Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-18 / 63. szám

páfflafls, »melvet 1500 éven ál véd tünk Felet, kapujában. E röpke elmúló szavakkal egybe .■«éretnék ölelni minden magyart, hogy szív heb' egységben indulhassunk a szent.istváni ország felé. A gyönyörB beszédei több ízben szaiatot- te meg’ a színházat zsúfolásig megtöltő kö­zönség tomboló tapsa és mámoros lelkese­dése. Fényes Alié, a kolozsvári színház drámai művésznője ezután mély átéléssel, rendkívüli síken* mellett szavalt el egy Tompa verset, majd a Sz&íafof aJTía eî8­Az ünnepséget a Dalkör énefezSma zárta be. Este Dés ünnepi kivilágításban emléke, zett a márciusi fórra dalomra. A délelőtti ünnepségek rendezésének sike­reiért K. Weress Jenő polgármester fárado­zott, a Polgári Dalkör diszunnépségének megrendezéséért pedig a fáradhatatlan dr. Biró .Tózsefnót, dr. Weither Károly várme­gyei főügyészt, Lehedy Zsuzsa tanárnőt és Movik Antal kántor-karnagyot illeti elis­merés. , A székely fővárosban József Ferenc királyi herceg mondott ünnepi beszédet Marosvásárhely, március 17. A székely fő­város lakossága különös fénnyel és ujjongó lelkesedéssel ülte meg a felszabadulás első nagy nemzeti ünnepét. Bár csípős hideg kö­szöntött a városra, mégis 20.000 főnyi kö­zönség gyűlt össze a szabadtéri ünnepségen. A város már az ünnep előtti este lobogódiszt öltött. A házak ablakait kivilágították, Er­dély és a székelység címereivel ékesítették. A színházban pedig díszelőadást tartottak. Az ünnep délelőttjén a felekezetek templo­maiban istentiszteletet tartottak, amelynek során megáldották a zalaegerszegi tűzharco­soknak a marosvásárhelyi Tűzharcos Szövet­ség részére ajándékozott, díszes zászlaját. A római katolikus plébániatemplomban ez- alkalommal dr. Hász István püspök, a hon­védség főpapja mondta az ünnepi misét. Délután 2 órakor kezdődött a tulajdonkép­peni ünnepség a Széchenyi-tóren. A tér kö­zepén emelt díszes emelvény köré gyüleke­zett az ünneplő közönség s annak soraiban helyetfoglaltak az egyházi, katonai és pol­gári hatóságok, testületek, és intézmények vezetői. A díszhelyen dr. vitéz József FerenZ királyi herceg foglalt helyet, dr. Hász István tábori püspök és vitéz Yida Gyula várospa mncsnok társaságában. Az ünnepség a Hiszekegy eléneklésével kezdődött, amelyet az egyesített, dalárdák ad­tak elő Kakucs György karnagy vezényleté­vel, majd a katonazenekarból csendült fel a nemzeti imádság. Adám Zsigmond tanár mély átérzéssel elszavalta ezután a Nemzeti dalt, majd dr. József Ferenc királyi herceg mondotta el költői gondolatokban gazdag ün­nepi beszédét. — Pont egy évvel ezelőtt — mondotta — mi volt itt? És most szabad ég alatt, sza­bad szóval szólhatunk. Magyar tavaszba ve­gyül szavunk. Nem tiltja senki. Szabad utón lehet menni. A szent szabadság napján: ma köszöntök mindent. Mindent, ami magyar jelen, ami elszánt, becsületes magyar akarás. Köszöntőm az ifjúságot, a földek mivelőjét, a hegyi nyájak hü Őreit, az erdők favágóit, azt, aki hivatalnok. Köszöntőm a szabad szé­kely katonát, az ezeréves őrtállót, aki min. lemkor áldozott az egész birodalomért. Életé­nek, vérének falávaT állt áldozatos őrt! Kö­szöntőm az első magyar katonát; a magyar államfőt. A királyi herceg szavait itt hosszantartó éljenzés szakította meg. — A nemzeti önfcndat napja van. Tudjá­tok, mi volt május lfl-ike 1 Május 10-ikc meghalt/ Március 15-ike feltámadt! Az én sorsom is közös a magyar sorssal. A nagy magyar család tagja vagyok és ez biiszkesé gém, kiegyensúlyozom. Az én sorsom is üt­közik, ahol magyar érdek szenved, magyar törekvés küzd. Az én sorsom is boldog, ahoi magyar felszabadulás van! Majd igy fejezte be szavait a királyi her­ceg: — A felszabadult magyarság most ujjong­va ünnepel. De van, ahol március 15-ikét beborítja a bánat, a megvonás fájdalma, ahol zárt redőnyök mögött, némán ünnepelnek. Nem kérdezzük: hol, de tudjuk: nemzeti ön­tudatunk mélyéig tadjuk és átéljük és ott vagyunk velük! Dr. vitéz József Fennie királyt herceg nagy tetszéssel fogadott beszéde után a felső­kereskedelmi iskola énekkara elénekelte Ege- resy Béni Nemzeti dalát, majd Botos László, j a Nemzeti Munkaközpont alelnöke méltatta i március 15-ike jelentőségét. A frappáns be- j szád végeztével Kagy Edith, a ref. leány- gimnázium Vili. osztályos növendéke mély áhítattal elszavalta Lévay József: Ünnep ez a szép nap eimü alkalmi költeményét. Ez­után lélkemelő pillanat következett: a zala­egerszegi tűzharcosok ünnepélyesen átadták a marosvásárhelyi Tűzharcos Szövetség ré­szére ajándékozott díszes zászlójukat, ame­lyet a különböző testületek jelmondatok kísé­retében megkoszorúztak. Az ünnepség a Szó­zat eléneklésével fejeződött be, A közönség ezután a hősök emlékművéhez vonult ki, ahol Molter Károly iró tartott ünnepi beszédet. A március 15-iki ünnepség a Kultúrpalotában rendezett műsoros esttel fejeződött be, ame­lyet a m. kir. 69. határvadász ezred hadap­ród és az egyesitett tartalékostiszti tanfolya­mok hallgatói rendeztek a HONSz és a Tűzharcos Szövetség közreműködésévé!. Léleltenu^'ő ünnepséget rendeietff már esős 15.-én a eva-ui maqviirság Gyalu, máreins 17. Lélekemelő ünnepség keretében ünnepelte meg Gyalu község lakos­sága a március 15-ikét. A rendezőség, hogy nz ünnepség magasabb színvonalú legyen, az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatától és a Ma­gyar Országos Tűzharcos Szövetség' kolozs­vári főcsoportjától kérte egy-egy szónok ki­küldését. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagoza­ta és a Magyar Országos Tűzharcos Szövet­ség kolozsvári főcsoportja Málnásy Tivadar Mrlapirót küldötte ki. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődött a református templomban megtartott ünnepi istentisztelettel. Ady Elemér református lel­kész magasszárnyalásu beszódben méltatta a nagy nemzeti ünnepet. Ezután az istentisztelet résztvevői és a lakosság a község szabad te­rére vonult, ahol megkezdődött a délelőtt/: ünnepség. A dalárda a Himnuszt énekelte el. Ezután Málnásy Tivadar a 2500 főnyi kö­zönség előtt ünnepi beszédet mondott. Ismer­tette a március 15-ike történetét és liangsu- lyozta, hogy ma éppen úgy, mini. 92 évvel azelőtt, szükség van arra as összefogásra, amelyet, .az 'Erdélyi Párt tűzött ki program­jául. A szomszédok, — mondotta, — nem akarnak beletörődni a jelenlegi helyzetbe és ezért, fel kell készülni arra, hagy az erőszak­ra erővel és a fegyverre fegyverrel válaszol junk, mert csak' igy tudjuk ezer éves jogun­kat Európa legtöbb vérrel áztatott ,jföldjén biztosítani. Végül a tűzharcosokhoz szólott, akikre még igen. nagy feladat vár A nagy tetszéssel fogadott beszéd utátt a dalárda a „Szózat" -ot énekelte el, majd Men­tő István elszavalta a Nemzeti dalt. Ezt kö­vetőiig a Dalárda az egybegyűltekkel együtt a „Hiszekegy* ‘-et énekelte. Az ünnepség után a falu egész népe diszmenetben járta be ss község utcáit, a' különböző egyesületek zászlói alatt és zene hangjai mellett. Este a gyalm tűzharcos csoport rendezeti lélekemelő műsoros estél Az ünnepséget a gyaiui Református Dalkör által előadott t,Hi­szekegy" nyitotta meg Imreh Sándor főjegy­ző vezényletével. Ezt követőleg Ady Elemér református lelkész üdvözölte a tűzharcosokat, majd Balázs István, Haeasztosi György, László Gábor, Süveges István, Vad Gyula és Horváth, Gyula adták elő program számai­kat, majd a református Dalkör Petőfi dalo­kat és népdalokat adott elő. Az est külön megemlítésre méltó száma volt Lőrinezi Ist­ván gépkocsivezető tűzharcos előadása. Lő­rinezi saját költeményeit adta elő. A záróbe­szédet léezfalvi Sipos Béla, az Országos Tűz­harcos Szövetség' kolozsvári csoportjának egyik kiküldötte mondotta. Ismertette a Tűz­harcos Szövetség történetét, célját, majd a bajtársi szellem további ápolását Az ünnepség megrendezése Gatíus Viktor gyaiui földbirtokos tartalékos huszárfőhad­nagy érdeme, aki Ady Elemér református lel. késszel, úgyszintén Imreh József & Balázs István gyaiui lakosokkal együtt valóban ma­ga-- színvonalú ünnepséget rendezett. i «WSSS-Ä«i STUDIUM KőnYVESSOIiT Bpest, 117. Kecskeméti-u. 8 FFWTIb/ÍSOSITrtSOKKflL KÉSZ*- ÉSSRli SZObGrtüI ■üWWBf ~ izAtnofaÍTárra i« liazafférl ©«jf ré«y» nemzeti ío botjó Szamosajvár. március 17. Március Idusa megünneplését Szsamosujváron különösképen nevezetessé tette az a körülmény, hogy a Dal- és Zeneegylet régi nemzeti zászlója, amelyet Begidsán Tivadar volt városi tiszt­viselő, az egyesület egykori disaelnöke, majd halála ntáai unokája, Begidsán Ferenc kar­nagy, magántisztviselő rejtegetett az idegen uralom esztendeiben, most szerepelt elsőiz- ben a nyilvánosság előtt. Begidsán Ferenc most vitéz dr. Horváth Kázmór polgármes­ter utján visszaszármaztatta az ereklye- számba menő emléke* Szamosnjvámak. A főtéren lejátszódó ünnepségen dr. Hor. Belg rád, măre. 17. Bukarestből je­lenti a Politika: A román fővárosba érkezett hir szerint Titulescu, volt ro­mán külügyminiszter Can nősben a Carlton szállóban halálosan betegen fekszik. Állapota válságos. Lelkészt ké­retett, akinek meggyónt. Már régóta szenved tnberkn’óz.isban. Állapota ag, váth Kázmór polgármester mondott ünnepi beszédet, majd Pongrálte Simon gimnáziu­mi tanuló szavalta el a Nemzeti Dalt. Ez­után a katonai, rokkant, tűzharcon és isko­lai csoportok tisztelgő diszmenetben vonni tak el a katonai parancsnok alezredes előtt. Este az Iparos Egylet rendezett a szinház.- bam hazafias ünnepséget. Ezalkaíommaí Osztián István szavalta et a ..Nemzeti Dal“-t, Takács Ferenc könyvtáros ünnepi előadásában március 15-ike jelentőseiét. méltatta. Este fáklyásmenet zárta be az első szabad márciusi emJ/' ünnepet­utóbbi időben erősen romlott. Vasár­nap reggel súlyos rohama volt. amely életét a legnagyobb mértékben veszé­lyezteti. Titulescu most 58 éves Fele­ségét Svájcból távirattal kérték a hal­dokló ágyához. Orvosai szerint halála minden pillanatban várható. Remények Sándort ünnepellek a Báthori/-Apor szemináriumba* Kolozsvár, măre. 17. Bensőséges ünnepség színhelye volt vasárnap délután a Báthory. Apor szeminárium gyülésterme. Reményűt Sándor, a Corvin-láncos, nagyszerű erdélyi költő verseiből adott elő a sajnálatosan kis­számú, de annál nagyobb érdeklődést tanúsí­tó közönségnek. A tet embe belépő Rományik Sándort szűn­ni nem akaró taps fogadta, A költőt Birtok Ferenc, az Egyetemi Mária Kongregáció el­nöke üdvözölte. Reményik Sándor bevezetésképpen elmond­ta, hogy olyan versciklust ad elő, amelyet húsz évvel ezelőtt irt és azóta egyik asztal­fiókjában hevert. Ezután mély hatást keltve olvasta fel a költő a „Meghasonlott szívvel“ című versciklust. Az ismertetés nyomán a közönségnek alkalma volt belepillantania a költői műhelytitkokba, láthatta, hogy a tör­ténelmi eseményből miként )esz élmény ne költemény ..Történelem“ annü költeménye után olyan verseket olvasott fej Reményik Sándor, me. lyeket a béc3i döntés körüli időben irt. Kü­lönösen a „Sólyommartár“ és az „Ott túl“ című versek ragadták meg a közönséget. A közönség mindegyik költeményt hossza­san megtapsolta s a felolvasás végén különö­sen meleg ünneplesben részesítette Erdély nagy költőjét. Birtok Ferenc, az Egyetemi Mária Kongregáció elnöke ezután arra kér­te a költőt, engedje meg, hogy elszavalja azt a verset, amely a kisebbségi sorsban élő ma­gyarságnak annakidején annyi vigaszt nyuj. tott. Reményik Sándor beleegyezése után Birtok Ferenc elazavalta az „Ahogy lehet" cimü verset, amely a hallgatóság körében mély benyomást keltett. Végül Ocskó Lajos, a Szent József mutet igazgatója köszönte meg a költőnek., hogy megjelent az intézetben. Köszönetét mondott a felejthetetlenül szép fércekért és meg­kérte Reményik Sándort, Írja be nevet az intézet vendégkönyvébe. Az ünnepség végén az egybegyűltek “1 éne­kelték a „Székely Himnusz"-*, Meqnfali utlali a KüfDS* ír u ml* nliSzosségei Kolozsvd,, március 16. Vasárnap dé’e'őtt a* egyetemi hallgatóság igen nagy érdeklő­dése mellett tartó! iák meg alakuló gyű ősei­ket. a Kolozsvár' Magyar Diák Szövetség munkaközösségei- A lelket hangulatba! 1c. folyt iflaszláíokon a közművelődési munka­közösség Lőrinczi iászló jogszigorlót, a tar- dalomtudQirányi munkaközösség Soó Tamás közgazdaságtudományi kari hallgatót, a szö­vetkezeti munkaközösség Kerekes’ Jenő jog­hallgatót, a néprajzi munkaközösség Makkai Endre bölcsész hallgatót választotta elnökévé. A fennti munkaközösségek közül legalább egynek vállalása kötelező. Az alakuló gyű­léseken elhangzott beszédekből csak úgy sugár zott az ígéret, hogy a szociális gondolkozása, népéért dolgozó uj nemzedék munkája red- ményes lesz. A ne*r kötelező ének és zene ­kari munkaközösség í'opity István jog szi­gorlót választotta elnökévé. Az egy-ís mun­kaközösségeik tanárelnekeit a hót folyamán tartandó diáki, náesi ülésen választják meg. Széke’y István dr. egyetemi tanár előadása a Szabadegyetemen KOLOZSVÁR, mám. 17. Héttőn délután a Saab» de jfyetera előadássorozatában Székelj István dr, egyetemi tanár tartott előadást „Szociális élet ős a magánjog" címmel, Buza László dr. jogikan dékán rövid bevezető után az előadói emel vényre lépett Székelj István Rámutatott, hogy a mai gondolkodás homlokterében a szociális kérdés át. Elérke­zett a cselekvés ideje. A legalaposabb felké­szültséggel hozzá kel| látni'a letűnt liberális korszak nyomainak eltakarításához, A társa­dalmi fejlődésnek az igazságos kiegyenlítő­dés felé ke|( haladnia s a szociális fejlődé» az egyéntől szociális érzést, a különböző In. tézmen.vektől pedig szociális megértést kí­ván, A szociális kérdés megoldása az általá­nos jólét- előmozdítását célozza. Nálunk n legfontosabb az agrárkérdés és munkásprob- léma megoldása. A szociális kérdések meg­oldásában igen nagy feladat vár a jogászok­ra. Mínaen jogalkotásunknak a szociális gondolat jegyében kell átalakulnia. Az uta< az állami ős társadalmi rend védelmére eu. rópaszerte hozott törvények mutatják. Az uj magyar törvénykezés legfontosabb szociális tartalmú törvényeit Ismertette. Nagy fontos­sága van az uj hitblzományi törvénynek, va­lamint a tulajdonjog korlátozását szabályozó uj intézkedéseknek, a hitelélet kérdés ren­dezésének, tt zálogjog szabályozásának, a Jel­zálogtörvény módosításának, valamint az agrárszociálpolitikai intéfzkedéseket tartal­mazó törvényeknek és tei-vezeteknek. Az ál. lám egyre nagyobb mértékben befolyásolja a szociális életet s újabb szabályai és korláto­zásai mind a gyengébb fél szociális védelmét szolgálják. Kétségtelen, hogy a magyar szo­ciális törvénykezés kedvező mederben halad, már sok nehéz akadályt elhárítottunk, rt> még Igen sok a tennivaló. felhívás ajánlattételre A ni. kir. kolozsvári közforgalmi re pülőtér vezetősége 1941. ápr- hó 1-től 1941. dec. 31-ig a polgári repülőtér 176 kát hold terjedelmű füvesített részét birkalegeltptésre bérbe adja. Pályám lehet az egész területre, vagy darab­szám szerint is legalább 200 darabos nyájatokat (összesen 700 darabig). írásbeli ajánlatok a kolozsvári köz forgalmi repülőtér vezetőségéhez. Sza mosfatva (telefon: Kolozsvár 20/10> küldendők f. évi márc. 25-ig. Kolozsvár thj sz. kir. város Vir- ét Csatornaművei pályázatot hirdet a szászfenesi telepén betöltendő főt) épészi állási'« A pályázónak fémipari szakiskor végzettséggé*, dinamó gépkezelői vizsga- vu| és legkevesebb 10 évi gépész! gya­korlattal kell bírnia, A főgépész javadalmazása 230 T*. havi fizetés és természetbeni lakás, A pályázatok a Vtemil Igazgatóságá­hoz f, é. március 31_ig adandók be. Kot őrs vár, IMI. március 14, Dr. VÁSÁRHELYI s. k h. polgármester. ‘TíVnle«'«!» Il A S«f ölelik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents