Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-11 / 34. szám

SCetxnUrsxQ Megltiv^ 4 D*nnata Müvek Bőr- ős Cipő* gyár H-T. Ko’ozsvár 1641, március 5-én délelőtt 11 órakor Ko­lozsvárt, a társasáé tanácstermében, Kor- vin-tér 2. szám alatt rendkívüli közgyűlést tart, melyre a i. részvényeseket tíszteJetfcel meghívja. A. Tárgysorozat: 1. A közgyűlés megnyitása és megalaku­lása, 2. Határozathozatal a lemondott igazgató- sági- és felögyelöbizóttságí tagok lemandÁ. ss felett. Esetleges határozat igazgiatósági- és felttg-yelőbízotteági tagok elmozdítása tár­gyában. 3. Az igazgatóság tagjainak megválasz­tása. 4. A feliigyelőbizottság tagjainak megvá­lasztása. 5. Határozathozatal 160.000 darab, dara­bonként 500.— Lei névértékű társasági rész­vény névértékének darabonként 20.— Pen­gőre való felemelése tárgyában, amely fel­emelés a társaság tartalékalapjának terhére történik. Ezt követően határozathozatal 80.000 darab, darabonként 20.— Pengő név­értékű nj részvény kiboesájtása és a társaság alaptőkéjének 240.000 darab, egyenként 20. — Pengő névértékű részvényre feloszló 4,800.0.00.— P~ben való megállapítása iránt 6. Az alapszabálynak a magyar kereske­delmi törvény szerinti magyarnyelvű szöve­gezése, azok szakaszainak átcsoportosítása, a magyar kereskedelmi törvény és joggya­korlat szellemének megfelelő módosítása az alábbiak szerint. Az alapszabály 1.—5. i-ainak átszároozása és módosítása.. A társaság eégszövege magyarul: Deraata Müvek Bőr- és Cipőgyár r. t. Kolozsvár, A társaság tárgya és célja. A társaság működése kiterjesztendő a csizma, valamint a bőrgyártással rokon műbőr, továbbá cipő- ápolási cikkek, melléktermékekből készülő snyv, zselatin gyártására és mindezen cik­kek gyártásához szükséges nyersanyagok bármilyen formában való előállítására és el­adására, valamint torna-, sár- és hócipők és gummicsizmák eladására. Az alaptőke 4,800.000.— Pengő, a részvé­nyek névértcüke 20.— pengő, a részvények száma 240.000 darab. Az alapszabályoknak a közgyűlésre vo­natkozó 6—14. 4-ainak átezámozása és mó­dosítása. A közgyűlés « Budapesti Közlönyben, a gyűlést 8 nappal megelőzően egyszer közzé­teendő hirdetmény utján hivandó egybe. Alapszabály módosítás esetén az indítvá­nyok rövid szövege közzéteendő. A közgyfi. lésen résztvenni óhajtó részvénytulajdonos részvényeit a közgyűlést megelőző 3-ik na­pon délelőtt 12 óráig köteles a közgyűlési meghívóban megjelölt helyen leté‘be. helyez- ni. A részvényesek jogaikat a közgyűlésen meghatalmazottak utján is gyakorolhatják. A közgyűlés határozatképessés’éhez aa? alap­tőkének legalább egynegyed részét képviselő részvényes jelenléte szükséges. Határozat­képtelenség esetén 30 napon belül nj köz­gyűlés hívandó össze, mely az első közgyö'és tárgysorozatába felvett ügyekben a letett részvények és a jelenleyő részvényesek szá­mára való tekintet nélkül' határozhat. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbség­gé! hozza. A közgyűlésen tárgyaltaim kívánt előterjesztéseiket a részvényesek az üzleti év utolsó napjáig tartoznak az igazs-atóságnak beterjeszteni. Az alapszabályoknak az igazgatóságra vo­natkozó 15—20. 4-ainak átezámozása és mó­dosítása : Az igazgatóság legalább 4. de legfeljebb 12 tagból áll s azokat a közgyűlés 3 évre vá­lasztja. Ha az igazgatósági tagok száma aiz alapszabályokba® meghatározott, számnál kevesebbre száll aíá, késedelem nélkül köz­gyűlés hívandó egybe. A2 igazgatósági tagok megbízása azzal a közgyűléssel ér véget, amely azon évi mérleg felett hoz határoza­tot, mely mérleg felállításában az igazgató­ság tagjainak közre kellett müködniök­Az alapszabályoknak a felügyelőbizottság­ra vonatkozó 21—23. §-atnak átezámozása és módosítása: A felügyelőbizottság 3. de legtöbb 6 tag­ból áll Az alapszabályoknak a mérleg* és ered­150 200nég\jzetm'ter fűtőfelületö Qöxltaxánf 10—12 ütmoaTára üzemmjomásra lanc- rostélM KERESŐIK miöi/ÉrEME. - Késztetés űldnHelt „Gvdrüzer:" jeflgőru Bloekne hez Budapest tv. Városhdz-B. 10 Uj helyiségbe I öltözőit az Erdélyi Párt kolozsvári és kolozsmegyei tagozata Kolos măr, február 10. As Erdélyi Párt kolozsvári és kolozsmegyei szervezési munká­latai annyira előrehaladtak, a magyarok oly nagy tömegekben léptek be a pártba,ţ hogy a tagozatnák külön helyiségről kellett gondos­kodni. Az Erdélyi Párt kolozsvári és kolozs­megyei tagozata holnaptól kezdve Kolozsvári Farkas utca 7 szám alatt működik, a Kato­likus Körtől bérelt tágas helyiségben, amely egy nagy teremből és három szobából áll. Egyetem n. 8. sz. alatt az Erdélyi Párt or- ' szagos központja marad. , • A mindjobban összegyűlő általános erdélyi kérdések szakszerű feldolgozásáig az Erdélyi Párt vezetősége leülöm szakelőadót állított be Bokor Béla dr. ügyvéd, az Országos Magyar Pált és Magyar Népközösség bukaresti iro­dájának kiváló légi vezetője személyében, aki már eme munkakörénél fogva is alapos- isme­rője az erdélyi helyzetnek, A helyi hatóságoknál a különböző ügyes­bajos dolgokban való eljárás végett, a párt­központ Schultz Miklós oki. közgazdászt, a Magyar Párt volt kolozsvári tisztviselőjét al­kalmazta. Kolozsvári és bolozsnniegyéi lakosok kéréséi és panaszai ügyében a kolozsvári tagozat, vi­dékiek hasonló ügyeiben az Országos Köz­pont irodája a hivatalos órák alatt (9—2, 5~~7) a mágyar közönség rendelkezésére áll. Hofjyav» oTdjtilc nneci Kolozsváron a tolduskérdésf ? Magyarország területén 1936 novem­bere óta a szegénygondozást a hatósá­gok irányítják. Állami szervek törlik le a szenvedők könnyeit és gondoskodnak arról, hogy a koldulás megszűnjék és a rászoruló munkaképtelenek és aggok rendszeres ellátásban részesüljenek. Erre az intézkedésre nagyon is szük­ség volt. Az 1886. évi XXL t c. ugyan­is a szegénygondozást a községek (vá­rosok) feladatiává tette,' A városok el is követtek mindent, hogy ezen az ége­tően fontos társadalmi problémán se­gítsenek. Szegényházakat építettek, de a szegénygondozás munkája továbbra is csak az egyházakra és a társadalom­ra hárult. A társadalomból viszont hiányzott a szervezettség, ennek követ­kezményeképpen eredményes szegény­gondozó munkái nem is lehetett vé­gezni. Az utcák koldusai, ápolatlan nyomo­rúságos külsejű kisgyermekek tovább kéregették és a rendszertelen adakozás Közgazdász Bál | következtében voltak olyan élelmes kol­dusok, akik megéltek az adományfillé­rekből, viszont voltak olyanok, akik sze­mérmességük miatt elhagyatva a legna­gyobb nyomorban tengették életüket. 1927-ben P. Oslay Osvaid egri fe- rencrendi házfőnők gondolata nyomán Eger városában vezették be a koldulást megszüntető és megszervezett rend­szert, amely a szegényeket emberi ellá­táshoz juttatta. Énnek a tevékenység­nek nyomán születtek meg hasonló rend szerek Baján. Esztergomban, Kecske­méten. Hatvanban, Szolnokon. Sátor­aljaújhelyen, majd Szombathelyen is. A szerzett tapasztalatokra és elért eredmé­nyekre az egész ország felfigyelt. Még a külföld is elküldötte a maga megfi­gyelőit. hogy tanulmányozzák az úgy­nevezett ,,Norma" rendszert. A belügy­miniszter 1936-ban a siker láttára ren­deletet bocsájtott ki, amelyben szabá­lyozta a kőnyöradománygyüjtést. kol­dulást és a munkaképtelen szegények támogatását az anyaországban. Ez a rendelet már Magyar Norma" rend­szernek nevezi a megoldási formát. Az anyaország összes városaiban eltűntek a .koldusok az utcáról■ Meg­szűntek a kisgyermekek éjszakai kére­getései a kávéházakban és mulatókban■ Ehelyett a hatóságok és a társadalom közös összefogással gondoskodtak a sze­gények ellátásáról. Minden városban a polgármester vezetése alatt alakultak meg azok a bizottságok, amelyekben résztvettek a törvényesen elismert val­lásfelekezetek, az erre alkalmas jóté­kony célú egyesületek és intézmények képviselői is, hogy a kolduskérdést ren­dezzék. A munkaképtelen és rászoruló egyé­nekről mindenütt nyilvántartást kezdet­ték vezetni Ez a nyilvántartás egyúttal környezettanulmány is volt, amelyből meg állapították a reászorult szegény csa ládi viszonyait és gazdasági körülmé­nyeit is. E nyilvántartásban feljegyez­ték mindazt a segélyt, támogatást, amelyben a Szegény részesült. A társa­dalom nem szétszórva és ötletszerűen adakozott, hanem minden családfő, vagy önálló keresettel rendelkező családtag havonként áldozott jövedelméhez mér­ten bizonyos önkényt megajánlott ösz- szeget a „Magyar Norma" tevékenység támogatására. A megajánlott összegek levonás nélkül jutottak a szegények ke­zeihez. mert a bizottságok minden admi­nisztrációs kiadás nélkül végezték sze­retetteljes munkájukat. A „Magyar Norma”-rendszert az er­délyi ' és kelet-magyarországi részek visszacsatolása után a városok sorjában bevezették. Szatmár-Németiben, Ma­rosvásárhelyen és Nagyváradon már 11541 februárÍ5| megszervezték a bizottságok a segély­akciót. Kolozsváron január 10-én ala­kult meg a Magyar Norma Bizottság“ és kiküldötte a szervező munka megin­dítására a maga munka-bizottságait. Tekintettel arra, hogy az egyének szá­mára az önkénytes megajánlás terhet nem■ jelent, reméljük, hogy városunk minden tehetősebb polgára, de még a szegényebbek is, megosztják kenyerük kis részét azokkal a tehetetlenekkel, akiket a szenvedés és a. sors mostohasá- ga meglátogatott. Akik éhezve és fázva kénytelenek kinyújtani reszkető kezüket a mindennapiért, amelyhez Isten és em­ber előtt emberi mivoltuknál fogva jo­guk van. Felszólítjuk tehát Kolozsvár polgá­rait és áldozatos-szivü asszonyait, hogy szerényen megajánlott összegeikkel já­ruljanak hozzá a Magyar Norma-Bi­zottság” nehéz munkájához. Töröljék le a könnyeket és vigasztalják, meg fillér­jeikkel a magukkal tehetetlen, talajtalan és reményt vesztett szerencsétleneket, akiknek egyetlen hibájuk az, hogy sze­gények és nagyon meglátogatta őket a sors­menyre vonatkozó 24—25. ţ-a.inak átezámo­zása és módosítása: Az 1940-es üzleti év kivételesen 1940 ja­nuár 1-től 1941 március 31-ig hosszabbitta- tik meg, tekintettel a Magyarországhoz tör­tént visszaitörés következtébe® előállott rendkívüli helyzetre. Ennek következtében az 1940-es üzleti év 15 hónapból, az 1941-es üzleti év pedig 9 hónapból áll Az alapszabályok 26—27. Ş-ainak átszá- mozása és módosítása: A részvénytársaság közleményeit a „Bu­dapesti Közlönyében teszi közzé, B. Az alapszabályok ll. $-a értelmében azok a részvényesek, akik a közgyűlésen részt akarnak venni, kötelesek részvényeiket a közgyűlés »apja előtt legalább & nappal a részvénytársaság pénztáránál, Kolozsvár, Korvin-tér 2., letétbe helyezni. 0. Azeeetben, ha a közgyűlés nem volna ha­tározatképes az összehívott napon, ugv az uj rendkívüli közgyűlés újabb meghívó nélkül 1941 március 17-éu délelőtt 11 érakor a jelen meghívóban megjelölt helyen és tárgysorozattal fog- megtartatni, mely alka­lommal a közgyűlés az alapszabály 7. $-a szerint határoz. Kolozsvár 1941 fehrnáir hő 10-én. Az igazgatóság. Dr. KOVÁCS SÁNDOR s. k. a Dermata Müvek élére kirendelt hatósági vezető, kereskedelmi tauáesos, bőripari szakértő, 19 4i. mnnvjtn u — Budapestre érkezett Siebert bajor miniszter. Budapestről jelentik: Va sároap délután Budapestre érkezteti Siebert ba ,or miniszter, aki részt vesz a budapesti német tudományos inté­zet szerdai megnyitó ünnepségén. (MTI.) — Február 24-én szentelik győri me gyes püspökké Anor Vilmos bárét. Budapestről jelentik: Apor Vilmng bárót, az uj győri megyéspüspököt február 24-én a békésgyulai ^ plébánia templomban Serédy Jusztmiájn bíbo­ros hercegprímás szenteli püspökké Glattfelder Gyula és Czapik Gyula megyéspüspöteök segédletével. PALI, GYÖRGY DR. DICSÉRŐ ÍXISMY RÉST KAPOTT. A belügyminisztérium elnö kt osztálya most küldte meg a m. Hr. 1. m hadsereg parancsnokának dicsérő elismerését Páll György dr., a kolozsvári katonai parancs nolvság volt munkaügyi előadója^ jelenleg a* Erdélyt Párt országos főtitkára részére „kJ magas!ö magyar és nemzeti érzesse^ néldás odaadással és lelkesedéssel a magyar értelmi és fizikai munkásság érdekében Idemelke. dően eredményes működéséért.“ Az iparügyi miniszter január Z4.én kelt S728/XIII. 1B4I. sz. rendeletével dr Páll Györgyöt bízta meg a marosvásárheiyl és a nagyváradi munka kamaráknak, mint a kolozsvári munkakama ra leendő fiókjainak szervezésére vonatkozó javaslat elkészítésével, a munkakamarai fló. kok' és a munkaügyi felügyelőségek Iratai és javai kenő biztosításával, A szükséges Intéz, kedések folyamatban vannak. — Földrengés és hóviharok Japán­ban. Tokióból jelenti a DNB. Japán­ban uasrvobb földrengés és havazás volt A közlekedésben zavarok van­nak. Több szerencsétlenség is történt Jokohaniában egy gyár beomblott. sok ember megsebesült közülük ket.tő meghalt fMTT.) — E|ité|t szolnokdobokamegye! árdrágítók. A dési m. kir törvényszék Rozenberg Jakab szentgotthárdi kereskedőt, aki gyufát, cipő krémet a megengedettnél magasabb áron árulta, tiz pengő pénzbüntetésre ítélte. —- Spermezán György felőri lakos a búzát árut. ta. meg nem engedett magas áron. öt is 10 pengőre bírságolták. — Flore«. Gábor holló, mezői kiereskelő a nyersolajjal üzérkedett — tiz pengőre bírságolták. t .......... A Mátyás király diák- ház összes termeiben — MA KEZDŐDIK MEG AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS NŐSZÖVETSÉG UJ IRO. 'DALMT ESTÉLYSOROZATA. Az Erdélyi Református Nőszövetség az elmúlt 22 év alatt is rendszeresen megrendezte sorozatos irodal­mi estély eil s kulturális életünknek ezeket-az értékes megnyilMkozásail a hazatérés útin sem szünteti meg. A Nőszövetség uj iroda),mi estélysorozata ismét megkezdődik s az első ma, hidden este fél 9 órakor kezdődik a re formiUus teológia ünnepi termében. Műsora a kővetkező: Megnyitó beszéded mond Vésir- helyi János püspök, a „Református szellemű nemzetvédelemről“ előadást tart Tavasztj Sán­dor d-r. púspöikhélyettes és verseiből felolvas Sándor Judit. Itt említjük meg, hogy a Re­formátus NŐfzövetség további irodalmi rst-t- Igeit február 18-án és 25-én, március 1-én és 11-én rendist meg. Műsorukat idejében kö­zöljük. FERENCJÓZSEF I KESERÜVIZ k ál .... A ___ * _____- ■ . V •: . ■ ■ ■ I — A Református Lelkészértekezlet választmánya ma, kedden délelőtt 10 órakor ülést bírt at Egyházkerület igazgató tanácsának üléstermében. Olcsó könyvakció. Molnár: Általá­nos zenetörténet 2 kötet 530 lap 13 P. helyett 6 P. Schubert dalai 2 kötet, magyar szöveg, énekkarig, zongorakl- séret (9 P.) most 4 P. Szél: Számvitel, organizáció, racionalizálás. Számos példával, mintával (10 p.) most 5 P- Siessen, inig az olcsó vásár tart. Lepa- genál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kórjai jegyzéket,

Next

/
Thumbnails
Contents