi részek gazdasági újjáépítésének és az anyaország vérkeringésébe-kapcsolásának féléves munkájában „Mindent Erdélyért!" az Erdélyi Párt is a maga parlamenti organizációjával és tagozati gazdasági bizottságaival. A kormány a legnagyobb áldozatkészséggel kívánja a Tanács előterjesztéseit a megvalósulás stádiumába juttatni az u.j energiaforrások megnyitása, a közlekedési hálózat okszerű kiépítése, a hitelkérdések megoldása tekintetében is: A Székelyföld villamosításának, a székelyföldi fatermelés és értékesítés talpraállitásának országos jelentőségű gazdasági elgondolásai éppen az erdélyi származású kormányférfiak hatékony támogatása folytán jutottak máris az előkészítés állapotába. A gazdasági élet szakembereinek kiképzése, intézményes nevelése ugyancsak megindult, különös tekintettel a : székelység jövőbeni hivatottságára. „Együtt — egyért“ Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács intézmé- i nye egyre m-esszehatóbb jelentőséget nyert i az egységesítés erdélyrészi munkájában. Erdélyben viszont olyan erős bázist, jelent, amely körül racionális irányban folytatódik az uj, másirányu erdélyi magyar intézmé- : nyeinfc kialakulásának folyamata. A legutóbbi napokban az Erdélyi * Párt gyarapodó . szervezetének országos vezetői határozták el, hogy a Párt parlamenti képviseleti csoportja az Er iélysíésSi Gazdasági Tanács célkitűzéseivel együtt, munkájával szoros párhuzamban jár el az erdélyrészi gazdasági kérdésekben. ..Együtt, — egyért“ folyik tehát az erdélyi részek gazdasági újjáépítésének munkája, mely akkor éri el tetőpontját, amidőn a gazdasági vérkeringés minden hajszál- ereoskéjét bekapcsolhatták már az anyaország áldozatos vérkeringésébe. Ezzel a fe-' je Zeittel viszont ismét uj korszak nyílik meg ismét az Erdélyrészi Gazdasági Tanács munkaprogramja számára: Erdély jellegzetes gazdasági adottságainak nemzetgazdasági ki- fejlesztése egész Magyarország, sőt Európa jobb élete javára. Hangya-központot Korpunch Ede vezérigaz. gáté, felsőházi tag képviseli a Tanácsiján (Marosvásárhely). Az erdélyrészi gyümölcs- termelési és értékeafÓsi ügyek szakembere Korponay Kornél dr. Az erdélyrészi magyar kisipart Rátz .Mihály ;felsőházi tag, építész, a kolozsvári Iparos Egylet elnöke képviseli. A visszatért gyáripar képviseletében Rima- nóczy K álmán nagyiparos (Kolozsvár), az Erdélyrészi Gyáriparosok .-Szövetségének» el-- nőké dolgozik a ' Tanácsban. A biztosjtási •ügyek szakértője Sándor Béla vezérigazgató (Kolozsvár). Az erdélyi, kereskedelemi kivan, ságainak reprezentánsa dr. Szukáig Lajos (Kolozsvár). A székely-földi 'textibkérdések szakembere Szakáts Miklós (Udvarhelym.), a székelykereszturi „Viktoria“ Kenderfeldolgozó igazgatója. Ugyancsak a székelyföld gazda társadalmának képviselője a Tanácsban dr. Szent Irányi Gábor (Háromszókm.), a Háromszék megyei Takarékpénztár Rt. I siszentgyörgy) elnöke, az EMGE igazgató - választmányának tagja. Az erdélyrészi mező- gazdasági kérdések ügyvivője a Tanácsban gróf Teleki Béla országgyűlési képviselő, az EMGE elnöke, Telegdy Lászlóval, az EMGE ügyvezető-elnökével egyetemben. Az exdély. részi ipari és kexesfoMelmi ügyek előadója gróf Teleki Ernő. A székelyföldi erdészeti ügyek ügyvitelét, báró Bámffy Dánielnek a kormányba történt behívása óta Urmánczy János földbirtokos (Marostoxdam.), a marosmenti fatermelés régi szakembere, az Erdély részi Fa-termelők Szövetségének elnöke (Míirosvécs). Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács központja a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara székhazának II. emeleti jobbszámyán működik. A központi adminisztrációt gróf Béldi Kálmán elnök irányításával dr. Foga» rasi Géza főtitkár vezeti. Sajtóelőadója Sz. Jakab Géza.
