Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-23 / 68. szám
104 1. Ml A M C 1 V S 23 Szellemi orvgyilkosok ellen A ponyváról lesz szó ebben a cikkben. Lehet, hogy éppen a tízezredik alkalommal, de a ponyva kérdése ma is éppen olyan távol áll a végleges megoldástól, mint az első cikk megjelenése idején. Ez a kipusz- tithatatlanság pedig megindokolja, hogy addig Írjunk róla, amig komoly eredmény nem mutatkozik ezen a téren. S különben is: szeretett ponyvánk annyira orcátlanko- dik és incselkedik, hogy a legtürelmesebb vérmérsékletet is állandóan újabb roha. mokra ösztönziSokan és sokat írtak már a ponyváról. Igazi értelmét is meghatározták. Kialakult az a felfogás, hogy van jó és rossz ponyva. Kézenfekvő volt tehát a további következtetés: jó ponyvákat kell megjelentetni a rossz ponyva kiszorítására. Ebben a szövegezésben a ,,ponyva“ már nem műfajt, hanem terjedelmet, füzetes alakot és filléres árat jelent. Az ilyetén való felismerés után Magyarországon és az akkor még eíszaki. tott Erdélyben Petőfi, Csokonai, Jókai, Nyirő müvei jelentek meg filléres füzetekben. Megmaradt tehát a ponyva alakja, de lényege, a tartalom megváltozott,. A kísérlet többé .kevésbé sikerült is, a füzeteket a közönség megvásárolta és azok, akik szeretik a magyar irodalmat, olcsón jutottak hozzá értékes müvekhez. A siker mégis csak részleges volt. Miért? A ponyva sokkal- aljasabb ellenség, semhogy ilyen becsületes, nyílt és tisztességes módszerrel megadásra lehetne kényszeríteni. Mer* a kérdésben nem csak azt kell megoldani, hogy az értékes irodalomhoz is hozzá juthasson a lapos erszényü olvasó, hanem parancsoló szükségszerűséggel jelentkezik annak a szüksége, hogy jó olvasnivalót vegyen a tömeg a rossz helyett! Hogy ne csak nyújt, sunk szelíden, jóindulattal jó olvasnivalót, hanem ezzel a mozdulattal ki is üssük a nép kezéből a fertőző ponyvát. Miért, parancsoló szükségszerűség ez? Talán senkinek sem kerülte el a figyelmét az a hir, hogy egy újdonsült betörő vallomása szerint a „Zöld csillag“ cimü rémregényből tanulta meg a betörés mesterségét. Ugye, ehhez nem kell magyarázat? ZIEGLER ALFONS cég Erfurti magvairól fítfrjegyzékét kívánatra ingyen és bérmentve megkflldi. Keres sténv cécf. Budapest, Fövám-tér 3 sz. II. sz. üzlet, Rákőczi-ut h. Aki olvasott valaha filléres rémragónyt, az tudja, hogy e jeles müvek szerzői ngy teszik kapósabbá müveiket, hogy hátat fordítva a Chestertonok szellemes, majdnem művészi eszközeinek, valóságos betorötan- folyamot tartanak minden írásukban. Uj módszereket eszelnek ki a zsarolásra, gyilkosságra, betörésre, szélhámosságra. Módszereik pedig annyira sikeresek, hogy az említett példa szerint is — ezekből a pony, vákból tanulnak a gonosztevő-jelöltek. Vájjon szükség van arra, hogy az amúgy sem túlságosan becsületes emberiségnek ilyen tankönyvek álljanak rendelkezésre? Vájjon a műveltség terjedéséhez tartozik a gazemberségek különleges fogásainak töké. létesítése? Mert ha igy van, akkor csoda, hogy ezek a remekírók, akik valóságos Edisonjai és Mihály Dénesei a gazfogások kiagyalásának, még nem szabadalmaztatják találmányaikat. így állunk tehát azzal a ponyvával, amelyet ezúttal tollhegyre tűztünk. Tudjuk, hogy az igénytelen, izgalmas olvasmány ma úgyszólván lelkiszükséglete az emberiségnek. Bátrmennyire furcsán is hangzik, komoly szakorvosok véleménye szerint az idegfeszitő olvasmány — megnyugtatja a hajszolt életű ember idegzetét. Ez a vélemény szinte védelmébe veszi a ponyvát. Kérdés azonban, hogy csak az a ponyva lehet izgalmas, amelyből patakzik a meggyilkolj emberek vére s amely mellesleg valósággal kitanit.ja a gonosztevésre az olvasót? Tiltakoznunk kell az ilyen feltevés ellen, épen a toliforgatók nevében. Ha egy iró izgalmas olvasmányt, akar közönsége elé tálalni, számtalan témakört talál erre s regényhősei nem kell okvetlenül utonállók és hasfel- metszők legyenek. Éppen itt juthat szerephez az irói ötletesség! A legunalmasabb történeteket is fel lehet tálalni érdekfeszitö módon s az élet, a múlt, vagy épen maga az ember a legizgalmasabb témákat kínálja az Íróknak. Az izgalom tehát, mint idegcsillapi- tó, továbbra is orvossága lehet a beteg idegzetű közönségnek. Mindössze arról van szó, hogy a Zöld csillagok és Hasfelmetsző Jackek vonuljanak ki a nyomtatott betű birodalmából s helyüket foglalja el más olvasmány, amely nem mérgez és nem gyújtja erkölcsi rend, állam és nemzet ellen az indulatokat! Maga az állam is felismerte ennek a kérdésnek a jelentőségét, amikor filléres füzetsorozatok megjelenését teszi lehetővé azzal a gondolattal, hogy ezek az írásművek fogják majd a gonosz, erkölcstelen, buta és alsóren- dü ponyvát helyettesíteni. A nagy stratégiai hiba, amelyre a cikk elején céloztunk, abban rejlik, hogy ebben az örvendetes hadjáratban nem vették figyelembe a végleges és egyetlen megoldási lehetőséget! Mert lehet, hogy a közönség elolvassa a jó ponyvát, de megveszi a rosszat is, a rendőrséget pedig továbbra is a fentihez hasonló vallomásokkal szórakoztatják az alvilág „lebukott“ lovagjai. Az alantas, fertőző és nemzedékeket megrentó ponyva ellen radikális, erős és azonnal ható Maei Ferenc: fegyverrel kell fellépni, nem tiszta, csendes jószándékkal, hanem kemény ököllel. Külön ben az angol álnevek mögött meghúzódó szellemi orgyilkosok tovább is markukban fogják tartani a tömegeket,. Magyarul 6s világosan: Hatalmi parancsszóval meg kell tiltani a romboló ponyvák kiadását. Nélkülözni tudjuk a fehér buzakenyeret és takarékoskodni tudunk a cukorral. így parancsolja nemzeti érdekünk. Hasonlóan fontos nemzeti érdek parancsolja a ponyva könyörtelen kiirtását is, ezt a „csapást“ pedig mindennél könnyebben elviseljük majd. Amint, megszüntették a pornografikus olvasmányok kiadásált, meg kell fojtani a vérengző betörőtanfolyamokat is! Bőven van magyar iró, aki majd vállalko- zik arra, hogy eddig kárba veszett ötleteit papírra vetve olcsó füzetes, jó ponyvaíró- dalmat adjon a füzetes kiadóknak. Legfen- nebb Kovács Jánosok kapják majd a tiszteletdijat a Bili Crawfordok helyett,! DÁVID IVÁN Hozzalolc ide sols »sole szivet • • • Vitéz dr. József Ferenc királyi herceg őfenségének. Ma még csals félig gyógyult, sebek s alig elcsitult sóhajok. Kábulton még összerezzphpk s kérdem: Istenem, hol vagyok? Alig hiszem: szabad örülnöm s magyarul szólnom is szabad. Kémek árnyát ha le is gyűröm, az álom valónak megmarad? Jöjjetek hát mind többen, többen izzó szivü, erős nagyok, mig kilobban a félsz belőlem s én is erőre kaphatok. Jöjjetek igaz, testvér szívvel s fogjátok meg a kezemet, ó a testvérszív csodát mivel s begyógyít sajgó sebeket. Emeljetek föl a mélységből, hová rút szolgaság vetett s adjatok a drága napfényből gyógyító teli serleget. Hozzatok ide sok-sok szivet, mig a, jégkéreg felolvad s megdobbannak itt is a szivek, hogy eljöjjön a szebb holnap. öleljen át testvérkarotok, könnyet váltson fej kacagás: hadd feledjük el, hogy húsz évig osak bot yolt ítészünk s hallgatás . Két villares egzisztencia A főtéri kávéházba egyie-másra érkeznek a vendégek. Most van az ebédutáni fekete ideje. A kirakat üvegen élesen tűz be az áldott tavaszi napfény. Az egyik asztal sarkának támaszkodva áll a kis pikoló. Áll, s odatartja arcát a napsugárnak'. —- Drága jó Nap-néni csókoljon meg még egyszer. Oyan jólesik... De ebben a pillanatban elkiáltja magát az egyik vendég: — Pikoló! A lapokat! És a kis pikoló ugrik is már, mint a pereszlen. Viszi a lapokat a vendégnek: Törzsvendég s 6 már ismeri kedvenc lapjait. A világért sem sértené meg a vendég világnézetét azzal, hogy esetleg más szellemű lapot tenne asztalára. Hiszen, ha igy tenne, tudja mi volna a s következmény. A vendég leszamarazná " s az még egy kis pikolónak is nagyon g fáj. Pillanatnyilag újból szabad a pikoló s már lopja is a tiltott csókokat Napnénitől, Mert ilyenkor sem szabad megálla- nia a pikolónak. Egy percig sem. Neki az a kötelessége, hogy fusson, ha kell, ha nem egyik asztaltól a másikhoz. A vendégnek guujtsa meg a cigarettáját s álljon a vendég asztalánál, mert lehet, hogy a pincér valamit rosszul csinált s jő, ha a vendégnek van kit felelősségre vonnia A pikoló tartja a hátát a pincér helyett is, mégpedig zokszó nélkül. Most is megbántotta valaki. Éppen ezéri idebujt mögénk, majdnem az ajtó mögé, ahol a mi törzsasztalunk van. — Mért búsulsz Jancsi? — kérdem tőle. — Van miért, kérem- Pont elég van. — Ne mondd. — Hát az én okom az, ha valakinek a szivarja hamuja a ruhájára esik?... Na. ugye nem? Igaz, utána adott két fillér borravalót. Miután jól összeszidott. Úgy két pengőnyire. — Szóval kaptál két fillér borravalót? — Kaptam. — És ezenkívül mennyit kaptál még mai Mennyit kapsz naponként? — A legtöbb 30 fillér. És ezért 15 vendég bánt meg előbb? — Nem. 'Vannak jó vendégek is. Vannak, akik azt mondják, mielőtt elmennének: Nesze jancsi neked is két fillér borravaló. Pedig még a cigarettájukat sem gyújtottam meg. Csak éppen úgy adják. — Mekkora összeg volt életed legnagyobb borravalója? — Elgondolkozik s aztán azt mondja: — 500 lej. Égy 500 lejes papírpénz. Egy román ur adta a tavaly. Igaz, hogy részeg volt s én pedig, amikor markomba nyomta, kirohantam a vendéglőből, mert féltem, hogy visszaveszi. Estig nem mertem többé előbujni s mikor újból bePANNÓNIA BUDAPEST, Vili. RÁKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekvés. * Koméin kényelem SZÁLLÓ Egyágyas szobák 6-— P-től 12-- P-ig Kétágas szobák 9'— P-től 18-— P-ig fl visszacsatolt területen lakó kedves vendégeinek szoba- árkedvezmény. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak Hogyha jár a világ szája, nem magyaros házad tája. nem segíthet rajtad semmi, et kel a irPITVAK.“-ba meMá! settenkedtem az ajtón, a főnök ur lenyomott egy istentelen pofont, merthogy lógtam. Nem lehet semmire menni. — Szóval, ebben sem volt semmi örö. mód. — Dehogynem. Most is viselem. Azóta is taposom s még a kérge sem nyomult félre. Abból vettem ezt a pár cipót... — Mióta vagy pikoló, Jancsi? — Már másfélévé. Amikor elvégeztem a piáristáknál a hat elemit, pikolónak szegődtem. Édesapám pincér egy másik vendéglőben, ö szerettette meg velem ezt a pályát. (így mondta: „Pá- lyál .) Mindig jókedvvel jött haza, pedig éjjel későn érkezett mindig. A szomszédunkban volt egy asztalos. Ott mindig^ veszekedtek. Láttam, hogy édesapám olyan jókedvű, azt hittem azért van, mert ő nem asztalos, hanem pincér. Olyan vig ember akartam lenni, mint édesapám s azért mentem erre a pályára.-— És szereted-e a pályádat? — Szeretem bizony. Szeretek a nagy urak között lenni. Fekete nadrág, fehér kabát rajtam... Sokszor már ttgy képzelem, hogy én is ur vagyok... — Hát fizetésed van-el Fizetésed s kosztod? — Se fizetés, se koszt. Dálben kapok egy csésze tejeskávét s ennyi az egész. De azért eltelik még az a másfél év. Aztán én is pincér leszek. — És olyan jó kedvű lessel-e, mint édesapád? — Nem hiszem. Nem szeretem az italt... Nem is akarom soha megszeretni. Mit kéne még kérdezni Jancsitól, a kis pikolótől, hogy kikerekedjék belote az 5 kicsi élete?... Éppen ezen töröm a fejemet, amikor megszólal Jancsi: — Tessék már kérdezni még valamit... — Mit kérdezzek, Jancsi? Mire vagy kiváncsi? — Akármit, csak kérdezzen. Mert az a fontos. — Miért, te? A kis szőke pikoló kajánul mosolyog s majdnem súgva mondja: — Mert, amig itt vagyok, énnél az asztalnál, nem hívnak máshoz. Addig nem kell csinálnom semmit. Nem igaz? Ró. BOLGÁR MŰVÉSZEK BUDAPESTEN Budapest, március 2.'. (MTI) A szófiai Képzőművészeti Akadémia igazgatójának vezetésével március 20-án 19 bolgár festőművész cs szobrász érkezett a magyar fővárosba, A bolgár vendégeket a kultuszminisztérium képviselői, a Magyar Képzőművészeti Társulat, valamint a magyar irodalom és művészet több vezetősége fogadták a pályaudvaron. li MOZI MOfOROK CAPITOL-mozgó: Tokaji aszú. Főszerep, ben Fedák Sári, Bordy Bella, Keéry Panni, Páloczy László, Bilics, Pethes, Zene: Szilágyi—Eisemann, Előadások 3, 5, 7 és • óra 20 perckor. EDISON-mozgó: Igen, vagy netn. Fősz.: Jávor, Muráti) Páger, Szörényi, EGYETEM-mozgó: Havi 200 pengő fix. Főszerepekben: Páger Antal, Jávor Pál, Uray Tivadar, Bársony Erasi, Salamon Bel», Szaplonczay fiva. RIO-mozgó: Rózsafabot, Fősz.: Szeieczky Zita, Timár József, Rózsahegyi Kálmán, Berky Lili, Gőzön Gyula, Dajbukát Bonn, Műsor előtt: Legújabb hiradók, ROYAL-mozgó: Toprinl nász! Fősz.: Tojna/ Klári, Jávor Pál, Kiss Ferenc stb. Előtte vidám állatkert trükfilm és a legújabb hir. adó Kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor. URÁNIA-mozgó: Elnémult harangok. Fősz.: Kiss Ferenc, Nagy István. T-niró/v. Margit,
