Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-18 / 63. szám

1941. H/inci vs is /^twCfaan élednek és rügyek fakadnak, nektek kell megmutatnátok az újjászületés útját. Nem törtető politikusok és konjunkturalovágok, hanem ti vagytok hivatva a jövötépitö mun­kára, Rajtatok múlik a nagy feladat sikeres elvégzése. Az egyetem előtt rendben és lelkes hangu­latban oszlott fel a menet. Este a Mátyás szobor, a Szent Mihály templom tornya és a Farkas—utcai öreg templom fényszórók pazar fénynradatában fürdőit. A VAKOK INTÉZETÉBEN Bensőséges ünnepély . keretében tartották meg a vakok intézetében a március 15-S3ii nemzeti ünnepet. Március 15. jelentőségét Garay Ödön igazgató meleg hangon méltat­ta, majd a vak növendékek énekkara éne­kelt székely népdalokat. Az ünnepély műso­rát. zongora és hegedüszámok, valamint sza_ valatok egészítették ki. A megjelent vendé­gek nagy szeretettel és megelégedéssel hall­gatták végig a színvonalas műsort. ÜNNEPI PILLANAT. Egy hóstá+i kislány megkoszorúzza a hajduhadházai magyarság kolozsvári földészeknek küldött ajándékzászlóját (Kovács Jenó felvétel«) A Vas Székely népének ünnepe Szebb fáklyás menetet aligha látott Kólóra, vár lakossága! ... Nemcsak a fáklyák lo­bogtak, hanem a szivekben is izzóan lobogott a szabadság lángja. Este fél 7 órakor az egyetem előtt gyüle­kezett a hosszú menet, melyet a Kolozsvári Egyetemi Ifjúság Szövetsége rendezett é3 melyhez csatlakozott a frontharcosok, a Kol- ping legényegylet és a hóstátiak népes kül­döttsége is. A menet élén a Mezőgazdasági Akadémia lovasbandériuma haladt, majd a ka.tonazenckar után a frontharcosok disz- százda következett. Az egyetemi ifjúság hu. szónkét éven át rejtegetett és most előkerült zászlója után pompás fegyelmezett sorokban haladt Kolozsvár büszkesége és szemefénye: a magyar egyetemi ifjúság. A menetoezlop két oldalán a fáklyák százainak lángja fény­lett felejthetetlen szépségű keretet adva. A Koiping legényegylet zenekara és tagjai lam­pionok között lépdelt a pattogó indulóra. A menetel a hóstátiak csoportja zárta be. A fáklyás menet első állomása a várme­gyeháza fényesen kivilágított épülete volt Inczédy-Joksman Ödön főispán az erkélyen fogadta a diákság küldöttségét, amely a fel­vonulást rendező Martonyi János dr. tanár, elnök, Kolosy Márton diákelnók vezetésével tisztelgett, hogy tolmácsolja az Ifjúság kö­szöntését. Székely József bölcsészkari hall­gató beszélt: — A magyar ifjúság üdvözletét hozom ön­nek a felszabadult Erdély fővárosának nagy örömünnepén — mondta, majd igy folytatta: Ifjúsági zászlónkon három szó diszllk: Isten — Haza — Munka. Ez a három szó kifejező­je elhivatottságunknak, életeszmónyüknek. Ez a három szó elválaszthatatlan egységbe forrott össze a mai napon mindannyiunk szí. vében. Kérjük, nézzen végig ezen az ifjúsá­gon. Egy emberként áll ön mögött és vállal­ja a neki szánt munkát. Nem vakit el az öröm. Tudjuk, hogy még sok magyar van, aki ezen a napon könnyes szemmel, zárt aj­tók mögött simogatják meg a féltveörzött nemzetiszinii szalagot Ezekre gondolunk el­sősorban, mikor munkához látunk, amely erősen hisszük, meghozza majd az Ö szá. mukia Is a szabadságünnepet, — Mindent vissza! Mindent vissza! — zú­gott az Ifjúság soraiban, mikor a főispán vá­laszszaval hangzottak el: — Kedves ifjak! Szeretettel és mélységes hálával, de éppen olyan mély meghatódott, sággai üdvözöllek benneteket. Lehet-e meg­hatódé* nélkül gondolni arra hogy egy évvel ezelőtt még csak álomnak tiínt az, ami ma megvalósult: Kolozsvárt, magyar ifjúkkal ünnepelhetjük a legszebb magyar ünnepet, március lS.lkét Bízom bennetek, bizom küz­delmetek eredményében, hiszen «ok szenve­dés, diáknyomoruság edzett meg benneteket az elmúlt években. Bizalommal látom és ér­zem, hogy olyan erő árad belőletek, amely záloga lesz annak a jövőnek, melyet az Úr­isten adjon nektek. Kiáltsátok velem együtt: — Éljen Horthy Miklós, Magyarorszák kor­mányzója. Dörgő éljen zúgott és az ütemes ..Horthy! Horthy!" •— kiáltás. A menet továbbhaladt és kővetkező állomása vitéz Szentgyörgyvári Stirling László hadtestparancsnok Mussolini úti lakása volt. Itt Stefflcr Sándor joghall. gáté mondott beszédet: — Eljött az egyetemi ifjúság hogy Ke­1. 1 — 2 tablettát félpohóc vízbe teszünk, 2. a szétesett tablettákat felke verjük, majd felhajtjuk, 3. néhány korty tiszta vizet iszunk utána. gyehues Urunk személyén keresztül hódolat- teljes köszöntését és háláját fejezze ki a Kor­mányzó Ur Öfőméltósága és a vitéz magyar hadsereg iránt, hogy megérni engedték hu. szónkét éves elnyomatás után az első ma­gyar március 15-ét. Ma szabadon dobbanhat fel a szivünk, nyíltan ünnepelhetünk.. . De nem csak ünnepelni és örülni akarunk, ha­nem józan, magyar öntudattal dolgozni is. Dolgozni egységesen, tudva azt, hogy a cél is közös. Katonák leszünk, mi is, de addig sem felejtjük el, mi a hazafias kötelességünk. Mindig vinni akar juk — mint ma jelképesen a fáklyát — a tettek fényét a magyar éjsza­kában mindaddig, amíg tiszta fényes, boldog magyar reggelre ébredünk. Katonák akarunk lenni a szivünkben, a tettünkben, akaratunk, ban a legteljesebb mértékben, mert tudjuk azt, hogy csak igy remélhetünk! Az altábornagy kntonás szavakkal vála­szolt: — Hálásan fogadom izzó magyar szivetek­nek ünnepélyes megnyilatkozását, mellyel a magyar szabadság első erdélyi örömünnepén a Kormányzó Ur öfőméltóságát és a magyar hadsereget, köszöntitek. Mi honvédek, tárt karokkal ölelünk benneteket szivünkhöz, örömmel látjuk, hogy a nagy idők mélysé­ges intelmét megértettétek, hogy katonái akartok lenni az országnak, katonái a szó legnemesebb értelmében, kik életüket a ha­zának szentelik, kik mindig a hazának ' dol­goztok, éltek s ha kell a hazáért haltok. Ké­rem a magyarok Istenét, hogy ebben a szent elhatározásban benneteket megerősítsen és kemény munkátokat sikerrel megáldja. Most pedig, hogy ezzel az ország legfiatalabb ka­tonáivá fogadtalak benneteket, forduljatok első katonai fohásztokban a legfelsőbb Had. urunk felé, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója sokáig éljen. Az ifjúság fedetlen fővel elénekelte a Himnuszt. A hosszú fáklyasor alatt zúgott az „Éljen Horthy. Éljen a magyar hadsereg!“ A me­net ezután az Unió-utcán át a városháza elé vonult. Tóth Samu közgazdaságkari hallga­tó beszélt, és többek között ezt mondta: — Dolgozni akarunk ott, ahol szükség van ránk és amikor kell. ön, polgármester ur bi­zonyosan mellettünk áll törekvésünkben, hi­szen eddigi rövid munkássága alatt is már bebizonyította., hogy bár nem Erdély szülött, je, de erdélyi szellemben dolgozik és bebizo­nyította ezzel azt is, hogy az erdélyi szellem gyakorlása nincs területhez kötve. Kelcdy Tibor dr, polgármester a kővetkező szavakat intézte az ifjúsághoz: Kolozsvár ifjúsága! Ugyanakkor, amikor a napvilágot megláttátok, a nemzet legnehe­zebb óráiban veletek együtt született a hit az isteni örök igazságban. Ez a tudat adjon erőt nektek, ti eljegyzett leventéi ennek az igazságnak. Az elnyomásban eltöltött huszon­két év avatott benneteket a szabadság ki­próbált hőseivé. A földnek ezen a részén, a j Kárpátok övezetében az igazság egyet jelent a magyar szabadsággal. Legyetek fáklyavi- vői ennek az igazságnak azon az utján, mely a szbadság teljes megvalósulásához vezet. Fiuk: előre! A városháza előtt, ahol alig fél évvel ez. előtt még idegen szónoklatok hangzottak el a bécsi döntés ellen izgatva az ifjúság fe­detlen fővel Í3mét elénekelte a nemzet imá­ját. Végül Bartók György dr Rektor Magnl- fikus Petófi-utcai lakása elé vonult a menet. Itt Kolosy Márton orvostanhallgató, diákel­nök köszöntötte a Rector Magnificust: — Mi erdélyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók, akik ezelőtt is itt voltunk, a már. oius 15-ét. böjtöléssel ünnepeltük. Most mi is szabadok vagyunk és ünnepelhetünk; az ün­nep külsőségeit pedig arra akarjuk, felhasz­nálni, hogy még jobban lelkűnkbe vésődjön a márciusi gondolat. Száz év tşlt el azóta, hogy dédapáink vérüket hullatták a kápol­nai, segesvári vagy piskii csatákban, az a szent tűz, mely őket a csatába vitte, kell most bennünk is lángoljon, amikor munkába indulunk. — Tudjuk mit akarunk és hogy akarjuk. Tudjuk azt, hogy vissza ken szerezzünk min­den egyes helyet, ami elveszett szent biro. dalműnkből. Most nem vérontást kér tőlünk a nemzet, hanem kitartó, szorgos munkát népünkért. Bartók György dr, rektor meghatott sza­vakkal válaszolt: Elődeitek, a közel száz év előtti márciusi ifjak megmondták, hogy mit kivan a ma­gyar nemzet. Ma, amikor a természet erői Székelyudvarhely, március 17. A március 15-iki nemzeti ünnep reggeléin a Székely Dalegylet fúvós zenekarának ébresztője keltette fel a nagy napra virradt székely anyaváros lakosságát. Bár a-z időjárás ked. vezőtlen, hideg és borús volt, a város la­kosságán kívül vidékiek is nagy számiban vettek részt Székelyudvarhely ünnepén. A hálaadó istentiszteletek előtt megkoszo­rúzták az 1848-as honvédsirokat, majd a székelyudvarhelyi középiskolák rendezték meg ünnepségeiket. A tanifcónőképző emlék­ünnepélyének gazdag műsorában Csathóné Váró Gabriella igazgatónő mondott költői számyalásu beszédet. A délelőtti órákban több beszéd és szavalat hangzott el a Vas Dés. március 17. Dés városának magyar­sága bensőséges lelkesedéssel ülte meg a magyar szabadságharc emlékünnepét. A ma­gyar egyházak ünnepi istentiszteletei után délelőtt 11 órakor a vármegyeháza díszter­mében kezdődtek a liazafias ünnepségek. A Himnusz után, amelyet a Kolping-zenekar adott elő. P. Beke Kázmér plébános mon­dott nagyhatású ünnepi beszédet. Ájben Gyula a Nemzeti Dalt adta elő, az egyesület cigányzenekara pedig magyar nótákat ját­szott. Ezután a tömeg a kakashegyi lionvéd- emlékimiihöz vonult. Itt a Polgári Dalkör nemzeti dalokat énekelt, majd a cigányze­nekar a Kossuth nótáf játszotta. Farkas Albert református lelkész beszéd kíséreté­ben megkoszonizta a/, emlékművet. Délután 3 órakor a leánygimnáziumban rendeztek márciusi ünnepséget. A Hiszekegy elhangzása után Pásztóhy Éva zongora kísé­ret tel előadta Ábrányi Emil „Mi a haza“ című melodrámáját. Rend Éva nagy hatás­sal szavalta Sztojka László: „Márciusi üze­net“ cimii versét. Elek Imre tanár ünnepi beszéde után szavalatok, vegyeskari számok következtek. Este a Polgári Dalkör rendezett a szín­házban diszünnepséget. A színvonalas mű­sort a Dalkör, a római katolikus Vegyeökar Székely emlékműnél, majd diszfelvonulás következett. A Székely Dalegylet és a Polgári Önkép­zőkör műsoros ünnepségén a Magyar Hi­szekegy és a Székely Himnusz eléneklése után Biró Lajos nyugalmazott igazgató mondott megnyitó beszédet, mmjd Kerestély Gyula, a Székely Dalegylet alelnöke a Nem­zeti Dal-t adta elő. A gondolatokban gazdag ünnepi beszédet Biró Sándor református kollégiumi tanár mondotta. Nagy sikerrel szerepelt az emlékünnepségen a Csaba T. E. szavaló kórusa és a Református Dalkör is. A felejthetetlen ünnepség a Szózat hangjai­val fejeződött be. Este 8 órakor a Székely Dalegylet rendezett ktmpionos körmewetet. és a Koiping zenekar számai vezették be. Ájben Gyula kórus kíséretében a Nemzeti Dalt adta elő, egy fiukórus pedig Lehedy Zsuzsa betanításában Ady: „Kossuth sírja“ cimii költeményét szólaltatta meg. A nagy sikert aratott magyar diszpalotás után Varga Teréz hegedűn Lavotta és Hubay egy-egy szerzeményét adta elő, Szóos György pedig kuruc nótákat játszott. Ezután Nyirő József, Erdély nagynevű Corvin-koszorús írója lépett a rivalda elé és magával sodró erejű ünnepi beszédet mon­dott — Végre, végre! — mondotta. — Ismét együtt lehel iink véreinkkel. Március 15., ma elsősorban a megszenvedett, erdélyi magyar­ság nagy ünnepe. Az erdélyi szenvedés, ki­tartás semmivel sem maradt mögötte a már­ciusi forradalomnak. Most, aniiköT ismét beszállunk a szabadság fénylő hajójába, aj­kunkhoz emeljük aiz öröm serlegét. A szó­nok ezután ismertette a márciusi gondolat­ból Erdély magyarságára háruló feladatokat és kötelességeket, majd meghatottál! emléke- zelt meg az „odaát“ maradt testvéreinkről, majd igy folytatta beszédét: — A szabadság és igazság nem elhatárol­ható dolog, ki kell terjednie rájuk is. Már­cius 15. magyar ajándék a világnak, Euró­NAGY ISTVÁN személyes fellépése az ELRÉmULT HflRflRSOK előadása előtt Az EGYETEM MOZGO felkérése folytán NÂGY ISTVÁN az EünÉrTUJbT HflRflRöOK eq\jik fősza'enlője, akinek oroszlánrésze van a film példátlan sikerében, a mai. kedd' 7 órci és 9 jo' előadások előtt bevezetőt fog mondani. RE D:S HtLYÁRAK. JEGY EL OV : TEL 11 — 1 óráig „MárciiiA 15 a nneţyszenvedefff erdélyi • magyaisáfi iínnope!“ — mondotta Nyiiő József Dés város szabadságünnepén Az egyetemi ifjúság fáklyásmenete I Kálmán, míg a Törekvés Dal egylet Zaits­maim Rt; -,ő yezén.ykdé.'el-magyar népcfeilokat énekelt. Az ünnepélyt a Szózat zárta be. adott elő, majd Deésy Jenő Reményit Sándor I „Petrovics Ítél“ cimii'versét adta elő hatásé- I sau. A Bethlen Gábor Földész Dalkör Nagy \

Next

/
Thumbnails
Contents