Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-18 / 63. szám
J5 I 19 '4 Í. M A ne i US JS Magyar ifjak a gyárak to a rrttinkahelyeh padjai mellett it vagytok a moat nll«K magyar ipar és kereskedelem előharcosaí. Magyar ifjak ax iskolák to egyetemek padjai mellett, a ti gondotok kel] legyen a nép jóléte, egészsége, kultúrája és előrehaladá- sa tízek a feladatok egész embert kivannak, olyat, aki biztosan készült, népi mivoltának, nemi \ hivatástudatának magaslatán M, •Legyen a mi ifjúságunk okosan felhasznait idő a harcra való felkészülési«, mert ha ebitől a báróból se mi kerülünk ki győztesen, akkor jöhet a nagy“*erii hajál. Magyarságunk és Erdély parancsol jeleni számunkra, dolgozni, nem magunkért, liánom azokért akik utánunk következnek. Áldozatot hozni, ez legyen életünk értelme és min. den tettünk mozdító ja. Áldozatot hozni azért a magyar népért, mely újból a nagyság Htjára lépett és jaj neki. ha ismét visszaesik * mult hibáiba, Nincs egyén közöttünk, «ints» osztálykü- iönbsóg, nincsenek egyéni célok, egyetlen szent cé) álljon mindig előttünk, a jobb magyar jövendő, Márcin« 15. parancsa számunkra az, hogy vállaljuk ért a munkát büszkén, keményen és egy arcvonalban hu’adjon ez az ifjúság, egyetlen jelszót ismerve és vallva: .Itt élned halnod kell“. Az egyetemi ifjúság szónokénak magvas, rdólyi tisztánlátásról fe feladatvállalásról tanúskodó beszédét a hatalmas tömeg nagy éljenzéssel fogadta. Majd a Szózat és az Erdélyi Induló elhangzása után végei ért a 'élekemelő ünnepély. A e*erSkés*®l« fnpitádísáq-jinnep« Délután 3 órakor az Erdélyi Cserkészkerti let kolozsvári csapatai gyülekeztek a református kollégium udvarán, ahol a cserkészek rendezték meg szabadság-ünnepüket. Az (■gy begyült csapatok katonás vigyázz állás ban tisztelegve énekelték el a Himnuszt, majd Puskás Lajos kerületi elnök szólott az. egybegyűltekhez a nap jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy a felszabadult erdélyi magyarság számára ennek az ünnepnek különleges jelentősége van. Ezután a honvédség képviselője szólott a cserkészekhez, majd egy cserkész fiú elmondotta á Nemzeti Dali, majd a különböző alakulatok díszlépésben vonultak el a parancsnokság előtt. Délután 5 órakor a ferencesek vezetése alatt álló Klára-kör rendezett lélekemelő ünnepséget a Ferenerendi zárda ősi nagytér - műben. Énekszámok és szavalatok után Domokos Julia mondott nagyhatású ünnepi beszédet, amelyet a nagyszámban összegyűli hallgatóság odaadó figyelemmel hallgatott végig. V*! ««lőtt. fis talSn ne a* eTmélkedős sehol nem annyira helyénvaló, mint éppen Kolozsvárt, a magyar szellem e visszatért ősi tűzhelyén, amelytől az egész nemzet oly sokat vár — és joggal vár — a megújulás nagy műnk áj álban és a boldogabb magyar jövő kialakításában. — Európaiság és magyarság, — az a két követelmény, amit nemzetünk vezéreinek koronként össze kell egyeztetniük, harmonikus szintézisbe hozniok és ami szerint meg kell teremteniök az időnként esedékes korszerű magyar életformát. Ez a magyarság legnagyobb problémája. Az európaiságnak és nemzetiségnek ezt a komiként*; uj szín. tézisét, ezt a történeti szükségességet nevez, sük röviden „márciusi gondolatnak“ * A haza fogalma magyar vone+kozásban összeütközésbe került a hagyománnyal. A helyesen értelmezett márciusi gondolat ugyanis jelenti az életképes hagyományok tíszteletbentartását, jelenti azt, hogy európaiság mellett figyelemmel kell lennünk az ősi magyar értékekre. így történt ez 48-bau is. A magyarság, bár magáiba vette a hazáról szóló uj tant, hű maradt önmagához és tántorithatatlanul ragaszkodott Szent István örökségéhez: a magyar birodalom egységéhez. Mert ha az uj tanok a hazát a nyelvvel azonosították is, jobban tudta mint egész Európa, hogy a Kárpátoktól övezett Dunamedencében ezt a tant megvalósítani nem lehet, mert ezt az országot az Isten úgy teremtette, hogy az ott élő népek kára nélkül megbontani, nyelvek szerint feldarabolni ne lehessen. A magyarság tehát a koreszmék ellenére is ragaszkodott életbevágó hagyományaihoz, mert előre látta, hogy ^felosztva, szétszabdalva, ez az áldott szép ország egy népnek sem lehet szabad hazája, csak sötét börtöne. Tudta azt is, hogy ennek a nagy gondolatnak letéteményese itt a Kárpátok ölén elfoglalt középponti helyzete és államalkotó képességei folytán nem lehet más. csak saját maga. Tudta a magyarság, hogy ezért a hivatásért harcolni is kell. Harcoltak is Kossuth katonái, akik vérrel beirták a magyar politika nagy könyvébe, hogy bármily csillagzat tűnjék is fel időnként Európa égboltján, a Kárpátmedence egységének gondolatát a magyar nép sose adja fel A 48-as márciusi gondolat tehát jelenti a magyarság nemzeti egységét és jelenti a Kárpátmedence politikai összetartozását. 48-ban tehát őseink jól össze tndták egyeztetni az újat » régivel az európai közösséget a nemzeti hagyományokkal és így a nagy szintézist erkölcsi csorba nélkül hajthatták végre. * MAGYAR TESTVÉREIM! Mindnyájan tudjuk, napjainkban Európa megint uj csillagzatok alatt, uj célck felé menetel A tör. ténelem vaslogikája szerint ismét örök feladatunk teljesítésének újabb állomása elé érkeztünk: magyarságunkat összhangba kell hoznunk Európáival Miről is van szó? Egy uj, szociális és politikai igazságnak országunkban való megvalósításáról. Arról az igazságról, amely a nemzeti gondolattal összefonódva, népek és országok mai korszerű, harcos életformáját alkotja. Száz évvel ezelőtt Szabadság és Egyenlőség volt a jelsző. A mai jelszó: szociális Magyarország, népi Magyarország és boldogabb Magyarország. Szociális Magyarország, mert nem egyes társadalmi osztályok, hanem a magyar nép egyetemes érdekei szerint kívánjuk átalakítani az ország egész szervezetét. Ebből a szempontból óhajtjuk az állam szociális épületét újra felépíteni, napos, tágas helyiségekkel és boldogabb lakókkal. Földkérdés, házkérdés, telepités, népi műveltség emelése, az alsóbb osztályok jobb megélhetése, — ezek a főkőrdések. Ezeknek a kérdéseknek súlya éppen Magyarországon nőtt nagyra, mert Európához való két legutóbbi igazodásunk alkalmával ezen a térmi tettünk a legkevesebbet. Azután népi Magyarországot kívánunk, merţ, ezt az országot politikailag az elavult demokratikus és liberális eszmék helyett népi és rendi alatam óhajtjuk felépíteni MI A KÓLA? Csodás hatdsapercek alatt Jelentkezik, bármilyen fáradtság, kimerültség, levertség eseteiben. Ingyen prospektus és minta „FMKE" drogéria, Kolozsvár népi és rendi alapon, mert az államhatalom múlhatatlanul szükséges megerősítését csak ezen az utón érhetjük el. fis végül boldogabb Magyarországot óhajtunk. mert azt akarjuk, hogy országunk határai a természet útmutatásának megfeleljenek. Most is ragaszkodunk tehát ősi örökségünkhöz, hogy itt minden népet boldoggá ehessünk. Ez az üj szociális, népi és boldogabb Magyarország a Dunamedence más népeinek jogát tiszteletben tartja, fis jó, ha ezt éppen Erdély földjén mondhatjuk meg. A ma gyarság ebben a tekintetben egyébként a múltban sem vétett A sok rágalom, amit ellenségeink évtizedeken keresztül büntetlenül ránkszórtak, háiá Istennek, ma már closzlóban vau. Ma már Európában sokan 1 udják, hogy a magyarság nem nyomta el a vezetése alatt élt népeket és néptöredSke. kct. Ma már tudják, ha a nemzetiségek soraiból sokan hozzánk csal akoztak, ez az 5 egyéni ügyük volt. Mi szívesen fogadtuk ókét, bár nem mindig jártunk jól velük. Udvariasságunkat sokan mégis erőszakoskodásnak tüntették fel Hát tudják meg a Dunamedence nem magyar népei és azt hiszem ezt mindnyájunk nevében kijelenthetem, hogy népiségünknek ilyen nton való tömeges gyarapításáról lemondunk. Mert nincs érlelnie, hogy a magsrar faj kiváló tulajdon ságait elhomályosítsuk azáltal hogy idegen népek vérét tömegesen magunkba eresszük. Ez a szociális és népi Magyarország más népek sorsán túl sokat fog gondolni a kiválasztott fajnak, a magyarságnak szapori tására. Mert sokkal nagyobb szaporodásra van szükségünk miit eddig, hogy hivatá púnkat méltón hetőlthessük. Kell, hogy állami és társadalmi beavatkozással is odahassunk, hogy ősi öiökségünket, vezéri szerepünket itt a Kárpátmedencében nép: etünkkel, túlnyomó, népi többségünkkel is alátámasszuk. Sok magyarra van tehát szükségünk. S ezek a gondolatok az* is parancsolják, hogy egy pillanatra se vegyük le szemeinket sok százezer magyar testvérünkről akik néhány ' íiométerrel odébb élve még nem lehetnek részesei az ttj alk ;ó munkának, ahol pedig ők is nélkülözbeterlenefc. A magyarság mindezeket a feladatokat mórt annál könnyebben megválóm hatja, mert a sors szerencsés fordulata úgy hozta, hogy ezúttal egész ptogramja az európai megújhodás vonalába esik. A magyarság faji és államalkotó ereje ma ismét úgy tű. nik fel Európa előtt, mint a Dnnavölgy eg: etlen tartós rendező elve, egyetlen kris. tályoeodási pontja. Magyarnak lenni jelenti ma: Európának és a dunai népeknek nagy szolgálatot tenni, részese lenni egy szívós faj istenadta "küld ítésének, részese lenni a kiválasztottságnak. Magyarnak )anni tehát megint büszkeség! * Magyar Testvéreim! A feladat tisztá 1 all előttünk: a mult fényénél világosa., látjuk ősi örökségünket itt a Dnnavölgyá- ben, a jelen világánál látjuk az uj koreai, mákét. Erezzük erőnket is. fin úgy gondolom, ezek után kijelenthetjük, itt Mátyás király városában, éppen a nagy király em léke előtt, hogy Erdély magyar népe a meg. ujulás feladatát minden kockázatával együtt büszkén vállalja, fin ha a mai már ciusi gondolatot, az európaiság és magyar ság nj szintézisét szerencsésen megvalósi- tottuk, meggyőződésem, hogy a szociális, népi és boldogabb Magyarország megterem tésévcl jövőnket itt a Dunavölgyéken újabb ezer évre megalapoztuk. Akkor már nem. csak azt mondhatjuk, .kis nép, de nagy nemzet vagyunk“, hanem azt. hogy „nagy nép és nagy nemzet“. Baráti) Tibor dr. beszédét a közönség Se! kés ujjongással fogadta. Ezután az egyesített kolozsvári cigányzenekarok Körösi l»nKövetkezőnek az egyetemi ifjúság szónoka. Kállay Ernő orvostanhallgató lépett az emelvényre s mondotta el ünnepi beszédét: Ünneplő magyar testvéreim! A magyar ifjúság, mely ma talán inkább, mint bármikor letéteményese és hordozója a nemzet jövőjének, «rőt akar meríteni a március 15, öriütéletű erőforrásából. A méltató szavak elmondása és a történelmi emlékek felidézése nem a mi dolgunk, számunkra ez élő valóság és magasra emelt fejjel nézünk előre, mert a mi utunk a jövő. A* időle változnak, de az Ifju-ág szelleme ugyanaz marad, az idők változnak, de a körülmények ugyanolyan parancsszóval állnak elénk, mint állottak annak idején az első március 15. ifjúsága elé, KisértrvHesou hasonló a helyzet. Altkor te Erdély hazatérése volt az egyik leglényegesebb célja a magyar életnek és ma ismét ugyanott állunk. Mit kivár a magyar nemzet? — tegye fci valaki a kérdést és tti. dóm. hogy egyöntetűen csattan rá a felelet: Erdély hazatérését. Vájjon elég a szó. a bennünk égő vágy? Van-e erő a karban, hogy valóra váltsa ezt a feleletet. Körülöttünk lángban áll az egész világ és a népek harcában itt itt a mi nagy harcunk, amelyet nekünk ken megharcolnunk. Mert a vágy nem elég és mit sem ér az erő. ha nem áll mögötte az »learat és az ész. Akkor, március 15.én és az azt kövei» időkben az ifjúság áldozott, vért áldozott a gondolatért, a magyar szabadságért. Számunkra is parancsot tartogat ar. idő erdélyi magyar ifjúság. Erdélyben Erdélyért nem dőlt el még a harc, A körülmények megváltoztak, most itt a ml oldalunkra billent a mérleg serpenyője. De az igazi honfoglalás csak most következik. Apáink évszázadokon át hullottak a gyepük védelmében és a magyar falvakban egyszerre csak más népek más nyelven imádkoztak. Mások szántották fe] az ősi földet míg a magyar pusztult nyugat védelmében Azután jött a nagy katasztrófa, mely azok kezébe adta sorsunkat, akiknek nyugalmát és szabad fejlődését a magyar Ásol«, halála biztosi., tette. 88 év tisztítótűz»' vájjon «lég volt-« »Hantunkra, hogy a mu|t nagy hibáiból tanuljunk. Vájjon összefortunk-e annyira, hogy egységes összefogással dolgozni tudjunk a jobb magyar jövendőért, a boldogabb magyar népért? Harc áll ma itt, csendes szívós és néma harc, tudománnyal, munkával és fegyverrel keli megkarcoljuk az uj magyar hon. foglalást. Kötelessége minden magyar ifjúnak, akt Keresztény magyar embernek vallja magát, felkészülni orr» a harcra legjobb tehetsége szerint Magyar ifjúk az ekeszarva mellett, hordozói vágytól; egy rajtatok nyugvó hazának. Csak 3 napig! EDISON MOZGO Telefon 3160. POlxfl (2EGRI legemlékezetesebb alakítása üoszkva-8han^ai mulatozás, Szenvedély, menekülés, Harc, Szerelem. Leghatalmasabb, legizgalmasabb orosz témájú film. Ünnepség a Mátyás király Diákházban dús. év Puskád Bő!« vert és ével eljátszó ‘.{Ük Kossuth-nőtát. „Kossuth Lajos azt óz ».te. zengett, sirt a nóta- Utána Gajzágó György főiskolai hallgató lépett az emelvényre g el szavalta » nemzeti dalt. A közönség zugra, dörögve ismételte: „A magyarok, Istenére esküszünk, esi. - ízünk. hogy rabok tovább nem leszünk!* A nemzeti dal elhangzásé, után a honvéd- zenekar eljátszotta a Magyar Hiszekegy-et. amit feszes vigyázab&n. áhitatta) hallgatott végig a tömeg. Délutál! a Mátyás király diákház dísztermét -ufolási" megtöltötte a közönség. A kinnrekedt közönség számára hangszóró közvetitte a műsort, melyet az EMKE által alakított ..Kolozsvári Marciin« 15-iki állandó Bizottság“ rendezett. Kolozsvár közéletének számo. lőkelősége megjeleni és a közönség soraiban itt láttak Kolozsvár magyarságánaK minden rétegét. Az előcsarnokban igen ízléses összeállít áshan a Méhkas rendezett könyvásáxt a 48-as irodalom könyveiből. A MÁV Lyra dalköre Szántó Béla vezényletével a Himnuszt, majd a Rákóczi-indulót énekelte, majd sorra felvonultak a résztve/ő dalárdák zá«zlai, A megújuló taps akkor volt a legerősebb, amikor hat hóstáti legény behozta Kolozsvár város 48-as Unió-zászlaját. Az Acélé»! fúvószenekari! a zászlók felvomn inai köz-ben magyar indulókat játszott Bach- wer György vezényletével. Deésy Jenő’ színművész hatalmas lendületeit fe nagy lelkesedést keltve szavalta, el Petőfi „Nemzeti dal“- át. A Gutenberg Dalkör Delly-Szábó Géza vezényletével az „Egy gondolat bánt enge- met“ cimü Petőfi dalt énekelte el, majd Sándor József tartotta meg ünnepi beszédét.. Bemutatta Kossuth Lajos asztalét, melyet a halhatatlan magyar ajándékozott az egyesületnek. Bemutatta azt a serlegbe foglalt poharat. melyből Petőfi ivott utoljára, mielőtt Italaiéba indult volna a segesvári csatamező- re. Bemutatta az ugyancsak serlegbe foglalt Kossuth poharai is, majd azt a két zászlót, mélyít sikerüli megmenteni a román oiuzti- lásból. Az egyik a bordóvörös, foszlott, ko- v> t,t, Kolozsvár kék címerével díszített /aszúi. melynek nyelét fogva a már vak Wesselényi történelmi kijelentését tette 1848-ban a kolozsvári Redutban - „Kljén és órökkc virágozzék köztünk az Uniói* A másik zászló, a brokát selyemből készült gyönyörű nemzett színű zászló, az EMKE lobogója, melyet. Magyarország asszonyai ajándékoztak a nagy- múltú egyesületnek fe amelynek címere fe felirata azt fejezi ki, hogy Erdély örökre egy akar maradni a magyar hazával — összes negyvennyolcas zászlóinkat sséj- jeísvaagatiák. lábbal tiporták a román katonák, csak ezt a kettői sikerült megmentenünk és megőriznünk. I — mondta Sándor József, majd március 15-ikének szelleméről a szabad- »ág, egyenlőség & tesb/ériség eszihójéről beszélt. Végig .vezette á közönségei azon az utón, melyet ez a hármas eszme megtett Krisztustól a reformáción, az amerikai alkotmányon, a francia forradalmon át a magyai za badságharc ig. — A hármas eszme mindenütt elfajult as ■ ta, de őrökké emlékezetes marad a magyai március 15., amely megszülte a leghősiesebb erőfeszítést, melyet valaha a világ látott! Beszédének további sorás beszélt a jobbágy felszabadítás, a nagyarányú kivándorlás következményeiről, majd rátért a nnunkáskér dfere, melyet Magyarország mai kormányai la tevékenységének előterébe állít Beszéde végén Isten áldását kérve fe Ei dély hagyományos vallásosságára hivatkozva hívta fel a közönséget, hogy vallásos hittel ragaszkodjék nemzetéhez, fe egyházához. Az Iparos Egyesület müvészdalárdáj;i Zsizsinann Rezső vezényletével „Hazám! Hazám !“ cimü hazafias dalt énekelte. Szegő Julia énefar iivésznő Rónai Antal kíséretével égi magyar népdalokat fe népbaltadáka1 énekelt.>Az Acélhang Dalkör Zalányi György, n Huh ivei Református Földész Éne.kkew Máiké Ákos vezényletével Pefőfi-daloka*
