Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-11 / 34. szám

\ bulíaresfi anqo! követ már Likérlé uffleveléV London és Bukarest között megszakadt a diplomáciai viszony? LONDON, február 11. Az angol fővárosban megerősítik azt a hirt, hogy az angol kormány elhatározta bukaresti követének visszahívását. A bukaresti angol követ valószínűleg néhány napon belül elhagyja a román fővárost. Hivatalos bukaresti jelentés szerint Sir Reginald Hoare, Nagybritánnia bukaresti követe hétfőn délben kikérte követsége útleveleit. A kö^et annak a reményének adott kife jezést, hogy a követség 50 tagja az első hajóval feb­ruár 15-én, vagy az utána következő napokban elhagyja Románia terüle­tét. „Szeretfiob, hogy nyugalmi állapot jöjjön létre a nemzetiségek és a magyarság között“ Rcdecscy László ígazságügymirvsz'er meleg köszönetét mondóit Mikó Imre dr. orszr ggyülr si képviselő beszédéért Bethlen Gábor mentéje egy kolozsvári főúri esküvőn Kolozsvár, február 10. Beszámoltunk már arról a fényes főúri esküvőről, amely szom­baton délelőtt zajlott le az ősi Piarista­templomban és amelyen zeykfalvi Zeylc Má­ria és Pappenheim Sándor gróf esküdtek egymásnak örök hűséget. Azóta még mindig szóbeszéd tárgya városszerte az a fény és pompa, ami az esküvőn megnyilvánult. Ér­dekes hallani a közönség egyöntetű meg­állapítását, , amely szerint a vőlegény menté­je volt a legegyszerűbb a többi díszes, aranytól és ezüsttől csillogó menték között. A FIATAL PÁR KIJÖN A TEMPLOMBÓL (Sárdi műterem. — Kovács Jenő felv.) Pedig ez az egyszerűségében is feltűnést keltő meggyaztnü mente néhányszáz évvel éz'eböU fejedelmi rállatot borított: Bethlen Gábor fejedelemé volt és a Károlyi család révén örökölte a vőlegény édesanyja, ulci az ilctári Bethlenek leszármazottja. Benne van ebben a mentében a nagy fejedelem egész gondolatvilága. Egyszerű, semmi disz, arany vagy ezüst sujtás rajta. Annyi bámulója, mint Bethlen Gábor egykori mentéjének csupán a pöttömnyi Bánffy Jankó mentéjé­nek volt, amely mindenik között a legújabb volt s székely abaposztóból készült. Bánffy Jankó és Kemény Zsuskó a menyasszony vagyontérő valódi brüsszeli-esipkefáityolának hordozói voltak. Tanukként Teleki Ernő gróf országgyűlési képviselő és Pappenheim György gróf, a madridi német követség ta­nácsosa szer-epeitek, mig a násznagy Kemény János báró volt, aki ősi magyar szokás sze­rint- bokréta« bottal haladt a fiatal pár előtt. A menyasszonyt Bánffy Miklós gróf kísérte, aki fekete diszm agyarban volt és derekát egykori fejedelmi fringia övezte. Az erdélyi mágnásokon kívül ott voltak a vőlegény hozzátartozói is. így ott láttuk a fiatal Károlyi István grófot, a budapesti Madáeh-szinház alapitóját. A nászmenet bén feltűnt a sok szép ruha között gróf Feste­tics Izabella ruhája, de gyönyörű diszraa- gyarban volt báró Wesselényi Istvánná, seül. Jósika Anna bárónő is. A fiatat pár egyébként már elutazott a vőlegény felvidéki birtokára. lanky Dezső közellátás' nzt'riszter üa ryráratlon Nagyvárad, február 10. Vasárnap délben a nagyváradi városházán Laky Dezső köz- pllátásügyi miniszter elnökletével értekezlet volt, amelyen tájékoztatták a minisztert, a közellátás kérdéseiről. Megállapitották, hogy a közellátási hatóságok megfelelően gondos­kodtak a vármegye és a város élelmiszer és tüzelőellátásáról. Megbeszélték azokat az in­tézkedéseket, amelyekkel mán az idén bizto­sítják a jövő évi türifaszükségletet. Megfe­lelő közléssel gondoskodnak a kisgazdáik korpa és árpasztikség'letéről, tekintettel a sertéshizlalás fontosságára. Laky Dezső mi­niszter megnyugtató! ag vette tudomásul a város és a vármegye jelentését és úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a két, törvényhatóság­ban a közeliéit ás terén nem lesz nagyobb ne­hézség. Budapest, febr. 10. A képviselőház február 5-ikj ülésén terjesztették he a Ház elé a nemzetiségi érzület védelmé­ről szóló törvényjavaslatot, A vitában Mikó Imre dr.. uy Erdélyi Párt képvi­selője hatalmas beszédben ismertette a javaslatnak az egész európai törvénv- alkotásban is.korszakalkotó jelentősé­gét. -Mikó dr. beszédét ugyan, már rövid tartalmi kivonatban alkalmunk volt is mertetni, de annak kitételeit egyes fő­városi lapok félreértették, és helytelen kommentárokkal kísérték.. Ezért tart­juk szükségesnek, hogy az Erdélyi Párt képviselőinek értékes munkásságát is bizonyító beszéd legfontosabb részét szós/erint közöljük: T. Ház! Nem célom a múlt sebeit /eltépni és ezzel a jövő kibontakozás lehetőségét aka­dályozni. Ezekkel a példákkal csak arra sze­rettem volna rámutatni, hogy mennyire ki van szolgáltatva a kisebbség a többségnek ott, aho| a kisebbségi jogok védelmére nin­csenek határozott, pontos és igazságos tör. vények és főként, ahol nincsen független bi. róság. amely ezeket a törvényeket végrehajt­ja és az ellenük vétőket megbünteti Ezért üdvözlöm ezt a javaslatot, amely a niupszázadheli liberális biinteiőkódexen mész. sze túlmenően uj vétséget állapit meg a nem­zetiségi érzület elleni megnyilatkozás eseté, ben és nemcsak hogy tulmegy a niu|/század­beli liberális felfogáson hanem igenis példát mutat a népszövetségi kisebbségi eljárással szemben és megmutatja, hogy Magyarország egyáltalában nem külföldi nyomások és nem­zetközi kötelezettségek vagy- Ígéretek alap. ján, hanem a szentistváni gondolat jegyében meg tud valósítani a saját maga hatáskörén belül, a maga belső életében egy Ilyen épü. letes és igazán korszakalkotó müvet (Elénk helyeslés és taps.) A napirenden szereplő törvényjavaslat a «tem magyar anyanyelvű állampolgár érzés- világát védt, tehát nem valamilyen objekti­ven meghatározható jog+árgvm vonatkozik, hanem mindenkinek legszentebb benső érré. sét. nemzeti öntudatát érinti. A nemzeti ér­zésnek pedig csak az együk része vezethető vissza észokokra az, amely a tudatban benne van; ezt magyarázni lehet faji átörökléssel, a közös ny-elv összekötő kapocséval, a közös történelmi műit emlékeivel és végül a nem­zeti ku|tura mély átérzéséve| A nemzetiségi kérdésnek azonban másik s nézetem szerint nagyobb része a tudat alatt van és az ember legirracionálisabb érzéseire, ösztöneire vezet­hető vissza. Ebből következik, hogy a nem magyar anyanyelvű állampolgárok nemzeti, ségi érzésvilága egyénenként és nemzetisé, génként változik, az más és más és összefüg­gésben van az illető' nemzetiség vagy az Ille­tő egyén nemzeti öntudatának a fokozatával. Tekintettel arra, hogy a javaslat a bűnvádi eljárás megindítását magánlnditványra, vagy is a sértett félre bízza, minden nem magyar anyanyelvű állampolgárnak egyénileg ke|t el. bírálnia, hogy az a kifejezés, amelyről szó van sérti.c az 5 érzésvilágát, vagy pedig nem A független magyar bíróságra vár ezen a té­ren olyan .joggyakorlat kialakítása, amely ezzel kapcsolatban minden kételyt eloszlat­hat. Nekünk ezzel kapcsolatban két aggályunk merülhet fej, amire vonatkozótag remélem, hogy a magyar bíróság, amikor a törvényt alkalmazni fogja, kellő választ fog adni. Az egyik aggály az lehet, hogy ezzel a joggal a nem magyar anyanyelvű állampolgárok nem. csak élhetnek, hanem esetleg vissza is élhet, rwk A javaslatban kilátásba helyezett és fő­ként a sajtóvétségeknél igen súlyos büntetést nézetem szerint csak akkor szabad alkalmaz­ni, ha az nemcsak egy nem magyar anya. nyelvű tnlfinomu|t nemzetiségű érzésű állam polgárnak érzületvilágát sérti, hanem ha az jegy k+lag jó német, román szlovák vagy ru. téli érzésvilágába ütközik A másik aggály, amely ezzel kapcsolatos, ott merül fel. amikor szóban vagy Írásban va laki olyan kifejezést használ, amely az or­szágban élő nemzetiségre nézve nem hízelgő ugyan, de viszont igaz. Ebben az esetben né­zetem szefirii szintén nincs büntető szánk, dóknak helye mert olyan messze már nem mehetünk el hogy köztudomásúlag is igaz tények kimondásáért., megírásáért szankciókat alkalmazzunk. Ha jogosult a nemzetiségi önbirálat befelé, a magyarság felé, akkor legalább ilyen mértékben jogo. sultnak kell kifelé, a nemzetiségek irányá­ba is lennie. A jogi érvek mellett azonban felmerül a kérdés, hogy időszerü-e éppen ma foglaikoz. ezzel a javaslattal, amikor a határon tuli ma. gyár kisebbségeinknek a sorsa a legmélyebb­re süllyedt és odaát nemcsak hogy .szó sem lehet a magyar érzésviiág megvédéséről, ha. nem a bukaresti rádió és fővárosi sajtó nap­nap után követ el olyan tetteket, (Úgy van! Úgy van!) amelyeket mi^ a javaslat kapcsán vétségnek minősítünk és igen súlyos fogház, büntetést mérünk ki reá. Vájjon nem szá- mit.e egyoldalú lefegyverzésnek, ha hangfo­gót teszünk a mi szónokaink és a mi íróink tollára ugyanakkor, amikor a túlsó oldal fe. !öl a rágalmak és sértések özönét árasztják felénk? (Igaz! Úgy van!) Erdély székely népe megadta a választ a bukaresti rádiónak, amikor tizezTével vonult fe| a januári nagygyűlésekre és fogadalmat tett arra hogy megvédi azt a székely népet és azt a székely földet amely székely szólás- mondás szerint magyar volt már akkor, ami­kor még nem voltak magyarok és magyar lesz még akkor is. amikor már nem lesznek magyarok. (Taps.) De a mi népünk nézetem szerint politikailag eléggé érett ahhoz, hogy belássá, hogy a pillanatnyi perpatvarokon tulmenőleg egy többnyelvű állam kormány, zása tartósan csak a szentistváni gondolat jegyében lehetséges. Ennek pedig a jelképe a kard és a mérleg. Amig kifelé karddal véd. jük meg azt, ami a mienk, addig befelé ivem szünetelhet a nemzetiségek és osztályok kö­zötti igazságtevés munkája, mert Szent Ist­ván nemzetiségi programmja a „Regnum unius linguae inbecile ac fragile est“ s a szentistváni nemzetiségi politika külpolitikai okokból nem ismer moratóriumot. Mi, akik végigjártuk a kisebbségi sors huszonhétévé« küzdelmének iskoláját, ünnepélyesen ld akar. juk Jelenteni ezúttal Is, hogy elnyomottakból sohasem akarunk elnyomók lenni (Elénk he. lyesjés jobbfelöl és a középen ) És amikor nekünk az egyik oldalon az a prograinmunk, hogy befelé minden ellentétet, amely ma a magyar politikai pártok között van, megszün­tessünk és amikor az a felfogásunk, hogy legalább », amig «a a világháború# rendid­viill idő tart szükséges, hogy összefogjunk é$ egyek legyünk, hogy ezeket a nehéz idő. két átvészelhessük. (Úgy- van!. Úgy van!) ugyanakkor a másik oldalon az a fejfogá. sunk s azt szeretnék, hogy nyugalmi állapot jöjjön létre a nemzetiségek és a magyarság között, mert csak belsőleg konszolidált Ma­gyarország tud kifelé és elsősorban a hatá­rokén tulmaradt testvéreink irányába súlyt és erőt mutatni (Úgy van! Úgy van!) Mivel a javaslat nézetem szerint ezt a bel. aő konszolidációt kívánja szolgálni a javas, latot ünnepélyesen elfogadom. Amint már jelentettük» Mikó Imre dr, beszédét a Ház minden oldalán nagy tapssal és éljenzéssel fogadták és'a.szó­nokot igen sokan üdvözölték. Badocsay László igazságiigyminisz- ter válaszában a következőket mon­dotta: . — Mikó Imre igen tisztelt képviselő­társam nagyon s'zép és mindnyájunk szivéhez szóló beszédére természetesen csak a hálás koszomét hangján válaszol­hatok és köszönöm, hogy elismeréssel fogadta ezt a javaslatot. Igen nagyje­lentőségű az, hogy éppen a moşt felsza­badult Erdély képviselője találja ezt a javaslatot helyesnek és a szentistváni értelemben igazán magyarnak. megbetegedéseknél jó szolgálatot tc,z a megbízható A kolozsvári Reformált** blöszövetséq tisztújító közgyűlést tarlóit Kolozsvár, február 10. Vasárnap délután 4 órakor. tartotta meg évi tisztújító köz­gyűlését a kolozsvári Református Nőszövet ség a református Thológiia dísztermében. A közgyűlést László Dezső belvárosi lelkész or­szággyűlési képviselő imája nyitotta-meg, majd a *koloz«vári Nőszövetség elnöknője, báré Bornemissza Elememé mondott beszé­det. Hangoztatta azt a nagy örömet,.melyet; a Nőszpvetség a hazatérés fölött érez, majd rámutatott, 'hogy a Nőszövetség tagjait a s/cretetmunha köti össze és tagjai között nincs más különbség, mint az emberi érté kéké. Meleg szavakkal emlékezett meg azok­ról az erdélyi asszonyokról, akik a határon, túl maradtak. Beszéde után László Dezsőn® titkár, Nagy Andrásaié pénztáros. Nagy .Te­nőné ellenőr, dr. Szöllősi Jánosné, Biró Mó- zesné, Dózsa Miksáné, Járosi A.ndomé, D6- czyné Berde Árnál jelentései beszámoltak ar­ról a hatalmas munkáról, melyet a kolozs­vári Református Nőszövetség végzett. A jelentések meghallgatása után sor ke­rült ffl tisztuji-tiáisra. A kolozsvári Reformá­tus Nőszövétség elnökévé ismét báró Bor­nemissza Elememét választották mleg. A tisztikar többi tagjai a következők let­tek: alelmökök: dr. Tavaszy Sándomé, Ká­dár Gézáné, dr. Szöllőssy Jánosné, Pálffy Lászlómé, titkárok: Nagy Andrásáé, László Dezsőnlé, jegyzők: Keresztessy Kálmánaé, Káli Sándomé, pénztárosok: Kerekes Ist­vánná, Sipos Gézámé, ellenőrök: Nyiiő Jó­zsefeié, Nagy Jen öné, a lelki gondozó bizott­ság elnöke László Dezsőné, az aggmenház és belvárosi Napközi Otthon elnöke Dózsa. Mik­sámé, a kajántói Napközi Otthon elnöke Bí­ró Mózesné, a szegén,yiigy ' elnöke Újvárosi Sándomé, ® beteggondozó ügy elnöke Vá jná Ákosné, a menzaügy elnöke Török Bálintul, a rendezőbizottság elnöke Dóczyné Berde Árnál, a számvizsgáló bizottság elnöke dr. Gönczv La josmé, a Leámywzövetsée elnöke Járosi Andomé. A közgyűlés befejezése előt(. Vásárhelyi János református püspök emelkedett szólás ra s rámutatott arra, hogy az erdélyi refor­mátusok a kisebbségi sorsban Is megállották a helyüket, A közgyűlést ainóónek fejezte be. Uronio Mozgó IRA ÉS HOLHAP UTOLJÁRA DunaparHtandem fl legjobb magyar vígjáték, főszerep.: Perczel, Ráday, Balia, Kabos, Csortos

Next

/
Thumbnails
Contents