Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-09 / 33. szám
19 41. F£BR KJ AH 9 Tűnjenek el a nyomortanyák Î És a Mályai polgármester itt olyan nagyvonalú tervet ismertet, amely ha megvalósul, alkalmas arra, hogy Erdély összes városainak példát mutasson. — Személyes szívügyem, egyik legfontosabb feladat: a népjóléti szociális politika elindítása. Városi, intézményes megoldást semmit sem találtam. Ami volt, azt az ügye. sen, okosan dolgozó magyar közönségnek esi. nálták. Most igen nagy snlvt helyezek rá, hogy összefogjak minden társadalmi és hatósági szervezetet és anyagi erőt az egy cél felé haladó szociális terv érdekében. Az aggmenház silány állapotban van: korszerűsítenünk kell. Az árvaházban jelenleg 6—8 gyerek helyezhető' el, ki kell bővítenünk legalább 60 férőhelyre. Bölcsődét és óvodások számára napközi otthont kell létesítenünk mielőbb. A Magyar Norma megszervezésével a kolduskérdést és a szegénygondozást, intézményesen oldjuk meg. Detéri Dezső, a szegedi szociális munka egyik oszlopa dolgozik itt és már három kerületi népjóléti irodát szervezett: ez lesz az alapja az egész népjóléti szervezetnek. Általános elv, hogy munkaalkalmakkal juttatjuk keresethez az arra rászorultakat. így példáiul a kis. családi házak építésénél ... — Mit ért a polgármester ur ezalatt1? Most hallom a nagyszerű elgondolással felépített tervet. — Amikor a várost bejártam, megállapítottam, hogy igen sok a vizes, dohos, piszkos, rendetlen, egészségtelen nyomortanya. Ezeknek apránként .el. kell tünniök. Egyik ilyen hely a belvárosihoz tartozik: A Cigónia. 800—90Q lélek lakik itt földbcvájt kalibákban. Még ebben az évben szeretném eltüntetni! A felszabaduló területet arra használnám, hogy sokgyermekes családok részére építünk kis kertes családi házakat. Dolgos, 'sokgyermekes családokat; juttatunk hajlékhoz, miután sokan éppen azért laknak nyomorúságos körülmények között, mert a háztulajdonosok legtöbbje nem szíveli a sok gyermeket. Ezek a családok 15—16 év alatt havonta a lakbért fizetve és ezzel törlesztve tulajdonosai lesznek a háznak! Turista- és diákszálló épül a Somos tetőn, megnyílik a jegy zőtan f oly am A terv kitűnő, de nyomban megkérdem: miből ? — A Családpénztártól kértünk 350—400 ezer pengős hosszúlejáratú kölcsönt. Ennek az összegnek nagy részét erre fordítjuk. S miután mi is tulajdonképpen köles önikréjppen adjuk a házakat :— melyek kifizetésükig a város tulajdona marad — tulajdonképpen csak közvetítjük a szükséges pénzt. De ebből az összegből építjük fel a Somostetőn a turista- és diákszállót is. Későbbi terv: 600 ezer pengő költséggel MSE-sportstadion építése! Megtudom még1, hogy a város költségvetésében 280 ezer pengőt vettek fel szociális eélokxa. — Kulturális feladatok? — Az a törekvésünk, hogy Marosvásárhely ne osak gazdasági, de kulturális szatn- pontból is a Székelyföld központja legyén. Remény van arra, hogy a románok által lát- szatszerződéssel a kultuszminisztériumra átirt épület felszabadul, visszakapja eredeti rendeltetését és akkor a közeljövőben megnyílik a jegyzőtanfolyam. 100—120 jegyző- jielödittel az egész Székelyföld területéire. Igen nagyjelentőségű lesz ez a tanfolyam, amely nemcsak a székely falu szellemi' életét fejleszti, de Marosvásárhely számára is jelentős. Újjászületik a zenei élet — A zeneiskolai? — A marusvásárhelyí zenede, valamikor az ország zeneiskolái között igen elől állott: 500—600 növendékkel! Ma nyolc kitűnő tanár nyolcvan növendéket tanít. Számuk egyre nő. Egyelőre, ha szűk anyagi lehetőségek között is, de mindent elkövetünk, hogy a szé- kelység zenei központját ismét a régi színvonalra emeljük és ujjáteremtsük Marosvásárhely hires zenekultúráját is, 35 ezer kötetes könyvtárunk a 22 óv alatt alig néhány száz kötettel gyarapodott. Képtárunkban — Ru- bens és Bencz&r képek mellett! — 150 képünk van. Festőistolánik Bordy András vezetésével működik egyre nagyobb érdeklődéstől kisérve. — A mult bűneinek felszámolása megkezdődött? A Dandea.komplexum ? — Dctndea 6ilen bűnügyi eljárás vem folyamatban. ő maga eltávozott, vagyonára bűnügyi zárlatot rendeltek el. — A váron közönsége várja a Kossuth szobor mielőbbi visszaálEtását... — Sajnos egyelőre lehetetten. Kerestük a szobrot és mindössze ezt találtuk.. A polgármester íróasztaláról bronzdarabot emel fél: A Kossuth szobor effvik csizmarésze. — A többi ? — kérdem és izzik bennem a felháborodás. — Anyagiak miatt egyelőre nem sói rá. ■ü kerülhet — Dandea egyik nagy bűne: összeolvasz- tatta és elajándékozta. A Kossuth szobor bronzanyagából készült több marosménti faluban felállított román sólyom... Még elképzelésnek is beteges és otromba: Kossuth szobrának bronzából — román sólymok !... — Szeretnénk, ha a Leimberge vitt Bem szobor is visszakerülhetne. De ez külügyi kérdés... — Idegenforgalmi szempontból helyes lenne a világhírű Bodor-kut rekonstruálása is — jegy ztam meg. Elköszönök és közben megjegyzem: — Amint feljöttem a lépcsőházban „panaszok számára“ odaállított ládácsikát láttam. Sok panasz van benne? — Utasítást adtam, hogy minden nap je- lenlétembe nyissák ki. Eddig mindössze két panaszt találtunk, az is névtelen volt, nem Vehettük figyelembe. Ez a „panaszhiány“ szinte dieséretszámba megy,.. Marosvásárhely elindult és jól halad a magyar utón! HOROSZ BÉLA Március végére elkészülnek a kolozsvári Nemzeti Színház tatarozásimunkálatai Kolozsvár, február 8. Nem valami nagy gyönyörűség, ha. az embernek egy fél kiló malter esik a nyakába s azután egy vasiaddal hasbadöfik. Én tudom, mert mindezt végigpróbáltam, miután törmelék és deszkabarriká- dokou áttornászva magamat, bejutottam a kolozsvári Nemzeti Színház épületébe. Olyan kalapálás fogadott, mint valami amerikai méretű kovácsmühelybeü. Odább gyalu harsogott. Az egész színház úgy nyüzsgőit, mint valami hangyaboly. Mint az operaház fantomja, bejártam az egész épületet. A javítási munkálatok vezetője Kós Károly, alapos munkát végeztet. Az utolsó szegig mindent meg kell újítani. A román megszállás két évtizede alatt semmiféle javítást sem végeztek. Átvették a magyaroktól a színházat, az előcsarnokban hatalmas márványfáblát építettek a falba, ami büszkén hirdette, hogy ez az épület immáron örökre a román színjátszás hajléka, de, hogy a román színjátszás hajlékát gondozzák és javítsák, arra. már nem gondoltak. AM végigjárj a a színház emeleteit, megállapíthatja, hogy az épület bámulatosan elhanyagolt állapotban van. A faliakon feltás- káizott a vakolat, a berendezés néhány rozoga'székből ás pádból áll. A legrosszabb állapotban talán a színház fűtőberendezése van. Negyven év alatt a. berendezés teljesen elavult s most teljesen, njjá kéül építeni. A munkások egyelőre ezzel foglalkoznak. Nagy Imre dr., aki az egyik irodában, mint valami vezérkari főnök irányítja a javítási munkálatokat, a következőket mondja: — Mindenekelőtt a fűtési berendezés újjáépítését kell befejezni, miután az hihetetlenül elhanyagolt állapotban van. Természetesen olaj fűtésről szénfütésre építik át a berendezést. Ennek a munkának a befejezése után a kőművesmunkák és kárpitosmunkák elvégzésére kerül sor. — Mikorra lehet számítani a munka befejezését ? — Emberi számtíás szerint március végére készen leszünk a munkával s a kolozsvári Nemzeti Színház újjászületve várhatja a megnyitó díszelőadást. Tovább folytatom a bolyongást a színház tekervényes folyosóm. Ahol nemsokára színészek vidám zsivaja veri fel a csendet, most csak malterpor szállong. Az egyik teremben, nyilván öltöző lehet, törött tükrök, egymásra dobált padok között egy vérvörös királyi palást hever. Aranyozása elfakult, prémjét kirágták a molyok. A büszke királyi palást, melyben ki tudja ’rajaimkor Lear zengte halhatatlan fájdalmát, most busán, árván, kopottan hever a törmelék között. Ki tudja, talán törlőrongy lesz a büszke palástból? Tckervényss, sötét folyosók útvesztőjében bolyongva, egyszerre csak hatalmas sötét csarnokra bukkanok. Amint beljebb tapogatózom s keszam a leeresztett vasfüggönybe ütközik, jövök rá, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház megszentelt deszkáin taposok. Mert szentek ezek a deszkák. Szentté avatja őket az a nap, amikor puskatussal kergették le innen a színészeket, mialatt a nézőtérről, mint valami csordát, hajtotta ki a román katonaság a közönséget. S amikor az önkény a színház elhagyására szólította fel a magyar színészeket, . Thalia gyermekei Himnusszal feleltek. Büszke, könnyesen szép lapja marad ez örökre az erdélyi magyür srinészetnek. Fenn valahol az emeleten csattog a kalapács. Kemény csattogása úgy hangzik, mint valami harci induló. Jelzi, hogy itt nagy miunkára készülnek. Az erdélyi magyar színjátszás uj korszaka kezdődik most, amikor véget értek rtr megpróbáltatások. Rövidesen újra felhangzik a Himnusz s lágyulnak a lámpák. Egyelőre azonban még hatalmas kőműves- állvány rúd jár. hálózzák be a nézőteret. Itt is sok tennivaló van. A székek bársonya elkopott, a pompás barokk nézőtér aranyozása elfeketedett. A megnyitás ünnepére ismét vadonatújként fog ragyogni a nézőtér. Künn az utcán kisebb csoportosulás bámulja, amint a színház homlokzatán a munkások lekaparják a „Teatrul National“ felírást. A közvéleményt egy székely legény fejezi ki: — Éppeg ideje volt, hegy levegyék.., A tömeg egyetértőleg bólogat. n. e. Olasz-magyar lu^furális kapcsolatok Most, mikor szivünk dobbanásával a határokon túl szenvedő véreink felé fordulunk, egy sokszor visszatérő kép rémlik fel élőt- tem.. A távolságokat nem ismerő gondolatok visszavisznek a római Chigi-palotába, ahol a Duce elkezdte országépitő munkáját, mielőtt még átköltözött volna a Palazzo-Vene- ziáha. Tiz év múlva is érzem azt a különös elfogódást, amely úrrá lett a lelkemen, amikor a Sala della Vittoriában megálltam a nagy kerek fekete asztal előtt: azon írták alá 1927 április 5-én az olasz-magyar barátsági szerződést. Nevezetes dátum ez a magyar nemzet történetében. Emlékeztetője a közös történelmi múltnak és megpecsételése a világháború által elválasztott testvérnép egymásratalálásá- nak. 1927 április 5-én uj lap kezdődött a magyar történelem gyásszal itatott könyvében. Néhány tollvonás csak a fehér papíron, amely elég erős volt ahhoz, hogy uj remény, szikrát gyújtson a kiszolgáltatott, elszakított magyarság lelkében. Ez a szikra mind erősebb lett, amikor az az erős, vezetésre termett, kéz segitőjobbját kinyújtotta Magyar- ország felé. Rómában a nagy művészek alkotásaiban, a történelmi emlékű palazzókban, mindenütt a halál emléke kisért, de ott a Mussolini asztala mellett mintha maga az Élet szólalt vol. na meg. Az Élet teremtő munkája, amely ezek között a falak között kezdődött el és , amelyben benne volt már a magyar jövendő I is. Hiszen onnan indultak először útnak Í Cscnkamagyarcrszág felé az uj hitet, uj reménységet nyújtó szavak. Hallottuk később is a rádió hanghullámain keresztül a Duce igazságot sürgető szavait, az uj magyar élet megjövendölését. És most, amikor az Ige testet öltött, Erdély újjászületésének a hajnalán, mi, akik az elnyomatás kálváriáját, végigszenvedtük, öss- tönszerüleg érezzük a történelmi események erejét, amely a múltban is összefűzte a két nemzetet.. A világosi fegyverletétel után olasz földről jött el hozzánk Garibaldi üzenete, amely hivó szavával uj utat nyitott meg Ma. gyarország nemzeti céljai előtt. Olaszországban akkor már a Garibaldi zászlója alatt harcoltak Olaszország egyesüléséért. A nemzeti függetlenség kivívásának gondolata egy. forma erővel lángolt fel az olasz és magyar lelkekben. Ez a vágy vezette a Kossuth Lajos által szervezett magyar légióba a ma- gyár számüzötteket, a magyar ifjúságot, hogy Garibaldi alatt együtt harcoljanak a közös nemzeti eszmék megvalósításáért. Az olaszországi események különösen Erdélyben találtak visszhangra. Bethlen Gábor, Teleki Sándor, Ugrón Gábor, a Simán testvérek és még sokan csatlakoztak Garibaldihoz. A szicíliai hadjárat visszaadta Olaszországnak elrabolt tartományait, az egységes Olaszország megvalósítása a közös véráldozatok kitörölhetetlen emlékével erősítette meg az olasz-magyar barátságot. A világháború pusztító orkánja elválasztotta ugyan a két nemzetet, de a fasizmusban újjászületett Olaszország Duceja hatalmas akaratával visszavezette egymáshoz az olasz és magyar népet. A világégést követő korszakban a háború után megifjodott Németország nagy Vezére és az olasz fasizmus megteremtője találkozott egymással, Európa kéf, korszakalkotó emberének politikai együttműködése, jövőbelátása egyengette el az utat, amelyen a magyar honvédség felszabadító hadserege virágeső és zászlőerdő kö- zött bevonult Erdélybe. Erdélyben, ahol dédapáink még latinul beszéltek, számos irodalmi munka, igy a székely szánnazásu, nagytudásu Bethlen Miklós gróf főkancellár — a későbbi református egyházgondnok — tudományos munkái is szinte mind latin nyelven jelentek meg. Itten a latin kultúrának már gyökerei vannak és a talaj alkalmas az olasz szellemi termékek befogadására. Évekkel ezelőtt Rómában a kvirináli magyar követségen egy izig-vérig erdélyi ember lelkében született meg a gondolat, hogy az erdélyi magyar Írók munkáit olasz nyelven bemutassa az olasz olvasóközönségnek és olasz-magyar elősegítő, politikai célkitűzéseinek megvalósításával ezt a tervét is sikerült keresztülvinnie. Most, ami- kor Erdély egy részében uj korszak kezdődik, az erdélyi szivekben ösztönszerüleg feltámad a vágy, hogy az olasz éí magyar nemzet közötti szellemi összeköttetést minél bensőségesebbé tegye. A ledöntött határsorompók felszabadítják a megbénított szellemi életet is és uj lehetőségek előtt nyitják meg az utat. Az olasz kormány hatalmas kulturális intézménye, a budapesti Olasz Kultur Intését,- amelynek élén a tehetséges Aldo Bizzari áll, már eddig is jelentős sikereket ért el. Aldo Bizzari szép programot dolgozott ki, hogy az olasz-magyar szellemi együttműködésbe belekapcsolja az erdélyi városokban részben már feláUitott, (Kolozsvár, Marosvásárhely), részben ezután felállítandó Olasz Kultur Intézeteket. Hangversenyek, kulturális előadások (magyar és olasz nyelven felváltva) fogják megismertetni az erdélyi közönséggel Olasz- orszáig szellemi értékeit. Az olasz-magyar kulturális kapcsolatok szempontjából is örülhetünk, hogy a közoktatásügyi minisztérium Váradé Imrét nevezte ki a kolozsvári egyetemre az ólasz irodalomtörténet tanárának, mert a Várady irodalmi tevékenysége úttörő munka volt a két nemzet szellemi kapcsolatainak kiépítésében. A kolozsvári Olasz Kultur Intézet Igazgatója Ottone de Gregorio egyetemi lektor már Szegedről magával hozta a magyar nyelv iránti szeretetét és a magyar erdélyi lélek megismerése bizonyára segítségére lesz nagyjelentőségű missziója teljesítésében. Mi erdélyiek, örömmel és szeretettel vár- juk mindazokat, akik eljönnek' Ide, hogy részt vegyenek az olasz-magyar szellemi együttműködés munkájában. HORT ETELKA Petróleumra bubit antale B ulgáriában SZÓFIA, febr. 8. (MTI.) A Budapest* Tudósító jelentése szerint Bulgáriában a várnai kerületben kétezer méter mél3 ségben pevrólmmru bukkantak.
